Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)

1929-09-08 / 203. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 szeptember 8 29 MEZŐGAZDASÁG Politikai átalakulás Mint a frss víz a forrásból, úgy tör elő a kisgazdák érvényesülésének friss gondolata azok­ból a cikkekből, amelyeket Debrecen püspöke­ írt. A kisgazdák számbeli és termelésbeli haladása nem maradhat következmények nélkül és Bal­tazár püspök a döntő percben mutatott rá a helyzetre. Ki van adva a jelszó: Készüljetek! Ha Jairus leánya felserkent tetszhalálából az apos­toli szóra, a vájjon álomban maradnak-e to­vábbra is a kisgazdák? Maga a kisgazdapárt mintha tétovázni lát­szana. Legalább is a megtartott értekezleten azt a kitérő választ hallottuk, hogy a kisgazdák szervezkedésének létjogosultságát még előbb meg kell beszélni a miniszterelnökkel... Most, a tisza­becsi tanácskozás után, amely Mayer János és Baltazár Dezső közt folyt le, talán hangja lesz végre a kisgazdapártnak is. Én meg vagyok győződve, h­ogy Bethlen István nem­ nézi rossz szemmel a kisgazdák szervezkedését. Ő minden politikai erőtényezővel számol, de csak abban a mérték­ben, amint az öntudatra ébred. Ha a kisgazdák nem jutnak erejük tudatára, Bethlen István óva­kodni fog előttük felnyitni a zsilipeket, s meg­hagyja őket az eszköz szerepében. Tényezővé a kisgazdapárt csak úgy lehet, ha érzi hivatását, kiválogatja embereit és cselekvő programot tud azok számára előírni. Illetve a kisgazdák olyan cselekvő program után fognak igazodni, amit számukra hivatott vezetőik írnak elő. Ez sokkal jobb lesz, mint a mai állapot, amikor a progra­mot nemcsak illetékesek, hanem illetéktelen em­berek is a kisgazdák elé szabják. Magának a kisgazdapártnak is látnia kell, hogy döntő pillanatok előtt áll. A választásoktól alig választ el bennünket vagy másfél esztendő. Ha ez alatt az idő alatt a kisgazdák nem élnek önmagukkal,­­ mások fognak velük visszaélni. Ezt ma már a kisgazdák ösztönösen érezhetik, s ha a kisgazdapárt tétováznék, aligha fog této­vázni maga a kisgazdák tömege. Közel egymillió önálló gazdaexisztencia szerepel a kisgazdák tö­megeiben több mint felével a magyar termőföld­nek és több mint 3 milliárd pengő évi nemzeti jövedelemmel. Ennek a tömegnek meg kell moz­dulnia, mert ha egyéb nem, kelő ereje és szük­séglete kényszerítik cselekedetre. Ha pedig a kis­gazdapárt elmulasztja a mostani lélektani pilla­natot, ezzel a vezetést adná ki a kezéből. Ez ellen a párt életösztöne is tiltakozni fog. Jól tudjuk, hogy sok az akadály a szervezke­dés terén. Baltazár cikke nyíltan mutatott rá arra a feudális szellemre, amely a kisgazdák hivatott vezérének, Mayer Jánosnak értékes személyét kö­rülárkolja. Ez a szellem nem is annyira feudális, mint inkább jól megszervezett. A föld nevében, erős összefogással szeretnek beszélni olyanok is, akikből, ha megkaparjuk őket, nem a tősgyöke­­res magyar főúr, az annyi értéket reprezentáló régi magyar d­entri ütközik ki, hanem igen sok­szor a Rákóczi-vagyon osztozkodó­ja, vagy a Bach-korszak bevándoroltja... Ezek a körök szítják idebent a társadalmi és felekezeti türel­metlenséget, ezek állanak a demokrácia útjában, ezek nézik le a 40 holdas minisztert... aki pedig kétségtelenül egyik politikai és gazdasági értéke ma a magyar mezőgazdasági termelésnek. • Ezeken az ellenállásokon át kell törnie a kis­gazdagondolatnak és a magyar nemzeti, a magyar termelési gondolatnak. Ezért kell erős gazdaréteg, de még inkább azért, mert az ország megpróbál­tatások előtt áll. Körülvesz bennünket az értéke­sítés csődje, meg kell birkóznunk egy túlmérete­zett költségvetéssel, a békebeli közterhek kétszere­sével. Körülvesznek veszedelmes szomszédok, akik katonai szövetséget kötnek ellenünk s előbb-utóbb rá fognak bennünket