Pesti Napló, 1931. március (82. évfolyam, 49–73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
JHMWMHnPMI 4 Vasárnap If Magyarország nyolcezer mérnöke komoly és szakszerű harcot indít a gazdasági válság leküzdésére Beszélgetés Misángyi Vilmos műegyetemi dékánnal az áprilisi országos mérnökkongresszusról (Saját tudósítónktól.) A gazdasági válságról úgy világviszonylatban, mint magyar viszonylatban rengetegen megmondták a véleményüket, kritikák, elméletek és frázisok hangzottak el, bűnbakokat kerestek és találtak a világháborúban, a forradalmakban, a termelők mohóságában, a nagyközönség közgazdasági iskolázatlanságában, politikai, nemzetgazdasági és pszichológiai megoldásokat ajánlottak, de még — legalább is Magyarországon — a technikus, a mérnök nem nyilatkozott. A mérnök, a termelés szakembere, aki ma már nemcsak a könnyű-, a nehéz- és a mezőgazdasági ipar, hanem az őstermelés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és általában a közgazdasági élet minden relációjának fontos faktora, még nem mondta meg a véleményét, még nem mondta meg, hogy gépeivel, képjeleivel, formuláival mit tudna orvoslani Magyarország gépezetének testén. Misángyi Vilmos A mérnök megmondja véleményét . Most a magyar mérnökök elhatározták, hogyha senki sem kérdi, ők mégis válaszolnak, kongresszust tartanak és megvitatják, hogy hazánk gazdasági helyzetének megjavítása technikai téren milyen eszközök és módok állanak rendelkezésre. A kongresszus április 19-én kezdődik és részt vesz rajta minden magyar mérnök, tehát több mint 1000 technikai szakember. A Magyar Országos Mérnökkongresszust a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége és a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete rendezi hat más mérnök- és technikusegylet közreműködésével. A kongresszus előkészítő bizottságának vezetője dr. Misángyi Vilmos műegyetemi dékán, a mechanikai technológiai tanszék tanára. Kérdést intéztünk Misángyi professzorhoz, a kongresszus célkitűzéseit illetően. A professzor többek között a következőket válaszolta: — A kongresszus az ország gazdasági helyzetét és közgazdasági életét a technikus szemével akarja megvizsgálni és keresni fogja azokat a kérdéseket, melyekkel a mérnököknek a gazdasági helyzet fellendítése, a termelés racionalizálása és a munkanélküliség csökkentése miatt foglalkozni kell. Főleg termelési problémákkal fogunk foglalkozni. Ma, amikor az őstermelés, a mezőgazdaság, a mezőgazdasági ipar, a könnyű- és nehézipar, a közgazdaság és a kereskedelem olyan fokon áll, hogy mindenütt szükség van mérnökökre, akkor szabad a mérnököknek megkeresni azokat a beteg pontokat, ahol segíteni lehet az ország helyzetén. Április 19-én, az országos mérnökkongresszus első napján általános helyzetképet adunk. Illusztris mérnökök tartanak előadást arról, hogy mi volna a tennivaló: 1. az építészet, 2. a mérnöki munka, a gépészmérnöki munka, 4. a vegyipar, 5. a bányászat és kohászat és végül 6. az erdészet terén. A következő napokon részletkérdésekkel foglalkozunk. Ezek között a legfontosabbak a következők: talajjavítás, öntözés, csatornázás a gépészet szerepe a mezőgazdaságban, a közüzemek jelentősége a városok háztartásában, az energiagazdálkodás jelentősége, a mérnöki rendtartás közgazdasági előnyei, Magyarország magasépítési ügyeinek adminisztrációja, a minősítési törvény módosításának szükségessége, a mérnökök továbbképzése és a AWork students, akció, valamint a külföldön élő mérnökeink megszervezése. Valamennyi előadót felkérjük arra, hogy előadása valósággal indokolása legyen annak a javaslatnak, amelyet a kongresszus elé terjesztünk, azután pedig az illetékes fórumok ell juttatunk elfogadása végett. Nyolcezer mérnök él jelenleg Magyarországon. Ezeket mind meghívjuk. A kongresszus nem fog az államnak vagy a községeknek pénzbe kerülni és mégis olyan terveket fog az állam és a községek elé terjeszteni, amelyek mind megvalósíthatók. A „Work student46* akció Az ősz, pirospozsgás arcú, élénkszemű dékán, aki egész mérnökgenerációkat nevelt már Magyarországnak, nagy bizalommal tekint a kongresszus sikere elé. A kongresszus tárgyainak fölsorolása közben megütötte fülünket ez a kifejezés: »Work student”-akció. Kérdésünkre fölcsillant a dékán szeme, látszik rajta, hogy ez a szívügye, mert húszon mérnökfiaira vonatkozik. Worte student magyarul: dolgozó diák. Itt nem szabad Amerikára gondolnunk, ahol a diákok .