Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
5 Csütörtök A budapesti autóbuszüzem tavaly egymillió pengőt fizetett rá, az igazgatóknak mégis 60.000 pengő remunerációt adott. Nálunk minden két autóbuszra egy tisztviselő és hat garázsmester esik. Az élelmiszerüzem is csak azért prosperál, mert versenytárgyalás nélkül kapta meg a kórházaknak való szállítást. Szabjunk határt a közpénzeken történő, külföldi tanulmányutaknak. A költségvetést elfogadja, mert takarékosságra való törekvést lát benne. „A rendszer a hibás!" Jánossy Gábor azzal kezdi beszédét, hogy a nagy fizetésekért nem az, igazgatók a hibásak, mert őszintén be kell vallani, minden képviselő, ő maga is, elfogadja, ha igazgatósága vagy törvényhatósága magas fizetést állapítmeg számára. A rendszer hibás, amely az ilyen óriási javadalmakat lehetővé teszi. A közigazgatás egyszerűsítésére szükség vann. A racionalizálás a mai rendszer mellett nem vezethet, eredményre. Magyarországon 49 adónemet 70 törvény és 150 rendelet szabályoz. Ha valaki az összes érvényes törvényeket végig akarná olvasni, már csak a túlvilágon jutna ideje arra, hogy valamelyik ellenvetsen. 1867 óta a magyar törvényhozás 2700 törvényt alkotott és a szövevényes jogszabályok megkötik az eljáró tisztviselő kezét, bármilyen jóindulattal törekedjék is gyors és egyszerű elintézésre. — A közigazgatás egyszerűsítésére kitűzött pályadíjat, — mondotta ezután Jánossy Gábor — adjuk oda Kossuth apánk emlékének, aki már 1842-ben megírta, hogy kerüljük el a túl kormányzást. A numerus clausus ellen! Támadta ezután a nagybankokat és a nagyipart, amelyek nem áldoznak a rokkantakért Az összeférhetetlenségi törvény szigorítását kívánta és határozati javaslatot terjesztett be a közigazgatási rendeletek összegyűjtéséről. Helyteleníti az új, középiskolai reformot és ellensége a numerus claususnak , aki tanulni akar, hadd tanuljon, káros az országra, ha tanulni akaró fiatalságát külföldre kényszeríti. Indítványozza, hogy az orosz fogságban elhalt magyar költő, Gyóni Géza hamvait hozzák haza és Rákóczinak Budapesten állítsanak emléket, mert kassai emléke hozzáférhetetlen. A költségvetést elfogadja. Gyulai Sándor az adóztatási rendszer egyszerűsítését követeli. Az élet a falvakban megváltozott. A háború, a rádió és a mozi kulturális igényeket szül. Utakat követel a falunak. Pest közvetlen környékén az utak ma is olyan állapotban vannak, mint Mátyás király, utolsó vadászatakor voltak. Kéri a kisipar támogatását és a nyolcosztályos népiskolai rendszer kiépítését. A költségvetést elfogadja. A társadalom békéje és a kenyérkérdés PESTI NAPLÓ 1930 május 1 . A MODIANO cigarettapapír készítése Osztályozott rongyok raktára put és helyet kér, másik részük kritikátlanul vad eszméknek dobja oda magát. Ezeket nehéz a nemzeti gondolatnak visszaszerezni. Csütörtökön, a munka szép ünnepén majd találkozunk a munka kívülről ostromló tömegeivel, akik belekiáltják a tavaszi levegőbe élni akarásukat. Ez a kívánság ne találjon siket fülekre, mert a lelkek mélyéből fakad és a társadalom békéje elválaszthatatlanul össze van kapcsolva a kenyér kérdéssel. Hiába állítjuk oda a rend őrét, ez csak pillanatnyi megoldás lesz, a kormánynak gyökerében kell a bajt megfogni és olyan gazdasági lehetőségeket kell teremteni, hogy mindenki megélhessen munkája után. A mai szervezetlenség mellett nem tudjuk mezőgazdaságunkat átszervezni, amikor a kifagyott Tiszántúl szükségből burgonyát vetett, nem tudták megszervezni az értékesítést s ma óriási tömegekben rothad el a burgonya. A szövetkezeteket védi a támadásokkal »zembem ezeken keresztül kell életképes magyar népet nevelni. A földbirtokreforrám végrehajtása nem.