Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

PESTI NAPLÓ 1932 december 1­6 Csütörtök BRACHFELD C*. és kis, udv. vállaló V., Nádor ucca 8 olcsó karácsonyi árusítást rendez. Nem­ alkalmi, hanem tényleges finom áruk kerülnek olcsón eladásra. Finom színes és fehér ing P 9.—, 10.—, 12.— Piké frakk-és szmoking-ing ............. P 12.—, 14.— Díszes hálóing.......................... P 9.—, 10.—, 11.— Fehér alsónadrág, Twillbo!................. P 4.—, 5.— Linon-és vászonkendő....................... P 1.50, 2.— Magas harisnya................... P 4.—, 5.— Divatzokm........................................... P 1.50, 2.— Legdivatosabb nyaksálak........ P 8.—, 10.—, 12.— Finom pizsamák ....................P 10.­, 12.—, 15.— Házikabát és köntösök ____ P 20.—, 20.—, 35.— Selyem házikabát ............................................ P 80.— Angol fekete keménykalap................. P 16.—, 20.— Finom átmeneti kabát .. ... P 100 —, 120.—, 140 — Selyemnyakkendő................P 3­, 4.—, 6. — Frakkmellények, pulloverek, lódenkabátok, kesztyűk, ernyők stb. Magyar szén ? Mi­kor a jó anya a csukamájolajat meg akarja itatni kis gyermekével, nagyszerűen magyarázza neki, hogy ez az ital milyen finom és milyen jó, de azért a gyer­­mek mégis nagyon fanyar arccal issza a »finom« italt. Becses lapunk technikai mellékletén dr. Haidegger fő­bányatanácsos úr is oly kitűnően megvédelmezi a ma­gyar szenet, hogy az ember szinte rajongani kezd érte; még arról is meggyőz bennünket, hogy a levegőnkben úszó korom és füst rendkívül egészséges, mert megtisz­títja a levegőt a bacillusoktól. Ez mind rendben van. De a főbányatanácsos úr nem a mi utcánkban lakik, mert nálunk, a belváros közepén télen egyetlen kémény miatt csak olyan napokon lehet kinyitni az ablakot, amikor erős keleti szél fúj mert ha nincs keleti szél, úgy tódul be hozzánk az az áldott magyar korom és magyar füst, hogy vágni és harapni lehet Elhisszük (ha muszáj), hogy finom, de fanyar arcot mutatunk hozzá. Mindazáltal nem haragszom a magyar szénre, csak azokkal nem tudok kibékülni, akik közegészségügyi jog­szabályainkat csinálják. A belvárosban nem engedé­lyeznek nagyobb gyárakat, nem is ismerek itt ilyet, csak egyet, melyet már rég ki kellett volna telepíteni. De mi egy gyárkémény egy oly berendezéshez képest, mely közel negyedmillió köbméter helyiség fűtéséhez szükséges? A nagy gyárakban több kéményre »decentra­lizálják« a füst- és koromtem­elést; ez az egy kémény itt több füstöt és kormot produkál, mint Budapest kör­nyékén bármelyik gyár,­­ ennek a hatósági tűrése való­ságos közegészségügyi merénylet. Dehát bízunk benne, hogy majd egyszer feltalálnak valami hasznavehető ko­romfogót és füstemésztőt. Addig is tűrjük a magyar szenet, de nem azért, mert élvezetes, hanem azért, mert szükséges. Ha nincs pénz külföldi szénre, akkor égessünk magyar szenet. A jövő­ben valószínűleg még több magyar szenet fogunk égetni, mint eddig, mert rá fogunk jönni, hogy több szenünk van, mint ma gondoljuk. Száz esztendővel ezelőtt már ismeretes volt a »kö­­ezénc elnevezés, de még mint t­ízkapós ásványt is emle­gették a szenet. Legelőször a soproni Brennbergen kezd­ték ásni a szenet, elsősorban helyi használatra. Még a hatvanas években is minden soproni polgárnak joga volt a brennbergi szénből annyit vinni haza, amennyit akart, mázsánként nyolc krajcárért. Azóta már valószínűleg­­Sopronban is megdrágult egy kicsit a szén. Magda Pál 1819-ben kiadott Geográfiájában jó előre ÚJ SZERETETOTTHON A NYOLCADIK KERÜLET­BEN: Payr Hugó ország­gyűlési képviselő tartotta a megnyitó beszédet a Vili kerület új szeretetotthoná­nak megnyitásán FÖLHÍVÁS! Fölkérjük a­­ közönséget, hogy saját érdekében és a fertőzés veszélyének elkerülése végett uccon, villamoson, autóbuszon, szó­rakozóhelyeken