Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
4 Kedd PESTI NAPLÓ 1931 november 3 A bor az oka • •. * A bánokszentgyörgyi cigánymészárlásról azt írja hétfőn egy a helyszínről kelt tudósítás, hogy a bor volt az oka mindennek: az idén oly olcsó a bor, hogy a cigányok is ihatnak; mivel pedig tényleg isznak is, nagyon sokat garázdálkodnak és emiatt gyűlöli őket a nép annyira, hogy alkalomadtán lövöldöz is rájuk. Én az esetet nem így látom. Tanulmányoztam a cigányéletet, s nem a könyvekből, hanem a saját tapasztalataiaiból valaha sokat írtam róluk. Teljesen tisztában vagyok a cigánnyal, a civilizálttal éppen úgy, mint a civilizálatlannal. Az utóbbit az Alföldön sátoros cigánynak hívják, a tudományban pedig kóborcigánynak. Éis Magyarországon sehol sincs belőle annyi, miint a Dunántúl. Miért? Azért, mert Somogyban és Zalában sok a nyárfa. Már elfelejtettem annak a derék embernek a nevét, aki e két megye országútjait nyárfákkal szegte be. A nyárfák már jó öregek, közöttük évről évre sok az esendő. A kóborcigány tudja, hogy jövőre melyik nyárfa szárad ki, és ha valahol csak három-négy fa is halálra van ítélve, ott már megáll a cigánykaraván, megveszi és ledönti a fát, ketté is hasítja és amíg szárad a fa, addig kártyavetésből és egy-egy kis lopásból, mi egyébből, de legtöbbnyire éhezésből megél a banda. Ha pedig márszáraz a fa, nagy és kis teknőket, kanalakat, mángorlófákat, mi egyebet csinálnak belőle. Amíg lesz nyárfa a Dunántúl, addig lesz cigány is. De hogy az idén az olcsó bor megvadította a cigányt, az mesebeszéd. A városi cigányok közt is ritka a borissza, azt pedig még sohasem láttam, hogy egy kóbor cigány bort ivott volna. Pálinka annak a nemzeti itala, a pálinka pedig az idén sem olcsóbb, mint tavaly. Különben is helytelenül értelmezi a cigányok pénzügyi politikáját, aki azt hiszi, hogy a cigány akar enni, akár innivalóért valaha pénzt ad. Ha a cigány inni akar, vagy valami cseretárgyat, vagy munkát ad az italért, rendszerint olyan munkát, amit senki más el nem végezne. Tessék csak megpróbálni és egy cigány elé bért meg pálinkát tenni, feltétlenül a pálinka után nyúl. A pálinkától pedig nem jön tűzbe az ember, hanem elálmosodik, minden pohár után egyre nehézkesebbé válik és végül egészen akcióképtelenné válik. Ha a pálinkától berúg a cigány, nem veszedelmes a társadalomra. De annyi esze még marad ilyenkor is, hogy vagy a trágyadombra fekszik, vagy belopózkodik egy istállóba; t. i. ott az ammoniak hamarabb kijózanítja, mint a. . szabadban atiszta levegő. Azt azonban elképzelem, hogy azok a kisgazdák, akik válogatás nélkül rálövöldöztek a cigányokra, a borból felöntöttek a garatra. De ennek sincs semmi közea bor olcsóságához, mert a nép egyszerű gyermeke a borból rendszerint csak kis mennyiséget bír el. Én még nem láttam olyan kisgazdát, aki egy liter bor után egyenesen tudott volna járni, holott pedig mi arfélék ... De ne feszegessük a dolognak ezt a részét, mely most nem tartozik ide. A kisgazda a borból keveset fogyaszt, s így a bor ára kevés befolyással van arra, hogy mennyit iszik a nép? A magyar ha bort parancsol a kocsmában, ezt mindig nyugodtan, komolyan, sőt szántó ünnepélyesen cselekszi. Nagy pohárból inni nem szeret, csak minél kisebből, s az első kortyok után meg-megáll, némán maga elé tekintve, mert egyelőre csak ízleli a bort. A szakértői tekintély úgy hozza magával, hogy amikor kocsmában iszik a magyar, az első poharaknál ne legyen megelégedve. Viszont ha vendég a magyar, a legkomiszabb vinkóra is azt mondja, hogy »ez felséges ital!« A kocsmában a második három decit« már így parancsolja a magyar: — Adjon abból a bicskanyitogatóból! Vagy ha nagyon tréfás kedve van, azt mondja: — Adjanak ebből a háromemberes borból még egy üveggel! A kocsmáros örül neki, ha a magyar így ócsárolja a bort és ámbár ő jobban tudja, mint a magyar, mégis megkérdezi, hogy miért »három emberes« ez a bor? — Azért, — feleli a magyar — mert egy ember kell hozzá, aki a vendégbe beleönti, két ember meg azért kell, hogy fogja a vendéget, nehogy elszaladjon a bortól. A tisztességtudás megköveteli, hogy ezen nevessen az ember, felderül a magyarnak az arca, s ez a borivás első stádiuma. Ezután már »tűrhető a borocska«, de a magyar