Pesti Napló, 1929. július (80. évfolyam, 146–171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

4 Kedd „Nem fér össze a magyar jellemmel!" Mármint a titkosság. S miután a magyar köz­életre az utolsó tíz év alatt a másrólbeszélés vas­tag gázfelhője borult, az a titkosság, amelyet Sztranyavszky államtitkár úr a magyar jellemmel összeférhetetlennek lát, kizárólag a szavazás titkos­sága lehet. »... Nem fér össze a magyar jellemmel az ezer­éves múlt után...« Miért nem fér ősszel Egysé­gespárti számítás szerint mikor fog összeférni? És végül: honnan tudja Sztranyavszky államtitkár úr, hogy nem fér összel Csak nem »beszélt a nép­pel«, mint az egyszeri ifjú színművésznő mamája a közönséggel? Tudomásunk szerint a belügymi­nisztérium még sohasem tudott engedélyt adni olyan népgyűlés megtartására­, amelynek egyetlen pontja a titkos szavazás elleni tiltakozás lett volna. Ellenben tudjuk, hogy nagyon sok népgyűlést nem engedtek megtartani, mert a tárgysorozaton a tit­kosság követelése is szerepelt... .»A magyar ember nyíltan is meg meri mon­dani azt, amit akar... — fűzte tovább állambölcse­leti fejtegetéseit az államtitkár úr. Bizony meg meri mondani, — ha hagyják. De nem mindig hagyják. Választásokon aránylag ritkán hagyják. Erről a választásokat megtámadó petíciók, a le­hengerelt ellenzéki képviselőjelöltek s a közigaz­gatási bíróság néhány ítélete részletes adatokat közölnek. Különben van egy javaslatunk. Szavaztassák meg — titkosan — a magyar népet, hogy akarja-e a titkosságot. A válasz — erről ma Magyarorszá­gon mindenki meg van győződve — megsemmisítő lesz Sztranyavszky államtitkár úr érvelésére. A békeszerződések kudarcát hirdeti egy angol lap London, július 1. Az Observer vezércikke a versaillesi szerződés 10. évfordulója alkalmából megállapítja, hogy az egész békemű kudarca ma már nyilvánvaló és tökéletes. Egy emberöltő türelme és politikai bölcsessége alig lesz képes jóvátenni az elhamarkodott határokat. A lap arra a következtetésre jut, hogy Európa békéjének elsősorban Németország megelégedettsége a sarkköve s ezért első­sorban azokat a hibákat kell jóvátenni, amelyeket Né­metország ellen elkövettek. A cikk mindenekelőtt a Rajnavidék azonnali kiürítését sürgeti. A jugoszláv királynénak fia született Belgrád, július 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Veldesből jelentik: Mária királynő vasárnap este 11 óra negyven perckor egészséges fiúgyer­­m­eknek adott életet. Az újszülött a jugoszláv ki­rályi pár harmadik fiúgyermeke. Mária királyné az estét a Szuborov-pa­lotában töltötte, ahol mozgófény­kép-előadást nézett végig. A szülési fájdalmak hirtelen lep­ték meg. A gyermek megszületését ágyúdör­gés tudatta a lakosság­gal. Sándor király Zsif­kovics miniszterelnök­kel és az igazságügymi­niszterrel Veldesbe uta­zott, ide érkezett a lai­bachi püspök is és meg­tartották a névadási szertartást. A kis herceg neve ideiglenesen: Pat. Keresztatyja valószínű­ Márta jugoszláv királyné leg a yorki herceg lesz és szlovén nevet fog kapni. A király ebből az alkalomból kiáltványt in­tézett a hadsereghez és a haditengerészethez. Az ország örömmel fogadta a királyi gyermek szüle­tését. Minden templomban hálaadó istentisztelet