Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ 1931 november 3 A bor az oka • •. * A bánokszentgyörgyi cigánymészárlásról azt írja hétfőn egy a helyszínről kelt tudósítás, hogy a bor volt az oka mindennek: az idén oly olcsó a bor, hogy a cigányok is ihatnak; mivel pedig tényleg isznak is, nagyon sokat garázdálkodnak és emiatt gyűlöli őket a nép annyira, hogy alkalomadtán lövöldöz is rájuk. Én az esetet nem így látom. Tanulmányoztam a cigányéletet, s nem a könyvekből, hanem a saját ta­pasztalataiaiból valaha sokat írtam róluk. Teljesen tisztában vagyok a cigánnyal, a civilizálttal éppen úgy, mint a civilizálatlannal. Az utóbbit az Alföldön sátoros cigánynak hívják, a tudományban pedig kóbor­cigánynak. É­i­s­­ M­agy­a­rországo­n sehol sincs belőle annyi,­ m­iint a Dunántúl. Miért? Azért, mert Somogy­ban és Zalában sok a nyárfa. Már elfelejtettem annak a derék embernek a nevét, aki e két megye ország­útjait nyárfákkal szegte be. A nyárfák már jó öre­gek, közöttük évről évre sok az esendő. A kóborcigány tudja, hogy jövőre melyik nyárfa szárad ki, és ha valahol csak három-négy fa is halálra van ítélve, ott m­ár megáll a cigánykaraván, megveszi és ledönti a fát, ketté is hasítja és amíg szárad a fa, addig kártyavetésből és egy-egy kis lopásból, mi egyébből, de legtöbbnyire éhezésből megél a banda. Ha pedig már­száraz a fa, nagy és kis teknőket, kanalakat, mán­gorlófákat, mi egyebet csinálnak belőle. Amíg lesz nyárfa a Dunántúl, addig lesz cigány is. De hogy az idén az olcsó bor megvadította a ci­gányt, az mesebeszéd. A városi cigányok közt is ritka a borissza, azt pedig még sohasem láttam, hogy egy kóbor cigány bort ivott volna. Pálinka annak a nem­zeti itala,­­ a pálinka pedig az idén sem olcsóbb, mint tavaly. Különben is helytelenül értelmezi a ci­gányok pénzügyi politikáját, aki azt hiszi, hogy a ci­gány akar enni­, akár innivalóért valaha pénzt ad. Ha a cigány inni akar, vagy valami csere­tárgyat, vagy munkát ad az italért, rendszerint olyan munkát, amit senki más el nem végezne. Tessék csak megpró­bálni és egy cigány elé bért meg pálinkát tenni,­­ feltétlenül a pálinka után nyúl. A pálinkától pedig nem jön tűzbe az ember, hanem elálmosodik, minden pohár után egyre nehézkesebbé válik és végül egészen akcióképtelenné válik. Ha a pálinkától berúg a cigány, nem veszedelmes a társadalomra. De annyi esze még marad ilyenkor is, hogy vagy a trágyadombra fekszik, vagy belopózkodik egy istállóba; t. i. ott az ammoniak hamarabb kijózanítja, mint a. . szabadban a­­tiszta le­vegő. Azt azonban elképzelem, hogy azok a kisgazdák, akik válogatás nélkül rálövöldöztek a cigányokra, a borból felöntöttek a garatra. De ennek sincs semmi köze­­a bor olcsóságához, mert a nép egyszerű gyer­meke a borból rendszerint csak kis mennyiséget bír el. Én még nem láttam olyan kisgazdát, aki egy liter bor után egyenesen tudott volna járni, holott pedig mi ar­félék ... De ne feszegessük a dolognak ezt a részét, mely most nem tartozik ide. A kisgazda a borból ke­veset fogyaszt, s így a bor ára kevés befolyással van arra, hogy mennyit iszik a nép? A magyar ha bort parancsol a kocsmában, ezt min­dig nyugodtan, komolyan, sőt szántó ü­nnepélyesen cse­lekszi. Nagy pohárból inni nem szeret, csak minél ki­sebből, s az első kortyok után meg-megáll, némán maga elé tekintve, mert egyelőre csak ízleli a bort. A szakértői tekintély úgy hozza magával, hogy amikor kocsmában iszik a magyar, a­z első poharaknál ne legyen megelé­gedve. Viszont ha vendég a magyar, a legkomiszabb vin­kóra is azt mondja, hogy »ez felséges ital!« A kocsmá­ban a második három decit« már így parancsolja a magyar: — Adjon abból a bicskanyitogatóból! Vagy ha nagyon tréfás kedve van, azt mondja: — Adjanak ebből a háromemberes borból még egy üveggel! A kocsmáros örül neki, ha a magyar így ócsárolja a bort és ámbár ő jobban tudja, mint a magyar, mégis megkérdezi, hogy miért »három emberes« ez a bor? — Azért, — feleli a magyar — mert egy ember kell hozzá, aki a vendégbe beleönti, két em­ber meg azért kell, hogy fogja a vendéget, nehogy elszaladjon a bortól. A tisztességtudás megköveteli, hogy ezen nevessen az ember, felderül a magyarnak az arca, s ez a bor­ivás első stádiuma. Ezután már »tűrhető a borocska«, de a magyar egyidejűleg