Pesti Napló, 1930. november (81. évfolyam, 249–273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1930 november 15 Gömbös Gyula nyilatkozik Magyarországon semmiféle Heim ne fir - alakulat megteremtésének szükségét nem látom"—„Semmiféle szervezkedés háta mögött nem állok* — Egyáltalán nincs szó lemondásáról és ellenzékbe vonulásáról (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben különböző fantasztikusnak látszó hírek kerültek forgalomba mozgolódásokról, szervezkedésekről, amelyeknek célja egy hatalmas, mindent átfogó jobboldali irányzat megteremtése, egy nagy nemzeti szervezet kiépítése osztrák vagy német mintára. Azok a kisebb jelentőségű kísérletezések, amelyek Magyarországon nemzeti szocialista pártot, Hitler-pártot, magyar fasiszta szervezetet, horogkeresztes alakulatot, acélsisakos mozgalmat, vagy esetleg Heimwehr-csoportokat szeretnének teremteni — olyan kombinációkra adtak alapot, mintha ezeket a mozgalmakat valahonnan egységesen irányítanák, titkos erők befolyásolnák és egy határozott cél érdekében országosan szerveznék. A magyar nemzeti szocialista, illetve Heimwehr-mozgalom hátterében is merészebb kombinációk a Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetőit látták, sőt voltak olyan fantasztikus híresztelések is, mintha maga Gömbös Gyula honvédelmi miniszter volna e mozgalmak legfőbb irányítója. Gömbös személyével kapcsolatban egyébként is hosszabb idő óta különböző és ismeretlen helyekből rapszírozott hírek keringnek. Beszéltek arról, hogy a honvédelmi miniszter bizonyos jelenségek miatt, elkedvetlenedett és a távozás gondolatával foglalkozik, sőt esetleg kész volna ellenzékbe is vonulni. Mindezekkel a hírekkel szemben a való tényállás az, hogy Gömbös Gyula honvédelmi miniszter nyugodtan ül hivatalában, munkájában nem engedi magát zavartatni, végzi a feladatait és egyáltalában nem is foglalkozik a róla szárnyrakelt hírekkel és kombinációkkal. Miután azonban most már egyre erőteljesebben terjesztették Gömbös miniszterrel összefüggésben azokat a híreket, amelyek őt állítják az új nagy nemzeti irányú szervezkedés középpontjába, szükségét láttuk annak, hogy megkérdezzük magát a minisztert, mit szól ezekhez a dolgokhoz és mi a véleménye általában a nagy zajjal megindított mozgalmakról és szervezkedésekről, azoknak céljairól és lehetőségeiről. Hivatali dolgozószobájában kerestük fel Gömbös Gyula honvédelmi minisztert, aki munkatársunknak akövetkezőkben nyilatkozott: " Mondanom sem kell, hogy nem állok a szervezkedések háta mögött, mert az a lojalitás, melylyel a miniszterelnök úrral szemben viseltetem, kizárja, hogy egyáltalában valamilyen pártszervezkedésben részt vegyek, akár titokban, akár nyíltan. Azokról a törekvésekről, amelyeknek állítólag az a célja, hogy Magyarországon az osztrák Heimwehr mintájára szervezzenek egy hasonló alakulatot, hasonló belső szervezkedéssel, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a következőket mondotta: — Magyarországon semmiféle Heimwehr-alakulat megteremtésének szükségét nem látom. Azt hiszem, hogy azok, akik ezzel a gondolattal foglalkoznak, bizonyára abba a hibába esnek, mint azok, akik annak idején kopírozni akarták más külföldi államok szervezeteit és pártjait, sőt állami berendezkedését is, elfelejtvén azt, hogy azok a pártok és berendezkedések