Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)
1929-09-08 / 203. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 szeptember 8 29 MEZŐGAZDASÁG Politikai átalakulás Mint a frss víz a forrásból, úgy tör elő a kisgazdák érvényesülésének friss gondolata azokból a cikkekből, amelyeket Debrecen püspöke írt. A kisgazdák számbeli és termelésbeli haladása nem maradhat következmények nélkül és Baltazár püspök a döntő percben mutatott rá a helyzetre. Ki van adva a jelszó: Készüljetek! Ha Jairus leánya felserkent tetszhalálából az apostoli szóra, a vájjon álomban maradnak-e továbbra is a kisgazdák? Maga a kisgazdapárt mintha tétovázni látszana. Legalább is a megtartott értekezleten azt a kitérő választ hallottuk, hogy a kisgazdák szervezkedésének létjogosultságát még előbb meg kell beszélni a miniszterelnökkel... Most, a tiszabecsi tanácskozás után, amely Mayer János és Baltazár Dezső közt folyt le, talán hangja lesz végre a kisgazdapártnak is. Én meg vagyok győződve, hogy Bethlen István nem nézi rossz szemmel a kisgazdák szervezkedését. Ő minden politikai erőtényezővel számol, de csak abban a mértékben, amint az öntudatra ébred. Ha a kisgazdák nem jutnak erejük tudatára, Bethlen István óvakodni fog előttük felnyitni a zsilipeket, s meghagyja őket az eszköz szerepében. Tényezővé a kisgazdapárt csak úgy lehet, ha érzi hivatását, kiválogatja embereit és cselekvő programot tud azok számára előírni. Illetve a kisgazdák olyan cselekvő program után fognak igazodni, amit számukra hivatott vezetőik írnak elő. Ez sokkal jobb lesz, mint a mai állapot, amikor a programot nemcsak illetékesek, hanem illetéktelen emberek is a kisgazdák elé szabják. Magának a kisgazdapártnak is látnia kell, hogy döntő pillanatok előtt áll. A választásoktól alig választ el bennünket vagy másfél esztendő. Ha ez alatt az idő alatt a kisgazdák nem élnek önmagukkal, mások fognak velük visszaélni. Ezt ma már a kisgazdák ösztönösen érezhetik, s ha a kisgazdapárt tétováznék, aligha fog tétovázni maga a kisgazdák tömege. Közel egymillió önálló gazdaexisztencia szerepel a kisgazdák tömegeiben több mint felével a magyar termőföldnek és több mint 3 milliárd pengő évi nemzeti jövedelemmel. Ennek a tömegnek meg kell mozdulnia, mert ha egyéb nem, kelő ereje és szükséglete kényszerítik cselekedetre. Ha pedig a kisgazdapárt elmulasztja a mostani lélektani pillanatot, ezzel a vezetést adná ki a kezéből. Ez ellen a párt életösztöne is tiltakozni fog. Jól tudjuk, hogy sok az akadály a szervezkedés terén. Baltazár cikke nyíltan mutatott rá arra a feudális szellemre, amely a kisgazdák hivatott vezérének, Mayer Jánosnak értékes személyét körülárkolja. Ez a szellem nem is annyira feudális, mint inkább jól megszervezett. A föld nevében, erős összefogással szeretnek beszélni olyanok is, akikből, ha megkaparjuk őket, nem a tősgyökeres magyar főúr, az annyi értéket reprezentáló régi magyar dentri ütközik ki, hanem igen sokszor a Rákóczi-vagyon osztozkodója, vagy a Bach-korszak bevándoroltja... Ezek a körök szítják idebent a társadalmi és felekezeti türelmetlenséget, ezek állanak a demokrácia útjában, ezek nézik le a 40 holdas minisztert... aki pedig kétségtelenül egyik politikai és gazdasági értéke ma a magyar mezőgazdasági termelésnek. • Ezeken az ellenállásokon át kell törnie a kisgazdagondolatnak és a magyar nemzeti, a magyar termelési gondolatnak. Ezért kell erős gazdaréteg, de még inkább azért, mert az ország megpróbáltatások előtt áll. Körülvesz bennünket az értékesítés csődje, meg kell birkóznunk egy túlméretezett költségvetéssel, a békebeli közterhek kétszeresével. Körülvesznek veszedelmes szomszédok, akik katonai szövetséget kötnek ellenünk s előbb-utóbb rá fognak