Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)
1932-05-01 / 96. szám
Vasárnap lehetne a további veszteségeket megállapítható összegre szorítani, ha azok bezáratnának. Az államvasutak természetesen súlyosan szenvednek Magyarország külkereskedelmének fojtogatása következtében. Mindaddig azonban, amíg a bürokratikus módszerekkel szemben nem vezettettek be a vasutak összes ágazataiba kereskedelmi módszerek, nem lehet azt mondani, hogy nincs remény a javulásra. Az állam pénzkészlete szempontjából megállapítja, hogy a készpénzhelyzet, amely először novemberben és azután kisebb mértékben februárban javult, március végén az állami üzemek veszteségei következtében majdnem oly alacsony színvonalra süllyedt, mint októberben volt. 230 millió adóhátralék Áttér ezután a közigazgatási követelések és tartozások ismertetésére. A követelések (adóhátralékok) összege 1931 november végén 244 millió, december végén pedig 230 millió pengő volt. Részletezi a március 31-én fennállott kötelezettségeket, amelyeknek összege: külföldi 3,7 millió pengő, belföldi 216,3 millió pengő, összesen 220 millió pengő volt. A fundált államadósságoknál a rendes törlesztések és egyes valuták értékeinek csökkenése következtében némi apadás mutatkozik. Március 31-én ezeknek az adósságoknak összege: külföldi 1244 millió, belföldi 128.5 millió pengő volt. Részletezi ezután az állami függő adósságokat, amelyeknek összege március 31-én: külföldi 306.2 millió pengő, belföldi 88.8 millió pengő, összesen 395 millió pengő volt. Állami garancia a jelentés időszakában nem vállaltatott A jelentés megállapítja, hogy március 31-én a balettaalap vesztesége 28.3 millió pengőt, a Futura útján eszközölt intervenciós búzavásárlások vesztesége pedig 17,6 millió pengőt tett. J1 lisztforgalmi adóváltság kritikája A kormány megmaradt amaz eredetileg elhatározott és kijelentett szándéka mellett, hogy ezt a Futuránál fennálló érdekeltségét likvidálja és a részvénytársaságot töltbé piaci intervenciókra nem fogja felhasználni, továbbá, hogy a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapot 1932. évi június 30-ával felszámolja. A mezőgazdaság megsegítésének érdekében azonban a kormány továbbra is alapot kíván fenntartani, amelynek bevételét a kereskedelmi őrlésre kerülő búza és rozs méter mázsája után szedendő 12,50, illetőleg 10 pengő lisztforgalmi adóváltság képezi. Ismerteti ezután a tervezet pénzügyi felállítását. ,. A jelentés ezt a rendszert nem tartja ugyan ajánlatosnak, de elismeri, hogy az országnak kevesebbe fog kerülni, mint más rendszer és nem fogja a búza belföldi árát mesterségesen emelni. Rámutat, hogy az alap bevételeinek biztosítása költséges és számos új állás létesítését igényli, de reméli, hogy ezek az államok olyan már meglévő tisztviselőkkel fognak betöltetni, akik jelenlegi helyükön feleslegesek. A jelentés nem lát okot arra, hogy ez a tervezet ne vizessék be a költségvetésbe. A költségvetés ezáltal tisztább képet nyújtott volna, mert magában foglalta volna az állam összes kiadásait és bevételeit A jelentés ezután részletesen ismerteti az 1924. évi népszövetségi kölcsön szolgálatának biztosítására zárolt bevételek alakulását az 1930/31. és az 1931/32. költségvetési évek január—március h hónapjaiban. Ezek szerint befolyt 1930/31 1931/32 21.3 millió 17.8 millió 20.9 » 17.