Pesti Napló, 1929. október (80. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1929 október 27 kintetében és a tempó kérdésében van közöttünk nézeteltérés. A miniszterelnök ezután rámutatott, hogy ő kötelességét teljesíti, amikor a nyilvánosság figyelmét fölhívja azokra a veszélyekre, amelyek abból származhatnak, ha a kormány experimentumokba bocsátkozik, melyek eredménye legalább is kétséges. Lehet, hogy ez a fölfogás nem népszzerű, de a kormánynak még népszerűsége árán is azt az álláspontot kell képviselnie, amelyet igazságnak tart. A szabadságjogok és aSíkos választás Rátérve az egyesülési, gyülekezési, és sajtójogra, Bethlen hangoztatta, hogy e tekintetben a kivételes hatalmat megfelelő törvényalkotásokkal kell pótolni és az ősz folyamán ilyen értelmű javaslatokat fognak a Ház elé terjeszteni. Az igazságügyminisztériumban most folyik a már ismert sajtójavaslat átdolgozása, amely új formájában ebben az országgyűlési kampányban fog a Ház elé kerülni. Hasonlóképpen le akarja tárgyaltatni a kormány a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló javaslatot. Előbb azonban a fővárosi javaslatot fogják letárgyalni, mert annak mielőbb tető alá kell kerülni.A titkos választójog terén a miniszterelnökszerint a kiterjesztés csak fokozatos lehet. Ennek is el fog jönni majd az ideje, egyelőre azonban a sajtó, az egyesülési és gyülekezési jog az irány, amelyben Bethlen egy lépést kíván előre tenni. A miniszterelnök kijelentette, hogy most vannak folyamatban az előkészületek a megyei általános választásokra, amelyek az egész vonalon titkosak lesznek. Célszerű ha ma mindig kéznél van. Tschleffa alakjában kényelmesen magánál hordhatja és ezenfelül az előírt adagolás állandóan rendelkezésére áll. ügyeljen a BAYER- keresztre és az eredeti csomagolásra, a zöld szalaggal. A „csaszmat", meg azt Nagy Czirok László néprajzi gyűjtésének adatai nyomán írta: BENKE TIBOR Hol vannak a régi jó idők? Ma a halasi szőlősgazda, a szőlők közt ballagva beszól a tokokon babráló szomszédhoz: — Van-e rajta sógorom? Van ám, a nyűgye mög. A halasi taralékba háromezer.— hangzik rá a keserű válasz. Nem így szólt a nóta 78-ban" Páratlanul bő szűrét köszöntött a halasiakra. Nemcsak a kétfenekű hordók teltek meg lével, hanem a fél fenekű szájashordók,sőt a dézsák, meg a süteteknek is Kapós is lett a borivó vendég, akinek bizony másnap nem egyszer a törkölyös gödörben sütött hasára a napocska. Gyenizse István bodoglári tanyáján se fogyott el a borért , leledező (áhítozó) ember. Állandó vígság zengett a ház körül, pedig máskor ilyenkor nincs már ott egy sivalló lélek sem, mert bemennek telelni a halasi kúriába. A jókedv a cselédségre is átragadt. Hát hogyne, mikor mindegyik olyan edényt vihetett a csípős borért*', amilyet akart és annyit ihatott, amennyi belefért. Adták "szívesen. ...Alkonyodik. A lányából zummogva« hangzik a A férfidallám",. A hűvös őszi szél meg-megzörgeti a tanya körül vigyázó »pálmafák« (jegenyenyárfák) maradék lombját és »tüskés ballangót« (boszorkánykerék) kerget a tárlókon. Mint egy lánzgó, libegő, nagy lepedő, százával hullámzik be rinófehér pl.ska az udvarra. Különösen a bögye pilléréérttenyésztik. Anglius vigécék jönnek azért és nagy pénzt adnak érte, mert strucctollat csinálnak belőle. »Göledinszemű, kenyérgunyhó« gyerekek pásztorkodnak a nyáj mögött. A »dücski« juhász