Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

5 Csütörtök A budapesti autóbuszüzem tavaly egymillió pen­gőt fizetett rá, az igazgatóknak mégis 60.000 pengő remunerációt adott. Nálunk minden két autóbuszra egy tisztviselő és hat garázsmester esik. Az élelmiszerüzem is csak azért prosperál, mert versenytárgyalás nélkül­ kapta meg a kór­házaknak való szállítást. Szabjunk határt a köz­pénzeken történő, külföldi tanulmányutaknak. A költségvetést elfogadja, mert takarékosságra való törekvést lát benne. „A rendszer a hibás!" Jánossy Gábor azzal kezdi beszédét, hogy a nagy fizetésekért nem az, igazgatók a hibásak, m­ert őszintén be kell vallani, minden képviselő, ő maga is, elfogadja, ha­ igazgatósága vagy tör­vényhatósága magas fizetést állapít­­meg számára. A rendszer hibás, amely az ilyen óriási javadal­makat lehetővé teszi. A­ közigazgatás egyszerűsí­tésére szükség vann. A racionalizálás a m­ai rend­szer mellett nem vezethet, eredményre. Magyaror­szágon 49 adónemet 70 törvény­­ és 150 rendelet szabályoz. Ha valaki az összes érvényes törvénye­ket végig akarná olvasni, már csak a túlvilágon jutna ideje arra, hogy valamelyik ellen­vetsen. 1867 óta a magyar törvényhozás 2700 törvényt al­kotott és a szövevényes jogszabályok megkötik az eljáró tisztviselő kezét, bármilyen jóindulattal törekedjék is­ gyors és egyszerű elintézésre. — A közigazgatás egyszerűsítésére kitűzött pályadíjat, — mondotta ezután Jánossy Gábor — adjuk oda Kossuth apánk emlékének, aki már 1842-ben megírta, hogy kerüljük el a túl kormány­zást. A numerus clausus ellen! Támadta ezután a nagybankokat és a nagy­ipart, amelyek nem áldoznak a­ rokkantakért Az összeférhetetlenségi törvény szigorítását kívánta és határozati javaslatot terjesztett be a közigaz­gatási rendeletek összegyűjtéséről. Helyteleníti az új, középiskolai reformot és ellensége a numerus claususnak , aki­­ tanulni akar, hadd tanuljon, káros az országra, ha tanulni akaró fia­talságát külföldre kényszeríti. Indítványozza, hogy az orosz fogságban elhalt magyar költő, Gyóni Géza hamvait hozzák haza és Rákóczinak Budapesten állítsanak emléket, mert kassai emléke hozzáférhetetlen. A költségvetést elfogadja. Gyulai Sándor az adóztatási rendszer egysze­rűsítését követeli. Az élet a falvakban megválto­zott. A háború, a rádió és a mozi kulturális igé­nyeket szül. Utakat követel a falunak. Pest köz­vetlen környékén az utak ma is olyan állapotban vannak, mint Mátyás király, utolsó vadászatakor voltak. Kéri a kisipar támogatását és a nyolc­osztályos népiskolai rendszer kiépítését. A költ­ségvetést elfogadja. A társadalom békéje és a kenyérkérdés PESTI NAPLÓ 1930 május 1 . A MODI­A­NO cigarettapapír készítése Osztályozott rongyok raktára put és helyet kér, másik részük kritikátlanul vad eszméknek dobja oda magát. Ezeket nehéz a nem­zeti gondolatnak visszaszerezni. Csütörtökön, a munka szép ünnepén majd találkozunk a munka kívülről ostromló tömegeivel, akik belekiáltják a tavaszi levegőbe élni akarásukat. Ez a kívánság ne találjon s­iket fülekre, mert a lelkek mélyéből fakad és a társadalom békéje elválaszthatatlanul össze van kapcsolva a kenyér kérdéssel. Hiába ál­lítjuk oda a rend őrét, ez csak pillanatnyi meg­oldás lesz, a kormánynak gyökerében kell a bajt megfogni és olyan gazdasági lehetőségeket kell teremteni, h­ogy mindenki megélhessen munkája után. A mai szervezetlenség mellett nem tudjuk mezőgazdaságunkat átszervezni, amikor a kifa­gyott Tiszántúl szükségből burgonyát vetett, nem tudták megszervezni az értékesítést s ma óriási tömegekben rothad el a burgonya. A szövetkeze­teket védi a támadásokkal »zem­bem ezeken ke­resztül kell életképes magyar népet nevelni. A földbirtokreforrá­m végrehajtása nem.