— » 20.5 » 16.7 » Az önkormányzatok háztartása A jelentés ismerteti az önkormányzatok költségvetésének adatait és megállapítja, hogy a kiadások csökkentése terén ezideig elért eredmények nem kielégítők. Az önkormányzatok 1932. évi költségvetéseiben mutatkozó csökkentések, összehasonlítva az 1931. évvel, körülbelül öt százalékot tesznek. Ez nagy elmaradást jelent azzal a 17%-os megtakarítással szemben, amelyet a most parlamenti tárgyalásra benyújtott költségvetési előirányzat az állami közigazgatásnál mutat. Ez a megtakarítás kereken háromszor akkora, mint az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok adósságai 1931 december 11-ével 747.2 millió P-vel vannak bejelentve, amiből magára Budapestre 421.4 millió P esik. Megemlítésre méltónak tartja a jelentés, hogy Budapest székesfőváros üzemeinek költségvetése körülbelül a felét teszi ki az állami üzemek költségvetésének. A jelentés tanulságosnak tartja a Budapest székesfőváros legnagyobb vállalatára, a közúti villamos vasutakra vonatkozó adatokat. Ezek szerint a villamosvasutak 1913-ban hat magántársaság tulajdonában voltak. Az 1919. évben a székesfőváros birtokába vette a közúti vasutakat és azokat egy társaságba olvasztotta, amely a székesfőváros ellenőrzése alatt működik. Részletes számadatokkal mutat rá az 1913. és az 1930. évi eredmények alakulására s megállapítja, hogy amíg 1913-ban a magántársaságok 72 millió pengő haszonra tettek szert részvényeseik javára, addig 1930-ban a kiadások csaknem teljesen felemésztették a bevételek összegét Megállapítja, hogy míg 1913 óta a bevételek csak 64 százalékkal emelkedtek, addig a kiadások több mint kétszeresükre szaporodtak. 1913-ban ugyanis a bevételek összege 37.8 millió pengő, a kiadások összege pedig 30.6 millió pengő, a felesleg tehát 7.2 millió pengő volt, addig 1930-ban 61.3 millió bevétellel szemben a kiadások összege 61.1 millió pengő, a felesleg tehát csak 0.2 millió pengő volt. Ha 1930-ban a haszon a kiadáshoz viszonyítva ugyanolyan arányban mutatkozott volna, mint 1913-ban, akkor a mérlegnek 14 millió pengő hasznot kellett volna feltüntetnie. Ha a székesfőváros közúti villamos vasutainak esetét tipikusnak tekintjük, akkor azt a következtetést kellene levonni, hogy a közönség lényegesen nyerne akkor, ha mind a 23 hatósági üzem megszületettetnék. Ezután megállapítja a jelenté'), hogy az időszak alatt, amelyre a jelentés vonatkozik, kölcsönök neon köttettek. Pénz- és devizaügy A Magyar Nemzeti Bank helyzete az 1932. év első negyedében normális fejlődést mutatott, amely az ebben az évszakban szokásos csökkenésekben nyilvánult meg. Az aranytartalék és a külföldi pénznemekben fennállott tartalék — tekintettel a külföldi valutákra elrendelt korlátozásokra — csupán csekély változást mutat ami összesen 1,9 millió pengő csökkenésben nyilvánul meg- Ennek a csökkenésnek túlnyomó része március hóra esik. A bankkal szemben támasztott visszleszámítolási hiteligények szerények voltak és még a szokásos hóvégi emelkedés sem érte el a jelentésben foglalt három hónap egyikében sem azt a mértéket, amely az előző esztendő megfelelő hónapjaiben mutatkozott. A bankjegyforgalom a váltótárcával arányosan emelkedett és csökkent. A látra szóló kötelezettségek között az állam követelései jelentékeny hullámzás után az első évnegyed végén ugyanolyan összeget mutattak ki, mint a kezdetén. A magánzsírókövetelések állandó csökkenést tüntetnek fel s 95.8 millióról 66.8 millióra estek vissza. Ha az 1931. év végén mutatkozó számokat összehasonlítási