Pesti Napló, 1934. április (85. évfolyam, 73–96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
Brachfeld CS. ÉS KIR. UDV. SZÁLL to V.9 Nádor ucca 8 70 cuaszi uidoMá$otc mác cakiácóu. Angol szabású jelöltS j|A és ragián - P 110 » ! Nincs gramofonja? Rozgonyi éa Révai cégnél, Kossuth Lajos utcca 5. Havi Részletre is kaphat kiváló „HONOKORD" beszélőgépet részlet P13. Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 április 14 Új világba léptünk egyik amerikai államból Írja egy régóta ottlakó magyar, hogy az utolsó szállítmány többé-kevésbé jól elhelyezkedett, de további bevándorlók számára már nincs hely. Azok a fiatalemberek, akik az utolsó években kiérkeztek, a maguk mesterségében mind jók és életrevalóak is. Azonban ... Ez az »azonban« az, amit szóvá akarok tenni, mégpedig ezen a szent ünnepen. Azonban a kiérkezett fiatalemberek mesterségükön kívül nem tudnak semmit, sőt, a sportot kivéve, nem is érdeklődnek semmi iránt, ami már elmúlt. Az még hagyján, hogy sohasem hallották azoknak nevét, akiknek személye körül a háború előtti Magyarország politikai története lejátszódott, de a legcsekélyebb érdeklődés sincs meg például a művészetek iránt. Diplomás emberek, akik csak úgy ismerik a háború előtti Magyarországot, mint például Litvániát, nem jobban. Eszmevilágukban az előttük teljesen ismeretlen nevű Lechner Ödönt jól pótolja Opata; nem tudják, ki volt Vizvári, — elég nekik azt tudni, hogy ki volt Kertész II. Fadrusz neve éppen úgy semmit sem mond nekik, mint amily sokat tudnak beszélni a Fradiról. Azt írja amerikai barátom, hogy ő ezeket a fiatalokat már nem érti. Hát mi,, itthoni öregek, szintén nem értjük őket. De nem is ítéljük el őket. Végre is, mindenki aziránt érdeklődik, ami iránt akar, s ha nem érdekli őket az, ami bennünket érdekelt, ennek valószínűleg elég oka van. Amióta nagyon »intenzíven” tanítják az irodalmat az iskolában, azóta a »tartalmi kivonatokból« ismeri meg az irodalom »köteles« részeit az ifjúság, és meg is utálja; amióta pedig a művészetek ismertetését is bevittük az iskolába, azóta a művészetek iránt nincs érdeklődés az ifjúságban. Bele kell nyugodnunk, hogy az utánunk következő nemzedéknek lelki szükséglete más, mint a miénk. Tény, hogy ők egy másik világban élnek, nem abban, amelyben mi felnőttünk. Óriási módon megváltozott körülöttünk minden, és ezt mi csak nagyon nehezen fogjuk fel. A változást legutoljára fogja tudomásul venni az iskola. Itt van például ez a világrész, amelyben élünk, Európa. A fiaink Európája egészen más, sokkal kisebb, mint az az Európa, amelyet velünk némileg megismertetett annak idején a földrajz. Ugye, úgy tanultuk, hogy Európát elválasztja Ázsiától az Ural... Hol vagyunk már attól az Európától! Európa ma már csak egy földrajzi fogalom. Oroszország ma már nemcsak azért ázsiai ország, mert területének nagyobb fele Ázsiában van, hanem azért is, mert kultúrájában sokkal közelebb van Ázsiához, mint Európához. És Franciaország? Ez egy óriási birodalom, melynek egy huszonötödrésze van Európában, huszonnégy-huszonötödrésze pedig Afrikában és Ázsiában; népének negyven százaléka lakik Európában, hatvan százaléka Európán kívül. A Brit Birodalomnak csak a maga az a két nagy sziget, melyet ifjú korunkban Egyesült Királyság név alatt ismertünk. A birodalom területének és lakosságának túlnyomó része más világrészekben van, s az »anyaország« politikáját tengerentúli érdekei diktálják. A kicsiny Belgium és a szintén kicsiny Hollandia egyegy óriási gyarmatbirodalom központi irodájának tekinthető. Még Portugáliának is tengerentúl van a legtöbb földje. Spanyolország még mindig érdekelve van Afrikában, Olaszországnak pedig, hogy ma mennyi a földje Afrikában, azt talán maga Mussolini semtudja; ez az olaszoknak nem is fontos, — az lényeges csat, hogy Mussolini tudja, hogy mennyi lesz . .. Líbiából oly szépen megy dél felé, hogy egy szép napon — még a mai nemzedék életében, — Egyiptom mögött el fog érni Eritrea olasz gyarmatba, a Vörös-tenger