is nekiesett már a hazatért canga falkának és »dücsköli« ki a tejet belőle szaporán. Amodébb a gémes kútnál a »csaszmat «- itatja a címeres jószágról, amely töméntelen vizet »Judapol« « válóból az egész napi szántás után. A béres a csaszmat elnevezést az ökör ballagó lomb«járásáért kapta. Neki az ökör után kell igazodni. Ezért nem olyan »hegyre hágó« járású, mint a juhász, csikós, gulyás. Széles, alacsoysarku, kerek, terpeszorrú csizmáját járásküüben gyakran a másikhoz » cseszi-csaszmatolja«. Innen a csaszmatiteve. A juhászok magassarkú, hegyesorrú csizmát, viselnek. Lépésük »hegyre hágó irányt mutató és ugrósra álló«. Ki hinné, hogy a csizmabéli különbségből éles társadalmi ellentét kerekedik a csaszmat. meg a dücski között, mely ellentét egész évben — ha néha nehezen is — lenyelődik, de a nyári halasi » szabadságon« (vásáron) bizonyosan kirobban és — vért kíván. Az »ellábított« jószág után nyomozó komiszáros, a nyom után indulva, rendesen a dücski, meg a poszogó juhászt, gulyást, pásztort, bojtárt fogja vallatóra s azoknak soha nem sikerül a gyanút a csaszmatra áthárítani — a csizmája miatt. Ezért örökös a társadalmi ellentét a csaszmat, meg a dücski között. No meg a csaszmat csak gyalog, cseléd s ez már osztálykülönbséget is jelent. »Íme,az ember!« Ezeket a nagy ellentéteket a jó szüret lényegesen enyhíti, lévén a bornak az a különös tulajdonsága, hogy a jó barátokat összevegyíti, míg az ellenségeket megbékíti. Most is, Gyenizse István uram csaszmatbérese, a Gyalog Jóska, meg a bücski juhásza, a Kása Peti a bor révén közelebb vannak egymáshoz, mint egyébként. Pedig az«rendes különbség« mellett szóbeli bajok is elválasztják a két kun legényt. Mindkettő egy lány körül shópistáll. Mégis, most, hogy borbősegáldásozott, megesett, hogy Kása Peti odakínálta Balog Jóskának a csobolyát, igaz, hogy ezzel a ráköszöntéssel: — szettig a barátság, — míg a borban tart!« Jóska érti a kínálást, de azért legény a legény, hogy »szembenizzen a szónak-bornak. — Tartjuk vérig. — felelt méltóságosan és olyat húzott a csobolyóból, hogy jut is — marad is valami a kínálónak benne. Már a vacsoracsillag mosolyog a tanyára. Elcsendesül a daliás. Ember, állat a horpaszával van elfoglalva. Gyenizse gazda asztalánál szőttik a mellényallját«. Néptelen az udvar, csak a »poszogó juhász« lánya »kendergeti« karcsúra szorított derekát a kút körül, hogy frisset vigyen az apjának. A szárnyék felől még kondul egy-egy kolomp. A cselédház sötét véginél valami lányt »hinnyogtat« valamelyik őszben is tavaszt kereső legény. Egyébként az a csodálatos, drága, fezi tanyai','csend keveredik az udvar l'asuhájára, amely úgy bele tud csókolni az ember nyugtalan lelkébe, hogy az egyszeribe csendes, békességes lesz tőle. Csak az tudja ezt, aki már fürdette benne a, •szívét. Ilyenkor indul a tanyai ember belső élete. Mozdulnak a szív érzései és kicsi emberek kicsi jelenetei perdülnek az élet kicsi és nézők nélküli színpadán. Valójában éppen olyanok, mint a fórum világított drámái. A szív dolga fent és lent egyforma: — szent. A pálmafák árnyékában Kása Peti lopakodik ,hajadonfént, a tanyaház végében levő kiskert felé. Az ősz »ludvérce« eljárta már ugyan titkos éjféli táncát és szárazra, tiposta a maradék virágot, de van valami, amit ő sem pusztíthat el, ami minden kiskertben ott marad: az emlék. Vájjon milyen emléket