Pesti Napló, 1929. július (80. évfolyam, 146–171. szám)
1929-07-02 / 146. szám
4 Kedd „Nem fér össze a magyar jellemmel!" Mármint a titkosság. S miután a magyar közéletre az utolsó tíz év alatt a másrólbeszélés vastag gázfelhője borult, az a titkosság, amelyet Sztranyavszky államtitkár úr a magyar jellemmel összeférhetetlennek lát, kizárólag a szavazás titkossága lehet. »... Nem fér össze a magyar jellemmel az ezeréves múlt után...« Miért nem fér ősszel Egységespárti számítás szerint mikor fog összeférni? És végül: honnan tudja Sztranyavszky államtitkár úr, hogy nem fér összel Csak nem »beszélt a néppel«, mint az egyszeri ifjú színművésznő mamája a közönséggel? Tudomásunk szerint a belügyminisztérium még sohasem tudott engedélyt adni olyan népgyűlés megtartására, amelynek egyetlen pontja a titkos szavazás elleni tiltakozás lett volna. Ellenben tudjuk, hogy nagyon sok népgyűlést nem engedtek megtartani, mert a tárgysorozaton a titkosság követelése is szerepelt... .»A magyar ember nyíltan is meg meri mondani azt, amit akar... — fűzte tovább állambölcseleti fejtegetéseit az államtitkár úr. Bizony meg meri mondani, — ha hagyják. De nem mindig hagyják. Választásokon aránylag ritkán hagyják. Erről a választásokat megtámadó petíciók, a lehengerelt ellenzéki képviselőjelöltek s a közigazgatási bíróság néhány ítélete részletes adatokat közölnek. Különben van egy javaslatunk. Szavaztassák meg — titkosan — a magyar népet, hogy akarja-e a titkosságot. A válasz — erről ma Magyarországon mindenki meg van győződve — megsemmisítő lesz Sztranyavszky államtitkár úr érvelésére. A békeszerződések kudarcát hirdeti egy angol lap London, július 1. Az Observer vezércikke a versaillesi szerződés 10. évfordulója alkalmából megállapítja, hogy az egész békemű kudarca ma már nyilvánvaló és tökéletes. Egy emberöltő türelme és politikai bölcsessége alig lesz képes jóvátenni az elhamarkodott határokat. A lap arra a következtetésre jut, hogy Európa békéjének elsősorban Németország megelégedettsége a sarkköve s ezért elsősorban azokat a hibákat kell jóvátenni, amelyeket Németország ellen elkövettek. A cikk mindenekelőtt a Rajnavidék azonnali kiürítését sürgeti. A jugoszláv királynénak fia született Belgrád, július 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Veldesből jelentik: Mária királynő vasárnap este 11 óra negyven perckor egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az újszülött a jugoszláv királyi pár harmadik fiúgyermeke. Mária királyné az estét a Szuborov-palotában töltötte, ahol mozgófénykép-előadást nézett végig. A szülési fájdalmak hirtelen lepték meg. A gyermek megszületését ágyúdörgés tudatta a lakossággal. Sándor király Zsifkovics miniszterelnökkel és az igazságügyminiszterrel Veldesbe utazott, ide érkezett a laibachi püspök is és megtartották a névadási szertartást. A kis herceg neve ideiglenesen: Pat. Keresztatyja valószínű Márta jugoszláv királyné leg a yorki herceg lesz és szlovén nevet fog kapni. A király ebből az alkalomból kiáltványt intézett a hadsereghez és a haditengerészethez. Az ország örömmel fogadta a királyi gyermek születését. Minden templomban hálaadó istentisztelet volt. Az Egyesült Államok minden 100.000 lakosa közül 7 gyilkosság áldozata London, július 1. Wade Ellis, az Egyesült Államok volt attorney generalja a newyorki jogászegyesületben tartott előadásában kimutatta, hogy Amerika bűnügyi költségvetése évi 13 millió dollár. Az Egyesült Államokban évenként 12.000 gyilkosságot követnek el Egyedül Newyorkban 30.000, Csikágóban pedig 10.000 gonosztevő jár szabadon és a gyilkosságok számaránya 1900 óta 350 százalékkal emelkedett. Ilyenformán minden 100.000 lakos közül hét gyilkosság áldozata lesz. Az okok között első helyeen áll a gyors meggazdagodás és az annak nyomában járó fényűzés és pazarlás, ami a legkülönbözőbb bűnre csáb tító motívumokat rejt magában. A technika haladása is megkönnyíti a bűnök elkövetését és a büntetés előli menekülést. Nem tagadta végül az előadó, hogy gyakran a törvények hivatott őrei üzleti összeköttetésben állanak a gonosztevőkkel. PESTI NAPLÓ Scitovszky Béla belügyminisztert a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkereszttel, Sztranyavszky Sándor államtitkárt a II. osztályú, Ladik Gusztávot az I. osztályú és Blaha Sándor helyettest, államtitkárt a II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki a kormányzó Gandhi munkatársa Budapestre jött és beszél India néma szabadságharcáról, az indiai nők életéről és az „özvegyégetésről" Sarojini Naidu as — Gandhinak igaza van. Miért viseljünk európai ruhákat? Hát nem szebb ez, ami rajtam van, mint az európai női divat? Ezt mondja Mrs. Sarojini Naidu, Gandhi egyik leghívebb munkatársnője, a hindu nőmozgalom vezetője, aki