Pesti Napló, 1932. június (83. évfolyam, 119–143. szám)

1932-06-01 / 119. szám

10 • Szerda PESTI NAPLÓ 1932 június 1 Már építik Olaszországban az új Justice for Hungaryt Savoia ezredes, a híres olasz repülőkonstruktőr megkezdte a munkát Torinóban (Saját tudósítónktól.) Beszámoltunk Mussolini nemes gesztusáról, amellyel kárpótolni akarja Magyarországot a Justice for Hungary római pusztulásáért. A Duce új Igazságot Magyarország­nak nevű repülőgépet ajándékoz a magyar kor­mánynak. Három nappal a római tragédia u­tán az olasz kormány hivatalosan is közölte a magyar k­ormánnyal az új repülőgép felajánlását. Amint értesülünk, Mussolini utasítására már­­meg is kezdték Olaszországban az új Justice for Hungary építését- Mussolini közölte az olasz lég­ügyi minisztériummal kívánságát, hogy a lehető­ség szerint a leggyorsabban építsék meg az új repülőgépet. Az olasz légügyi minisztérium táv­iratban kérte Oxilia ezredest, a budapesti olasz katonai és aeronautikai attasét, hogy sürgősen küldje meg az elpusztult Justice for Hungary modeljét, műszaki leírását és a szükséges tervraj­zokat, mert Mussolini kívánságának megfelelően pontosan a tönkrement gép mását fogják elkészí­teni Olaszországban. Oxilia ezredes nyomban a római távirat ér­kezése után érintkezésbe lépett a Magyar Légügyi Hivatallal és elkérte a szükséges tervrajzokat s azt a kis gépmodelt, amelyet a Légügyi Hivatal készíttetett annak idején a Justice for Hungary­ről. A múlt hét végén már el is küldte Otilia Ró­mába a légügyi minisztérium címére a modelt és a színezett tervrajzokat s már értesítést is kapott a küldemény megérkezéséről, sőt azt is közölték vele, hogy a mod­elt és tervrajzokat továbbküld­ték Torinóba, ahol már meg is kezdték az új Justice for Hungary építését. Torinóban van a legnagyobb olasz repülőgép­gyár, amelynek konstruktőr-vezetője Savoia ezre­des, ak­i egyike a legkiválóbb olasz repülőgépter­vezőknek és építőknek. Kitűnő szakember, aki Mussolini kívánságának megfelelően a legkisebb szögig személyesen konstruálja az új Justice for Hungary-t, olaszul: Giustizia per Tengheria-t. Savoia ezredes már számtalan óceánrepü­lőgépet épített a torinói nagy állami repülőgépgyárban. Az ő tervei szerint és irányítása mellett, épültek azok a gépek, amelyek a híres Balbo-féle olasz óceánrepülőflotta egységei voltak. A flotta, amint emlékezetes, sikeresen átrepülte az óceánt, Balbo légügyi miniszter vezetésével. Savoia ezredes a felsőbb utasítások értelmében az elpusztult Justice for Hungary tökéletes mását készíti el. A gép olyan lesz, mintha a régi volna: ez a célja Savoia ezredesnek, aki a legkisebb ré­szeknél is milliméternyi pontossággal utánozza a Justice for Hungary méreteit. A gép színe is ugyanolyan lesz, mint a régié. Értesülésünk sze­rint Savoia ezredes hamarosan elkészül az új Justice for Hungaryvel, amelyet az olasz kormány ünnepélyes külsőségek mellett juttat el Magyar­országra. Itt említjük meg, hogy Asbóth Oszkár kedd délelőtt írásban is benyújtotta az ügyészségen fel­jelentését a római tragédia ügyében. A Justice for Hungary roncsai, amelyeket kedd hajnalra vártak, még nem érkeztek meg. Az érkezés idő­pontja még mindig bizonytalan. Az osztrák Dunán Linztől Bécsig írta: Pásztor Árpád A Schönbrunn fedélzetén, május. Hát hinné ezt valakit Hogy Európa közepén, Németország