egyidejűleg igen ingerlékennyé válik s igen színnyen bolond dolgot cselekszik, de még bolondabbakat beszél. Az ötödik vagy hatodik decinél igen alkalmas a magyar arra, hogy puskát vegyen a kezébe és bármi szamárság miatt lövöldözzön. Úgy képzelem tehát, hogy nem a cigányok, hanem a magyarok ittak és ez okozta a bánokszentgyörgyi vérengzést. Hogy a dolognak statárium a folytatása, arról nem tehetünk, mert így rendelkezik a törvény. Miután azonban a tettesek beszámíthatósága erősen korlátozva volt, a tettes semmi esetre sem gondolt arra, hogy olyasmit cselekszik, amiért fel is akaszthatják; más szóval: nem tudta mérlegelni cselekedetének jelentőségét. Viszont, a statárium enyhe ítélkezéssel , fából vaskarika lenne. Az ember nem tud kiokoskodni az ilyen nehéz kérdésekben. De talán jó lenne, ha a kocsmárosok vigyáznának a vendégeikre. A közigazgatásnak az a rendelkezése, hogy az oly embernek, aki már ittas, nem szanbad bort adni, — elhibázott dolog; én, mint kocsmáros, a már italos embernek aég több italt adnék, mert tudom, hogy az ingerlékenység állapota után mindig az álmosság állapota következik, s a veszekedő embert legjobb elaltatni. De ha az ital hatása alatt elkövetett dolognak akasztófa a vége, az bizony nagyon szomorú és nagyon sajnálatos dolog és felébreszti az emberbenazt a kérdést, hogy nem kelene-e a statárium-törvényi revízió alá venni? U&8©8jm®tak&BS fájdalmaknál, fejfájásnál, izom- és izületi fájdalmak esetén a Togal tabletták jól hatnak. Teljesen ártalmatlan. Kérdezze meg orvosát! Minden gyógyszertárban kapható. Ara: P 1.80. Megalakult a Budapesti Napilapok Testülete A budapesti napilapoknak az a része, amely eddig nem tartozott a Budapesti Napilapok Szindikátusának kötelekébe, Vészi József felsőházi tag, a Pester Lloyd főszerkesztőjének kezdeményezésére a régi szindikátus tagjaival egyesülten megalakította a Budapesti Napilapok Testületét, amely ezintta egyedül hivatott szerve és képviselője lesz a budapesti napilapok összességének. Az alakuló ülés, amelyen dr. Légrády Ottó, a Pesti Hírlap főszerkesztője elnökölt, megválasztotta ügyvezető igazgatóvá Praznovszky Iván nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, volt párizsi követünket, főtitkárrápedig dr. Berkes Róbertet, a Központi Sajtóvállalat igazgatóját. Dr. Légrády Ottó melegen üdvözölte Praznovszky Iván ügyvezető igazgatót, aki bemutatkozó beszédében rámutatott arra a hatalmas erkölcsi értékre, amely az összes budapesti napilapok egyesülésében rejlik és amelynek minden vonalon való fentartása a legnagyobb közérdek. Különösen nagy feladatok várnak a sajtóra a mai rendkívüli és minden nemzeti erő összefogását és érvényesítését parancsoló időben. A sajtó átérzi teljes mértékben ezt a hivatását és meg van győződve arról, hogy az egységes fellépés az ország érdekébert a legjobb eredményeket fogja felmutathatni. Napi 15.000 ebédet szolgáltató akció A Budapesti Napilapok Testülete alakuló ülésén az egyre növekedő nyomor kérdésével is foglalkozott és egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy ennek enyhítésére nagyarányú napi 15.600 ebédet szolgáltató akciót indít, amelynek előkészítésére .az új ügyvezető igazgatót kérte fel. Praznovszky Iván A rádió és a sajtó útján közzéteszik a hátralékos nagy adófizetők jegyzékét? A kormány, mint a Pesti Napló már közölte, kamatamnesztiát ad mindazoknak, akik hátralékos adóikat november 15-ig megfizetik. A kamatamnesztia terminusának letelte után a kormánynak eltökélt szándéka a fizetni nem akaró adósok hátralékát erélyesen behajtani. A hátralékos nagyobb adófizetők listáját . Miszerint a rádióban és a lapokban közzéteszik, így véli a kormány elérni azt, hogy azok, akik tudnának fizetni, fogják inkább fizetni adótartozásukat, semhogy nevük a nyilvánosságra kerüljön. Vadat emelek! Friedrich István röpirata (Saját tudósítónktól.) Friedrich István, a keresztény ellenzék vezére, politikai röpiratot adott ki ezen a címen: Vadat emelek a, dicsőségesen uralkodó rendszer ellen. A zöldfedelű füzet előszavában arra hivatkozik Friedrich, hogy a röpirat maradt az egyetlen eszköz számára, hogy vádat emelhessen, mert a parlament elé hiába menne, a többség szavazással letörhetné az ő kezdeményezését. Ezután