Pesti Napló, 1934. január (85. évfolyam, 1–24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Szerda Stavinszky, a század legnagyobb szélhámosa tette tönkre a magyar optánskötvények megvásárlásával a Crédit Municipal-t Hogyan vérzett el egy bayonne-i bank a magyar arisztokraták optáns" követeléseinek megvásárlásán? — Stavinszky páratlan arányú szélhámos­­ságai Franciaországban — Budapesten keresztül Egy botrányos francia bankbukás különös magyar vonatkozásai (Saját tudósítónktól.) Párizsi jelentések sze­rint nagy közgazdasági és politikai botrány tá­madt a vayonnei Credit Municipal bank bukásá­ból. Ez a délfranciaországi bank az elmúlt héten omlott össze Letartóztatták vezérigazgatóját és igazgatóságának több tagját. A vizsgálóbíró előtt a vezérigazgató azzal védekezett, hogy ő is csak áldozat, mégpedig Sascha Stavinszky áldozata. St­avinszkyről azt írják a francia lapok, hogy a XX. század legnagyobb szélhámosa. A bank bukása után eltűnt és most világszerte keresik. Egyes állítások szerint a francia közönségnek nem kevesebb, mint félmilliárd kárt okozott. A Liberté azt a vádat hangoztatja, hogy Stavinszky úgy járt a belügyminisztériumban, mintha saját laká­sában lenne, a vezető tisztviselők mindenkor ren­delkezésére állottak. A kalandor előélete Most kiderült, hogy ez az előkelő befolyások­kal rendelkező Stavinszky hírhedt szélhámos, aki­nek múltjában már csúnya kalandok szerepeltek. Orosz származású, a világháború alatt költözött családja Oroszországból Franciaországba. Akkor nagy vagyonnal rendelkeztek. Sascha Stavinszky több nyelvet beszél, a sport minden ágában otthon volt, kedves, szeretetreméltó és szellemes társalgó­nak bizonyult és Párizs előkelő társaságaiban szívesen látták. Fejedelmi módon élt, olyan nagy­lábon, hogy apja vagyona elúszott. Apja ekkor öngyilkosságot követett el. A tragikus eset után kiderült, hogy a család vagyoni összeomlása előtt Sascha Stavinszky barátait meglopta és becsapta, főleg autó- és repülőgépgyáraktól vásárolt hitelre. 1923-ban elszökött Párizsból, akkor körözést adtak ki ellene. Mialatt a szélrózsa minden irányában keres­ték, tömegesen követett el csekkcsalásokat. Perotti néven jelentkezett, mint dúsgazdag marseillei ke­reskedő és körülbelül 3 millió frank értékű csek­ket helyezett el mindenfelé. E működése közben Angliában, Olaszországban és Spanyolországban is megfordult. Közben Párizs mellett Marly le Roi-ban pompás villát vásárolt és fényűző módon élt. Ismert francia színésznő volt a villa állandó vendége. Frakkoson a börtönbe . .. Három év múlva, 1926-ban sikerült kideríteni, hogy Perotti, a párizsi művészvilágba bejáratos gavallér nem más, mint a régóta keresett szélhá­mos. Egy este a francia rendőrség körülzárta a villát és behatolt a termekbe, ahol éppen estélyi­ruhás hölgyek és urak ültek a díszesen megterített asztalnál. Stavinszky frakkosan került a börtönbe, azonban ott sem nyugodott, hanem pert indított a rádiótársaság ellen, amely meg­előzően bérbeadta neki a rádió tőzsdejelentéseit. Letartóztatása után természetesen megszüntették a Stavinszky-féle rádió-tőzsdejelentések leadását, de ő szerződéses jogait még a börtönben is érvényesíteni kívánta. A párizsi lapok rejtélyesnek tartják, hogy Stavinszky milliós szélhámosságai után hogyan szabadult ki és miképpen kerülhetett a délfrancia­országi bankkal és a párizsi előkelő politikai kö­rökkel szoros összeköttetésbe, alapban összegyűlt összeg arányából adódik. A kötvények 4 százalékkal kamatoztak és kifizetésük 1944-től 1966-ig tart Stavinszky értesülést szerzett arról, hogy a magyar optánsok között sokan vannak olyanok, akik teljesen elszegényedtek, mert földbirtokukat elvették és most olcsó pénzen lehet tőlük ezt a nemzetközileg garantált követelést megvásárolni. Rábeszélte tehát a bayonnei Credit Municipal igazgatóságát, hogy ebbe a jól jövedelmező speku­lációba