és Auszt­ria között a világ egyik legnagyobb folyami út­ján, a Dunán, május végén 206 kilométer távolsá­gon, Linz és Bécs között, reggeltől alkonyatig tartó úton összesen két személyszállító hajóval és három vontatóval találkozzunk? A vontatók közül­­kettő szenet vitt — Mohácsról — a maga és test­vérhajós gépeinek, egy pedig idistán kukoricát. Ez volt ezen a szakaszon a dunai hajóforgalom­­1932 május 21-én! — Harminchárom éve szolgálom a Dunát. — m­ondta az egyik hajóstiszt — de ilyen nyomorult forgalomra még nem volt példa. Mint minden középeurópai üzlet, a Duna is rosszul megy ma. Pedig nagy rezsivel dolgozik! Most nem az egyes hajóstársaságok üzletmeneté­ről beszélek, nem arról, hogy azok is »leépítenek« és minimális személyzettel dolgozva igyekeznek menteni a menthetőt, hanem az államokról, ame­lyeknek kötelessége a partokat rendbentartani. Ügyelni a hajózhatóságra, megfelelni a feladat­nak, amelyet a Duna nemzetközisége határaik kö­zött rájuk ró. Mennyi pénzt, mennyi adót, mennyi hivatalt jel­ent ez. Megtanultuk az utóbbi években, hogy minden ország egy üzlet és hogy minden közmű, akármi­lyen kicsi, vagy grandiózus is, egyszerű könyvelési tétel, amelyhez fájdalom­, közel van az ország m­inden egyes lakosának, így a kis Ausztria deficitjének egy jelentős­­tétele lehet a Duna rendbentartása. Kultúrfeladat! Milyen szép és milyen ápolt az osztrák Duna! Milyen elragadó, bájos, történelmi emlékekkel teli városkák a két parton. Micsoda fejedelmi kasté­lyok, micsoda elmúlt, elomlott gazdagság. A vi­lág egyik legszebb turistaútja, amelyet minden útikönyv ismertet és tanít. És milyen szegény ma ez a festői föld. Meny­nyire rá van szorulva a nagy magyar alföld ga­bonájára, húsára, zsírjára. — Mit érnek ezek a tornyok, ezek a régi kasté­lytól — magyarázza nekem Anton Binder, aki a gímigörű Grein városka állomáson száll fel a Schönbrunnra... Éhesek vagyunk és enni szeret­nénk• Micsoda okos és jó dolog volt a monarchia. Éltünk, mint hal a vízben, gyerekeink felnőttek, semmi gondunk se volt rájuk... Elmentek otthon­ról és megkeresték a kenyerüket. Ma felnőnek és örökké otthon maradnak, mert nem tudják eltar­tani magukat. A szülőknek mondják:­­»Ha világra hoztatok, tartsatok is el!«. Itt a legnagyobb baj! Sok az ember és kevés a hús­.. Madách jutott» az eszembe. És az, hogy nemrég jártam egy magyar falu­ban, ahol 20 fillérért vesztegetik a marhahús kiló­ját és a tojást 3 fillérért adják. Az egész nagy osztrák Duna mentén, amerre csak keresztülhajóz­tam, erről a végzetes magyar olcsóságról beszél úr és proletár. Legalább ötven ember tette szóvá kérdezetlenül. Nem tudják megérteni, hogy mért fullad meg az egyik nyomorult koldus módjára az élelem tengerében, míg a másiknak nincs egy jó falatja. Nehéz is ezt megérteni! — Itt vagyunk egymás szomszédságában, — mondják — és mégse tudunk egymáson segíteni­ A Dunán pedig egész nap alig találkozunk hajóval, holott a magyar föld drága kincseit sűrű rajokban kellene ideszállítani megrakott bárkák­nak, uszályoknak, — ha nem volna rendszerek és paragrafusok őrületébe szédülve a világ. Heinrich Müller, előkelő nürnbergi kereskedő is végighallgatta a beszélgetést, amelyet Anton Binderrel folytattam. — Nálunk Németországban is borzasztó kérdés az ifjúság elhelyezkedése. Ennek egyik oka sze­rintem a pénz