azt fejtegeti, hogy a mai rendszer elérkezett a véghez, megmutatta, hogy mit tud s noha egy évtizeden át diadalszekéren vágtatott és a közigazgatás gyámsága alá helyezte a választókat, kiskorúsította a társadalmat, nem tudott egyéb eredményt elérni, mint hogy egy pártmonopóliumot épített fel. A választások előtt — hangoztatja Friedrich — mindannak az ellenkezőjét ígérték, amit most tesznek. A balettával, minrt gazdaságpolitikai csodaszerrel büszkélkedtek, diadalmasan jelezték a földtehermentesítési akciót, sőt Wekerle pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy elérkezett az az idő, amikor a hadikölcsönjegyzőkön segíteni kell. A választások után természetesen ígéreteikből semmit, sem teljesítettek, s miután tíz évig présben tartották a magyar adóalanyt s a kincstári feleslegeket mesterségesen elvonták a dolgozó társadalom forgótőkéjéből és vagyonából, cselekvőképtelenné tették a magyar gazdasági életet. Nem volt programja atízéves rendszernek, csak mindig ígérte a programot s Bethlen István mégis csak azzal indokolta távozását, hogy a parlamentben a személye iránti gyűlölet akadályozza a kibontakozást. Most csalódott és kedvetlen az ország, — fejtegeti Friedrich — az emberekből kiveszett a bizalom a kormányhatalommal szemben, mert mindenki érezte, hogy egy évtizeden át félrevezettek, akkor is, amikor azt hangoztatták, hogy az idő nekünk dolgozik. A röpirat ezután vádat emel a rendszer ellen, mert elkobozta a titkos választójogot, mert hallatlan jelölési rendszert léptetett életbe és valósággal követelte a hatóságok presszióját, mert gazdapolitikai program nélkül az ország élén mert nehéz időkben maradni, mert százmilliós adósságokba döntötték az országot, mert100 millió pengőt költségvetésen kívül és nagyrészt parlamenti felhatalmazás nélkül költöttek el, mert másfél esztendeig leplezték a parlament és az ország előtt gazdálkodásuk eredményét, mert Budapest költségvetését a betegápolási díjak nemfizetésével deficitbe rántották, mert a jóvátételi problémába burkolva egész külügyi politikánkat esztendőkön át az optánspör szekerébe fogták, mert a fővárosi hidak építésére felvett beruházási előleget más folyó kiadásokra költötték el, az ország városaira rátukmálták a drága Speyer-kölcsönöket és a parlamentben az álláshalmozásokat nemcsak tűrték, hanem fejlesztették. Folytatja vádjainak sorozatát azzal, hogy a Népszövetséggel egyetértően megállapított normál költségvetést a duplájára emelte a rendszer és még mindig nem publikálták a gazdálkodás titkait, mert a közterheket tűrhetetlenül felsrófolták, hogy azok a nemzeti jövedelem harmadrészét emésztik fel, viszont a befolyt adókból jelentéktelen gründolásoknak juttattak pénzt, mert az adókból a magángazdaságnak csináltak konkurrenciát, mert kockára tették az ország pénzügyi szuverenitását, mert nagy összegeket költöttek el közpénzekből sajtópolitikai célokra. — És most még elkövetheti a rendszer — fejezi be fejtegetéseit Friedrich — legsúlyosabb bűnét azzal, hogy odaáll a számonkérés útjába a maga úl többségével, hogy megakadályozza a titkos választójog azonnali törvénybeiktatását és becsületes választás útján a nemzethez való apellálást. A többségnek most a saját érdeke és az ország érdeke között, kell dönteni. Az egységes pártnak be kell látnia, hogy a nagy belső revízió keresztülvitelére nem alkalmas, mert aki még most is a nemzeti akarat megkerülésén mesterkedik, az előkészíti a második Trianont. Borah szenátor Hoover ellenjelöltje? London, november 2. A Daily Telegraph newyorki levelezője szerint az amerikai republikánus üzletemberek 'Progresszív« elnevezésű csoportja Borah szenátort akarja a legközelebbi elnökválasztásokon Hooverrel szemben jelölni. Borait a kongresszus legfüggetlenebb, legszókimondóbb republikánus tagja, kitűnő szónok. Nemrég nagy feltűnést keltett a békeszerződések elleni támadásával és Amerika jövendő piacait a keleten, nem a nyugaton keresi. Borah szenátor egy newyorki Heuter-távirat szerint kijelentette híveinek, hogy nagyon meghatja a Progresszívek szervezkedése az ő elnökké való jelölése érdekében, de Hoovert verhetetlennek tartja. eglermáni»»esebb ablakszigetelés Szereléseket végezem garanciával LCGIARO Mmen Berlini tér 3 Tel 213-38