a külföldön a nemzeti eszme érvényesülése céljából alakultak és szerveződtek meg. Ezzel szemben Magyarországon a szegedi ellenforradalom óta egy állandó nemzeti irányzat van, tehát ilyen irányzatot célzó szervezkedés teljesen felesleges. Az egész magyar társadalom valósággal tagja különféle nemzeti szervezkedéseknek és az uralkodó irányzat az egész vonalon — nemzeti. — Ismétlem tehát, hogy csak ott van létjogosultsága ilyen szervezkedésnek, ahol egy erős baloldali mozgalommal állnak szemben azok, akik nemzeti irányt, nemzeti célokat akarnak megvalósítani. Ahol azonban nem egy olyan baloldallal állunk szemben, amely a kormányzásban részt vesz és minden irányban kiépített szervezettel rendelkezik, ott egy ilyen mozgalomra semmi szükség nincsen. Egy országban, ahol a közhatalom, az állami funkció egy része a baloldal kezében van, ahol a politikai irányzatok annyira szétágazók, mint például Ausztriában és Németországban, ott megértem a jobboldali szervezkedést Ahol azonban ilyen jelenségeket nem látunk, külön nemzeti szervezkedésnek értelmét nem látom. Hogy tehát egészen világosan fejezzem ki magam, nálunk egy ilyen mozgalom előfeltételei nincsenek meg, mert hiszen nálunk a nemzeti irányzat de facto érvényesül az egész vonalon. — Lehet szó arról, — folytatta Gömbös Gyula — hogy ez a világnézet miiek jobban kidomboríttassék, azonban nem lehet szó arról, hogy egy új valamit, egy új szervezkedést kelljen útjára indítani. Ennek a világnézetnek belső kidomborítása is kizárólag a miniszterelnök úr hatáskörébe tartozik.Végül megkérdeztük, igazak-e azok a hírek, melyek szerint lemondani és ellenzékbe vonulni szándékozik. A honvédelmi miniszter válasza így szólt: — Erről egyáltalában nincs szó. (v. f.) L MEGBÍZHATÓ aoatt. A létért való nehéz küzdelemben ma igen sok eber töpreng e hamleti kérdésen. Pedig, ha az emberek válságos óráikban összegyűjtenék testi és lelki erejüket, ellent tudnának állni a kétségbeesésnek és megállnák helyüket a legsúlyosabb órákban is. Ha valaha, úgy most van szükség arra, hogy egészségünket ápoljuk, szervezetünket erősítsük, a lelki és testi ellentálló erőt fokozzuk. A reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávéskanál Ovomaltine a legbiztosabban hozzásegít bennünket e cél eléréséhez. Az Ovomaltine erőt ad, edzi az idegeket, fokozza a lelkierőt és munkaképességet A reggeli és uzsonnatejhez, kávéhoz 2^3 kávéskanál Ovomaltine segít az élet fáradalmait elviselni. Ingyen Ovomaltine miniét s ismertetést kap, ha az alábbi szelvényt levelezőlapra ragasztva beküldi 3. SZELVÉNY: 1 Dr. Wander gyógyszer- és tipszergyár r.-t. Budapest, X., Keresztúri út 32/b. Név Pontos cím ein is. Gumikesztyűs betörők villanyfúróval megfúrták az aszódi és gödöllői főszolgabíróságok páncélszekrényeit A betörők iratokat kerestek a kasszában Pénteken délelőtt fél tíz órakor az aszódi járás főszolgabírája, Nenczfalvi Sárkány Ernő, telefonon felhívta Pest vármegye alispáni hivatalát és közölte dr. Balázs Vilmos tiszteletbeli szolgabíróval, az alispán titkárával, hogy a főszolgabírói hivatalban hajnalban betörők jártak, akik megfúrták a hivatal páncélszekrényét. A szolgabíró azonnal jelentést tett dr. Erdélyi Lóránt alispánnak, aki magához kérette dr. Csilléry Zoltán vármegyei másodfőjegyző, büntetőügyi előadót és utasította, hogy