kényszeríteni arra, hogy az antant engedélyét kérjük katonai ellen­álló erőnk fokozására. Ez pedig a munkaerő csökkenését és a kiadások további növekedését vonja maga után, vagyis újabb terheket, amik a békés fejlődés tempóját lassítani fogják. Úgy látszik a Kárpát­medencének az a végzete, hogy­ a benne lakó né­pek addig zavarogjanak, amíg meg nem történik új elrendezkedésük egy vezető főhatalom körül. Ez a kü­lső helyzet. Ugyanakkor hogyan élünk meg már ma is? Szerény tartalékaink romjaiból, az életigény leszállításából, a napszámbér reduk­ciójából? A szociális helyzet tehát feszült és a kisantant erőszaka folytán még feszültebbé vál­hatik. Fokozza a feszültséget a csehek és osztrá­kok külkereskedelmi magatartása. Ezek az orszá­gok minél többet akarnak nálunk eladni , és mi­nél kevesebbet nálunk vásárolni. Ausztria éppen most foglalkozik a búza-, rozs- és borbevitel ál­lami monopolizálásával, a csehek pedig tervsze­rűen vásárolnak a messze távolból is ennivalót, csakhogy Magyarország ne tudjon értékesíteni. Velük szemben a keleteurópai gazdanépeknek szövetkezni kellene. Az öntudat erre nézve már csírázni kezd, hiszen szerb és román részről is felvetették. Éppen most kezdődtek erre nézve fon­tos tárgyalások, é­s Benes most dobta be a Bal­kán-népek öntudatának összezavarására a lelep­lezett katonai konvenció tervét. Csehországnak érdekében áll, hogy járszalagon vezesse a kelet­európai gazdaországokat, mert ha azok szét­tagoltan élnek, s gyanú és féltékenység furako­dik közéjük, akkor fokozni lehet a kínálati ver­senyt, le lehet törni a mezőgazdasági árakat, s így lassan-lassan a román, szerb és a magyar gazdavagy­on átszivárogna Prágába... El kell ismerni, hogy ez magasabb államművészet. De annál nevetségesebb, hogy­ érettkorú országok ezt évek hosszú során át tűrik. Nekünk nincs ahoz elég hatalmunk, hogy a szomszéd gazdaországok öntudatra ébredését siet­tessük. Sőt minden ilyen kezdeményezés gyanak­vással találkozik, mert közénk, továbbá Szerbia és Románia közé, árkot ás az elvett színmagyar területek és városok erőszakos megszállásának ténye. A­­Rothermere-vonalnak amely 35.000 kilométerrel és 3 millió lakossal növelné Magyar­ország területét, továbbá 10 milliárd pengővel a magyar nemzeti vagyont, éppen az volna az áldásos következménye, hogy csökkentené a fe­szültséget, apasztaná az ellentéteket, s fokozná a kölcsönös bizalmat. A kisantant lemondásának látszólagos vesztesége óriásit jelentene a béke áldása folytán várható vagyonosodásban. Ennek azonban útjában áll Csehország, főleg most, hogy külkereskedelmi mérlege romlik, devizakészlete apad, váltóadóssága nő, tehát rá van szorulva arra, hogy kizsákmányolja szomszédait. Ismételjük, ilyen válságos és egyre romló keleteurópai viszonyok közt rendkívül fontos volna Magyarország gazdasági megerősödése. En­nek azonban útjában áll a belső politikai helyzet hibája és a beteg pártalakulás, mely nem a ter­melési, hanem a politikai érdekek szervezkedése alapján jött létre. Bizonyos, hogy maga Bethlen István sincs elragadtatva az olyan politikai iránytól, s ennek az iránynak ama kényszerhely­zetétől, hogy a belső erők hibás egyensúlya foly­tán kénytelen fentartani az olyan vám­politikát, amely a legutóbbi indexszámok tanulsága sze­rint 16%-ot von el a magyar gazdáknak anélkül is nyomorúságos bevételeiből. Bizonyos, hogy a kormány nem lelkesedik ezért az állapotért, amely­ megtermi az elmérgesedett gazdasági hely­zet antitoxináit, s népszerűtlenné teszi, s aláássa a mai hatalmat. Mondják, hogy közönyös, mert konzervatív a kisgazdatömeg. De csupán csak ad­dig, amíg meg tud élni. Mikor olyan kétségbeejtő helyzetbe kerül, mint ma, mikor a baj ott ül a nyakán, s sarkantyúját oldalába veri, a kisgazda­türelem is véget