«Tah­tiszemi­csés, kell, hogy a magyar nép fokozatosan föld­höz jusson. Átfogó, nagy gazdasági programot vár és a költségvetést elfogadja. Czettler Jenő alelnök indítványára kimon­dotta ezután a fiát, hogy csütörtökön délelőtt tíz órakor folytatja a költségvetés vitáját. A belügyminiszter május elseje békéjéről Leitovszky Béla belügyminiszter állott fel ezután, hogy válaszoljon a Népszava szerda reg­geli vezércikkére. — Sajnos,­­ mondotta , hogy a forradalom után tíz esztendővel sem voltam abban a hely­zetben, hogy megengedhessem a munkásság szo­kásos május elsejei gyűléseit. Ezt az intézkedést indokolttá tette a szélsőséges elemek megmozdu­lása, akik röpcédulákat osztogattak. Ezekből ki­derült, hogy nem vörös májust, hanem véres má­just akartak Budapesten és az egész országban. Kabók Lajos: Álhíreknek ülnek fel. Scitovszky belügyminiszter: Gondoskodtam kellő karhatalomról, hogyha a tapintatos beavat­kozás nem vezet, sikerre s ha kell, a legszigorúbb intézkedéseket is végre tudjuk hajtani. A Nép­szava, bár a szocialisták tudnak a fenyegető ve­szedelmekről, felszólította a munkásságot, hogy tüntető sé­tát rendezzen a városban. Nem vonom kétségbe a szociáldemokraták jóhiszeműségét, de ők maguk is tudják és írják, hogy a rendbontók zavart akarnak kelteni. .. . . Kabók Lajos: Azokat tessék ránk bizni. Leitovszky belügyminiszter: Nem bizhatom a rend fentartását a sétáló szocialista munkásokra. Az uccán nem lehet a tömeg az úr, az uccán csak a karhatalom lehet az úr. Mivel éppen ez a tün­tető séta lehet megteremtője olyan incidenseknek, olyan helyzeteknek, amiket utólag mindannyian sajnálnánk, s az egyszer elindult lavinát-talán egyikü­nk sem tudja megállítani, kérem a szociál­demokrata pártot, ne méltóztassanak alkalmat adni arra, hogy incidensek történjenek, mert ha ebből kifolyósét a rendzavarás történik, ezért nem vállalom a felelősséget, sőt azt a szociáldemokrata pártra hárítom át. (Helyeslés a jobboldalon.) Interpellációk Ezután áttértek az interpellációkra. Először Wekerle Sándor pénzügyminiszter írásos válaszát olvasták fel Esztergályos János­nak egyik régebbi interpellációjára. A választ a Ház tudomásul vette. Vass József népjóléti mi­niszter ugyancsak írásban válaszolt Heg­ym­egi Kiss Pálnak régebbi tüdőbeteg interpellációjára s válaszában kifejtette, hogy a kért intézkedések megtételére nincs fedezet. Hegymegi Kiss Pál nem veszi tudomásul a választ, mert az ilyen fontos probléma megoldá­sára kell fedezetet találni. A debreceni tüdőgon­dozóban is vannak üres ágyak, másutt vannak tüdőbajos emberek, gyógyításukra kell pénznek lenni. Az ügyben nem lát jóakaratot a miniszté­rium részéről. A miniszterek különben az utóbbi időben különös szokást vettek fel: írásban felel­nek, hogy ne kelljen személyesen vitázni az inter­pelláló­val. A Ház a választ tudomásul vette. Hegymegi Kiss Pál írásban interpellálta Mayer János földművelésügyi minisztert a sza­bolcsi burgonya értékesítése ügyében. Az inter­pellációt kiadták a miniszternek. A mezőgazdasági munkanélküliség Csik József a mezőgazdasági munkanélküliség ügyében interpellálta a földművelésügyi minisz­tert. Bár a földreform következtében csökkent a mezőgazdasági munkások száma, az ország meg­csonkításával és azzal, hogy a nagyobb birtokok géperőre tértek át, a munkanélküliség, amelyet az agrárválság súlyosbít, megnövekedett. 