idézget a lángszemű Gyerüzsy Klári itt minden este, hogy az őszi hűvösön is csak kijön a béllelt kis kacabajkájábó.K J Ki láthat egy tizenhétéves hollóhajú kún lány szívébe'! Most is ott ül a kis padog. Tekintete kiszalad a csendbetakart pusztára és fut, fut, míg eléri az ég peremét, aztán azon felfelé, a csillagok közt,, egyenesen az előbújó öreg holdig. Ott megpeien azon a kedves, barátságos vonáson, amit csak annak mutat az öreg »szívpásztor«, akiben muzsikáló érzések vannak. Vájjon kire gondol? Kit kérdez a holdtól, hogy látja-e most merre jár? Talán arra a barna kún fiúra, aki májusi virágzáskor betyáréletre adta magát, mert nem akart a császár katonája lenni? Vagy a pünkösdi legátusra, aki daliás termetével a szószéket, hangjával a templomot, beszédjével sok kun lány szívét »betöltötte«? Megzörren a bokor. Klári szemében bátor tűz gyullad. Feláll és marokra szorítja kis rézfoktosa nyelét. — Ki jár itt? Kása Peti kilép a holdfénybe. Megáll és végigsimogatja a leányt a szemével. Ó, nem, nem az a nézés ez, amellyel a városi »marokfutó pofák« »végighizlalják »zömüket« a lány testén! Ez a nézés tiszta, mint a hívő tekintete az ég felé, simogatása alázatos beszédű. Remegő és fojtott a hang, mikor a torokban dobogó szívből kicsúszik. — vagyok, a Peti. — Hát te mitkucorogsz, itt? — csattan fel a kún lány büszkesége. — Mondanék valamit Klári. — Nekem?! — Hát azt hiszed, hogy nekem mindenféle »lányok pöszércéje« (lány után futó legény) csak ugy mondhat valamit? Elmenj innen, mert a képedre zuhantom a fokosomat! Azzal megfordul és indul a ház felé. Petiben cudar indulatok ágaskodnak, de meggyeplőzi magát és utána szól: — Klári!... A könyörgő,hang melege, vagy a szabad pusztáknak levélzörgető szele tette-e, nem tudni, devalami változás megy végbe a lány lelkében hír- „Tények" a szocialista honan Rothermere lord legújabb üzenetével. Nagy Emil jászladányi beszámolójával és a Mayer— Baltasdi-Unaácskomással kapcsolatban a miniszterelnök a következőket mondotta: — Én szegénységi bizonyítványiak tartom, ha magyar politikusok nem konkrét, és objektív érvekkel, hanem kevéssé vagy esetre a rosszul informált külföldi jóakaróink bevonásával és csatasorba állításával akarnak a belpolitikában sikert elérni. A szociáldemokratákkal folytatott megbeszélései nyomában már a legközelebbi jövőben olyan tények mutatkoznak, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt a maga külföldi összeköttetéseit Magyarország nagy érdekeiért szintén érvényesítse. Ezekről a tényekről természetüknél fogva a miniszterelnök még nem kívánt nyilatkozni, de kijelentette, hogy ezek a tények rövidesen köztudomásúak lesznek. Külpolitikai helyzetünk Magyarország külpolitikai helyzetére nézve kijelentette a miniszterelnök, hogy a békeszerződések revíziójának kérdése ma már más hangnemben tárgyalható, mint ahogy ez eddig lehetséges volt. A német reparációs kérdés rendezése, a Rajna kiürítése, a keleteurópai államok jóvátételi problémáinak elintézése békésebb atmoszférát teremthetnek Európában és közelebb hozhatják aztaz időt, amikor Magyarországnak a békeszerződések által teremtett helyzete iránt is jobb megértés foglalhat teret. — Külpolitikai helyzetünk javult, nincs okunk a csüggedésre, — mondotta Bethlen — a magyar nemzet türelme nehéz próbára van téve, de türelmesen kell várnunk, mert idő előtti