Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Vasárnap lehetne a további veszteségeket megállapítható összegre szorítani, ha azok bezáratnának. Az államvasutak természetesen súlyosan szen­vednek Magyarország külkereskedelmének fojto­gatása következtében. Mindaddig azonban, amíg a bürokratikus módszerekkel szemben nem vezettet­tek be a vasutak összes ágazataiba kereskedelmi módszerek, nem lehet azt mondani, hogy nincs remény a javulásra. Az állam pénzkészlete szempontjából megálla­pítja, hogy a készpénzhelyzet, amely először novemberben és azután kisebb mértékben február­ban javult, március végén az állami üzemek veszte­ségei következtében majdnem oly alacsony szín­vonalra süllyedt, mint októberben volt. 230 millió adóhátralék Áttér ezután a­ közigazgatási követelések és tartozások is­mertetésére. A követelések (adóhátra­lékok) összege 1931 november végén 244 millió, december végén pedig 230 millió pengő volt. Részletezi a március 31-én fennállott kötelezett­ségeket, amelyeknek összege: külföldi 3,7 millió pengő, belföldi 216,3 millió pengő, összesen 220 millió pengő volt. A fundált államadósságoknál a rendes tör­lesztések és egyes valuták értékeinek csökkenése következtében némi apadás mutatkozik. Március 31-én ezeknek az adósságoknak összege: külföldi 1244 millió, belföldi 128.5 millió pengő volt. Részletezi ezután az állami függő adósságo­kat, amelyeknek összege március 31-én: külföldi 306.2 millió pengő, belföldi 88.8 millió pengő, össze­sen 395 millió pengő volt. Állami garancia a jelentés időszakában nem vállaltatott­ A jelentés megállapítja, hogy március 31-én a balettaalap vesztesége 28.3 millió pengőt, a Futura útján eszközölt intervenciós búzavásárlások vesz­tesége pedig 17,6 millió pengőt tett. J1 lisztforgalmi adóváltság kritikája A kormány megmaradt amaz eredetileg elha­tározott és kijelentett szándéka mellett, hogy ezt a Fu­turánál fennálló érdekeltségét likvidálja és a részvénytársaságot töltbé piaci intervenciókra nem f­ogja felhasználni, továbbá, hogy a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapot 1932. évi június 30-ával felszámolja. A mezőgazdaság megsegítésének érdekében azonban a kormány továbbra is alapot kíván fenntartani, amelynek bevételét a kereskedelmi őrlésre kerülő búza és rozs méter mázsája után szedendő 12,50, illetőleg 10 pengő lisztforgalmi adóváltság képezi. Ismerteti ezután a tervezet pénzügyi felállítását. ,. A jelentés ezt a rendszert nem tartja ugyan ajánlatosnak, de elismeri, hogy az országnak ke­vesebbe fog kerülni, mint más rendszer és nem fogja a búza belföldi árát mesterségesen emelni. Rámutat, hogy az alap bevételeinek biztosítása költséges és számos új állás létesítését igényli, de reméli, hogy ezek az államok olyan már meg­lévő tisztviselőkkel fognak betöltetni, akik jelen­legi helyükön feleslegesek. A jelentés nem lát okot arra, hogy ez a ter­vezet ne vizessék be a költségvetésbe. A költség­vetés ezáltal tisztább képet nyújtott volna, mert magában foglalta volna az állam összes kiadá­sait és bevételeit A jelentés ezután részletesen ismerteti az 1924. évi népszövetségi kölcsön szolgálatának biz­tosítására zárolt bevételek alakulását az 1930/31. és az 1931/32. költségvetési évek január—március h hónapjaiban. Ezek szerint befolyt 1930/31 1931/32 21.3 millió 17.8 millió 20.9 » 17.