útközben egyetemre járnak, maguk tartják el magukat. A Work studentakció fölhasználja Amerikát, de nem ilyen módon. Misángyi dékán ötlete volt, hogy a külföldön élő és ott jól elhelyezkedett magyar mérnököket az ifjabb generáció elhelyezkedésének szempontjából, a német példák után indulva, fölhasználják. Misángyi ötlete az volt, hogy a külföldönálláshoz és jó összeköttetésekhez jutott magyar mérnökök fiatal magyarországi kollégáikat külföldön egy időre elhelyeznék és ezáltal lehetővé tennék azt, hogy a mérnöki diplomával rendelkező magyar fiatalemberek külföldi praxist szerezzenek. Jelenleg többek között a pennsylvaniai Homesteadban dolgozik öt fiatal magyar mérnök egyszerű gyári munkásként. Ezeket a fiatalembereket Bercsy József, a mechanikai tanszék volt adjunktusa,, aki Homesteadban egy amerikai vállalatnál dolgozik, helyezte el. A fiatalemberek két évig dolgoznak kint, eleinte mint gyári munkások, később egyre fokozódó munkakörrel és két év múltán , szakmájukba vágó speciális tudással térhetnek haza. Ha ez az akció jobban kiterjeszkedik, akkor lassanként nem lesz szükség arra, hogy egyes különleges szaktudást igénylő mérnöki munkák elvégzésére külföldi mérnököket importáljunk Magyarországra. A magyar mérnökkongresszuson a Workstudent-akcióval kapcsolatban is el fog hangzani egy életrevaló indítvány, amely ezt az igen rokonszenves és nagyon hasznos akció kiterjesztését célozza. Tehetségkutatás * Előbb hadd meséljek el egy szomorú történetet... A Magyar Tudományos Akadémiának eszébe jutott, hogy meg kellene íratni Kazinczy Ferenc életrajzát. Az Akadémia nyilván érezte, mily sajnálatos állapot az, hogy a magyar irodalom e nagy pátriárkájának nincsen olyan életrajza, mely egyéniségéhez és jelentőségéhez méltó volna. Az Akadémia tehát pályázatot hirdetett Kazinczy életrajzára s a pályázat eredményes volt: a kitűzött díjat oda lehetett ítélni egy kitűnő munkának. A boldog szerző még egy kicsit bővítette és csiszolgatta a munkáját s azután kiadás céljából felajánlotta az Akadémiának. Mit mondott erre az Akadémia? — A munkát megkoszorúztuk, de hogy ki is adjuk! Azt már nem! T. i. »nincs fedezet«. A szerző nem is tagja az Akadémiának. Az Akadémia kiadta, az Isten tudja, hogy eddig már hány kötetben, Kazinczy levelezését, tekintet nélkül arra, hogy e levelezésben mennyi a se irodalmi, se történelmi szempontból nem fontos szócska. De kiadta az Akadémia, szép nagy munkában, a németalföldi szabadságharc egyik korszakának történetét, Fried Jung háromkötetes munkáját a német hegemóniáról és Nelson életrajzát , igen sok oly munkát, melyre a világon semmi szükség nem volt. Akit érdekel a német császárság megalakulása, az tud annyira németül, hogy Friedjung munkáját elolvashatja német eredetiben is. Az Akadémia által megkoszorúzott munka kézirata végigjárta az összes könyvkiadókat. A szerző a kiadók válaszát három csoportba oszthatja. I. csoport: A kézirat egyszerű, szó nélküli visszaküldése. V' 1 • '■ II. csoport: A kézirat visszaküldése sajnálkozó sorokkal. III. csoport: A kézirat visszaküldése, az akadémiai pályadíjhoz való meleg gratulálással. A szerző végül nekikeseredett és művéből az első kötetet kiadta ő maga. Háromezerötszáz pengőért kinyomtattak. Másfél év alatt el is adott belőle ötven példányt. A déliért: háromezer pengő, a középiskolai tanári fizetésből törlesztve. Ebben az évben, lesz Kazinczy halálának századik évfordulója. Hetvenegy évvel ezelőtt, Kazinczy születésének századik évfordulóját országszerte mindenütt megünnepelték. Valóságoseurópai demonstráció volt az az ünnepségsorozat a magyar kultúra mellett. A leg Szebb Kazinczy-ünnepet az Akadémia rendezte. Azóta azonban nagyon megváltozott a magyar nemzet. Ez a megokosodott nemzet , mely úgy fel tud buzdulni egy eleven miniszter hatévi vagy nyolcévi jubileumán s amely egy-egy minisztert első szolgálati évének betöltésekor a szó helyszerinti értelmében elhalmoz díszpolgári oklevelekkel — a halott Kazinczynak márnem dől be. Az Akadémia által megkoszorúzott Kazinczyéletrajzból a magyar nemzet mai nemzedéke ötven példánynál többet nem birt befogadni. Vájjon ebből az ötven példányból hányat fognak olvasatlanul hagyni! Ez a tény hogyan illik ahoz a hanghoz, mellyel a magyar