ne köhögjön és köpködjön, hanem ha köhögési ingere van, szopogasson Kaliment­­gyógycukorkát, amely a köhögési ingert azonnal csillapítja. megmondta a magyar szénről: »A fának fogyatkozása később, hamarább kényszeríteni fogja Magyaron­»ág la­­kosait ezen elrejtett nagy és becses, kincsünk felkeresé­­sére , haszonvételére«. Az ő idejében a mai Magyaror­szág területén Vas, Zala, Baranya, Tolna, Veszprém, Esztergom, Pest, Borsod és Nógrád megyében ismertek kisebb-nagyobb széntelepeket, melyeket csak hosszú idő eítéltével kezdtek kiaknázni, részben pedig már teljesen el is felejtettek. Egy emberöltővel később Fényes Elek Statisztikájá­ban arra a merész állításra ragadtatta magát, hogy »kőszénben­ gazdagságban aligha áll ott Anglia, m­ál Magyarország, mert ez nálunk valóban sok vidékeket igen nagy bőségben találtatik, csakhogy nagyobb részint használatlanul hevert. Az ő idejében már Heves és Ko­márom megyében is ismertek széntelepeket. Fényes Elek nagyon dicsérte a k­omá­rom megy­e­i zsömlyei szénbányát, melynek egyébként, megvallom, soha hírét, sem hallot­tam. Talán nem lenne fölösleges újra megvizsgálni mind­azokat a helyeket, ahol egykor szenet bányásztak, de ezt a művelési ágat már több emberöltővel ezelőtt abbahagytál. Nincs kizárva, hogy csalódtak, mikor a további szénbányászatról lemondtak. Azonban amikor a magyar szén kitermelését és ki­használását propagálják, ne feledkezzünk meg arról, hogy kályháink német eredetűek vagy német típusúak, tehát nem a gyenge minőségű magyar szén használa­tára, készültek, úgyszintén gyáraink tüzelőberendezései is sok helyen külföldi eredetűek s kemény szén tü­ze­­lésre vannak szerkesztve. Központi fűtési berendezé­seink sem­ alkalmazkodnak a magyar szénhez, ami frigy anyagpizarlasnak és ezenfelül még sok bosszúságnak a forrása. Magyarországon ma nagyon sok mérnök van állás nélkül. Nem értem, miért nem olvasok az újságok’.««­ például Hyor, hirdetéseket.­ »X. Y. mérnök, kályhaszak­­értő, megvizsgálja az ön kályháit és hibáik kijavítá­sára tanácsot ad, kályhánként öt pengőért.« A fűtéshez speciális tudás kell, s egyetlenegy gyár sem fizet rá, de nem a saját mérnökével vagy gépészével, hanem spe­ciális szakértővel vizsgáltatja felül fűtőberendezéseit. De rákerül még erre is a sor, majd ha a viszonyok még­ nehezebbek lesznek. Tőrös embert fogtak el a Szent György téren Állást keresett és öngyilkos akart lenni (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnökség portásá­nak és az ott szolgálatot teljesítő rendőrőrszemnek egy óra tájban feltűnt egy körülbelül 170 cm. magas, fekete, ruhába öltözött férfi, aki idegesen sétált fel a alá a mi­niszterelnökségi palota kapuja előtt. A rendőr megfigyelte a férfit, de amikor az észre­vette, hogy Egyelik, gyors léptekkel a sikló melletti lépcsőnél termett és leszaladt. A lépcsőn egy másik rendőrrel találta magát szembe, aki az első platónál teljesített szolgálatot. A rendőr legnagyobb meglepetésére a fekete tótikabátos ember jobb kabátujjából egy tőr f csúszott elő. A férfi izgatottan visszadugta a tőrt, majd ahelyett, hogy lefelé folytatta volna az útját, felszaladt a Szent György térre. A rendőr követte, de mire felért a sikló felé, a ti­tokzatos tőrös embernek nyoma sem volt. A miniszter­­elnökségi palota előtt álló őrszelmes rendőrhöz lépett és megkérdezte, nem látott-e a környéken egy feketekabá­tos, feltűnően izgatott férfit. — Dehogy­nem, az imént haladt lefelé a lépcsőn, — válaszolta a rendőr. Most már ketten kutatták és a sikló másik oldalán nemsokára meg is találták a férfit. Megragadták és a miniszterelnökségi palota kocsi feljárójához kísérték. Itt a szolgálatot teljesítő detektívnek adták át a tőrös embert.