Pesti Napló, 1931. március (82. évfolyam, 49–73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

JHMWMHnPMI 4 Vasárnap I­f Magyarország nyolcezer mérnöke komoly és szakszerű harcot indít a gazdasági válság leküzdésére Beszélgetés Misángyi Vilmos műegyetemi dékánnal az áprilisi országos mérnökkongresszusról (Saját tudósítónktól.) A gazdasági válságról úgy vi­lágviszonylatban, mint magyar viszonylatban rengete­gen megmondták a véleményüket, kritikák, elméletek és frázisok hang­zottak el, bűnbakokat kerestek és ta­láltak a világháborúban, a forradal­makban, a termelők mohóságában, a nagyközönség közgazdasági iskolá­zatlanságában, politikai, nemzetgaz­dasági és pszichológiai megoldásokat ajánlottak, de még — legalább is Ma­gyarországon — a technikus, a mér­nök nem nyilatkozott. A mérnök, a termelés szakembere, aki ma már nemcsak a könnyű-, a nehéz- és a mezőgazdasági ipar, hanem az őstermelés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és általában a közgaz­dasági élet minden relációjának fontos faktora, még­­ nem mondta meg a véleményét, még nem mondta meg, hogy gépeivel, képjeleivel, formuláival mit tudna orvo­slani Magyarország gépezetének testén. Misángyi Vilmos A mérnök megmondja véleményét . Most a magyar mérnökök elhatározták, hogyha senki sem kérdi, ők mégis válaszolnak, kongresszust tar­tanak és megvitatják, hogy hazánk gazdasági helyzeté­nek megjavítása technikai téren milyen eszközök és módok állanak rendelkezésre. A kongresszus április 19-én kezdődik és részt vesz rajta minden magyar mér­nök, tehát több mint 1000 technikai szakember. A Ma­gyar Országos Mérnökkongresszust a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége és a Hungária Ma­gyar Technikusok Egyesülete rendezi hat más mérnök- és technikusegylet közreműködésével. A kongresszus előkészítő bizottságának vezetője dr. Misángyi Vilmos műegyetemi dékán, a mechanikai technológiai tanszék tanára. Kérdést intéztünk Misángyi professzorhoz, a kongresszus célkitűzéseit illetően. A professzor többek között a következőket válaszolta: — A kongresszus az ország gazdasági helyze­tét és közgazdasági életét a­ technikus szemével akarja megvizsgálni és keresni fogja azokat a kérdéseket, melyekkel a­ mérnököknek a gazdasági helyzet fellendítése,­ a termelés racionalizálása és a munkanélküliség csökkentése miatt foglalkozni kell. Főleg termelési problémákkal fogunk foglal­kozni. Ma, amikor az őstermelés, a mezőgazdaság, a mezőgazdasági ipar, a könnyű- és nehézipar, a közgazdaság és a kereskedelem olyan fokon áll, hogy mindenütt szükség van mérnökökre, akkor szabad a­ mérnököknek megkeresni azokat a beteg pontokat, ahol segíteni lehet az ország helyzetén. Április 19-én, az országos mérnökkongresszus első napján általános helyzetképet adunk. Illusztris mérnökök tartanak előadást arról, hogy mi volna a tennivaló: 1. az építészet, 2. a mérnöki munka, a gépészmérnöki munka, 4. a vegyipar, 5. a bányászat és kohászat és végül 6. az erdészet te­rén. A következő napokon részletkérdésekkel fog­lalkozunk. Ezek között a legfontosabbak a követ­kezők: talajjavítás, öntözés, csatornázás a gépé­szet szerepe a mezőgazdaságban, a közüzemek jelentősége a városok háztartásában, az energia­gazdálkodás jelentősége, a mérnöki rendtartás közgazdasági előnyei, Magyarország magasépí­tési ügyeinek adminisztrációja, a minősítési tör­vény módosításának szükségessége, a mérnökök továbbképzése és­ a AWork students, akció, vala­­mint a külföldön élő mérnökeink megszervezése.