Pesti Napló, 1930. október (81. évfolyam, 222–248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

Budapest, 1930 81. évfv 222. sz ELŐFIZETÉSI ARAK» 77 hóra . . . 4.— peng3 "syedéyre . 10.80 pengő >e. . . . 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a Jjályaudvarokon . 16 fillér ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér Briand válaszol«.* rA legszebb Briand-beszédek egyike ez a jnostani, — de Briandnak csaknem valameny­nyi beszéde: a legszebb Briand-beszédek egyi­ke; főleg azok a beszédek, amelyeket nem a [Népszövetségnek, vagy a kamarának nyilt illéseiben mond, hanem amelyekben küldött­ségeknek válaszol, banketteken rögtönöz. Ez a mostani beszéd, amelyben a Nó'egyesületek Nemzetközi Szövetségének válaszol és a nő­ket hívta segítségül Páneurópa megteremté­séhez, polémia volt, válasz arra a tízmillió né­met szavazatra, amely a szélsőségek felé akarta tolni Németországnak szekere rúdját, ide méginkább válasz arra a politikára, amely a német választási eredmények ürügyén a vi­lágpolitika egész locarnói frontját .vissza akarná vonatni. •»Mi lesz Briand-nal?« — kérdeztek', min­gyárt a német választások után. Volt egy pillanat, amikor úgy látszott, hogy ez a tíz­millió szavazat nem is annyira a német kor­mányt dönti le helyéről, hanem a francia kül­ügyminisztert, azt a francia külügyminisz­tert, aki Stresemannal csinált politikát — a világ számára, és akit egyszerre mint valami ideológust kezdtek kezelni, fantasztáját a Páneurópának és az egész európai békének. Briand — az ideológus! Alig van ma olyan reálpolitikus, mint a világpolitikának ez a zseniális bohémje, akinek rögtönzéseiben is: koncepció van, fantáziájában több — útmu­tatás, könnyedségében több mélység, mint akár saját hazájabeli ellenfeleinek egész so­rában. Nem Briand az utópista, hanem azok, akik azt hiszik, hogy a világpolitikát és a diplomáciának egész gépezetét vissza lehet szerelni a háborúelőtti idők metódusaihoz; nem Briand az utópista, hanem azok, akik még mindig két részre akarják osztani a vilá­got., háborúnyertesekre és háborúvesztesekre, és ebben a frontban megmerevíteni a mai helyzetet, annak minden súlyos nyomorúsá­gával, abszurdumával, gazdasági kríziseivel, erkölcsi süllyedésével. Egy valami van, ami irreális a Briand egész koncepciójában, az, hogy ezt a koncep­ciót a mai békeszerződések mellett is meg le­het valósítani, — hogy a békét meg lehet szer­vezni — a békétlenségnek és nyomorúságnak ama szervezete mellett is, amelyet ezek az úgynevezett »békeművek« jelentenek és kép­viselnek. Ez igazán utópia, de a realista Briand előbb-utóbb rá is jön arra, hogy ez utópia. »Nagyon sok érdek dolgozik a béke ellen«, — mondta fájdalmasan Briand. Való­ban úgy van. Nagyon sok érdek dolgozik a béke ellen, — de ilyen békellenes érdek a béke­ellenes békeszerződések fentartása is. Mindenki tudta, hogy a német választás nem babra megy és az igazi küzdelem majd a választások után kezdődik; mindenki tudta, hogy a német választások még úgynevezett személyi politikában is legalább annyira érin­tik Franciaországot, mint Németországot, és tartottak tőle, hogy talán Franciaországban is egy szélsőséges politika kap föl arra a sár­kányra, amelyet a német választásokon nyer­geitek fel; igen, attól tartottak, hogy a sok­millió német szélsőséges szavazat papírhul­láma összecsap az egész Locarno-politika fö­lött és elsodorja vagy lesodorja a Briand po­zícióját is. Ügy látszik nem ez történt. Ez a beszéd nem a defenzíva hangja, his? kegyetlen élesvágásokat mér a béke üz­leti ellenségeire; nem a búcsúbeszéd hangja ez, — sok fájdalmas és keserű motívuma mel­lett sem az, Briand hangsúlvozza, hogy hely­zete