menjen bele. Az üzletkötés és nyerészkedés lehetőségeit a megnyerő modorú szélhámos olyan kívánatosan festette le, hogy a bank vezetősége belement az üzlet finanszírozásába. Egy belvárosi magánbankon keresztül megindul a budapesti üzlet Megfelelő összeköttetést építettek ki Párizson keresztül Budapesttel és már hónapokkal ezelőtt megindullt az üzlet a francia és a magyar főváros között a magyar optánsok követeléseinek megvá­sárlására. A Budapesten elterjedt híresztelések szerint idehaza egy belvárosi magánbankcég folytatott tárgyalásokat több magyar arisztokratával, akik­nek komoly, nagyösszegű optánskövetelései voltak. A magyar arisztokrácia körében sok optánst fel­kerestek a belvárosi magánbank megbízottai és ajánlatot tettek a követelés megvásárlására vonat­kozóan. Néhány közismert magyar arisztokrata nevét említik ezzel kapcsolatban és arról beszél­nek, hogy állítólag egy-két optánskövetelést meg is vásároltak. Ez a vásár kissé fantasztikus termé­szetű volt, de manapság »külföldi pénzcsoportok« könnyen tudnak üzletet csinálni olyanokkal, akik­nek jövőben fizetendő és nem teljesen biztos köve­teléseik vannak. Ugyancsak a hágai, illetve párizsi egyezmény ugyanis kimondta azt, hogy az optánskötvényeket csak akkor bocsátja ki, ha­ az agráralappal szem­ben lefolytatott perek befejeződtek. Addig is azon­ban az agráralappal szemben megítélt követelések harmadik személyre engedményezés útján átru­házhatók, aminek csupán az a feltétele, hogy ezt az agráralap könyveibe be kell vezetni, Így tehát a magánforgalomban megvehetők voltak — nem is a követelések, nem is a kötvények, hanem csak a megítélt követelések, tehát az elismert jogok, amelyekért a kötvényeket csak egy későbbi idő­pontban adják ki és ezeknek a kötvényeknek az alapján 1944-ben kezdik meg a kártalanításokat. A csőd Stavinszky belevitte a Credit Municipalt abba, hogy finanszírozza ezeket a spekulációs vásárláso­kat abban a reményben, hogyha francia kézbe ke­rül a követelés, úgy nagyobb esélye is lehet a ki­elégítésre. Az volt a terve, hogy ennek a délfran­ciaországi banknak a bevonásával külön részvény­társaságot alapít félmilliárd francia frank alap­tőkével és a részvényeket a francia közönség köré­ben elhelyezi. A Credit Municipal körülbelül 200 millió frankért vásárolt ilyen kötvényeket és ez juttatta a bankot csődbe. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy az agráralapba nem folynak be az előre meg­állapított összegek, amelyeket az egyes országok­nak be kellett volna fizetniök. Az optánskövetelés tehát ma még nem jelent készpénzt, sőt ezidő szerint csak remény van arra, hogy majd pénzt ér, ha 1944-ig befolynak az érdekelt államoktól az előírt fizetések. A Credit Municipal tehát immobilizálta ma­gát s csődbe jutott. A pénz nem volt a sajátja, ha­nem üzletfeleié és ezért került a vezetőség letar­tóztatásba. Stavinszky pedig, aki ezt az optáns­kötvényspekulációt a délfranciaországi vidéki bank igazgatóságának ügyesen feltálalta, a bank összeomlása után eltűnt. 200 millió frank került Budapestre? Eltűnt és ekkor kiderült, hogy a bayonne-i zá­logházat 200 millió frank erejéig szintén megkáro­sította. A nyomozás szerint több társa volt, akik mint spanyol arisztokraták szerepeltek és a zálog­ház megvesztegetett becsüsének a közrejátszásával elhelyeztek 200 millió frank értékben értéktelen hamis ékszereket. A bankbukás a francia kormány figyelmét az optánskötvényekkel űzött spekulációkra irányí­totta és ez természetesen az üzlet további lehető­ségét egyszerűen lehetetlenné tette. Az optánsköt­vények »felvásárlása« tehát megszűnt. A nyomo­zás most azt igyekszik megállapítani, hogy a Stavinszky által elvitt 200 millió frank fedezetéül maradt-e esetleg reménybeni követelés, azaz tény­legesen vásároltak-e magyar optánsoktól kötvé­nyeket, amelyek tizenegy év múlva esetleg — ha a hágai egyezményt