mellé. Tény, hogy Olaszország nagyobb fele már ma is Afrikában van. Európa ma valójában a következő országokból áll: a skandinv és a balti államok, Dánia, Németország, Luxemburg, Svájc, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Ausztria,Jugoszlávia, Bulgária, Albánia és Görögország. Ez körülbelül egyharmada a »békebeli« régi Európának, s ebben az új Európában természetesen más a népek érdeke és más a népek politikája: a nyugati hatalmak szemében a jelentőségünk sokkal kisebb, mint eddig képzeltük! De nemcsak a nagy politika alakult át, hanem a kicsiny is. Miután a modern államok hol terrorral, hol megvesztegetéssel, hol a közömbösség mesterséges terjesztésével nevetségessé tették a nép »választó« jogát, a szánalmas eredményekre hivatkozva a demokrácia, a liberalizmus, a parlamenti kormányrendszer, stb. stbinek »bukásáról« beszélnek. Senki se veszi észre, hogy a bukásról azok beszélnek, akik csinálták. Egy szenbe fűznek becsületét elrabolni s aztán telekiabálni a világot, hogy »a becsület megbukott«, — oly jelenség, mely a demokráciával és parlamentarizmussal kapcsolatbanma mindenkinek »természetes«. Tagadhatatlan az is, hogy »az erkölcsi eszmék végső győzelme, — minden erkölcsnek és minden vallásnak alapja, — nagyon meglassúbbodott. Isten megsokalta azt a sok szenvedést, melyet az emberiség kiállott, s már nem oly gyorsan sújt le a gonoszokra, mint azelőtt. A tisztességtelenség ma sokkal sűrűbben és tartósabban boldogul, mint azelőtt, s ez a tény megzavarja azokat, akiknek még nem volt alkalmuk tapasztalni, hogy az erkölcsiség eszméi legtöbb esetben már itt a földi életben is érvényesülnek. Ez az oka annak, hogy látszatra növekedett ugyan a vallásosság, de az átlagos »egyén« ma hajszálnyival sem jobb, mint voltak az elődei. A mai fiatalság értetlenül áll sok erkölcsi követelménnyel szemben. Én ezen nem is csodálkozom. »Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy e földön.« Ez a parancs igen kevéssé hat a fiatalságra egy oly korban, amikor ahosszú élete kilátásba helyezése nem vonzó. Ebben a mai helyzetben a fiatalságnak sokkal nagyobb része, mint képzelnünk, azon az állásponton van, hogy a szülő és gyermek közti viszony a gyermekre nézve kizárólag jogokat biztosít s a szülőre nézve kizárólag kötelezettségeket hárít. Tessék csak egy kicsit körülnézni az életben, nem így van-e! A legnagyobb baj, ami az emberiséget érte, abban van, hogy a munka elvesztette a becsületét. A mi ifjú korunkban a munka az volt, ami ma az arany: mindent meg lehetett vele szerezni. Ma az emberi munkaerő és munkakészség az emberek millióira nézve értéktelen rongy, cafat, melyért nem ad senki semmit. A világ sorsának intézőit azért terheli a legsúlyosabb felelősség, hogy ez az állapot bekövetkezett. Mit lehet várni energiák dolgában, de erkölcsi szempontból is egy oly nemzedéktől, mely a munkára ugyanúgy felkészült, mint annak idején mi, de úgy zuhant bele az élet tengerébe, hogy a felszínen csak igen kevesen találják meg a legminimálisabb munkalehetőség szalmaszálait? Ezek közül a mai fiatalok közül igen sok lesz nihilista erkölcsi szempontból, és igen sok lesz — atheista, mikor látja, hogy minden becsületes igyekezete teljesen hiábavaló. Az új világ, melybe már beléptünk, ily körülmények között nem sok jót ígér, s ha talán egykor jobb is lesz, mint a régi, ez nem fog egészen simán menni és nem fog nagyon hamar bekövetkezni. TARSMZAS ARBE MÁJUS 6-17 P176 RAfiüZA Apr. 26—máj. 7 P235 iino.a to UCGA 12. TELEFÓN 27-0-97 Alapíta 1908-ban Modern physik. ditet. gyógyintézetioldalSnely Orvos az Intézetben. Speciális hormon- fermenotherapial gyógymód. Penzió 9 franktól. Benes: „A gazdag multú magyar nemzetet el kell ismerni és respektálni" Pozsony, március 3. Benes csehszlovák külügyminiszter egy pozsonyi újságban nyilatkozatot tesz közzé, amelyben kifejti kisebbségi politikáját. A külügyminiszter többek között a következőket mondja: „ A magyar nemzet elismerése és respektálása annál inkább helyénvaló, mert