kultúra ügyeit tárgyalni szoktuk! De erről ne is beszéljünk, mert ha erre vonatkozó nézeteimet el akarnám mondani, ezt csak oly kifejezésekkel tehetném meg, melyek miatt meggyűlnék a bajom. Azt azonban megkérdezem, hogy az Akadémia miért tűz ki oly tudományos pályatételeket, melyeknek sikeres megoldását megkoszorúzza, ugyan, de ki nem adja! Mi értelme volna kiképezni példáud egy nagyszerű tenoristát, ha tudjuk előre, hogy soha sehol sem lesz alkalma hangját a közönségnek bemutatni! Oly tudományos munkára, melynek már a kinyomatása is teljesen reménytelen, én nem tudnék buzdítani senkit. Emberek, ne legyetek többé naívok és tudományos munkába csak akkor fogjatok, ha a közzététel költsége már a zsebetekben van. A közönségnek nem kell tudomány; a »szakkörök« pedig úgyis jobban tudnak mindent; ki az ördögnek dolgoztok tehát! Az Akadémia teljesen meg van róla győződve, hogy ő teljesítette minden feladatát, ha egy tudományos munkát megíratott. Hogy az a tudományos munka kinyomatás által közhasznúvá vélik-e vagy a kézirata isporlad anélkül, hogy bárki is okulhatna belőle, ennek a kérdésnek a fontolgatása már kívülesik az Akadémia hatáskörén. Erre az analógiára azt is mondhatnák, hogy kár volt megépíteni a Lánchidat, elég lett volna pályázatot hirdetni s a díjnyertes pályaművet el kellett volna helyezni az Akadémia irattárában. A tudományos, de gyakorlati szempontból teljesen meddő munkába, az íróasztal-fiók számára való dolgozásba a jövőben nem kellene beleugratni az embereket és csak oly műveket kellene íratni, melyeket, ha sikerülnek, az Akadémia kiadni is hajlandó. Remélem, hogy legalább az Akadémiában még érvényesek a logika szabályai s be fogják látni a meddő munkálkodás értelmetlen és céltalan voltát. Ezeket a keserű sorokat valószínűleg nem írtam volna le, ha az újságban meg nem akadt volna a szemem egy kis híren, amely szerint »tehetségkutató« verseny lesz vasárnap. Mi ez! A tehetségeknek már olyan »jól megy«, hogy már direkte kutatnak utánuk! Ez igazán nagyszerű! Nemcsak azok a tehetségek fognak érvényesülni, akik már kész munkával jelentkeznek, hanem fel fogják kutatni azokat is, akikben a tehetség még »lappang«. Nagyon helyes! Igen sok szép tehetség vesz kárba amiatt, mert szerény, félénk, kishitű, vagy mert nem is tudja, hogy ő igazi tehetség. Ezeket fel kell kutatni, fel kell ismerni és fel kell bátorítani! Lelkesedésem azonban teljesen lelohadt, amikor a hírt tovább olvasva, arról értesültem, hogy a ping-pong, terén keresnek új tehetségeket! Egy olyan nemzedék, mely teljesen ki van elégítve Kazinczy halálának századik évében az Akadémia által megkoszorúzott életrajz ötven példányával és amely ugyanakkor tehetségkutató versenyt a ping-pongasztal mellett rendez, semmi szín alatt sem kerülheti el azt a sorsot, melyet maga kovácsol önmagának. Várjon a Magyar Tudományos Akadémia elmegy-e erre a tehetségkutató versenyre! Ha megérti az idők szavát, akkor el fog menni, mert ez ma a »kultúra«. De mi szüntethetné meg a magyar nyomort és mi támasztaná föl az elesett Magyarországot, ha nem az ilyen ping-pong-kultúra! Nemes rókáink megérkeztek Olcsón árusítjuk Kutnewsky Kristóf tért PESTI NAPLÓ 1931 március 1 Az 1931. esztendő legnagyobb szenzációja! Magyar nyelven most jelent meg! A modern státost fn írta: Professor Dr. Wilhelm Stekel. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Dr. Gartner Pál Szép kiállításban, 144 oldalon, ára 3 pengő. Rövid kivonat a tartalomjegyzékből: A házasság formai alakulásai. — Az egynejűség, mint a problémák egyetlen megoldása — Félelem a házasságtól — Vannak-e boldog házasságok. — A házasság története — Asszonyállam és férfiállam. — A kis család veszedelmet jelent. — Az otthon érzése a boldog házasság alapja — Lelki szerelem. — Régi jó idők — Konvencionális házasság. — Intellektuális megfontolások alapján kötött házasság. — A korlátlan őszinteség eredményei. — Meddig mehet az őszinteség házastársak között ? — Vannak a határai, amelyeket átlépni nem ajánlatos, vagy a korlátlan nyíltság törvényei uralkodjanak mindenek fölött? — Normális és kóros féltékenység. — A gyermekprobléma — A flört. Kapható Novák K. és Tsa könyvkereskedéseiben. Vill., Baross ucca 21. szám és IV., Egyetem tér 5. szám. — AZ EST könyvkereskedésében. VII. Erzsébet körút 18-20. szám és minden könyvkereskedésben.