­­ Valamennyi előadót felkér­jük arra, hogy előadása valósággal indokolása legyen annak a javaslatnak, amelyet a kongresszus elé terjesz­tünk, azután pedig az illetékes fórumok el­l jut­­­­tatunk elfogadása végett. Nyolcezer mérnök él jelenleg Magyarországon. Ezeket mind meghív­juk. A kongresszus nem fog az államnak vagy a községeknek pénzbe kerülni és mégis olyan terve­ket fog az állam és a községek elé terjeszteni, amelyek mind megvalósíthatók. A „Work student46* akció Az ősz, pirospozsgás arcú, élénkszemű dékán, aki egész mérnökgenerációkat nevelt már Magyarország­nak, nagy bizalommal tekint a kongresszus sikere elé. A kongresszus tárgyainak fölsorolása közben megütötte fülünket ez a kifejezés: »Work student”-akció. Kérdé­sünkre fölcsillant a dékán szeme, látszik rajta, hogy ez a szívügye, mert húszon mérnökfiaira vonatkozik. Worte student magyarul: dolgozó diák. Itt nem szabad Ameri­kára gondolnunk, ahol a diákok­ .út­közb­en egyetemre járnak, maguk tartják el magukat. A Work student­­akció fölhasználja Amerikát, de nem ilyen módon. Misángyi dékán ötlete volt, hogy a külföldön élő és ott jól elhelyezkedett magyar mérnököket az ifjabb gene­ráció elhelyezkedésének szempontjából, a német példák után indulva, fölhasználják. Misángyi ötlete az volt, hogy a külföldön­­álláshoz és jó összeköttetésekhez ju­tott magyar mérnökök fiatal magyarországi kollégáikat külföldön egy időre elhelyeznék és ezáltal lehetővé ten­nék azt, hogy a mérnöki diplomával rendelkező magyar fiatalemberek külföldi praxist szerezzenek. Jelenleg többek között a pennsylvaniai Homestead­ban dolgozik öt fiatal magyar mérnök egyszerű gyári munkásként. Ezeket a fiatalembereket Bercsy József, a mechanikai tanszék volt adjunktusa,, aki Homesteadban egy ame­rikai vállalatnál dolgozik, helyezte el. A fiatalemberek két évig dolgoznak kint, eleinte mint gyári munkások, később egyre fokozódó munkakörrel és két év múltán , szakmájukba vágó speciális tudással térhetnek haza. Ha ez az akció jobban kiterjeszkedik, akkor lassanként nem lesz szükség arra, hogy egyes különleges szaktudást igénylő mérnöki munkák elvégzésére külföldi mérnökö­ket importáljunk Magyarországra. A magyar mérnök­kongresszuson a Work­student-akcióval kapcsolatban is el fog h­angzani egy életrevaló indítvány, amely ezt az igen rokonszenves és nagyon hasznos akció kiterjeszté­sét célozza. Tehetségkutatás * Előbb hadd meséljek el egy szomorú történetet... A Magyar Tudományos Akadémiának eszébe jutott, hogy meg kellene íratni Kazinczy Ferenc életrajzát. Az Akadémia nyilván érezte, mily sajnálatos állapot az, hogy a magyar irodalom e nagy pátriárkájának nin­csen olyan életrajza, mely egyéniségéhez és jelentősé­géhez méltó volna. Az Akadémia tehát pályázatot hir­detett Kazinczy életrajzára s a pályázat eredményes volt: a kitűzött díjat oda lehetett ítélni egy kitűnő munkának. A boldog szerző még egy kicsit bővítette és csiszolgatta a munkáját s azután kiadás céljából fel­ajánlotta az Akadémiának. Mit mondott erre az Aka­démia? — A munkát