volt. Az Egyesült Államok minden 100.000 lakosa közül 7 gyilkosság áldozata London, július 1. Wade Ellis, az Egyesült Államok volt attorney ge­neralja a newyorki jogászegyesületben tartott előadá­sában kimutatta, hogy Amerika bűnügyi költségvetése évi 13 millió dollár. Az Egyesült Államokban évenként 12.000 gyilkosságot követnek el Egyedül Newyorkban 30.000, Csikágóban pedig 10.000 gonosztevő jár szabadon és a gyilkosságok számaránya 1900 óta 350 százalékkal emelkedett. Ilyenformán minden 100.000 lakos közül hét gyilkosság áldozata lesz. Az okok között első helyeen áll a gyors meggazdagodás és az annak nyomában járó fényűzés és pazarlás, ami a legkülönbözőbb bűnre csáb t­ító motívumokat rejt magában. A technika haladása is megkönnyíti a bűnök elkövetését és a büntetés előli menekülést. Nem tagadta végül az előadó, hogy gyak­ran a törvények hivatott őrei üzleti összeköttetésben állanak a gonosztevőkkel. PESTI NAPLÓ Scitovszky Béla belügyminisztert a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkereszttel, Sztranyav­szky Sándor államtitkárt a II. osztályú, Ladik Gusztávot az I. osztályú és Blaha Sándor helyettest, államtitkárt a II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki a kormányzó ­ Gandhi munkatársa Budapestre jött és beszél India néma szabadságharcáról, az indiai nők életéről és az „özvegyégetésről" Sarojini Naidu as — Gandhinak igaza van. Miért viseljünk euró­pai ruhákat? Hát nem szebb ez, ami rajtam van, mint az európai női divat? Ezt mondja Mrs. Sarojini Naidu, Gandhi egyik leghívebb munkatársnője, a hindu nőmozgalom vezetője, aki kedden előadást tart Budapesten. És majdnem igaza van. Mert a sokszínű, hímzett­selymű hindu ruha valóban szép és festői és való­ban a legjobban illik olajbarna bőréhez és jelleg­zetesen orientális profiljához. De a modorában, a beszédében semmi sincs a hagyományos keleti passzivitásból és mély nyugalomból. Mrs. Naidu csupa nyugtalan energia, a beszéde gyors, határo­zott, éles. Temperamentuma a francia nőkre emlé­keztet. Mondatai rövidek, határozottak, mint a kala­pácsütések. , Dolgoztam és dolgozom — Életrajzom? Nincs. Dolgoztam és dolgozom, ennyi az egész, — mondja. — Cambridgeben tanul­tam filozófiát és történelmet. Gandhival dolgozom együtt. A munkám célja? A hindu nép szabadsága. Ezért élek. Ez csak elég nagy cél? Sokat élt a Mahatma közvetlen közelében. Ki­tűnően ismeri ezt a különös embert, akiben olyan sok van egyszerre Tolsztojból, Leninből, sőt Buddhából is. — Gandhi India prófétája. Szent ember. Pa­rasztok elhozzák a gyermekeiket és leteszik őket a lábai elé. Imádja a gyermekeket és a gyerme­kek is rendkívül szeretik őt. A fiatalemberek is rajongnak érte. Még azok is szeretik, akik nem osztják a véleményeit. Gandhit nem lehet nem szeretni. Hiszen ő maga a végtelen szeretet. A legbájosabb modorú férfi, akit valaha láttam. Min­dig derűs a kedélye, mindig nevet. Szeret tréfál­kozni, remek, elragadó humora van. Sohasem pré­dikál, a legmagasabb dolgokról sem beszél unal­mas, oktató hangon. Egyszerű, emberi szavakkal szól mindenről és mindenkihez. Gyakran adomák­kal szórakoztatja kísérőit. A legkomplikáltabb dolgok is egyszerűekké válnak,­ ha ő beszél ró­luk. — De talán