bennünket kényszeríteni arra, hogy az antant engedélyét kérjük katonai ellenálló erőnk fokozására. Ez pedig a munkaerő csökkenését és a kiadások további növekedését vonja maga után, vagyis újabb terheket, amik a békés fejlődés tempóját lassítani fogják. Úgy látszik a Kárpátmedencének az a végzete, hogy a benne lakó népek addig zavarogjanak, amíg meg nem történik új elrendezkedésük egy vezető főhatalom körül. Ez a külső helyzet. Ugyanakkor hogyan élünk meg már ma is? Szerény tartalékaink romjaiból, az életigény leszállításából, a napszámbér redukciójából? A szociális helyzet tehát feszült és a kisantant erőszaka folytán még feszültebbé válhatik. Fokozza a feszültséget a csehek és osztrákok külkereskedelmi magatartása. Ezek az országok minél többet akarnak nálunk eladni , és minél kevesebbet nálunk vásárolni. Ausztria éppen most foglalkozik a búza-, rozs- és borbevitel állami monopolizálásával, a csehek pedig tervszerűen vásárolnak a messze távolból is ennivalót, csakhogy Magyarország ne tudjon értékesíteni. Velük szemben a keleteurópai gazdanépeknek szövetkezni kellene. Az öntudat erre nézve már csírázni kezd, hiszen szerb és román részről is felvetették. Éppen most kezdődtek erre nézve fontos tárgyalások, és Benes most dobta be a Balkán-népek öntudatának összezavarására a leleplezett katonai konvenció tervét. Csehországnak érdekében áll, hogy járszalagon vezesse a keleteurópai gazdaországokat, mert ha azok széttagoltan élnek, s gyanú és féltékenység furakodik közéjük, akkor fokozni lehet a kínálati versenyt, le lehet törni a mezőgazdasági árakat, s így lassan-lassan a román, szerb és a magyar gazdavagyon átszivárogna Prágába... El kell ismerni, hogy ez magasabb államművészet. De annál nevetségesebb, hogy érettkorú országok ezt évek hosszú során át tűrik. Nekünk nincs ahoz elég hatalmunk, hogy a szomszéd gazdaországok öntudatra ébredését siettessük. Sőt minden ilyen kezdeményezés gyanakvással találkozik, mert közénk, továbbá Szerbia és Románia közé, árkot ás az elvett színmagyar területek és városok erőszakos megszállásának ténye. ARothermere-vonalnak amely 35.000 kilométerrel és 3 millió lakossal növelné Magyarország területét, továbbá 10 milliárd pengővel a magyar nemzeti vagyont, éppen az volna az áldásos következménye, hogy csökkentené a feszültséget, apasztaná az ellentéteket, s fokozná a kölcsönös bizalmat. A kisantant lemondásának látszólagos vesztesége óriásit jelentene a béke áldása folytán várható vagyonosodásban. Ennek azonban útjában áll Csehország, főleg most, hogy külkereskedelmi mérlege romlik, devizakészlete apad, váltóadóssága nő, tehát rá van szorulva arra, hogy kizsákmányolja szomszédait. Ismételjük, ilyen válságos és egyre romló keleteurópai viszonyok közt rendkívül fontos volna Magyarország gazdasági megerősödése. Ennek azonban útjában áll a belső politikai helyzet hibája és a beteg pártalakulás, mely nem a termelési, hanem a politikai érdekek szervezkedése alapján jött létre. Bizonyos, hogy maga Bethlen István sincs elragadtatva az olyan politikai iránytól, s ennek az iránynak ama kényszerhelyzetétől, hogy a belső erők hibás egyensúlya folytán kénytelen fentartani az olyan vámpolitikát, amely a legutóbbi indexszámok tanulsága szerint 16%-ot von el a magyar gazdáknak anélkül is nyomorúságos bevételeiből. Bizonyos, hogy a kormány nem lelkesedik ezért az állapotért, amely megtermi az elmérgesedett gazdasági helyzet antitoxináit, s népszerűtlenné teszi, s aláássa a mai hatalmat. Mondják, hogy közönyös, mert konzervatív a kisgazdatömeg. De csupán csak addig, amíg meg tud élni. Mikor olyan kétségbeejtő helyzetbe kerül, mint ma, mikor a baj ott ül a nyakán, s sarkantyúját oldalába veri, a kisgazdatürelem