— » 20.5 » 16.7 » Az önkormányzatok háztartása A jelentés ismerteti az önkormányzatok költ­ségvetésének adatait és megállapítja, hogy a ki­adások csökkentése terén ezideig elért eredmények nem kielégítők. Az önkormányzatok 1932. évi költségvetései­ben mutatkozó csökkentések, összehasonlítva az 1931. évvel, körülbelül öt százalékot tesznek. Ez nagy elmaradást jelent azzal a 17%-os megtakarí­tással szemben, amelyet a most parlamenti tár­gyalásra benyújtott költségvetési előirányzat az állami közigazgatásnál mutat. Ez a megtakarítás kereken háromszor akkora, mint az önkormány­zatoknál. Az önkormányzatok adósságai 1931 december 11-ével 747.2 millió P-vel vannak bejelentve, ami­ből magára Budapestre 421.4 millió P esik. Megemlítésre méltónak tartja a jelentés, hogy Budapest székesfőváros üzemeine­k költségvetése körülbelül a felét teszi ki az állami üzemek költ­ségvetésének. A jelentés tanulságosnak tartja a Budapest székesfőváros legnagyobb vállalatára, a közúti villamos vasutakra vonatkozó adatokat. Ezek sze­rint a villamosvasutak 1913-ban hat magántársa­ság tulajdonában voltak. Az 1919. évben a székes­főváros birtokába vette a közúti vasutakat és azokat egy társaságba olvasztotta, amely a székes­főváros ellenőrzése alatt működik. Részletes számadatokkal mutat rá az 1913. és az 1930. évi eredmények alakulására s megálla­pítja, hogy amíg 1913-ban a magántársaságok 7­2 millió pengő haszonra tettek szert részvényeseik javára, addig 1930-ban a kiadások csaknem telje­sen felemésztették a bevételek összegét Megálla­pítja, hogy míg 1913 óta a bevételek csak 64 szá­zalékkal emelkedtek, addig a kiadások több mint kétszeresükre szaporodtak. 1913-ban ugyanis a bevételek összege 37.8 mil­lió pengő, a kiadások összege pedig 30.6 millió pengő, a felesleg tehát 7.2 millió pengő volt, addig 1930-ban 61.3 millió bevétellel szemben a kiadások összege 61.1 millió pengő, a felesleg tehát csak 0.2 millió pengő volt. Ha 1930-ban a haszon a kiadás­hoz viszonyítva ugyanolyan arányban mutatko­zott volna, mint 1913-ban, akkor a mérlegnek 14 millió pengő hasznot kellett volna feltüntetnie. Ha a székesfőváros közúti villamos vasutainak esetét tipikusnak tekintjük, akkor azt a következ­tetést kellene levonni, hogy a közönség lényegesen nyerne akkor, ha mind a 23 hatósági üzem meg­szüle­tettetnék. Ezután megállapítja a jelenté'), hogy az idő­szak alatt, amelyre a jelentés vonatkozik, kölcsö­nök neon köttettek. Pénz- és devizaügy A Magyar Nemzeti Bank helyzete az 1932. év első negyedében normális fejlődést mutatott, amely az ebben az évszakban szokásos csökkené­sekben nyilvánult meg. Az aranytartalék és a külföldi pénznemekben fennállott tartalék — tekintettel a külföldi valu­tákra elrendelt korlátozásokra — csupán csekély változást mutat ami összesen 1,9 millió pengő csökkenésben nyilvánul meg- Ennek a csökkenés­nek túlnyomó része március hóra esik. A bankkal szemben támasztott visszleszámíto­lási hiteligények szerények voltak és még a szoká­sos hóvégi emelkedés sem ér­te el a jelentésben foglalt három hónap egyikében sem azt a mérté­ket, amely az előző esztendő megfelelő hónapjai­ben mutatkozott. A bankjegyforgalom a váltótárcával arányo­san emelkedett és csökkent. A látra szóló kötele­zettségek között az állam követelései jelentékeny hullámzás után az első évnegyed végén ugyan­olyan összeget mutattak ki, mint a kezdetén. A magánzsírókövetelések állandó csökkenést tüntet­nek fel s 95.8 millióról 66.8 millióra estek vissza. Ha az 1931. év végén mutatkozó számokat összehasonlítási alapul száz