250.000 gazdasági cseléd, tehát a mezőgazdasági munkás­ság 33 százaléka áll munka nélkül. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a terményárak csökkenése nincs arányban az iparcikkek árával. Kéri, hogy inten­zív közmunkákkal, útépítéssel, lecsapolással, a háziipar támogatásával, az elővásárlási jog érvé­nyesítésével segítsenek. A munkabérmegállapító bizottságok lépjenek fel erélyesebben és állítsák fel a mezőgazdasági munkásbiztosító intézetet. Ha az ipari tőkét meg lehetett terhelni, meg lehet terhelni a gazdasági tőkét is. Jogvédő irodákat ingyenes orvosi rendelést és a vasúti kedvezmény kiterjesztését kéri. Mayer János földművelésügyi miniszter nyom­ban válaszolt. A munkanélküliség a mezőgazda­ságban a tavaszi munkálatokkal csökkent. Állan­dóan figyelemmel kíséri a problémát. Az ár­mente­sí­tő társulatok segélyt kaptak, hogy a munkát megindíthassák, a bérmegállapító bizottságok mű­ködnek, a mezőgazdasági muunkásbiztosító törvény készen van és azt­ legközelebb be fogja terjeszteni. A háziipar felsegítésére mindent elkövet, a jog­védő irodák a járási székhelyeken működnek és a népjóléti minisztérium ugyanígy megszervezte az orvosi segítséget is. Ha a mezőgazdasági munkások tizenkettes csoportban munkahgyiikre vagy onnan vissza utaznak, megkapják a vasúti kedvezményt.­­ Ülés vége k­ét órakor. A Pesti Napló intelligenciapályázata Tizenöt—húszéves lányok, fiatalemberek! A Pesti Napló húsz kérdést adott fel jubileumi számában. A húsz kérdésre felelni lehet minden 15—20 éves lánynak vagy ifjú­nak 1930 december 1-ig. Aki a kérdésekre leg­jobban megfelel, 1000 pengőt kap 1930 karácsonya, n­­íme a kérdések: 1 isrw *«!•>»*«S8 s^nxes'. st, uv.-n y n-».i.v.r .-•. ; • 1. Melyik az a könyv, amelyet a legérté­lűszb^é-fc-^foeH is.-mfrtf ;3. Kit tart­ korunk legnd^fjobb'frdjának'éí'mérft 3. Kit tart ko­runk legnagyobb emberévek és miért? 4. Kit tart az emberiség legártalmasabb emberének? 5. Kit tart az emberiség leghasznosabb embe­rének? 6. Melyik volna a legjobb út a világ­béke, felé? 7. Az újság mely­ik rovata érdekli leginkább és miért? 8. Ha volna erkölcsi Nobel-díj, kinek ítélné? 9. Hányszor szerepel Faust a világirodalomban? 10. Ki írta az első utópiát? 11. Mit tart az élet céljának? 12. Mi­vel világítottak Perikies korában? 13. Mi a huszadik század legnagyobb orvosi felfede­zése? 14. Mi a huszadik század legnagyobb el­méleti fizikai felfedezése. 15. Milyen világtör­ténelmi alakok szerepeltek Magyarország tör­ténelmében? 16. Hol és mikor jelent meg az első újság? 17. Ki fedezte fel Ausztráliát? 18. Mit tart az ember életében a legértéke­sebbnek és miért? 19. Mi volna első dolga, ha valamely európai ország teljhatalmú urává kiáltanák ki? 20. Hogyan adna ki egy nap alatt 1000 pengőt célszerűen és hasznosan­ . Mwtmmuwmut xwxwíxiwiwvmivmwv*

Next