ér. Láttuk, hogy szakadt vége ennek a türelemnek III. Napóleon alatt, bár föl­det adtak a népnek, de a gazdasági politika hibái megbuktatták magát a császárságot is, amely pe­dig ezen a tömegen épült fel. A magyar kormány keze is kötve van, mint ahogy kötve volt III. Napóleoné. Az egységes párt, amely a kormány teremtménye, ma már köti magát a kormányt. Itt változás csak­­teljes át­szervezéssel és a gazdasági érdekek teljes figye­lembevételével volna várható. Ezért kell erős és cselekvőképes gazdapárt, amelynek magva a kis­gazdapárt lenne. Ennek a pártnak a napja fel fog kelni. Ezt a na­pot haladásában semmiféle Józsua meg nem állíthatja. Serényi Gusztáv ponnva * zsáft * Dobróc ISSL Schlesinger és Tékia Rt. Budapest. V.: Perczel Mrtr nee» • A magy­ar lift bevitelét korlátozza Ausztriának az az intézkedése, hogy az osztrák államvasút a liszt fuvarját a 24-ik kocsiosztályból a 19-be tette át. Leg­drágább a finom liszt terifája. Ennek drágulása 22 Vo-ot tesz ki. -­ Románia terményekkel fizeti a Németországban rendelt 100 vasúti mozdony vételárát. + Három hegyközség alakul Nagykőrösön. Mind­egyik élére elnök, bíró, jegyző, pénztár­os, ellenőr és hegyőr fog kerülni. Minden 600 négyszögöl szőlőterület egy szavazattal vesz részt. Az elnök kivételével a töb­bi funkcionáriusok tiszteletdíjakat élveznek. + A gabonaértékesítés kérdéséről tart értekezletet szeptember 11-én gróf Hogos Miksa elnöklete alatt az ORMEKA. Az értekezleten a tőzsde és a gabonakeres­kedelem képviselői is résztvesznek. + A világ heti búzaelh­ajózása a következő volt: Észak-Amerikából augusztus 24—31-ig 2.1 millió q búzát hajóztak el a múlt évi hasonló időszaknak 2.9 millió q-ával szemben. Dél-Amerikából 1.4 millió q volt az elhajózás a múlt évi 0.4 millióval szemben. Az európai kontinensre a jelzett hét alatt csak 1.1 millió q került, éppen fele a múlt év hasonló időszakának. + Manitoba termése az idén a normálisnak csak 60—65%-át adta. Kanada többi részén, például Albertá­ban, gyengébb a termés, a prairie-tartományok termése pedig csak 50­ 00%%-a a tavalyinak. (Winnipegi jelentés.) + A magyar búzát Rotterdamban a következőkép jegyezték szeptember 4-én: 78/80 kg-os tisza­bánáti 26.91 pengő (2% keverékkel). 79/80 kg-os dunai román búza szeptemberi szállításra 26.51 pengő (4°/o keverékkel). 74 kg-os magyar rozs szeptember-októberi szállításra 22.31 pengő (2% keverékkel). A magyar búza minőségéhez közel hasonló Manitoba lit­­ára ugyanakkor Rotterdam­ban szeptemberi szállításra 31.07 pengő (keverékm­en­tesen). A borsodmegyei helyzet Borsod—Gömör megye a fagykárosult vidékek so­­rába tartozik. A helyzet képe most alakult ki, az aratás után. Érdekesnek véltük megtudni a bajok méretét és a­ szükséges tennivalókat. Felkerestük Kónis Aladárt, Bor­sod—Gömör vármegye alispánját, aki a Pesti Napló munkatársának leplezetlen őszinteséggel mondotta el A mai helyzetről alkotott véleményét: — A fagykár következtében — mondotta Bónis al­ispán — a termés nem olyan, mint várható lett volna. S ami termett, annak sincs semmi ára, amivel szemben mindennemű üzemanyagot drágán kénytelen a gazda megfizetni. Ez a diszparitás idézi elő a gazd­a válságát. Ezt a válságot meg kell oldani s a hozzávaló eszközök­ nagy része a kormány kezében van. A gazdák részéről a­ szanáláshoz szükséges munkát takarékossággal kell elő-­ segíteni. •­­ A leghatásosabb segítség a hitelkrízis megszüntet­­ése volna. A bajoknak ez a gyökere. Második feladat, hogy a nép munkaalkalmakhoz jusson. Hogy itt m­ik­-hír­ sürgős teendők vannak, annak illusztrálására megemlí­tem, h­ogy a múlt év folyamán 778-an vándoroltak ki, az idei augusztus végén pedig 143-an kaptak útlevelet. Fől­­leg Kanadába és Argentínába. ­ A Pesti Napló búzakalászversenye tudva­levően