azért nem értik meg sokan, mert olyan egyszerű, amit mond. Gandhi próféta és mint minden igazi prófétát, őt is keresztrefeszítik. Mindennap keresztre feszíti őt az emberek értet­lensége. Ez az egyetlen, amitől kimondhatatlanul szenved, mert az élettel szemben egyáltalában nin­csenek igényei. India harca A nagy harc kerül most szóba, amelyet Gandhival együtt folytatnak és amelynek eszköze a »non cooperation« a nemegyüttműködés, a leg­teljesebb passzív rezisztencia az angol hatalommal és az angol intézményekkel szemben. — Ez a­ harc súlyosabb megpróbáltatásokkal jár, mint a háború. Sokkal több lemondás, önfelál­dozás, aszkézis kell hozzá. Egyetlen nép sem töké­letesen alkalmas erre, de aránylag még a leghiva­tottabb a hindu. Hiszen a hindunak alapos gya­korlata van a szenvedésben. Felvetünk egy kérdést: a hindu nő elnyoma­tása. Hangos, egészséges nevetés a válasz. — Ne felejtse el, hogy nem Európáról, hanem Indiáról van s­zó. A nőket csak Európában nyom­ják el, nálunk nem. Nálunk minden pálya nyitva áll a nő előtt, aki politikailag is teljesen egyen­rangú a férfival. Az iskolákban koedukáció van. Minde­n nő járhat egyetemre. A lapoknak sok nő munkatársuk van. Az özvegyégetés — Igen, és hogy egyeztethető ezzel össze a »suttee«, az özvegyégetés hagyományos intézmé­nye? — kérdezzük. zogy Budapesten — ő, a »suttee« nagy, nagy intézmény volt, — mondja nagyon határozottan Mrs Naidu, aki kü­lönben költőnő is. — Ez az intézmény már kive­szőfélben van. Az én dédanyám volt az utolsó el­égetett özvegy. A saját jószántából lépett mág­lyára, hogy a tűz elhamvassza a férje tetemével együtt. A legmélyebb, legszentebb hitvesi szere­tet és önfeláldozás kifejezése ez az intézmény. Természetesen senkit sem kény­szerít­ettek a »suttee«-re, csak az tette meg, akinek az élet már semmit sem jelentett a férjük nélkül. — Ön megtenné ezt, Madam? — Ha lelki szükségét érezném, miért ne? És kine­k volna joga, hogy ebben megakadályozzon. Az európai ci­vilii­zációna­k vannak so­kkal kegyet­lenebb intézményei. Például a szörnyű, reakciós válási törvények, a m­emunion kizsákmányolása, a háborús mód­szerek, az éhségblokád, panely milllió asszony és gyermek életére tör. Különben is a »suttee« Európáiban is divatos volt, az ókor csen is kelta népei kultiválták. MacDonaldtól nem várunk semmit — Mit vár India szempontjából a MacDonald­kormánytól? — Semmit! MacDonald nekem jóbarátom ugyan, de azért tudom róla, hogy Indiával szem­ben ő mindig 100 százalékos angol marad, aki meg akarja őrizni Indiát a brit birodalom szá­mára. Ez a lényeges, programjának minden más szép gondolata csak papiroson van meg. De nem várunk semmit Oroszországtól sem. Nekünk nem kell segítség, mi egyedül akarjuk megvívni a harcunkat. — És mit vár a jövőtől? — A szabadságot! — mondja büszkén és fa­natikus hittel. — Tudom, hogy el fog jönni, még­hozzá a közel­jövőben. — Háború lesz-e az ára? Lehet. Ha az euró­pai civilizáció valóban civilizált, akkor el fogja kerülni a háborút és nem fog utunkba állni. De a jövő a miénk. Ezt mondta és aztán megint kedvesen mo­solygott gondolkodó, nagy barna szemeivel. B. Gy. 1929 su­this­t Páhok István, aki a­­Quer durch Berlini-úszóversenyen harmadik lett

Next