déli tizenkét órára tegyen pontos jelentést a betörés körülményeiről. Délben tizenkét órakor dr. Csilléry bement az alispánhoz, aki már előzően már dr. Preszly Elemér főispánnal is tárgyalt a betörésről. Csilléry félóra hosszat maradt az alispánnál. E hónap 17-éről 18-ára virradó éjjel volt az első titokzatos betörés a" gödöllői főszolgabírói hivatalban. A gödöllői Kossuth Lajos utcai főszolgabírói hivatalba valaki vagy valakik éjnek idején álkulccsal behatoltak és bár a betörés színhelyének egyik szobájában vitéz Gál József őrmester aludt, a betörők szinte vakmerőségig menő bátorsággal kifúrták a hivatal páncélszekrényének zárját. A kasszafúrást úgy hajtották végre, hogy előbb szétfeszítették a villanykapcsolót és beleszerelték a magukkal hozott villanyfúrót, amellyel azután dolgoztak. A betörők a kasszából tizenkilenc község páncélszekrényének kulcsmásolatát vitték, magukkal, továbbá elvitték magukkal a főszolgabírósági iratokat és okmányokat. Ennél a legnagyobb körültekintéssel jártak el, mert az aktákat szinte lapok szerint dobálták szét. Olyan okmányokra, amelyekre a gödöllői főszolgabírói hivatalban találni reméltek, nem akadtak. A kasszában 170 pengő is volt, de ahol a betörők nem nyúltak hozzá. Amikor itt munkájukkal végeztek, Vitéz Endre László főszolgabíró szobájába mentek, de előbb magukkal vittek egy márványalapzaton lévő órát, hogy tudják a pontos időt és esetleg ne maradjanak túl sokáig a hivatalban. FeltörtékEndre László íróasztalának fiókját is, amelyben a főbíró takarékkönyvét őrizte. De ehez sem nyúltak hozzá és itt is kétségtelenül iratokat kerestek, amire abból következtettek a másnap megindult nyomozás során, hogy az egész fiókot felborították. A második betörés, amelynek végrehajtója a feltevések szerint ugyanazok lehettek, akik a gödöllői betörést elkövették, ma hajnalban történt a Fő utcában lévő szolgabírói épületben. A hivatal Aszód legforgalmasabb helyén van, az azonban nem gátolta a betörőket a legalaposabb munkában. Itt is villanyfúróval fúrták ki a páncélszekrényt és ezúttal is gumikeztyűvel dolgoztak a betörők. A szomszédos szobában Walla Lajos irodatiszt és egy hajdú isaludt, de egyikük selm ébredt fel a betörés alatt. A betörők kilenc község páncélt szekrényének kulcsmásolatait vették magukhoz, továbbá 30 pengőt is, valószínűleg azét, hogy igazi céljukról eltereljék a figyelmet. A betörők itt is minden iratot átvizsgáltak és szétdobáltak. Azt, hogy milyen iratok tűntek el, ezidőszerint tudni nem lehet, mert a szétdobált akták rendezése néhány hetet vesz igénybe. A nyomozóhatóságoknak az a véleményük, hogy politikai betörés történt, amire a két, betörés tetteseinek valószínű azonossága és az a körülmény vall, hogy mindkét helyet csak iratok után kutattak. Az alispán és a főispán még a mai nap folyamán jelentést tett az esetekről a belügyminiszternek. A titokzatos betörésekkel kapcsolatosan dr. Erdélyi Lóránd alispán elmondotta, hogy a betörők kézrekerítésére minden intézkedést megtettek. Aszódon daktiloszkópiai nyomokat is találtak és ezektől gyors eredményt remélnek. Egyébként táviratban utasították azokat a községeket, amelyeknek páncélszekrény kulcsait elrabolták, hogy vegyék ki a szekrényekből az iratokat és a pénzt, mert, nem lehetetlen, hogy a betörők folytatják tevékenységüket."