már lezáródott, de még egyre érkeznek hozzánk a kisgazdák levelei, hogy a gazdatársa­dalom elismerését Tolmácsolják. E levelek közül ma Zs. Szabó Sándor mezőcsáti kisgazda sorait közöljük. A következőket írja: — Nem hagyhatom szó nélkül a P­esti Napló áldoza­tos és nemes célt szolgáló akcióját, a mostanában lezaj­lott búzakalászversenyt. Ezzel lehetővé tette a f­öldm­ű­vesnép számára a legnemesebb versenyben való részvé­telt. Minden kisgazda ereklye gyanánt fogja őrizni a kiállításon nyert kitüntetését. Kisgazd­atársaim, hazám sorsáért aggódó szívvel írom le amit érzek: vajha gyö­keret verne, terebélyes fává nőne a Pesti Napló okleve­lének jeligéje. Termeljünk többet és jobb­at!« Kisgazdás társaim! szívleljük meg a Pesti Napló­nak ezt, az arany­intését. Tegyük evégből alkalmassá, jó termőerejűvé a földet. Termeljünk elsősorban termőerőt, hogy aztán ezen megtermelhessük csonka hazánk megélhetését, így érkezünk el odáig, h­ogy lesz végre a magyarnak jó napja«. . .A műtrágyaárak leszállítása mellett fog­lalt állást a Nagykőrösi Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése. Rámutatnak, hogy az ol­csóbb terményárak mellett a műtrágyaárak sem maradhatnak meg az eddigi nívón.­­ A Bud­apestvidéki Állattartók Egyesülete kerületenként és az környező községekben megkezdi szervezkedő munkáját, fó te­r a tojás és baromfi minőségének és hozamának fokozása érdekében. Az új tömörülés székhelye Margit körút 1. szám alatt van.­­ A jánoshalmai gyü­mölcskiállítás szeptember 15-ére nyílik meg, bor- és baromfikiállítással egybekötve. A­ kiállítást Mayer János földművelési miniszter személye­sen nyitja meg. A kiállítás rendezésének munkájában­ érdeme van Marsehall Ferenc képviselőnek. + A búza éra és az állam címmel Ihrig Károly egyetemi mt. tanár, a M­agyar Gazdaszövetség titkára, tanulmányt írt, amelynek az a konklúziója, h­ogy az állami beavatkozással való gabonaárszabályozás célszerűtlen eredményekre vezetne. Előállhatna, úgymond, az a helyzet, hogy míg a búzaterme­lés megfelelő haszonnal járna (az Intervenció folytán), addlig a tengeri, burgonya, takarmányok és az állatok ára a mos­tan­i maradna, vagyis a termelési költségen alul. Ennek az sz íme a következménye, hogy mindenki minél több búzát iparkodna termelni. Az állami búzabevásárlás részben a fogyasztóközönséget, részben az államot terhelné s hozzá­vetőleges számítás szerint az állami búzaárszabályozás a kincstárt mintegy .­23 millió, a fogyasztóközönséget pedig 1 millió pengővel terhelné meg. A szerző célszerűbbnek látni a földadó elengedését, vagy aránylagos csökkentését. Velveti továbbá a következő érdekes gondolatot. Magyarországon át­lag kereken 750.000 kg cukor és 450.000 liter sör fogy évente. Ha a cukor kilogram­ját és a sör literjét 30 fillérrel emelné le, az éppen 30 millió pengő bevételi többletet jelentene, amit tovább lehetne adni a gazdáknak. A fogyasztóközönség így jobban járna, mintha a búza ára (trágítn­a. -f- Az egri pinceszövetkezet alakuló közgyűlését szeptem­ber 23-én tartják. Elnökül dr. Hedry Lőrinc főispánt fogják felkérni. -­ A Debreceni Mezőgazdasági Kamara homok­t kísérleti gazdaságában a közönséges nyírt rozs holdanként csak 3 mázsa szemtermést adott, amivel szemben a nemesítet ma. Javí­tatlan homoktalajon 6,5 mázsát, a nemesített rozs csillagsurf­zöldtr­ágyával és műtrágyával javított talaján holdanként 11.5 mázsa szemtermést eredményezett. -I- A Tolnatamási és Vidéke Félvértenyésztaegyesü­let szeptember 8-án Regölyben tartja meg idei állatidíjazását. Az idei díjazáson közel 400 kanca kerü­l kiállításb­a. Qu­mhm _ leányka- és fiú- * k I intézeti ruhái S I * boykabáttal bmí , bámulatos olcsók, M óriási választéki « Király ucca 13. sz.­­ Hői ás leánykonfekció-nagyberusccdíj

Next