végre tudják majd annak ide­jén hajtani — hasznot kapnak? A nyomozásnak ez az alapvető megállapítása érthetően nagy ér­deklődést kelthet Magyarországon, hiszen közis­mert magyar arisztokraták neve szerepelt op­tánskövetelések megvásárlásával kapcsolatban a legutóbbi időkben. Kik adták el másnak optánskötvényeiket ? Budapesten azt beszélik jól informált körök­ben, hogy a magánbank egyik tulajdonosa az elmúlt hónapokban gyakran utazgatott Budapest és Pá­rizs között és több »nagy név« viselőjével tárgyalt. Azt beszélik, hogy egy nemrég elhunyt arisz­tokrata optáns kapott is volna nagyobb összeget követelésének egy részére ettől a pesti magánbank­cégtől, amely állítólag a transzferalapból felsza­badított pengőből fizette volna ki párizsi megbí­zás alapján az utalványozott összeget. Fentartással kell fogadnunk azt a másik elte­r­jedt híresztelést, amely arról vél tudni, hogy ezek­ben az optánskötvény-üzletekben a kötvényspecia­lista Róth Jenőnek ártatlan közvetítő szerepe lenne. A legendáshírű, élelmes Róth Jani ez év elején került Párizsba, miután 400.000 pengős dif­ferenciái maradtak Budapesten. Rövid idő múlva levelezés útján egyezkedni kezdett feljelentőjével, Magyar Jenő szabadkai földbirtokossal. A napok­ban létre is jött az egyesség. Róth Jani kötelezte magát arra, hogy öt éven belül 200.000 pengőt vis­­szafizet és erről váltót is adott. Azt híresztelték Budapesten a legutóbbi idők­ben, hogy az ötletes és élelmes Róth Jani újból »feltört« és gazdag lett. Legalábbis erre enged kö­vetkeztetni az a tény, hogy nagy szerelmének nemrégiben megfelelő úton levelet és pénzt kül­dött és Párizsba hívta Róth Janiról jól tudják Pesten, hogy a köt­vényüzletek specialistája és meg is állapították róla, hogy ő találta fel a kötvényüzletet, amely időnként legendás hasznot és néhanapján szomorú kellemetlenségeket okozott neki. Lehet, hogy Róth Jani nevét csak azért emlegetik az üggyel kapcso­latban, mert éppen a trianoni szerződéssel kapcso­latos kötvényüzleteknek a specialistája és hóna­­pok óta Párizsban tartózkodik. De ha fel is em­lítik a nevét, megjegyzik, hogy tőle csak az ötlet származhat, amely különben önmagában teljesen korrekt és csak Stavinszky kezén változott át szélhámossággá Az optánskötvények ügye tehát egyformán izgatja és érdekli Párizst és Budapestet. Turcsányi Gyula Spekuláció a magyar optánskötvényekkel Stavinszky a bayonnei Credit Municipalt egy egészen új rendszerű pénzügyi akcióba vitte bele, ez pedig a magyar optánskötvényekkel való speku­láció volt. Ez a nagystílű szélhámos rávette a bank vezetőit, hogy olcsó pénzen vásárolják meg a ma­gyar optánsok követeléseit. Emlékezetes, hogy 1930 január 20-án Hágában egyesség jött létre a magyar optánsok kártalaní­tására vonatkozóan. Ezt az egyességet 1930 április 28-án Párizsban nemzetközi szerződésbe foglalták. E szerződésben három nagyhatalom, a kisantant, Magyarország és még sok más állam felállította a Fonds Agraire International-t, a nemzetközi agráralapot. A hivatalos meghatározása ennek az alapnak az volt, hogy a középeurópai területválto­zások következtében földbirtokuktól megfosztott magyar állampolgárok kártalanítását intézze. A szerződés meghatározása szerint az agrár­alap az optánsok részéről folytatott perek teljes befejezése után kötvényeket bocsát ki és az optán­sok kártalanításuk arányában kapnak ilyen köt­vényeket. Hétszázmillió aranykoronára becsülték az optánsok követelését és ezzel szemben az ag­ráralap 219 millió befizetésre számított. Ezért az optánsok csak oly összegű kötvényre számít­hattak, amely a megítélt tartozás és az PESTI NAPLÓ 1934 január 3 15 AZ ATHENAEUM 2 PENGŐS REGÉNYEI Romanov: Három pár selyemharisnya Elinor Mordauni: Trópusi láz Vicht Baum: Tisztítótűz Fannie Hurst: Asszony a vonaton Louis BromHeld: Huszonnégy óra Prévost: Akit az asszonyok szeretnek K­APHATOK MINDENÜTTI

Next