­­ — Honnan jött? — kérdezte a detektív. — Szegedről. — Miért van magánál tőr? — Hát nem szabad tőrt hordani? — Miért jött fel Pestre? — Állást akartam szerezni. Ezután a detektív a főkapitányságra kisérte a tőrös embert, akinek kihallgatását megkezdték. Megállapítot­ták, hogy Szegedről jött, valószínűleg tényleg azért, hogy itt Budapesten állást szerezzen. — Néhány nappal ezelőtt elvesztettem az állásomat — vallotta a rendőrségen — és azért jöttem a fővárosba, hogy itt el tudjak helyezkedni. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért vitt magával tőrt, kijelentette, hogy öngyilkos akart lenni, ha nem sikerül állást szerezni. Az esti órákban elbocsátották a rendőrségről. Erős, vér bő, kövér emberek számára a termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és ren­des bélműködést biztosít Számos szakorvosi je­lentés bizonyítja, hogy a Ferenc József víz szív­­ét idegbajosoknak, vese- és cukorbetegeknek, vala­mint köszvényben és csűrban szenvedőknek is na­gyon jót tesz s ezért méltán megérdemli a legmele­gebb ajánlást. A Ferenc József keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. i ínségi munka keretében akarják megépíteni a Tabán közműveit (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi hetekben egymás mal után bontják le a­ tabáni viskókat. Már jelentkeztek tőkecsoportok és a Tabán felépítésére akartak vállal­­kozni, feltételül szabták azonban, hogy a főváros saját költségén építse meg a Tabán közműveit. Ez mintegy­ ötmillió kiadást jelentene a város számára. Most az az ötlet vetődött fel, hogy a közművek meg­építéséhez szükséges ötmilliót a 8 és fél milliós szociál­politikai költségvetésből hasítsák ki. Az elgondolás sze­rint azok az ínségesek, akik munkaképesek, de munka­­alkalom híján ellenszolgáltatás nélkül kapnak a fővá­rostól ingyenebédet, ingyen ruhát és még természetbeni támogatást, munkaalkalomhoz jutnának a tabáni közmű­építésnél és a főváros ahelyett, hogy ötmillió pengőért ingyen ebédeket osztogatna, megszolgált munkabérek címén juttatná a dolgozóknak ezt az ötmillió pengőt. A munkaképtelenek támogatásaira még mindig maradna 3­/5 millió pengő. Az érdekes tervezet kidolgozása most folyik s ha ezt az elgondolást a főváros pártjai magukévá teszik, ta­vasszal inségmunka keretében megindulhat a tabáni közműépítkezés. ..­­! Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is mélységes fájdalommal jelentik­, hogy a forrón szeretett jó férj, apa, nagyapa, testvér, sógor, nagybácsi és jó rokon Tánczos András ezévi november hó 29-én, d.­u 1/12 órakor rövid szenvedés és a­­ szentségek felvétele már életének 69-ik és boldog házasságának 43-ik évében csendesen elhunyt. Szeretett drága halottunk földi maradványai ezévi december 1-én, csütörtökön d­r. 3 órakor fognak a rákoskeresztúri temető halottasházában a róni­­kát. egyház szertartása szerint beszentel­tetni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat az elhunyt lelki ü­dvéért ezévi december hó 6-án, reggel »/«3 órakor fog a kispesti tóin. kát. plébániatemplomban az Egek Uránát bemutattatni. Kispest, 1932 november hó 30-án. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Özv. Tánczos Andrásná szül. Petz Anna neje. Dettrea Kál­mán és neje szül. Tánczos Róza, Tánczos Bála és neje az­ül. Király Erzsébet, Kaltsnecker György és neje szül. Tánczos Anna, Tánczos József, Iván, Endre gyermekei, menye és vesei Kálmán, Ferkó, Bélés, Lacika és Er­ka unokái. Tánczos Viktor testvére, Tartezos Viktorná, özv. Hartán Róbertná sógornői, özv. Lőwinger Gyuláná úgy a maga, mint gyermekei: Elsa, Margit Lenke, Irma és fia nevében mélységes sájdalommal közli, s hogy drága, tő, szeretett fia Lőwinger György ! e hónap 20 é n reggel hosszú szenvedés után örökre ittty­d minket. Temetése december Tém délelőtt 11 órakor­­az­­ temetőből. Fájdalmas szeretettel őrizzük drága emlékét ! .

Next