Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1931 július 1­5 Eddig öt vérbeli kisgazda és 23 mágnás képviselője van az új Háznak Izgalmas pótválasztások várhatók Az országgyűlési képviselőválasztások ered­ménye immár az­ összes nyíltszavazású választó­kerületekben ismeretes és sok érdekes tanulság vonható le belőle. Politikailag­ talán az a­ legfeltű­nőbb, hogy m és a szikla, amelyre gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök ezelőtt 10 esztendővel az egy­séges pártot építette, veszedelmes repedéseket mu­tat, amelyek a választáson abban nyilvánultak meg, hogy a vérbeli kisgazda-elem erősen megfo­gyatkozott. A feloszlatott országgyűlés képviselő­házában összesen 12 vérbeli kisgazda ült és ez a szám most 5-re apadt. Ezideig a következő volt vérbeli képvisel­ők­e­t választották meg újból kép­viselőkké: Csizmadia András, Kuna P. András, Mayer János, Patacsi Dénes és Simon János. Pót­választásba két volt vérbeli kisgazda került: Pén­tek Pál és Sokorovátkai Szabó István. Mindkettő­nek igen erős küzdelme lesz,­hogy sikerüljön man­dátumát visszaszerezni,­­de így is legfeljebb csak 7 vérbeli kisgazdaképviselő­ ül majd a képviselő­házban. Ha figyelembe vesszük, h­ogy az első nemzetgyűlésen 214 képviselő közül 33 volt a vér­beli kisgazda, vagyis­ az összes képviselők 15,4 százaléka, most 245 képviselő között mindössze hét lesz vérbeli kisgazda, ami­ az egész létszám 2,8 százaléka. A vérbeli kisgazdaképviselők egyötödére fogytak az eredeti létszámnak, amelyre pedig olyan büszke volt a kormányzati rendszer ezelőtt még néhány esztendővel. Az idei választáson már a jelölésnél, vagy a jelölés után a szavazásnál elhullott a vérbeli kis­gazdák egy része, így bukott ki G­ubicza Ferenc és Muszti István, a többi kisgazdaképviselő nem is lépett fel. A magyar kisgazdák poli­tikai akciójának mérlege egyre romlott, a vérbeli kigazdaképvise­lők száma 1920-tól kezdve, amint a mellékelt ábra bizonyítja ,állandóan fogyott. Nagyatádi Szabó István 1908-ban jelent meg először a parlament­ben, a következő országgyűlési ciklusban már­négy kisgazda képviselő ült a Házban, az első nemzetgyűlésen 33, a másodikon 19, a Legutóbbi országgyűlésen 12 volt a vérbeli kisgazda kép­viselők száma, most pedig az általános választá­sok befejezése után legjobb esetben mindössze 7 kisgazda képviselő térhet vissza a t. Házba. A t. Ház volt és leendő arisztokrata tagjai Egy másik társadalmi réteg annál erősebb gyarapodásra számíthat. Az országgyűlés fel­oszlatásakor a parlament mágnás tagjai a követ­kezők voltak: Gróf Apponyi Albert­, gróf Bethlen István, gróf Csáky Károly, gróf Jankovich-Bésán Endre, gróf Károlyi József, gróf Keglevich Gyula, gróf Klebelsberg Kuno, báró Kráy István, báró Láng Boldizsár, báró Perényi Zsigmond, báró Podm­a­niczky Endre, báró Prónay György, gróf Ráday Gedeon, gróf Sigray Antal, gróf Szapáry Lajos gróf Teleki Tibor, báró Urbán Péter, báró Voj­nich­ Miklós, gróf Zichy János. A képviselőháznak 19 mágnás tagja van. Ezek közü­l önként vonult vissza és nem vállalt jelölt­séget 4 mágnás: gróf Csáky Károly, gróf Janko­vich-Bésán Endre, gróf Károlyi József és gróf Teleki Tibor, a választási küzdelemben két mág­nás képviselő maradt a porondon: báró Podma­niczky Endre és báró Vojnich Miklós. 13 volt mágnás képviselőt most is megválasztanak és még 13 mágnás lett képviselő. Az új arisztokrata képviselők a következők: Gróf Almássy Lajos egyip. (Nagyszalonta), gróf Apponyi György ker. gazd. p. (Vasvár), báró Biederwuimn Imre egysp. (Szigetvár), gróf Ester­házy Móric ker. g. p. (Tapolca), gróf Festetich Sándor egysp. (Enying), báró Inkey Pál egysp. (Csurgó), gróf Károlyi Gyula egysp. (Székesfe­hérvár), báró Orosdy Fülönné ker. g. p. (Szé­csény), őrgróf Pallavicini György pártonkívüli (Dombóvár), gróf Por­grácz­ Gyula egysp. (Gyula), gróf Somssich Antal egysp. (Kiskomárom), báró Urbán Gáspár egysp. (Mezőtúr), báró Vay Mik­lós _egys3­ ...