megkoszorúztuk, de hogy ki is adjuk! Azt már nem! T. i. »nincs fedezet«. A szerző nem is tagja az Akadémiának. Az Akadémia kiadta, az Isten tudja, hogy eddig már hány kötetben, Kazinczy levelezését, tekintet nélkül arra, hogy e levelezésben mennyi a se irodalmi, se történelmi szempontból nem fontos szócska. De kiadta az Akadémia, szép nagy munkában, a német­alföldi szabadságharc egyik korszakának történetét, Fried Jung háromkötetes munkáját a német hegemóniá­ról és Nelson életrajzát , igen sok oly munkát, melyre a világon­ semmi szükség nem volt. Akit érdekel a német császárság megalakulása, az tud annyira néme­tül, hogy Friedjung munkáját elolvashatja német ere­detiben is. Az Akadémia által megkoszorúzott munka kézirata végigjárta az összes könyvkiadókat. A szerző a kiadók válaszát három csoportba oszthatja. I. csoport: A kézirat egyszerű, szó nélküli vissza­küldése. V' 1 • '■ II. csoport: A kézirat visszaküldése sajnálkozó so­rokkal. III. csoport: A kézirat visszaküldése, az akadémiai pályadíjhoz való meleg gratulálással. A szerző végül nekikeseredett és művéből az első kötetet kiadta ő maga. Háromezerötszáz­ pengőért ki­nyomtattak. Másfél év alatt el is adott belőle ötven példányt. A déliért: háromezer pengő, a középiskolai tanári fizetésből törlesztve. Ebben az évben, lesz Kazinczy halálának századik évfordulója. Hetvenegy évvel ezelőtt, Kazinczy szüle­tésének századik évfordulóját országszerte mindenütt megünnepelték. Valóságos­­európai demonstráció­ volt az az ünnepségsorozat a magyar kultúra mellett. A leg­ Szebb Kazinczy-ü­nnepet az Akadémia rendezte. Azóta azonban nagyon megváltozott a magyar nemzet. Ez a megokosodott nemzet , mely úgy fel tud buzdulni egy eleven miniszter hatévi vagy nyolcévi jubileumán s amely egy-egy minisztert első szolgálati évének betöl­tésekor a szó helyszerinti értelmében elhalm­oz díszpol­gári oklevelekkel — a halott Kazinczynak már­­nem dől be. Az Akadémia által megkoszorúzott Kazinczy­­életrajzból a magyar nemzet mai nemzedéke ötven pél­dánynál többet nem birt befogadni. Vájjon ebből az ötven példányból hányat fognak olvasatlanul hagyni! Ez a tény hogyan illik ahoz a hanghoz, mellyel a magyar kultúra ügyeit tárgyalni szoktuk! D­e erről ne is beszéljünk, mert ha erre vonatkozó nézeteimet el akarnám mondani, ezt csak oly kifeje­zésekkel tehetném meg, melyek miatt meggyűlnék a bajom. Azt azonban megkérdezem, hogy az Akadémia miért tűz ki oly tudományos pályatételeket, melyeknek sike­res megoldását megkoszorúzza, ugyan, de ki nem adja! Mi értelme volna kiképezni példáud egy nagyszerű teno­ristát, ha tudjuk előre, hogy soha sehol sem lesz al­kalma hangját a közönségnek bemutatni! Oly tudomá­nyos munkára, melynek már a kinyomatása is teljesen reménytelen, én nem tudnék buzdítani senkit. Emberek, ne legyetek többé naívok és tudományos munkába csak akkor fogjatok, ha a közzététel költsége már a zsebetekben van. A közönségnek nem kell tudo­mány; a »szakkörök« pedig úgyis jobban tudnak min­dent; ki az ördögnek dolgoztok tehát! Az Akadémia teljesen meg van róla győződve, hogy ő teljesítette minden feladatát, ha egy tudományos munkát megíratott. Hogy az a tudományos munka kinyomatás által közhasznúvá vélik-e vagy a kézirata i­sporlad anélkül, hogy bárki is okulhatna