«Tahtiszemicsés, kell, hogy a magyar nép fokozatosan földhöz jusson. Átfogó, nagy gazdasági programot vár és a költségvetést elfogadja. Czettler Jenő alelnök indítványára kimondotta ezután a fiát, hogy csütörtökön délelőtt tíz órakor folytatja a költségvetés vitáját. A belügyminiszter május elseje békéjéről Leitovszky Béla belügyminiszter állott fel ezután, hogy válaszoljon a Népszava szerda reggeli vezércikkére. — Sajnos, mondotta , hogy a forradalom után tíz esztendővel sem voltam abban a helyzetben, hogy megengedhessem a munkásság szokásos május elsejei gyűléseit. Ezt az intézkedést indokolttá tette a szélsőséges elemek megmozdulása, akik röpcédulákat osztogattak. Ezekből kiderült, hogy nem vörös májust, hanem véres májust akartak Budapesten és az egész országban. Kabók Lajos: Álhíreknek ülnek fel. Scitovszky belügyminiszter: Gondoskodtam kellő karhatalomról, hogyha a tapintatos beavatkozás nem vezet, sikerre s ha kell, a legszigorúbb intézkedéseket is végre tudjuk hajtani. A Népszava, bár a szocialisták tudnak a fenyegető veszedelmekről, felszólította a munkásságot, hogy tüntető sétát rendezzen a városban. Nem vonom kétségbe a szociáldemokraták jóhiszeműségét, de ők maguk is tudják és írják, hogy a rendbontók zavart akarnak kelteni. .. . . Kabók Lajos: Azokat tessék ránk bizni. Leitovszky belügyminiszter: Nem bizhatom a rend fentartását a sétáló szocialista munkásokra. Az uccán nem lehet a tömeg az úr, az uccán csak a karhatalom lehet az úr. Mivel éppen ez a tüntető séta lehet megteremtője olyan incidenseknek, olyan helyzeteknek, amiket utólag mindannyian sajnálnánk, s az egyszer elindult lavinát-talán egyikünk sem tudja megállítani, kérem a szociáldemokrata pártot, ne méltóztassanak alkalmat adni arra, hogy incidensek történjenek, mert ha ebből kifolyósét a rendzavarás történik, ezért nem vállalom a felelősséget, sőt azt a szociáldemokrata pártra hárítom át. (Helyeslés a jobboldalon.) Interpellációk Ezután áttértek az interpellációkra. Először Wekerle Sándor pénzügyminiszter írásos válaszát olvasták fel Esztergályos Jánosnak egyik régebbi interpellációjára. A választ a Ház tudomásul vette. Vass József népjóléti miniszter ugyancsak írásban válaszolt Hegymegi Kiss Pálnak régebbi tüdőbeteg interpellációjára s válaszában kifejtette, hogy a kért intézkedések megtételére nincs fedezet. Hegymegi Kiss Pál nem veszi tudomásul a választ, mert az ilyen fontos probléma megoldására kell fedezetet találni. A debreceni tüdőgondozóban is vannak üres ágyak, másutt vannak tüdőbajos emberek, gyógyításukra kell pénznek lenni. Az ügyben nem lát jóakaratot a minisztérium részéről. A miniszterek különben az utóbbi időben különös szokást vettek fel: írásban felelnek, hogy ne kelljen személyesen vitázni az interpellálóval. A Ház a választ tudomásul vette. Hegymegi Kiss Pál írásban interpellálta Mayer János földművelésügyi minisztert a szabolcsi burgonya értékesítése ügyében. Az interpellációt kiadták a miniszternek. A mezőgazdasági munkanélküliség Csik József a mezőgazdasági munkanélküliség ügyében interpellálta a földművelésügyi minisztert. Bár a földreform következtében csökkent a mezőgazdasági munkások száma, az ország megcsonkításával és azzal, hogy a nagyobb birtokok géperőre tértek át, a munkanélküliség, amelyet az agrárválság súlyosbít, megnövekedett. 