megnehezedett és a német választások után megerősödött, vele .szemben az ellenséges tábor, de azt mondja, hogy mindezek ellenére is mellette van a népek akarata/a francia népé Ára 16 Httéf Szerda, október 1 SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL! Erzaéűet körút 18—20. u. TELEFON : Józsel 455—50-től 56-lg, József 464—18, J. 464—19. Szerkesztőség Bécsbenj I., Kohlmarkt 7. Németország a huszonnegyedik óra előtt A birodalmi kormány programja revízió alá veszi a háború utáni évek gazdasági világszemléletét — A költségvetést egymilliárd márkával csökkentik — Leszállítják a közalkalmazottak fizetését — Egyszerűsítik a közigazgatást — Olcsóbb lesz a pénzügyigazgatás — Könnyítések a jövedelmi és forgalmi adó terén — 215-000 állami lakás épül házbéradóból — A mezőgazdasági termékeket standardizálják Három évre megszabják a közkiadások maximumát — Alkalmazkodni kell a világ­gazdaság nagy fordulatához: az árnívó csökkenéséhez — Munkaadóknak, alkal­mazottaknak alacsonyabb fizetést, alacsonyabb életstandardot kell vállalniok Az új Briining-program a német nép minden rétegétől áldozatot követel Berlin, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Ä Brüning-kormány nagy érdeklődéssel várt programját kedden délután nyilvánosságra hoz­ták. A kormányprogram hivatalos címe: »A biro­dalmi kormány gazdasági és pénzügyi tervei A program beveztő része megállapítja, hogy az ú.i tervek a mai idők nagy gazdasági nyomo­rából születtek meg. Az árak összeomlottak, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek világ­piaci pozíciója megrendült. Kiderült, hogy revízió alá kell venni a háború utáni évek gazdasági vi­lágszemléletét, amely abb'V- indult ki,, hogy a népek lényegesen magas&»ü*árak melle'tt élnek,, vagyis az arany vásárlóereje csökkent. A'mosta­nában beállott árösszeomlás következményei ter­mészetesen még nem terjedtek ki a mémet nép valamennyi szükségleti cikkére, miután az álta­lános olcsóbbodásnak még útjában állnak a magas termelési költségek, amelyek a fizetésektől bérek­től. adóktól és társadalmi terhektől függenek. A gazdasági romlás eredménye a munkanélküliség állandó növekedése és az adóbevételek tartós csök­kenése. Az 1930. év költségvetési előiránvzatában ily körülmények között 750—900 millió márkás de­ficittel kell számolni. Ennek a deficitnek a fede­zése külön alapból történik, mégpeditr a következő három év költségvetési előirányzatának keretén belül. A következő évi költségvetést az 1930. évi költségvetéséhez képest kereken egymilliárd már­kával csökkentik. . ,A kiadások csökkentését a legkülönbözőbb intézkedésekkel hajtják végre. így elsősorban a közalkalmazottak fizetésének általános csökkenté­sével. A birodalmi elnök, a birodalmi kormány, a miniszterek és a képviselők fizetését húsz száza­lékkal csökkentik, a közalkalmazottak fizetését, el­látási illetékeit, várakozási illetékeit és nyug­díját pedig hat százalékkal. A birodalmi vasutak­nál és a Birodalmi Bankban hasonló arányú fize­tésleszállítást vettek tervbe. A birodalmi kor­mány reméli, — mondja a kormánynyilatkozat — hogy a köztisztviselői kar, amely mindenkor az állam legbiztosabb támaszának bizonyult, ezekiben a nehéz időkben is magára veszi az átmenetileg szükségessé vált áldozatot a közérdekében. A köz­alkalmazottak fizetésének csökkentése a tartomá­nyok és községek részére átutalandó birodalmi hozzájárulás összegét is csökkenteni fogja száz­millióval. Ami már most a munkanélküliek biztosításá­nak fontos fejezetét illeti, ezt a biztosítást a jövő­ben a birodalmi költségvetés megterhelése nélkül kell végrehajtani. A kormány alapvető reformot készít elő a munkanélküliek biztosítása terén. A