belőle, ennek a kérdésnek a fontolgatása már kívülesik az Akadémia hatáskörén. Erre az analógiára azt is mondhatnák, hogy kár volt megépíteni a Lánchidat, elég lett volna pályázatot hirdetni s a díjnyertes pályaművet el kellett volna helyezni az Akadémia irattárában. A tudományos, de gyakorlati szempontból teljesen meddő munkába, az íróasztal-fiók számára való dolgo­zásba a jövőben nem kellene beleugratni az embereket és csak oly műveket kellene íratni, melyeket, ha sike­rülnek, az Akadémia kiadni is hajlandó. Remélem, hogy legalább az Akadémiában még érvényesek a logika szabályai s be fogják látni a meddő munkálkodás értel­metlen és céltalan voltát. Ezeket a keserű sorokat valószínűleg nem írtam volna le, ha az újságban meg nem akadt volna a szemem egy kis híren, amely szerint »tehetség­kutató« verseny lesz vasárnap. Mi ez! A tehetségeknek már olyan »jól megy«, hogy már direkte kutatnak utánuk! Ez igazán nagyszerű! Nemcsak azok a tehetségek fognak érvénye­sülni, akik már kész munkával jelentkeznek, hanem fel fogják kutatni azokat is, akikben a tehetség még »lap­pang«. Nagyon helyes! Igen sok szép tehetség vesz kárba amiatt, mert szerény, félénk, kishitű, vagy mert nem is tudja, hogy ő igazi tehetség. Ezeket fel kell kutatni, fel kell ismerni és fel kell bátorítani! Lelkesedésem azonban teljesen lelohadt, amikor a hírt tovább olvasva, arról értesültem, hogy a ping-pong, terén keresnek új tehetségeket! Egy olyan nemzedék, mely teljesen ki van elégítve Kazinczy halálának századik évében az Akadémia által megkoszorúzott életrajz ötven példányával és amely ugyanakkor tehetség­kutató versenyt a ping-pongasztal mellett rendez, semmi szín alatt sem kerülheti el azt a sorsot, melyet maga kovácsol önmagának. Várjon a­ Magyar Tudományos Akadémia elmegy-e erre a tehetségkutató versenyre! Ha megérti az idők szavát, akkor el fog menni, mert ez ma a »kultúra«. De mi szüntethetné meg a magyar nyomort és mi támasz­taná föl az elesett Magyarországot, ha nem az ilyen­ ping-pong-kultúra! N­em­es rókáink megérkeztek O­lcsón árusítjuk K­utnew­sky Kristóf tér­t PESTI NAPLÓ 1931 március 1 Az 1931. esztendő legnagyobb szenzációja! Magyar nyelven most jelent meg! A modern státost fn­ írta: Professor Dr. Wilhelm Stekel. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Dr. Gartner Pál Szép kiállításban, 144 oldalon, ára 3 pengő. Rövid kivonat a tartalomjegyzékből: A házas­ság formai alakulásai. — Az egynejűség, mint a problémák egyetlen megoldása — Félelem a házasságtól — Vannak-e boldog házasságok. — A házasság története — Asszonyállam és férfi­­állam. — A kis család veszedelmet jelent. — Az otthon érzése a boldog házasság alapja — Lelki szerelem. — Régi jó idők — Konven­cionális házasság. — Intellektuális megfonto­lások alapján kötött házasság. — A korlátlan őszinteség eredményei. — Meddig mehet az őszinteség házastársak között ? — Vannak a ha­tárai, amelyeket átlépni nem ajánlatos, vagy a korlátlan nyíltság törvényei uralkodjanak mindenek fölött? — Normális és kóros félté­kenység. — A gyermekprobléma — A flört. Kapható Novák K. és Tsa könyvkereskedéseiben. Vill., Baross ucca 21. szám és IV., Egyetem tér 5. szám. — AZ EST könyvkereskedésében. VII. Erzsébet körút 18-20. szám és minden könyvkereskedésben.

Next