alapul száz egységgel vesszük fel, 1932 március 31-én a jegyforgalom 88, a látra szóló kötelezettségek, éspedig az állammal szemben 101, magánosokkal szemben 70, átlagban 77, az arany- és külföldi valutakészlet 98, és a leszámítolt váltók szintén 98 indexszámot mutatnak. Ezután a jelentés részletesen közli a Nemzeti Bank mérlegének legfontosabb adatait indexszámokban kifejezve. A fedezet százaléka 1931 december 31-én 25,5, 1932 március 29-én 29,5 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank helyzete a külföldi pénznemekből rendelkezésre álló készlet tekintetében mindinkább nehezebbé vált Az 1931 december 23-án megjelent hivatalos közleményben felsorolt külföldi adósságokra a fizetések 1932 január havában megszakadtak. Mindazonáltal az 1924. évi népszövetségi kölcsön, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak a Nemzetközi Fizetések Bankja által nyújtott kölcsön szolgálata továbbra is teljesíttetett. Ezenkívül abból a célból, hogy Magyarország külkereskedelme ne akadjon meg, szükséges volt, hogy a nemzetközi vasúti és postai klíringben fennálló tartozás kiegyenlíttessék. A kivitelből befolyt külföldi valuták az 1932 március 31-ével végződő évnegyedben megközelítőleg ugyanazt az összeget mutatják, mint az előző évnegyedben, azonban március hanyatlást mutatott. Jó gazdasági helyzet A legutóbbi hónapban a forgalom csökkenése folytatódott, mert a különféle korlátozások, amelyek egyrészt az áruknak a határokon át történő szállítását, másrészt azoknak megfizetését is akadályozzák, általánosabbá váltak. Magyarország exportja az 1930. évtől az 1931. évig 38 százalékkal hanyatlott és 1932. évi január és február hónapokban 42 százalék csökkenést mutat, az előző év ugyanazon hónapjaival összehasonlítva. Az 1931. évben az egész évre vonatkoztatva 17 millió pengő kiviteli többlet mutatkozott az előző év véglegesen megállapított 88 millió pengő kiviteli többletével szemben. A folyó év január és február hónapjaiban 6,8 millió pengő volt a behozatali többlet, míg az előző esztendő ugyanez időszakában a többlet sokkal nagyobb forgalom mellett 11,7 millió pengőt tett k. Mennyiségben (súlyban) a január és februárban exportált áruk az előző esztendővel összehasonlítva 20 százalékos visszaesést mutatnak. Miután azok a piacok, amelyek régebben Magyarország terményeinek legnagyobb részét felvették, egyrészt bizonyos áruk beengedését megtagadják, másrészt nem képesek ezekért az árukért megfelelő valutákat fizetni, kísérlet történt arra, hogy ezeket az árukat másfelé lehessen értékesijanuárban februárban márciusban ha tartós gépondolálást, henna-hajfestést is árak leszállítva és mégis megbízható anyag, alsórendű munkai Telefonbejelentés: 441-78 Vágó Viktor Speciális hegyfodrámái (Rákóczi út 57) •• 1r GYÖNYÖRŰ TAVASZI UTAZÁSOK GÖRÖG- ÉS TÖRÖKORSZÁGBA, EGYIPTOMBA ÉS PALESZTINÁBA „Ali SOM! A", „ESP ER I A" és „VIENNA" luxushajókkal. EXPRESS JÁRATOK BOMBAY, COLOMBO, HONGKONG, SHANGHAI, HOLLAND-KELETINDIÁBA és AUSZTRÁLIÁBA, „VICTORIA", „CONTE ROSSO" legmodernebb óceánjárókkal. Prospektust díjmentesen küldenek budapesti irodáink : VII., Thököly út 2. és IV., Váci utca 17 PESTI NAPLÓ 1932 május 1 3 RT. ez évben is a legújabb mintájú és közismerten kiváló minőségű gyártmányaival jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Árumintavásáron Tekintse meg a Rrgorím kiállítását az Árumintavásáron A hölgyközönségnek állandó öröme.