költségvetési előirányzat kiadási tételeiben keresztülvitt csökkentések összege kereken há­romszázmillió márkára rúg. A birodalmi kormány biztosítani akarja a takarékosság elvéne'k egysé­ges .végrehajtását s ezért megállapodást köt az egyes tartományokkal, amelyeknek értelmében a tartományi költségvetések felállításánál ugyan­azok az elvek érvényesülnek, mint a birodalom költségvetési előirányzatában. A tartományok és községek költségvetési jogát minden tekintetben hozzá kell illeszteni a birodalom adópolitikájának alapelveihez. Birodalmi törvény útján lehetővé fogják tenni, hogy a birodalom, felülvizsgálhassa a tartományi és községi háztartásokat. A jogszol­gáltatás büntétő szankcióira nézve is megfelelő törvényjavaslatot készítenek elő. Tervbevettek a közigazgatás egységes egyszerűsítését is, amit a birodalom szintén a tartományokkai egyetértés­ben fog yégreliajtani. Az adóügy terén ugyancsak messzemenő egy szerűsítésekre van szükség. A birodalmi pénzügy­és adóigazgatás ezidőszerint több mint ötszáz­millió márkába kerül, tehát az adóbevételek négy és fél százalékába. Ez az arány az angol költség­vetésben mindössze két százalék. Németországban természetesen egyelőre még nem lehet elérni ezt az alacsony százalékarányt, azt azonban feltétlenül keresztül kell vinni, hogy a pénzügyi és adóigaz­gatás költségeit a minimumra kell redukálni. A' birodalmi kormány ezért egész csomó adótechnikai újítást határozott el. amelyeknek végrehajtása a legrövidebb időn belül megtörténik. Ilyen például a jövedelmi adó adómentes határának húszezer márkában történő megállapítása. Az adómentes határ felemelésével igen sok jövedelmiadóalany nem szerepel többé az adóigazgatásban. Mentesí­tik többek közt a forgalmi adó alól azokat a vál­lalatokat, amelyeknek összforgalma, nem több öt« ezer márkánál. A pénzügyi program ezután a lakásgazdálko­dás reformját ismerteti. Az 1931. évi költségvetés 215.000 állami lakás építését irányozza elő. Ezek között 165.000 kislakás lesz. A szükséges eszközö­ket a birodalmi kormány a házbéradóból teremti elő. Az ajapelv az lesz, hogy a nagyvárosból cl is; világgá kiáltja a béke hadüzenetét: »mi, a béke barátai a német választások után sem veszítjük el bátorságunkat és kitartunk min­denkivel és mindennel szemben«. Briand mint francia politikus is konce­dálja, hogy a német választásokban nagy sze­repet játszik a német nyomorúság is, »a szen­vedések a szélsőségek felé hajtják a népeket, Németországban ezen a télen 4 millióra fog emelkedni a munkanélküliek száma«. Ez a választás a német kétségbeesésnek választása volt. Majdnem azt mondhatnók, hogy a ful­doklásnak kapkodása — a szalmaszál után, amelybe, ha nem is kapaszkodik be, de ame­lyen átkiálthat a partra; a szenvedés artiku­lálatlan hangja volt ez a választás, amelyet semmi judiciumon leszűrni nem lehet, amely­nek legfeljebb magyarázata van — oka/ merC célja nincs, csak hangulata: de meggondolása nem. Csak demagógiával nem lehet megma­gyarázni ezt a választási eredményt, amelyben nem kevesebb történt, mint az a világtorté­nelmileg majdnem példátlan tünemény, hogv egy nép, amely visszakapja sprsának intézé­sét, vissza akarja azt adni a kezéből — külön­féle hitlerista diktátorok kezébe. Briand lelátott a dolgok mélyére, mélyen a szavazócédulák, proklamációk, plakátok pa­pírtengerén túl, meglátta a szenvedéseknek azokat a sötét ós mély áramlatait, amelyek ezt az egész tengert mozgatják és rengéseit elő­idézik. Ettől már csak egy lépés meglátni azt, hogy egész Közép-Európa szenvedései (s ami evvel egyet jelent, egész Európáé is) a béke­szerződések igazságtalanságából és kegyetlen­gégéből erednek, sí

Next

/
Thumbnails
Contents