(Tismlök­ '­­ , Eddig tehát 26 mágnás tagja van a képviselő­háznak de lehet, mivel egyik pótválasztáson sze­repel még egy mágnás, hogy 27-re emelkedik a mágnás képviselők száma. A mágnás képviselők most 10,6 százalékát alkotják a teljes létszámnak, tehát majdnem négyszer annyian vannak, mint a vérbeli kisgazdák. » [1908 - 1910-18 1920 mi 1926 4 33 e19 ] Tizennyolc pótválasztás közül négyben várható ellenzéki győzelem­ ­A p­átválasztások várható eredményére érde­kes következtetést vonhatunk le az alapválasztás szavazatainak eredményéről. Pótválasztásba ke­rülnek a következő képviselőjelöltek: Békés: Dobránszky Béla egysp. 3777 és Szakács Andor agrár dem. 3568. Az alapválasztáson ki­esett Megyery Sándor Gaal Gaston-párti jelölt 375 szavazattal. Ha a végleg kibukott ellenzéki jelölt szavazóinak csak nagyobb része csatla­kozik Szakács Andorhoz, győzelme elvitatha­tatlan. Gyoma: Zeöke Antal egysp. hiv. 3620, Van­gel Gyula egysp.­2176. Két egységespárti testvér­harcát érdekesen befolyásolhatja kimaradt Bárd Imre 1948 szavazója. Győr­szent márton, Sokorópátkai Szabó István egysp. hiv. 6779 és Csikvándy Ernő egysp. 5400 szavazata között a többséget az dönti el, hogy a kibukott Gaal Gaston-párti Kelemen András 2952 szavazója, hogy oszlik meg. Nezsider: Kussbach Ferenc egysp. hiv. 1256 és Schmidt Márton Gaal Gaston-párti 627 szava­zattal került a pótválasztásba. Láng Lénárd Gaal Gaston-párti kibukott jelölt 723 szavazata a pótválasztáson 94 főnyi többséget biztosít az ellenzéki jelöltnek, ha Gaal Gaston hívei kö­vetkezetesen szavaznak. Zurány: Neuberger Mihály Gaal Gaston-párti 1971 és Szontagh Jenő ker. gp. 966 szavazattal jutottak a pótválasztásba, két kimaradt egysé­gespárti jelölt összesen 1396 szavazatot szerzett. Ha a kormánypárti szavazók, a pótválasztáson ugyanúgy szavaznak, Szontagh Jenő ker. g. párti fölényes győzelme esedékes. Hajdúböszörmény: Uzonyi György egy sp. hiv. 3100 és Kálmán Ferenc Gaal Gaston-párti 3105 sza­vazata között kétségtelenül az egységes párt javára szól a kimaradt nemhivatalos egységes­párti jelölt 1273 szavazata. Nagysigmond: Péntek Pál egysp. hiv. 6435 és Cseh­szombathy László Gaal Gaston-párti 5872 sza­vaazta között az ellenzéki jelölt javára dől el a pótválasztás, ha a kibukott Csaplár József Gaal Gaston-párti 897 szavazata megmarad a családban és a pótválasztás az ellenzéki jelölt javára jut. 1 Abony: Niamesny Mihály egysp. 2708 és Neppel Gyula egysp. 1956 szavazattal kerültek a pót­választásba. Egyik sem volt hivatalos jelölt. Itt az a probléma, vájjon a kimaradt Gaal Gaston párti jelölt 1149 és a frontharcos 1000 szavazata hogyan oszlik meg. Politikailag ez a pótválasztás nem lesz érdekes. Kunszentmiklós: Kelemen Kornél egy sp. hiv. 3592 és Héjjas Iván pártonkívüli 2378 szavazattal jutottak a pótválasztásba. Héjjas Ivánnak te­hát 1214 szavazattal volt kevesebbje, mint a hivatalos egységespárti jelöltnek. A pótvá­lasztáson egy kimaradt két­­párti jelölt 356 és egy pártonkívüli 1551 szavazatáért folyik majd a versengés. Ezeknek a szavazatoknak háromnegyed részét kell Héjjas Ivánnak meg­szerezni, ha ismét mandátumhoz akar jutni. Monor: Pakots József demokrata 2881 és Papp József egy sp. hiv. 1921 szavazattal jutottak a pótválasztásba, amelyből Papp József csak ak­kor kerülhet ki győztesen, ha a kimaradt pár­tonkívüli jelölt 1429 szavazatának több mint kétharmadát megszerzi. Pilisvörösvár: Scheuer Róbert egysp. 