igen ingerlékennyé válik s igen színnyen bolond dolgot cselekszik, de még bolondabbakat beszél. Az ötödik vagy hatodik decinél igen alkalmas a magyar arra, hogy puskát vegyen a kezébe és bármi szamárság miatt lövöldözzön. Úgy képzelem tehát, hogy nem a cigányok, hanem a magyarok ittak és ez okozta a bánokszentgyörgyi vérengzést. Hogy a dolognak statárium a folytatása, arról nem tehetünk, mert így rendelkezik a törvény. Miután azon­ban a tettesek beszámíthatósága erősen korlátozva volt, a tettes semmi esetre sem gondolt arra, hogy olyasmit cselekszik, amiért fel is akaszthatják; más szóval: nem tudta mérlegelni cselekedetének jelentőségét. Viszont, a statárium enyhe ítélkezéssel , fából vaskarika lenne. Az ember nem tud kiokoskodni az ilyen nehéz kér­désekben. De talán jó lenne, ha a kocsmárosok vigyáz­nának a vendégeikre. A közigazgatásnak az a rendel­­kezése, hogy az oly embernek, aki már ittas, nem szan­bad bort adni, — elhibázott dolog; én, mint kocsmá­ros, a már italos embernek a­ég több italt adnék, mert tudom, hogy az ingerlékenység állapota után mindig az álmosság állapota következik, s a veszekedő embert legjobb elaltatni. De ha­ az ital hatása alatt elkövetett dolognak akasztófa a vége, az bizony nagyon szomorú és nagyon sajnálatos dolog és felébreszti az emberben­azt a kérdést, hogy nem kelene-e a statárium-törvényi revízió alá venni? U&8©8jm®tak&BS fájdalmaknál, fejfájás­nál, izom- és izületi fájdalmak esetén a Togal tabletták jól hatnak. Teljesen ár­talmatlan. Kérdezze meg orvosát! Min­den gyógyszertárban kapható. Ara: P 1.80. Megalakult a Budapesti Napilapok Testülete A budapesti napilapoknak az a része, amely eddig nem tartozott a Budapesti N­apilapok Szindikátusának kötelekébe, Vészi József felsőházi tag, a Pester Lloyd főszerkesztőjének kezdeményezésére a régi szindikátus tagjaival egyesülten megalakította a Budapesti Napi­lapok Testületét, amely ezintta egyedül hivatott szerve és képviselője lesz a budapesti napilapok összességé­nek. Az alakuló ülés, amelyen dr. Légrády Ottó, a Pesti Hírlap főszerkesztője elnökölt, megválasztotta ügyvezető igazgatóvá Praznovszky Iván nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, volt párizsi követünket, főtitkárrá­­pedig dr. Berkes Róber­tet, a Központi Sajtóvállalat igazgatóját. Dr. Légrády Ottó melegen üdvözölte Praznovszky Iván ügyvezető igazgatót, aki bemutatkozó beszédében rámutatott arra a hatalmas erkölcsi értékre, amely az összes budapesti napilapok egyesülésében rejlik és amelynek minden vonalon való fentartása a legnagyobb köz­érdek. Különösen nagy feladatok várnak a sajtóra a mai rendkívüli és minden nemzeti erő összefogását és érvényesítését parancsoló időben. A sajtó átérzi tel­jes mértékben ezt a hivatását és meg van győződve arról, hogy az egységes fellépés az ország érdekébert a legjobb eredményeket fogja felmutathatni. Napi 15.000 ebédet szolgáltató akció A Budapesti Napilapok Testülete alakuló ülésén az egyre növekedő nyomor kérdésével is foglalkozott és egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy ennek enyhí­tésére nagyarányú napi 15.600 ebédet szolgáltató ak­ciót indít, amelynek előkészítésére .az új ügyvezető igazgatót kérte fel. Praznovszky Iván A rádió és a sajtó útján közzéteszik a hátralékos nagy adófizetők jegyzékét? A kormány, mint a Pesti Napló már közölte, kamat­amnesztiát ad mindazoknak, akik hátralékos adóikat november 1­5-ig megfizetik. A kamatamnesztia terminu­sának letelte után a kormánynak eltökélt szándéka a fizetni nem akaró adósok hátralékát erélyesen behaj­tani. A hátralékos nagyobb adófizetők listáját .­ Mi­szerint a rádióban és a lapokban közzéteszik, így véli a kormány elérni azt, hogy azok, akik tudnának fizetni, fogják inkább fizetni adótartozásukat, semhogy ne­vük a nyilvánosságra kerüljön. ­ Vadat emelek! Friedrich István röpirata (Saját tudósítónktól.) Friedrich István, a keresz­tény ellenzék vezére, politikai röpiratot adott ki ezen a címen: Vadat emelek a, dicsőségesen uralkodó rend­szer ellen. A zöldfedelű füzet előszavában arra hivat­kozik Friedrich, hogy a röpirat maradt az egyetlen eszköz számára, hogy vádat emelhessen, mert a parla­ment elé hiába menne, a többség szavazással letör­hetné az ő kezdeményezését. Ezután azt fejtegeti, hogy