bizonytalan helyzete is. Mi, öregek, nem merünk nyugalomba vonulni, hogy átadjuk az ifjúságnak a helyünket, mert nem tudjuk, hogy holnap mit ér a pénzünk. Görcsösen kell ragasz­kodni az üzlethez, a kenyérkeresethez. Nincs nyu­galom, meghalt a pihenés... Mindez a beszélgetés a »szép kék Dunán« tör­tént, isteni partok között, szemet, lelket gyönyör­ködtető keretben. A Struden-örvényen mentünk éppen át. Ott olyan keskeny a Duna és olyan vad és sebes az árja, hogy két hajó nem mehet el egymás mellett és egy hármas­ slepp teljesen elállja a hajózás út­ját, úgyhogy néha órákig kell vesztegelni, míg szabad­ lesz az út. A part mellett egy nemrég el­m­erült uszály kiálló roncsai mutatják a Struden nagy hatalmát. Fotografálómasina kellene, nem írógép, hogy hű képét adjam a két parton fel- és eltűnő pazar látványoknak. De a sok szép között is a legszebb a híres Wachau kijáratánál Dü­rnstein városka. Hegyelen ülő vára, kastélyainak remek erkélyei, templomának baroktornya és alatta a sebeszúgású Duna oly­an szépségekkel töltik meg az ember szívét, hogy nürnbergi ismerősöm zsebébe nyúlt és a reggel vásárolt újságokat a v­ízbe csapva kiáltotta: — Semmit se akarok tudni a ma eszeveszett piszkairól! De a mától mégse lehet szabadulni. A második és harmadik osztály fedélzetén mai slágervalce­reket énekel és harmonikázik Ausztria ifjúsága, a parton minden állomáson a Faltboothausig hirdeti az összehajtható gumicsónakok századát, feltűnik a Wienerwald, egész vikendvárosok előtt fut tova a hajó. Mind-mind a mát mutatja, Nussdorf rak­partjára nagy fekete betűkkel két horogkereszt közé mázolva: »Wählt Hitler den Befreier Deutschlands«, hidakon megyünk át, a partokon Bécs város monumentális olcsólakásos házai, messziről tornyok, kupolák tű­nnek fel. Az elom­lott Habsburg-dicsőség.... Rikkancs ordítja: — Felgyújtották a Judengassét! A hajó kiköt... Wien! EtdhabAf Hölgyeknek i NKMjH' K Múselyemkabát P 19.50 J V j Batisztkabát » 24.— Selyemripszkabát » 34 — Eredeti angol hártya­kabát » 45.— Japán, tiszta selyem­kabát » 48.­Crepe de Chine tiszta selyemkabát » 62.— Különleges modelek is g^ny r­­ nagy választé­kban. p* jj Uraknaki Vászonkabát P 24.— Turistagallér csuklyával P 26.— Ezenkívül nagy választék különböző férfi, és gyermek-esőköpenyekben, valamint tiszti, vadász- és kocsis­ kabátokban. WiMPASSING—REITHOFFER VI., ANDRÁSSY ÚT S. bUKHCS m. NAGT CÉGNÉL. BŐRKESZTYŰ VÁSÁR JÚNIUS HÓ TI-IG Kígyó ucca 5. * Petőfi Sándor ucca 16. Nagy választék OLCSÓ UPdft Elsőrendű gyártmányok Női mosóbőrkesztyű *iu Pf — 5.50 Női mosóbőrkesztyű a g.mb 4.70 Női mosóbőrkesztyű mag.. .iuPf 8.70 Női mocca bőrkesztyű 6.70 Női ^laszékesztyű di«.tsiuPf 7.80 Úri mosóbőrkesztyű ›«r«. 6.90 Úri mocca bőrkesztyű .«m«. 7.80 Úri őzbőrkesztyű »*rga 8.70 Úri őzbőrkesztyű ké».i «.rr«. 9.80 Úri nappa bőrkesztyű 7.90 Női magas mosóbőrkesztyű 6.90 Női glaszékesztyű «.hér, «e»,e«. 6.70 Női mocca bőrkesztyű ?iz"£,"pf' 8.80 Női őzbőrkesztyű 9.70 Női mosható gazella f«imaga« .... 7.50 Hernyóselyem-harisnya 5.60 Hernyóselyem-harisnya 6.70 Gyermek fürdőcipő 48,58,68 ml. Öv divatfazon, nyári ruhára, minden színben... Öv fehér, tisztítható la glaszébőrből, 4 cm Táska fehér, lemosható bőrből « 2.50 2.20 5.70 Bemberg-harisnya szavatolt minőség­ű, 2.90 A zsűrnyilas 3.30 Vékonyszálú tartós minőségű 3.90

Next