Pesti Napló, 1933. november (84. évfolyam, 249–272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

6 Péntek Lassabban az adósságcsinálással! írta: Friedrich István A költségvetés deficitjének a fedezésére a kincstári jegyek útján teremtették elő a szüksé­ges összegeket. Most meg a gazdaadósságok rende­­tésével kapcso­latban ugyancsak majdnem egy két­százmil­liós obligót vállal az állam a Nemzeti Bank közbeiktatásával az államkincstár terhére, így szépen összejött egy rövidke esztendő alatt újabb háromszázmillió adósság. Egy rész ebből az államháztartásban merült el. Valamit beruházásokra fordítottak belőle. A legnagyobb részét pedig az eladósodott gazdák szanálására áldozzák. V­agyis el kell ismerni, hogy az új adósság nagyobbik felét produktív befekte­tésre és hasznos célokra költötték el, illetőleg fog­ják elkölteni. De hát így volt ez ezelőtt is. Mindenre jutott ez ideözönlött pénzekből. A végén azonban mégis csak bekövetkezett a baj, mert a tartozások olyan nagyra nőttek végösszegükben, hogy az állam­kincstár képtelen volt a tőke- és kamattörlesztési kötelezettségének eleget tenni. Most is ez a helyzet. Az állam költségvetése már jelenleg is deficites és a most csinált három-százmiliós adósság terhei még nehezebbé fogják tenni a kiegyensúlyozását. A Bethlen-kormány a törvényhozás felhatal­mazásával felvett kölcsönökön kívül még sok olyan terdet is zúdított az államkincstárra, ame­lyekről a parlament és a közvélemény csak akkor vehetett tudomást, amikor már a stabilitás kabi­netje megbukott és már nem lehetett semmit sem megakadályozni vagy megmenteni. A Gömbös­kormá­ny esetében más a helyzet, mert az mosta­náig törvényes felhatalmazás nélkül nem szaporí­totta a terheket, hanem minden pénzügyi tranzak­ciójához megkapta a parlament hozzájárulását. És meg fogja kapni természetesen a gazdaadósságok­kal kapcsolatos kétszázmillióra vonatkozólag is. Ebből a szempontból a Gömbös-kormány tehát he­lyesebben jár el, mint a Bethlen-kabinet. Azonban mindez a lényegen semmit sem vál­toztat. Megint több a visszafizetni való. És így újból szükségessé fog válni az adóprésen egyet csavarni. A Névtelen Adófizető ismét mélyebbre nyúlhat az amúgy is üres zsebébe. Máris mondja a pénzügyminiszter, hogy ezek­nek az újabb adósságoknak a törlesztésére szüksé­ges összegeket egy most készülő adóreform útján akarja előteremteni. Szóval, egy adóreformhoz lesz megint szerencsénk. Tudjuk már, hogy az mit jelent. Hiszen ha még adóleszállításokat is iktatta­k törvénybe, akkor is mindig az lett belőle, hogy a Névtelen Adófizetőnek még többet kellett fizet­nie. Hát mi lesz még most, ha az eljövendő új adótörvényt adóreformnak hívják. Szinte rossz rágondolni. Háromszázmillió! Több mint az a híres nép­szövetségi kölcsön, amelynek a kedvéért annak idején beléptünk a Népszövetségbe és lemondtunk olyan horribilis követelésünkről, mint amilyen a román megszállásból származott kárunk volt. És amelynek a következménye a népszövetségi pénz­ügyi ellenőrzés is lett. Hogyan fogunk így eljutni a közterhek csök­kenéséhez és termelésünk költségeinek a leszállí­tásához! Nemrégiben a balettával kapcsolatban emelték az adókat és illetékeiket. Közben a kincs­tári jegyek elhelyezésével is folyton szaporították az állami adósságokat és ennek révén a közterhe­ket is. Most megint itt egy kétszázmilliós császár­metszés, amelynek a visszafizetéséről végered­ményben megint csak a dolgozó társadalomnak kell majd valamikor gondoskodnia. Hol az a gazdaságpolitika, amely a gazdasági életet képessé teszi ezekre a csúcsteljesítmé­nyekre? Hol van a gazdasági programban ennek a hatalmas mínusztételnek a pluszellentétele? És a sorrend tekintetében is nagy baj van itt. A Gömbös-kormány ugyanis folyton azt hang­súlyozta, hogy amíg a régi állami adósságok va­lahogy rendezést nem nyernek, addig szó sem le­het újabb hiteloperációkról. És most mégis azt lát­juk, hogy a Bethlen-korszakból származó terhek­kel se vagyunk még rendben és máris újból foly­tatódik az adósságcsinálás­. Rádió 1934 Az új rádiók csodajók. - Egyedül ra próbál­hatja új mintaterv­ünkben: IV., FERENCIEK TERE 2. PESTI NAPLÓ 1933 november 3 SUPER 54 Standard flWXA6 Én is azt hittem, hogy a Gömbös-kormány ama fogadkozásait, amelyek az újabb adósságcsi­nálást és a közterhek emelését teljesen kizárták a lehetőségek közül, a legkomolyabban kell ven­nünk. Erre igazán még gondolni se mertem volna, hogy tizenkét hónap múlva azt kelljen megálla­pítanom, hogy a financpolitikai vonalvezetés pa­rallel halad a régi stílusai. Éppen csak az a kü­lönbség a kettő között, hogy a Bethlen-kormány esetében a törvényes meghatalmazás körül is ba­jok voltak, ami viszont most nem forog fenn. Ne tessék azt