kedden előadást tart Budapesten. És majdnem igaza van. Mert a sokszínű, hímzettselymű hindu ruha valóban szép és festői és valóban a legjobban illik olajbarna bőréhez és jellegzetesen orientális profiljához. De a modorában, a beszédében semmi sincs a hagyományos keleti passzivitásból és mély nyugalomból. Mrs. Naidu csupa nyugtalan energia, a beszéde gyors, határozott, éles. Temperamentuma a francia nőkre emlékeztet. Mondatai rövidek, határozottak, mint a kalapácsütések. , Dolgoztam és dolgozom — Életrajzom? Nincs. Dolgoztam és dolgozom, ennyi az egész, — mondja. — Cambridgeben tanultam filozófiát és történelmet. Gandhival dolgozom együtt. A munkám célja? A hindu nép szabadsága. Ezért élek. Ez csak elég nagy cél? Sokat élt a Mahatma közvetlen közelében. Kitűnően ismeri ezt a különös embert, akiben olyan sok van egyszerre Tolsztojból, Leninből, sőt Buddhából is. — Gandhi India prófétája. Szent ember. Parasztok elhozzák a gyermekeiket és leteszik őket a lábai elé. Imádja a gyermekeket és a gyermekek is rendkívül szeretik őt. A fiatalemberek is rajongnak érte. Még azok is szeretik, akik nem osztják a véleményeit. Gandhit nem lehet nem szeretni. Hiszen ő maga a végtelen szeretet. A legbájosabb modorú férfi, akit valaha láttam. Mindig derűs a kedélye, mindig nevet. Szeret tréfálkozni, remek, elragadó humora van. Sohasem prédikál, a legmagasabb dolgokról sem beszél unalmas, oktató hangon. Egyszerű, emberi szavakkal szól mindenről és mindenkihez. Gyakran adomákkal szórakoztatja kísérőit. A legkomplikáltabb dolgok is egyszerűekké válnak, ha ő beszél róluk. — De talán azért nem értik meg sokan, mert olyan egyszerű, amit mond. Gandhi próféta és mint minden igazi prófétát, őt is keresztrefeszítik. Mindennap keresztre feszíti őt az emberek értetlensége. Ez az egyetlen, amitől kimondhatatlanul szenved, mert az élettel szemben egyáltalában nincsenek igényei. India harca A nagy harc kerül most szóba, amelyet Gandhival együtt folytatnak és amelynek eszköze a »non cooperation« a nemegyüttműködés, a legteljesebb passzív rezisztencia az angol hatalommal és az angol intézményekkel szemben. — Ez a harc súlyosabb megpróbáltatásokkal jár, mint a háború. Sokkal több lemondás, önfeláldozás, aszkézis kell hozzá. Egyetlen nép sem tökéletesen alkalmas erre, de aránylag még a leghivatottabb a hindu. Hiszen a hindunak alapos gyakorlata van a szenvedésben. Felvetünk egy kérdést: a hindu nő elnyomatása. Hangos, egészséges nevetés a válasz. — Ne felejtse el, hogy nem Európáról, hanem Indiáról van szó. A nőket csak Európában nyomják el, nálunk nem. Nálunk minden pálya nyitva áll a nő előtt, aki politikailag is teljesen egyenrangú a férfival. Az iskolákban koedukáció van. Minden nő járhat egyetemre. A lapoknak sok nő munkatársuk van. Az özvegyégetés — Igen, és hogy egyeztethető ezzel össze a »suttee«, az özvegyégetés hagyományos intézménye? — kérdezzük. zogy Budapesten — ő, a »suttee« nagy, nagy intézmény volt, — mondja nagyon határozottan Mrs Naidu, aki különben költőnő is. — Ez az intézmény már kiveszőfélben van. Az én dédanyám volt az utolsó elégetett özvegy. A saját jószántából lépett máglyára, hogy a tűz elhamvassza a férje tetemével együtt. A legmélyebb, legszentebb hitvesi szeretet és önfeláldozás kifejezése ez az intézmény. Természetesen senkit sem kényszerítettek a »suttee«-re, csak az tette meg, akinek az élet már semmit sem jelentett a férjük nélkül. — Ön megtenné ezt, Madam? — Ha lelki szükségét érezném, miért ne? És kinek volna joga, hogy ebben megakadályozzon. Az európai civiliizációnak vannak sokkal kegyetlenebb intézményei. Például a szörnyű, reakciós válási törvények, a memunion kizsákmányolása, a háborús módszerek, az éhségblokád, panely milllió asszony és gyermek életére tör. Különben is a »suttee« Európáiban is divatos volt, az ókor csen is kelta népei kultiválták. MacDonaldtól nem várunk semmit — Mit vár India szempontjából a MacDonaldkormánytól? — Semmit! MacDonald nekem jóbarátom ugyan, de azért tudom róla, hogy Indiával szemben ő mindig 100 százalékos angol marad, aki meg akarja őrizni Indiát a brit birodalom számára. Ez a lényeges, programjának minden más szép gondolata csak papiroson van meg. De nem várunk semmit Oroszországtól sem. Nekünk nem kell segítség, mi egyedül akarjuk megvívni a harcunkat. — És mit vár a jövőtől? — A szabadságot! — mondja büszkén és fanatikus hittel. — Tudom, hogy el fog jönni, méghozzá a közeljövőben. — Háború lesz-e az ára? Lehet. Ha az európai civilizáció valóban civilizált, akkor el fogja kerülni a háborút és nem fog utunkba állni. De a jövő a miénk. Ezt mondta és aztán megint kedvesen mosolygott gondolkodó, nagy barna szemeivel. B. Gy. 1929 suthist Páhok István, aki aQuer durch Berlini-úszóversenyen harmadik lett