3192 és Ba­ross Gábor 2788 szavazata teljesen nyilttá teszi a pótválasztás esélyét, mert a kimaradt ker. ellenzéki jelöltnek másfélezer szavazója volt. Törökbálint: Navratil Dezső egysp. hiv. 2094 és Báthory József ker. p. 1538 szavazattal úgy ju­tott a pótválasztásba, hogy a harmadik jelölt, Csepreghy Jenő visszalépett, de addigra már annyi szavazatot szerzett, hogy Navratil De­zsőnek hiányzott az abszolút többség, ilyenkor pedig pótválasztásnak van helye. Nagybajom: Neubauer Ferenc egysp. hu. 2013 és Igmándy Aladár egysp. 2625 szavazattal áll­nak egymással szemben. Az a­lapválasztáson Hegyi Árpád egysp. 1329 szavazatot szerzett, a küzdelem a pótválasztáson teljesen nyilt. Kapuvár: Csík József ker. gazd. p. hiv. 3748 és Rakovszky Tibor ker. gazd. p. 3049 szavazata között a pótválasztáson szintén teljesen nyilt a harc, mert Dömötör Mihály pk. 2257 és Saly Dezső Gaal Gaston p. 1717 szavazata fog meg­oszlani köztük. Sopronkörnyék: Östör József egysp. hiv. 4282 és báró Berg Miksa Gaal Gaston p. 1631 szavazata abban az esetben a Gaal Gaston-parti javára döntheti el a küzdelmét, ha a két kiesett ellen­zéki jelölt 3047 szavazatával a megmaradt ellenzéki jelölt mellé áll. Szentgotthárd: Vargha Gábor ker. gazd. p. hiv. 1715 és Pásztory István Gaal Gas­ton p. 1590 szavazattal kerültek a pótválasztásba. Ha a kibukott egységespárti jelölt 228 szavazója a kormánypárti jelölt mellé áll, Vargha Gábor nem bukhat meg. Pápa:­­Ángyán Béla egysp. hiv. 4374 és Szabó Jó­4 .Megkér. s­zoc. „256­7 «»y$S£atfH: kapott jelöltek között a küzdelem cséfk'áttér dőlhet el a ker. szoc. jelölt javára, h­a a kimaradt Gaal Gaston-1 MISPM is GAIA színű,­­ az egységespárti jelölt győzelme vár­ható. Ugod: Frühwirtfi Mátyás ker. gazd. p. hiv. 5887 és Mohácsy Lajos egysp. 4040 szavazata között­­a küzdelemnek Mohácsi Lajos javára kell el­dőlni, ha kimaradt kisgazda és Gaal Gaston­párti jelöltek 3995 szavazója nagy többségben a kisgazdapárt egyik megalapítójára és a Nagyatádi-párt első alelnökére, Mohácsy La­josra esik.­­A tizennyolc pótválasztás várható eredménye a következő: egységes párt: 11 mandátum (Abony, Gyoma, Győrszentmárton, Hajdúböszörmény, Kun­szentmiklós, Nagybajom, Pápa, Pilisvörösvár, Sopronkörnyék, Törökbálint, Ugod) kereszténypárt: 3 mandátum (Kapuvár, Szent­gotthárd, Zurány) Gaal Gaston­ pártja: 2 mandátum (Nagyigmánd, Nezsider) demokrata párt: 1 mandátum (Monor) agrárdemokrata: 1 mandátum (Békés) A pótválasztás ezek szerint lényegesen egyál­talában nem befolyásolja az alapválasztás ered­ményét, hiszen tizennyolc kerület közül nyolc ke­rületben úgyis csak kormánypárti jelöltek állnak egymással szemben és az ellenzéknek alig négy kerületben van sansza. A t. Ház kialakult képét a pótválasztás alig fogja megváltoztatni, legfeljebb még kis kisgazda és egy mágnás juthat mandátumhoz. A kisgaz­dákra ez a két mandátum nagyon ráfér, viszont a mágnások amúgy is erős táborát alig erősíti ez az újabb mandátum. Berecz Sándor Sándor Pál aktív és passzív választójoga Kedden délben az egyik szavazatszedő bizottságnál érdekes incidens történt. Sándor Pál volt országgyűlési képviselő és felesége jelentkezett, szavazásra a lakása szerint illetékes bizott­ság előtt és ott meglepetten állapították meg, hogy sem a képviselő, sem a felesége, sem pedig háztartásá­nak tagjai nem szerepelnek a választói névjegyzékben. Ezek után természetesen nem is szavazhattak.. Felme­rült ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy miután Sán­dor Pálnak aktív választójoga nincs, várjon van-e passzív választójoga és meg lehet-e választani ország­gyűlési képviselőnek. Utánanéztek a kérdésnek és meg­állapították, hogy a választási törvény szó szerint úgy rendelkezik, hogy képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van, függetlenül attól, hogy a névjegyzékben szerepel-e vaav sem, K

Next