egységgel vesszük fel, 1932 március 31-én a jegyforgalom 88, a látra szóló kötelezettségek, és­pedig az állammal szem­ben 101, magánosokkal szemben 70, átlagban 77, az arany- és külföldi valutakészlet 98, és a leszá­mítolt váltók szintén 98 indexszámot mutatnak. Ezután a jelentés részletesen közli a Nemzeti Bank mérlegének legfontosabb adatait indexszá­mokban kifejezve. A fedezet százaléka 1931 december 31-én 25,5, 1932 március 29-én 29,5 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank helyzete a külföldi pénznemekből rendelkezésre álló készlet tekinte­tében mindinkább nehezebbé vált Az 1931 december 23-án megjelent hivatalos közleményben felsorolt külföldi adósságokra a fizetések 1932 január havában megszakadtak. Mindazonáltal az 1924. évi népszövetségi kölcsön, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak a Nemzet­közi Fizetések Bankja által nyújtott kölcsön szol­gálata továbbra is teljesíttetett. Ezenkívül abból a célból, hogy Magyarország külkereskedelme ne akadjon meg, szükséges volt, hogy a nemzetközi vasúti és postai klíringben fennálló tartozás ki­egyenlíttessék. A kivitelből befolyt külföldi valuták az 1932 március 31-ével végződő évnegyedben megközelítő­leg ugyanazt az összeget mutatják, mint az előző évnegyedben, azonban március hanyatlást mu­tatott. Jó gazdasági helyzet A legutóbbi hónapban a forgalom csökkenése folytatódott, mert a különféle korlátozások, ame­lyek egyrészt az áruknak a határokon át történő szállítását, másrészt azoknak megfizetését is aka­dályozzák, általánosabbá váltak. Magyarország exportja az 1930. évtől az 1931. évig 38 százalékkal hanyatlott és 1932. évi január és február hónapok­ban 42 százalék csökkenést mutat, az előző év ugyanazon hónapjaival összehasonlítva. Az 1931. évben az egész évre vonatkoztatva 17 millió pengő kiviteli többlet mutatkozott az előző év véglegesen megállapított 88 millió pengő kiviteli többletével szemben. A folyó év január és február hónapjai­ban 6,8 millió pengő volt a behozatali többlet, míg az előző esztendő ugyanez időszakában a többlet sokkal nagyobb forgalom mellett 11,7 millió pengőt tett k. Mennyiségben (súlyban) a január és feb­ruárban exportált áruk az előző esztendővel össze­hasonlítva 20 százalékos visszaesést mutatnak. Miután azok a piacok, amelyek régebben Ma­gyarország terményeinek legnagyobb részét fel­vették, egyrészt bizonyos áruk beengedését meg­tagadják, másrészt nem képesek ezekért az árukért megfelelő valutákat fizetni, kísérlet történt arra, hogy ezeket az árukat másfelé lehessen értékesi­januárban februárban márciusban ha tartós gépondolálást, henna-hajfestést is árak leszállítva és mégis megbízható anyag, alsórendű munkai­­ Telefonbejelentés: 441-78 Vágó Viktor Speciális hegyfodrám­ái (Rákóczi út 57) •• 1r GYÖNYÖRŰ TAVASZI UTAZÁSOK GÖRÖG- ÉS TÖRÖKORSZÁGBA, EGYIPTOMBA ÉS PALESZTINÁBA „Ali SOM! A", „ESP ER I A" és „VIENNA" luxush­aj­ókkal. EXPRESS JÁRATOK BOMBAY, COLOMBO, HONGKONG, SHANGHAI, HOLLAND-KELETINDIÁBA és AUSZTRÁLIÁBA, „VICTORIA", „CONTE ROSSO" legmodernebb óceánjárókkal. Prospektust díjmentesen küldenek budapesti irodáink : VII., Thököly út 2. és IV., Váci utca 17 PESTI NAPLÓ 1932 május 1 3 R­T. ez évben is a legújabb mintájú és közismerten kiváló minőségű gyárt­mányaival jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Árumintavásáron Tekintse meg a R­rgo­r­ím kiállítását az Árumintavásáron A hölgyközönségnek állandó öröme.

Next