a mai rendszer elérkezett a véghez, megmutatta, hogy mit tud s noha egy évtizeden át diadalszekéren vágta­tott és a közigazgatás gyámsága alá helyezte a vá­lasztókat, kiskorúsította a társadalmat, nem tudott egyéb eredményt elérni, mint hogy egy pártmonopó­liumot épített fel. A választások előtt — hangoztatja Friedrich — mind­annak az ellenkezőjét ígérték, amit most tesznek. A ba­lettával, minrt gazdaságpolitikai csodaszerrel büszkél­kedtek, diadalmasan jelezték a földteherm­entesítési ak­ciót, sőt Wekerle pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy elérkezett az az idő, amikor a hadikölcsönjegyző­kön segíteni kell. A választások után természetesen ígé­reteikből semmit, sem teljesítettek, s miután tíz évig présben tartották a magyar adóalanyt s a kincstári fe­leslegeket mesterségesen elvonták a dolgozó társada­lom forgótőkéjéből és vagyonából, cselekvőképtelenné tették a magyar gazdasági életet. Nem volt programja a­­tízéves rendszernek, csak mindig ígérte a programot s Bethlen István mégis csak azzal indokolta távozását, hogy a parlamentben a személye iránti gyűlölet akadá­lyozza a kibontakozást. Most csalódott és kedvetlen az ország, — fejtegeti Friedrich — az emberekből kiveszett a bizalom a kor­mányhatalommal szemben, mert­ mindenki érezte, hogy egy évtizeden át félrevezettek, akkor is, amikor azt han­goztatták, hogy az idő nekünk dolgozik. A röpirat ezután vádat emel a rendszer ellen, mert elkobozta a titkos választójogot, mert hallatlan jelölési rendszert léptetett életbe és valósággal követelte a ha­tóságok presszióját, mert gazdapolitikai program nél­kül az ország élén mert nehéz időkben maradni, mert százmilliós adósságokba döntötték az országot, mert­­100 millió pengőt költségvetésen kívül és nagyrészt parla­menti felhatalmazás nélkül költöttek el, mert másfél esztendeig leplezték a parlament és az ország előtt gaz­dálkodásuk eredményét, mert Budapest költségvetését a betegápolási díjak nemfizetésével deficitbe rántották, mert a jóvátételi problémába burkolva egész külügyi politikánkat esztendőkön át az optánspör szekerébe fog­ták, mert a fővárosi hidak építésére felvett beruházási előleget más folyó kiadásokra költötték el, az ország városaira­ rátukmálták a drága Speyer-kölcsönöket és a parlamentben az álláshalmozásokat nemcsak tűrték, hanem­ fejlesztették. Folytatja vádjainak sorozatát azzal, hogy a Nép­szövetséggel egyetértően megállapított normál költségve­tést a duplájára emelte a rendszer és még mindig nem­ publikálták a gazdálkodás titkait, mert a közterheket tűrhetetlenül felsrófolták, hogy azok a­ nemzeti jövede­lem harmadrészét emésztik fel, viszont a befolyt adók­ból jelentéktelen gründolásoknak juttattak pénzt, mert az adókból a magángazdaságnak csináltak konkurren­ciát, mert kockára tették az ország pénzügyi szuverenitá­sát, mert nagy összegeket költöttek el közpénzekből sajtópolitikai célokra. — És most még elkövetheti a rendszer — fejezi be fejtegetéseit Friedrich — legsúlyosabb bűnét azzal, hogy odaáll a számonkérés út­jába a maga úl többségével, hogy megakadályozza a titkos választójog azonnali törvénybe­iktatását és b­ecsületes választás útján a nemzethez való apellálást. A többségnek most a saját érdeke és az or­szág érdeke között, kell dönteni. Az egységes pártnak be kell látnia, hogy a nagy belső revízió keresztülvitelére nem alkalmas, mert aki még most is a­ nemzeti akarat megkerülésén mesterkedik, az előkészíti a második Trianont. Borah szenátor Hoover ellenjelöltje? London, november 2. A Daily Telegraph newyorki levelezője szerint az amerikai republikánus üzletemberek 'Progresszív« el­nevezésű csoportja Borah szenátort­ akarja a legköze­lebbi elnökválasztásokon Hooverrel szemben jelölni. Borait a kongresszus legfüg­getlenebb, legszókimondóbb republikánus tagja, kitűnő szónok. Nemrég nagy feltű­nést keltett a békeszerződések elleni támadásával és Amerika jövendő piacait a keleten, nem a nyugaton keresi. Borah szenátor egy newyorki Heuter-távirat szerint kijelentette híveinek, hogy nagyon meghatja a Pro­gresszívek szervezkedése az ő elnökké való jelölése érdekében, de Hoovert verhetetlennek tartja. ­eglermáni»»esebb ablakszigetelés Szereléseket végez­e­m garanciával LCGIARO Mmen Berlini tér 3 Tel 213-38

Next