gondolni, hogy én talán azt állí­tom, hogy a kormánynak minden hitelművelettől tartózkodnia kellene. Ném! Csak az az álláspon­tom, hogy az összes államkincstári kölcsönfelvéte­leknek és obligóvállalásoknak harmóniában kell lenniiök a nemzeti jövedelemmel, a dogozó társa­dalom prosperitásával és teherviselő képességével. TOSCANINI DIRIGÁL­JA A BÉCSI FILHAR­MONIKUSOK ZENE­KARÁT a hétfőn tartott budapesti koncerten A Nemzeti Bank rendezte külföldi tartozásait Három­ évre konszolidálták a kölcsönöket 1 százalék kamat és 2 százalék törlesztés mellett - a jegybankok nemzetközi együttműködésének eredménye A MTI­ jelenti: A nemzetközi pénzpiac vál­ságának legsúlyosabb szakában — 1931 május, június és július hónapjában — a Magyar Nemzeti Bank a pengő értékének megóvása céljából saját hitelét is latba vetette és részint a Nemzetközi Fizetések Bankjától, részint több külföldi jegy­banktól kölcsönöket vett igénybe; az erre irányuló hitelműveleteket a bank vezetősége az 1932. évi közgyűlés elé terjesztett évi jelentésében ismer­tette. Az 1931-ben visszafizetett összegek levonása után a még fennálló kölcsöntartozás 25.570.000 aranydollárnak megfelelő összeget, vagyis kere­ken 146 millió pengőt tesz ki. A kölcsönök túl­nyomó része, mint ismeretes, háromhavon­ként megújításra kerülő váltóleszámítolási hitel alak­jában állott fenn; a kamatláb a múlt év vége óta évi 5 százalékot, a hitel egy része (5 millió dollár) után pedig évi 4 százalékot tett ki. A Nemzetközi Fizetések Bankjának és az ér­dekelt­ külföldi jegybankoknak a kooperáció esz­méjéből kiinduló megértő magatartása folytán megnyílt a lehetősége annak, hogy a Nemzeti Bank kölcsöntartozásainak rendezése céljából tár­gyalásokat­ kezdeményezzen, amelyek eredménye­sen befejeződtek. A létrejött megállapodás szerint a kölcsönök a folyó évi október 18-tól számított három év tar­tamára konszolidáltattak és a kölcsönök fedeze­téül visszleszámítolásba adott váltók ismét a bank szabad rendelkezése alá kerülnek; kivételt csak egy jegybank alkot, amely a megállapodásban szintén részt vesz ugyan, követelése azonban (ke­reken 20 millió pengő) továbbra is visszleszámí­tolási hitel alakjában marad fenn, kizárólag azért, mert alapszabályai a hitezésnak más, a­­jelen eset­ben alkalmazható formáját nem engedik meg. A megállapodás értelmében a bank rendkívü­li törlesztést teljesít és erre a célra elsősorban a hi­telek folyósításakor visszatartott fedezetből még rendelkezésre álló összeget (kereken 2 millió pen­gőt, amely az érckészletben kimutatva nincsen­) használja fel; ugyanerre a célra fordít további 18 millió pengő értékű aranyat, amely az érckész­letből egy összegben kerül levonásba, tényleges kifizetése azonban csak részletekben (két és fél év alatt) történik meg­. A megállapodás megkötése után nyomban esedékes törlesztés (mintegy 7 mil­lió pengő) levonása után fennmaradó tartozás ke­reken 139 millió pengőt tesz ki, amelyből kereken 20 millió arra a jegybankra esik, amelynek köve­telése továbbra is az eddigi formában marad fenn, 119 millió pedig a többi hitelezőt illeti. Erről az utóbbi összegről — 119 millióról — a bank az alapszabályok 73. cikke alapján, névre kiállított pénztárjegyeket ad a hitelező bankoknak. A pénztárjegyek után a Bank az eddigi 5 száza­lk (illetve 4 százalék) kamat helyett évi 1 százalék kamatot és évi 2 százalék törlesztést fizet, azon követelések után azonban, amelyek a 18 millió értékű aranyból rendkívüli tör­esztésben részesül­nek, kamat nem jár és az évi 2 százalékos törlesz­tés is elesik. A megállapodás megkötésével a bank külföldi hiteleinek kérdése, három év tartamára, minden vonatkozásban nyugvópontra kerül. A hitelek, amelyek eddig háromhónapi lejáratra szóltak és váltókkal voltak fedezve, középlejáratú hitelekké alakulnak át, a kamat évi 1 százalékra csökken és a bank a leszámítolásba adott váltókat (a már említett 20 millió pengő értékű váltó kivételével) visszakapja. Mindez a bank helyzetének jelentős megerősödését eredményezi és nagy nyomatékkal eleveníti fel a jegybankok nemzetközi együttmű­ködésének eszméjét ami a mai időkben, amikor a bizalom szinte teljesen hiányzik, hitelpolitikai szempontból is igen nagy jelentőséggel bír. Musanov bolgár miniszterelnök november 7-én Bukarestbe érkezik Bukarest, november 2. Félhivatalos jelentés szerint Musanov bolgár miniszterelnök november 7-én érkezik Bukarestbe és néhány napos tartózkodását arra használja fel, hogy a kormány képviselőin kívül beható tárgya­lásokat folytasson a különböző pártok vezetőivel és a politikai élet kiválóságaival. Krónikus székrekedését megszünteti a használati utasítás pontos betartása mellett a BINATURIN Orvosilag megállapítva és kipróbálva

Next