olyan nemzetről van szó, amely gazdag múltat tud felmutatni, amelynek folyamán meg tudta tartani politikai függetlenségét és az európai politika jelentős nemzetközi együtthatójává vált, valamint olyan kulturális, irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat teremtett, amelyek jelentőség, érték, eszmények és alkotó akarat tekintetében számos jelentékeny fejlődést felmutató nemaset kultúrájával egyenértékűek. A csehszlovák táborban valóban nincsenek ellenséges érzelmek a magyar nemzettel szemben. Számolunk vele, hogy érdekeink újból találkoznak és ezért meg vagyunk győződve róla, hogy kölcsönös respektálással, lojalitással és békességben kell kivárni, amíg begyógyulnak a sebek, amelyeket a háború és a forradalom okozott. — A mi viszonyunkat azokhoz a magyarokhoz, akik államunk keretébe mint nemzeti kisebbség kerültek, lényegében más elvek nem határozhatják meg. Hogyha földrajzi és gazdasági okokból nem volt lehetséges az új Közép-Európa építésénél az államhatárokat azonosítani az etnográfiai határokkal, ez még nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk, vagy le akarnánk mondani a nemzeti igazságosság érvényesítéséről és hogy a nemzettöredékekre és a nemzeti kisebbségekre nézve ne legyen érvényes ugyanaz a jog saját kultúrájuk és nemzeti egyéniségük ápolására. Ebben az értelemben tiszteljük magyarjaink nemzeti érzését is és minden irányban és ágazatban egyenjog polgároknak tekintjük őket. — A többségi »csehszlovák nemzetben« meg van a határozott akarat, hogy megadja a magyar kisebbségnek a számának megfelelő valamennyi ÉRTESÍTÉS MFTR menetrendszerű hajójáratok Lupa-szigetére (csupán 11 km) megindultak. A még kapható kisszámú parcellák megtekinthetők. Páratlan fekvés, minden komfort, vízvezeték, csatornázás, villany, telefon. HELVETIA R. T. V., Falk Miksa ucca 3 Telefon: 15-9-50 Helyszíni iroda telefonja: Budakalász 15. feltételt ama kultúrjavai megtartására, amelyeket az ezeréves fejlődés folyamán a magyar nemzet a Dunamedencében alkotott. E politika gyakorlati érvényesítésének előfeltétele az, hogy a magyar kisebbség kultúrájának és nemzetiségének respektálásáért az állam respektálásával adjon ellenszolgáltatást. A jogi és orvosi oktatást átszervezi és meghosszabbítja Hóman kultuszminiszter (Saját tudósítónktól.) A képviselőház húsvét után fejezi be a Műegyetem átszervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Értesülésünk szerint ezzel a javaslattal nem zárul le a felsőoktatás reformja. Hóman Bálint kultuszminiszter az egész felsőfokú oktatást átszervezi és tíj alapokra fekteti. Legutóbbi beszédében említést is tett a miniszter arról, hogy a közeli jövőben sor kerül a jogi és orvosi oktatás reformjára. A reform eddig kialakult alapelvei főleg két irányban mozognak. Az egyik, hogy megváltoztatják a jogi kérdés célkitűzését és a mostani általános képesítés helyett csak egyes szakmákra képesítő oktatási rendszert fognak bevezetni. Főleg a felsőbb évfolyamokban van tervbevéve az elkülönítés oly módon, hogy a jogi képzés külön ügyvéd-bírói, külön közigazgatási és külön elméleti, tudós szakképzés lesz. Átszervezés alá kerülnek a reform végrehajtása után az egyetemi tanszékek is, amelyek ellen most az a panasz, hogy túllengenek az élettől távolabb álló tudományok tanszékei, így például három tanszéke van az egyházjognak, de nincs tanszéke a társadalomtudományoknak, egyes fontos tanszékek pedig, mint a nemzetközi jog tanszéke, nincsenek betöltve. Az orvosképzés reformjánál is a szakorvosi kiképzés gondolata nyomul előtérbe, de ezenkívül a reform, hírek szerint, előtérbe akarja helyezni az orvosi munka szociális részét is. Mindkét reform eddigi tervek szerint meghosszabbítja a tanulmányi időt és általában megnehezíti az egyetemi diplomák megszerzését. Gyomor- és bélzavaroknál, hasüregbeli vérpangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél egy-két pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz alaposan kitisztítja az emésztőutakat.