250.000 gazdasági cseléd, tehát a mezőgazdasági munkásság 33 százaléka áll munka nélkül. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a terményárak csökkenése nincs arányban az iparcikkek árával. Kéri, hogy intenzív közmunkákkal, útépítéssel, lecsapolással, a háziipar támogatásával, az elővásárlási jog érvényesítésével segítsenek. A munkabérmegállapító bizottságok lépjenek fel erélyesebben és állítsák fel a mezőgazdasági munkásbiztosító intézetet. Ha az ipari tőkét meg lehetett terhelni, meg lehet terhelni a gazdasági tőkét is. Jogvédő irodákat ingyenes orvosi rendelést és a vasúti kedvezmény kiterjesztését kéri. Mayer János földművelésügyi miniszter nyomban válaszolt. A munkanélküliség a mezőgazdaságban a tavaszi munkálatokkal csökkent. Állandóan figyelemmel kíséri a problémát. Az ármentesítő társulatok segélyt kaptak, hogy a munkát megindíthassák, a bérmegállapító bizottságok működnek, a mezőgazdasági muunkásbiztosító törvény készen van és azt legközelebb be fogja terjeszteni. A háziipar felsegítésére mindent elkövet, a jogvédő irodák a járási székhelyeken működnek és a népjóléti minisztérium ugyanígy megszervezte az orvosi segítséget is. Ha a mezőgazdasági munkások tizenkettes csoportban munkahgyiikre vagy onnan vissza utaznak, megkapják a vasúti kedvezményt. Ülés vége két órakor. A Pesti Napló intelligenciapályázata Tizenöt—húszéves lányok, fiatalemberek! A Pesti Napló húsz kérdést adott fel jubileumi számában. A húsz kérdésre felelni lehet minden 15—20 éves lánynak vagy ifjúnak 1930 december 1-ig. Aki a kérdésekre legjobban megfelel, 1000 pengőt kap 1930 karácsonya, níme a kérdések: 1 isrw *«!•>»*«S8 s^nxes'. st, uv.-n y n-».i.v.r .-•. ; • 1. Melyik az a könyv, amelyet a legértélűszb^é-fc-^foeH is.-mfrtf ;3. Kit tart korunk legnd^fjobb'frdjának'éí'mérft 3. Kit tart korunk legnagyobb emberévek és miért? 4. Kit tart az emberiség legártalmasabb emberének? 5. Kit tart az emberiség leghasznosabb emberének? 6. Melyik volna a legjobb út a világbéke, felé? 7. Az újság melyik rovata érdekli leginkább és miért? 8. Ha volna erkölcsi Nobel-díj, kinek ítélné? 9. Hányszor szerepel Faust a világirodalomban? 10. Ki írta az első utópiát? 11. Mit tart az élet céljának? 12. Mivel világítottak Perikies korában? 13. Mi a huszadik század legnagyobb orvosi felfedezése? 14. Mi a huszadik század legnagyobb elméleti fizikai felfedezése. 15. Milyen világtörténelmi alakok szerepeltek Magyarország történelmében? 16. Hol és mikor jelent meg az első újság? 17. Ki fedezte fel Ausztráliát? 18. Mit tart az ember életében a legértékesebbnek és miért? 19. Mi volna első dolga, ha valamely európai ország teljhatalmú urává kiáltanák ki? 20. Hogyan adna ki egy nap alatt 1000 pengőt célszerűen és hasznosan . Mwtmmuwmut xwxwíxiwiwvmivmwv*