is véget ér. Láttuk, hogy szakadt vége ennek a türelemnek III. Napóleon alatt, bár földet adtak a népnek, de a gazdasági politika hibái megbuktatták magát a császárságot is, amely pedig ezen a tömegen épült fel. A magyar kormány keze is kötve van, mint ahogy kötve volt III. Napóleoné. Az egységes párt, amely a kormány teremtménye, ma már köti magát a kormányt. Itt változás csakteljes átszervezéssel és a gazdasági érdekek teljes figyelembevételével volna várható. Ezért kell erős és cselekvőképes gazdapárt, amelynek magva a kisgazdapárt lenne. Ennek a pártnak a napja fel fog kelni. Ezt a napot haladásában semmiféle Józsua meg nem állíthatja. Serényi Gusztáv ponnva * zsáft * Dobróc ISSL Schlesinger és Tékia Rt. Budapest. V.: Perczel Mrtr nee» • A magyar lift bevitelét korlátozza Ausztriának az az intézkedése, hogy az osztrák államvasút a liszt fuvarját a 24-ik kocsiosztályból a 19-be tette át. Legdrágább a finom liszt terifája. Ennek drágulása 22 Vo-ot tesz ki. - Románia terményekkel fizeti a Németországban rendelt 100 vasúti mozdony vételárát. + Három hegyközség alakul Nagykőrösön. Mindegyik élére elnök, bíró, jegyző, pénztáros, ellenőr és hegyőr fog kerülni. Minden 600 négyszögöl szőlőterület egy szavazattal vesz részt. Az elnök kivételével a többi funkcionáriusok tiszteletdíjakat élveznek. + A gabonaértékesítés kérdéséről tart értekezletet szeptember 11-én gróf Hogos Miksa elnöklete alatt az ORMEKA. Az értekezleten a tőzsde és a gabonakereskedelem képviselői is résztvesznek. + A világ heti búzaelhajózása a következő volt: Észak-Amerikából augusztus 24—31-ig 2.1 millió q búzát hajóztak el a múlt évi hasonló időszaknak 2.9 millió q-ával szemben. Dél-Amerikából 1.4 millió q volt az elhajózás a múlt évi 0.4 millióval szemben. Az európai kontinensre a jelzett hét alatt csak 1.1 millió q került, éppen fele a múlt év hasonló időszakának. + Manitoba termése az idén a normálisnak csak 60—65%-át adta. Kanada többi részén, például Albertában, gyengébb a termés, a prairie-tartományok termése pedig csak 50 00%%-a a tavalyinak. (Winnipegi jelentés.) + A magyar búzát Rotterdamban a következőkép jegyezték szeptember 4-én: 78/80 kg-os tiszabánáti 26.91 pengő (2% keverékkel). 79/80 kg-os dunai román búza szeptemberi szállításra 26.51 pengő (4°/o keverékkel). 74 kg-os magyar rozs szeptember-októberi szállításra 22.31 pengő (2% keverékkel). A magyar búza minőségéhez közel hasonló Manitoba litára ugyanakkor Rotterdamban szeptemberi szállításra 31.07 pengő (keverékmentesen). A borsodmegyei helyzet Borsod—Gömör megye a fagykárosult vidékek sorába tartozik. A helyzet képe most alakult ki, az aratás után. Érdekesnek véltük megtudni a bajok méretét és a szükséges tennivalókat. Felkerestük Kónis Aladárt, Borsod—Gömör vármegye alispánját, aki a Pesti Napló munkatársának leplezetlen őszinteséggel mondotta el A mai helyzetről alkotott véleményét: — A fagykár következtében — mondotta Bónis alispán — a termés nem olyan, mint várható lett volna. S ami termett, annak sincs semmi ára, amivel szemben mindennemű üzemanyagot drágán kénytelen a gazda megfizetni. Ez a diszparitás idézi elő a gazda válságát. Ezt a válságot meg kell oldani s a hozzávaló eszközök nagy része a kormány kezében van. A gazdák részéről a szanáláshoz szükséges munkát takarékossággal kell elő- segíteni. • A leghatásosabb segítség a hitelkrízis megszüntetése volna. A bajoknak ez a gyökere. Második feladat, hogy a nép munkaalkalmakhoz jusson. Hogy itt mik-hír sürgős teendők vannak, annak illusztrálására megemlítem, hogy a múlt év folyamán 778-an vándoroltak ki, az idei augusztus végén pedig 143-an kaptak útlevelet. Főlleg Kanadába és Argentínába. A Pesti Napló búzakalászversenye tudvalevően már lezáródott, de még egyre érkeznek hozzánk a kisgazdák levelei, hogy a gazdatársadalom elismerését Tolmácsolják. E levelek közül ma Zs. Szabó Sándor mezőcsáti kisgazda sorait közöljük. A következőket írja: — Nem hagyhatom szó nélkül a Pesti Napló áldozatos és nemes célt szolgáló akcióját, a mostanában lezajlott búzakalászversenyt. Ezzel lehetővé tette a földművesnép számára a legnemesebb versenyben való részvételt. Minden kisgazda ereklye gyanánt fogja őrizni a kiállításon nyert kitüntetését. Kisgazdatársaim, hazám sorsáért aggódó szívvel írom le amit érzek: vajha gyökeret verne, terebélyes fává nőne a Pesti Napló oklevelének jeligéje. Termeljünk többet és jobbat!« Kisgazdás társaim! szívleljük meg a Pesti Naplónak ezt, az aranyintését. Tegyük evégből alkalmassá, jó termőerejűvé a földet. Termeljünk elsősorban termőerőt, hogy aztán ezen megtermelhessük csonka hazánk megélhetését, így érkezünk el odáig, hogy lesz végre a magyarnak jó napja«. . .A műtrágyaárak leszállítása mellett foglalt állást a Nagykőrösi Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése. Rámutatnak, hogy az olcsóbb terményárak mellett a műtrágyaárak sem maradhatnak meg az eddigi nívón. A Budapestvidéki Állattartók Egyesülete kerületenként és az környező községekben megkezdi szervezkedő munkáját, fó ter a tojás és baromfi minőségének és hozamának fokozása érdekében. Az új tömörülés székhelye Margit körút 1. szám alatt van. A jánoshalmai gyümölcskiállítás szeptember 15-ére nyílik meg, bor- és baromfikiállítással egybekötve. A kiállítást Mayer János földművelési miniszter személyesen nyitja meg. A kiállítás rendezésének munkájában érdeme van Marsehall Ferenc képviselőnek. + A búza éra és az állam címmel Ihrig Károly egyetemi mt. tanár, a Magyar Gazdaszövetség titkára, tanulmányt írt, amelynek az a konklúziója, hogy az állami beavatkozással való gabonaárszabályozás célszerűtlen eredményekre vezetne. Előállhatna, úgymond, az a helyzet, hogy míg a búzatermelés megfelelő haszonnal járna (az Intervenció folytán), addlig a tengeri, burgonya, takarmányok és az állatok ára a mostani maradna, vagyis a termelési költségen alul. Ennek az sz íme a következménye, hogy mindenki minél több búzát iparkodna termelni. Az állami búzabevásárlás részben a fogyasztóközönséget, részben az államot terhelné s hozzávetőleges számítás szerint az állami búzaárszabályozás a kincstárt mintegy .23 millió, a fogyasztóközönséget pedig 1 millió pengővel terhelné meg. A szerző célszerűbbnek látni a földadó elengedését, vagy aránylagos csökkentését. Velveti továbbá a következő érdekes gondolatot. Magyarországon átlag kereken 750.000 kg cukor és 450.000 liter sör fogy évente. Ha a cukor kilogramját és a sör literjét 30 fillérrel emelné le, az éppen 30 millió pengő bevételi többletet jelentene, amit tovább lehetne adni a gazdáknak. A fogyasztóközönség így jobban járna, mintha a búza ára (trágítna. -f- Az egri pinceszövetkezet alakuló közgyűlését szeptember 23-én tartják. Elnökül dr. Hedry Lőrinc főispánt fogják felkérni. - A Debreceni Mezőgazdasági Kamara homokt kísérleti gazdaságában a közönséges nyírt rozs holdanként csak 3 mázsa szemtermést adott, amivel szemben a nemesítet ma. Javítatlan homoktalajon 6,5 mázsát, a nemesített rozs csillagsurfzöldtrágyával és műtrágyával javított talaján holdanként 11.5 mázsa szemtermést eredményezett. -I- A Tolnatamási és Vidéke Félvértenyésztaegyesület szeptember 8-án Regölyben tartja meg idei állatidíjazását. Az idei díjazáson közel 400 kanca kerül kiállításba. Qumhm _ leányka- és fiú- * k I intézeti ruhái S I * boykabáttal bmí , bámulatos olcsók, M óriási választéki « Király ucca 13. sz. Hői ás leánykonfekció-nagyberusccdíj