meggondolatlan lépés csak visszavethet bennünket olyan stádiumba, amelyből nehezen tudunk kiemelkedni. A nemzet összefogása, összetartása, az önbizalom, erősítése, a belső harcok kerülése külpolitikai téren is sikerekhez fog bennünket juttatni. Ha ezt a politikát folytathatom, ezentúl is rendelkezésére állok a magyar közéletnek. De egy eercig sem folytatnám tovább a munkát, ha erre kompetens tényezők meggyőződésem ellen kivágnának reámerőszakolni olyan politikát, amelyet a magam részéről hibásnak tartok. Baltazár 12 pontja Mikor a miniszterelnök Inkén nyilatkozatát megtette, Baltazár Dezső még nem hozta nyilvánosságra azt a 12 pontot, amelyet Mayer János földművelési miniszter is ifj.itt juttatott a miniszterelnökhöz. Bethlen azonban már jól ismerte ezt a programot és kijelentette, hogy Baltazárral közvetlen beszélgetést akar folytatni, a. 11 pontról és mindaddig erről a kérdésről nem is akar nyilatkozni. Friedrich István: — Végre megérkezett az inkei remete üzenete. Azt üzeni, hogy egyetért a demokratikus átalakulás tekintetében az elégületlenekkel, csak a tempó megválasztását magának tartja fenn. Vagyis ez azt jelenti, hogy ezentúl is a szolgabíró urak jómltától fog majd függni, hogy valaki képviselő lehet-e vagy sok. A nép az továbbra is éretlen marad, mert ha azt beengednék az önrendelkezés karámjába, amint ő ő mondja, nem lehetne Magyarországon a rendet fentartani. Hát én nem tudom elképzelni, hogy Bethlen miért tartja ezt a nemzetet kiskorúnak. Hogyan gondolja ő egyáltalában a mai helyzet likvidálását, ha nem akarja megengedni, hogy becsületes, közigazgatásmentes választásokon a dolgozó társadalom maga döntsön a sorsa fölött. Mi nem azért akarjuk a demokráciát, mert azt Rothermere is akarja, ha számtalanszor megírtuk és megmondtuk, hogy mi azért akarjuk a demokráciát, mert ezt tekintjük egyedüli mentségnek a mai helyzetből. Ha Rothermere reakciót ajánlana, mi akkor is a demokráciát sürgetnénk, mert teljes lehetetlenségnek tartjuk, hogy egy párt,monopólium tartsa ilyen kritikus helyzetben a hatalmat a kezében. Semmi felforgatásról, semmi forradalomról vagy erőszakos változtatásról szó sincsen- Ellenben látjuk a valóságot, amit, sajnálatunkra, Bethlen István éppen nem akar meglátni. És éppen, mert félünk a bizonytalan jövőtől, ki akarjuk nyitni az ablakokat, fel akarjuk tárni az ajtókat, hogy a dolgozó társadalom maga is részt vehessen sorsának intézésében. Hát ez csak nem fele forgatás? Ez csak nem összeesküvő a rendszer megdöntésére? Hiszen ezt sürgetjük már évek óta a legnagyobb Friedrich István A miniszterelnöknek a szociáldemokratákról fentebb mondott szavait értelmezve, politikai körökben azt hiszik, hogy a miniszterelnök már nem idegenkedik attól a gondolattól, hogy Garami Ernő, a szociáldemokrata, párt egyik külföldön élő vezére, és egy két társa visszatérhessen Magyarországra. Bethlen miniszterelnök nyilatkozata, melyet a magyar közvélemény rendkívüli érdeklődéssel várt, politikai körökben igen nagy hatást keltett. Most még nem indult meg az őszi kampány, a vezető politikusok egy része még nem is tartózkodik a fővárosban, de akik itt vannak, azok a belpolitikai élet megindulását látják a miniszterelnök nyilatkozatában. A Pesti Napló munkatársa ellenzéki és kormánypárti oldalról kapott véleményeket gróf Bethlen István nyilatkozatáról. A következőket mondják: