Pesti Napló, 1934. április (85. évfolyam, 73–96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

Brachfeld CS. ÉS KIR. UDV. SZÁLL­­ to V.9 Nádor ucca 8 70 cu­aszi uidoMá$otc mác cakiácóu. Angol szabású jelöltS j|A és ragián - P 110 » ! Nincs gramofonja? Rozgonyi éa Révai cégnél, Kossuth Lajos utcca 5. Havi Részletre is kaphat kiváló „HONOKORD" beszélőgépet részlet P13.­ Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 április 1­4 Új világba léptünk egyik amerikai államból Írja egy régóta ottlakó magyar, hogy az utolsó szállítmány többé-kevésbé jól elhelyezkedett, de további bevándorlók számára már nincs hely. Azok a fiatalemberek, akik az utolsó évek­ben kiérkeztek, a maguk mesterségében mind jók és életrevalóak is. Azonban ... Ez az »azonban« az, amit szóvá akarok tenni, még­pedig ezen a szent ünnepen. Azonban a kiérkezett fiatal­emberek mesterségükön kívül nem tudnak semmit, sőt, a sportot kivéve, nem is érdeklődnek semmi iránt, ami már elmúlt. Az még hagyján, hogy sohasem hallották azoknak nevét, akiknek személye körül a háború előtti Magyarország politikai története lejátszódott, de a leg­csekélyebb érdeklődés sincs meg például a művészetek iránt. Diplomás emberek, akik csak úgy ismerik a há­ború előtti Magyarországot, mint például Litvániát,­­ nem jobban. Eszmevilágukban az előttük teljesen isme­retlen nevű Lechner Ödönt jól pótolja Opata; nem tud­ják, ki volt Vizvári, — elég nekik azt tudni, hogy ki volt Kertész II. Fadrusz neve éppen úgy semmit sem mond nekik, mint amily sokat tudnak beszélni a Fradi­ról. Azt írja amerikai barátom, hogy ő ezeket a fiata­lokat már nem érti. Hát mi,, itthoni öregek, szintén nem értjük őket. De nem is ítéljük el őket. Végre is, mindenki aziránt érdek­lődik, ami iránt akar, s ha nem érdekli őket az, ami bennünket érdekelt, ennek valószínűleg elég oka van. Amióta nagyon »intenzíven” tanítják az irodalmat az iskolában, azóta a »tartalmi kivonatokból« ismeri meg az irodalom »köt­eles« részeit az ifjúság, é­s meg is utálja; amióta pedig a mű­vészetek ismertetését­ is be­vittük az iskolába, azóta a művészetek iránt nincs ér­deklődés az ifjúságban. Bele kell nyugodnunk, hogy az utánunk következő nemzedéknek lelki szükséglete más, mint a miénk. Tény, hogy ők egy másik világban élnek, nem abban, amely­ben mi felnőttünk. Óriási módon megváltozott körülöt­tünk minden, és ezt mi csak nagyon nehezen fogjuk fel. A változást legutoljára fogja tudomásul venni az iskola. Itt van például ez a világrész, amelyben élünk, Európa. A fiaink Európája egészen más, sokkal kisebb, mint az az Európa, amelyet velünk némileg megismer­tetett annak idején a földrajz. Ugy­e, úgy tanultuk, hogy Európát elválasztja Ázsiától az Ural... Hol­ vagyunk már attól az Európától! Európa ma már csa­­k egy földrajzi fogalom. Orosz­ország ma már nemcsak azért ázsiai ország, mert terü­letének nagyobb fele Ázsiában van, hanem azért is, mert kultúrájában sokkal közelebb van Ázsiához, mint Európához. És Franciaország? Ez egy óriási birodalom, melynek egy huszonötödrésze van Európában, huszonnégy-hu­szonötödrésze pedig Afrikában és Ázsiában; népének negyven százaléka lakik­­ Európában, hatvan százaléka Európán kívül. A Brit Birodalomnak csak a maga az a két nagy sziget, melyet ifjú korunkban Egyesült Királyság név alatt ismertünk. A birodalom területének és lakosságá­nak túlnyomó része más világrészekben van, s az »anyaország« politikáját tengerentúli érdekei diktálják. A kicsiny Belgium és a szintén­ kicsiny Hollandia egy­egy óriási gyarmatbirodalom központi irodájának te­kinthető. Még Portugáliának is tengerentúl van a leg­több földje. Spanyolország még mindig érdekelve van Afrikában, Olaszországnak pedig, hogy ma mennyi a földje Afrikában, azt talán maga Mussolini sem­­tudja; ez az olaszoknak nem is fontos, — az lényeges csat, hogy Mussolini tudja, hogy mennyi­ lesz . .. Líbiából oly szépen megy dél felé, hogy egy szép napon — még a mai nemzedék életében, — Egyiptom mögött el fog érni Eritrea olasz gyarmatba, a Vörös-tenger mellé. Tény, hogy Olaszország nagyobb fele már ma is Afri­kában van. Európa ma valójában a következő országokból áll: a skandinv és a balti államok, Dánia, Németország, Lu­xemburg­, Svájc, Lengyelország, Csehszlovákia, Romá­nia, Magyarország, Ausztria,­­Jugoszlávia, Bulgária, Albánia és Görögország. Ez körülbelül egyharmada a »békebeli« régi Európának, s ebben az új Európában természetesen más a népek érdeke és más a népek po­litikája: a nyugati hatalmak szemében a jelentőségünk sokkal kisebb, mint eddig képzeltük! De nemcsak a nagy politika alakult át, hanem a ki­csiny is. Miután a modern államok hol terrorral, hol meg­vesztegetéssel, hol a közömbösség mesterséges terjesz­tésével nevetségessé tették a nép »választó« jogát, a szánalmas eredményekre hivatkozva a demokrácia, a li­beralizmus, a parlamenti kormányrendszer, stb. stbinek »bukásáról« beszélnek. Senki se veszi észre, hogy a bu­kásról azok beszélnek, akik csinálták. Egy szenbe fűz­nek becsületét elrabolni s aztán telekiabálni a világot, hogy »a becsület megbukott«, — oly jelenség, mely a de­mokráciával és parlamentarizmussal kapcsolatban­­ma mindenkinek »természetes«. Tagadhatatlan az is, hogy »az erkölcsi eszmék végső győzelme­, — minden erkölcsnek és minden vallásnak alapja, — nagyon meglassúbbodott. Isten megsokalta azt a sok szenvedést, melyet az emberiség kiállott, s már nem oly gyorsan sújt le a gonoszokra, mint azelőtt. A tisztességtelenség ma sokkal sűrűbben és tartósabban boldogul, mint azelőtt, s ez a tény megzavarja azokat, akiknek még nem volt alkalmuk tapasztalni, hogy az er­kölcsiség eszméi legtöbb esetben már itt a földi életben is érvényesülnek. Ez az oka annak, hogy látszatra növekedett ugyan a vallásosság, de az átlagos »egyén« ma hajszálnyival sem jobb, mint voltak az elődei. A mai fiatalság értetlenül áll sok erkölcsi követel­ménnyel szemben. Én ezen nem is csodálkozom. »Tisz­teld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy e föl­dön.« Ez a parancs igen kevéssé hat a fiatalságra egy oly korban, amikor a­­hosszú élete kilátásba helyezése nem vonzó. Ebben a mai helyzetben a fiatalságnak sokkal nagyobb része, mint képzelnünk, azon az állás­ponton van, hogy a szülő és gyermek közti viszony a gyermekre nézve kizárólag jogokat biztosít s a szülőre nézve kizárólag kötelezettségeket hárít. Tessék csak egy kicsit körülnézni az életben, nem így van-e! A legnagyobb baj, ami az emberiséget érte, abban van, hogy a munka elvesztette a becsületét. A mi ifjú korunkban a munka az volt, ami ma az arany: min­dent meg lehetett vele szerezni. Ma az emberi munka­erő és munkakészség az emberek millióira nézve ér­téktelen rongy, cafat, melyért nem ad senki semmit. A világ sorsának intézőit azért terheli a legsúlyosabb felelősség, hogy ez az állapot bekövetkezett. Mit lehet várni energiák dolgában, de erkölcsi szem­pontból is egy oly nemzedéktől, mely a munkára ugyan­úgy felkészült, mint annak idején mi,­­ de úgy zuhant bele az élet tengerébe, hogy a felszínen csak igen keve­sen találják meg a legminimálisabb munkalehetőség szalmaszálait? Ezek közül a mai fiatalok közül igen sok lesz nihilista erkölcsi szempontból, és igen sok lesz — atheista, mikor látja, hogy minden becsületes igyekezete teljesen hiábavaló. Az új világ, melybe már beléptünk, ily körülmények között nem sok jót ígér, s ha talán egykor jobb is lesz, mint a régi,­­ ez nem fog egészen simán menni és nem fog nagyon hamar bekövetkezni. TARSMZAS ARBE MÁJUS 6-17 P176 RAfiüZA Apr. 26—máj. 7 P235 iino.a to UCGA 12. TELEFÓN 27-0-97 Alapíta 1908-ban Modern physik. ditet. gyógyintézet­­i­oldalSnely Orvos az Intézetben. Speciális hormon- fermenotherapial gyógymód. Penzió 9 franktól. Benes: „A gazdag multú magyar nemzetet el kell ismerni és respektálni" Pozsony, március 3. Benes csehszlovák külügyminiszter egy po­zsonyi újságban nyilatkozatot tesz közzé, amely­ben kifejti kisebbségi politikáját. A külügymi­niszter többek között a következőket mondja: „ A magyar nemzet elismerése és respektá­lása annál inkább helyén­való, mert olyan nem­zetről van szó, amely gazdag múltat tud felmu­tatni, amelynek folyamán meg tudta tartani po­litikai függetlenségét és az európai politika je­lentős nemzetközi együtthatójává vált, valamint olyan kulturális, irodalmi, tudományos és művé­szeti alkotásokat teremtett, amelyek jelentőség, érték, eszmények és alkotó akarat tekintetében számos jelentékeny fejlődést felmutató nemaset kultúrájával egyenértékűek. A csehszlovák tábor­ban valóban nincsenek ellenséges érzelmek a ma­gyar nemzettel szemben. Számolunk vele, hogy érdekeink újból találkoznak és ezért meg va­gyunk győződve róla, hogy kölcsönös respektá­lással, lojalitással és békességben kell kivárni, amíg begyógyulnak a sebek, amelyeket a háború és a forradalom okozott. — A mi viszonyunkat azokhoz a magyarok­hoz, akik államunk keretébe mint nemzeti ki­sebbség kerültek, lényegében más elvek nem ha­tározhatják meg. Hogyha földrajzi és gazdasági okokból nem volt lehetséges az új Közép-Európa építésénél az államhatárokat azonosítani az etno­gráfiai határokkal, ez még nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk, vagy le akarnánk mon­dani a nemzeti igazságosság érvényesítéséről és hogy a nemzettöredékekre és a nemzeti kisebb­ségekre nézve ne legyen érvényes ugyanaz a jog saját kultúrájuk és nemzeti egyéniségük ápolá­sára. Ebben az értelemben tiszteljük magyar­jaink nemzeti érzését is és minden irányban és ágazatban egyenjog­­ polgároknak tekintjük őket. — A többségi »csehszlovák nemzetben« meg van a határozott akarat, hogy megadja a magyar kisebbségnek a számának megfelelő valamennyi ÉRTESÍTÉS MFTR menetrendszerű hajójáratok Lupa-szige­tére (csupán 11 km) megindultak. A még kapható kisszámú parcellák megtekinthetők. Páratlan fekvés, minden komfort, vízvezeték, csatornázás, villany, telefon. HELVETIA R. T. V., Falk Miksa ucca 3 Telefon: 15-9-50 Helyszíni iroda telefonja: Budakalász 15. feltételt ama kultúrjavai megtartására, amelye­ket az ezeréves fejlődés folyamán a magyar nem­zet a Dunamedencében alkotott. E politika gya­korlati érvényesítésének előfeltétele az, hogy a magyar kisebbség kultúrájának és nemzetiségének respektálásáért az állam respektálásával adjon ellenszolgáltatást. A jogi és orvosi oktatást átszervezi és meghosszabbítja Hóman kultuszminiszter (Saját tudósítónktól.) A képviselőház húsvét után fejezi be a Műegyetem átszervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Értesülésünk sze­rint ezzel a javaslattal nem zárul le a felső­okta­tás reformja. Hóman Bálint kultuszminiszter az egész felsőfokú oktatást átszervezi és tíj alapokra fekteti. Legutóbbi beszédében említést is tett a miniszter arról, hogy a közeli jövőben sor kerül a jogi és orvosi oktatás reformjára. A reform eddig kialakult alapelvei főleg két irányban mozognak. Az egyik, hogy megváltoz­tatják a jogi kérdés célkitűzését és a mostani általános képesítés helyett csak egyes szakmákra képesítő oktatási rendszert fognak bevezetni. Fő­leg a felsőbb évfolyamokban van tervbevéve az elkülönítés oly módon, hogy a jogi képzés külön ügyvéd-bírói, külön közigazgatási és külön elmé­leti, tudós szakképzés lesz. Átszervezés alá kerülnek a reform végrehaj­tása után az egyetemi tanszékek is, amelyek ellen most az a panasz, hogy túllengenek az élet­től távolabb álló tudományok tanszékei, így pél­dául három tanszéke van az egyházjognak, de nincs tanszéke a társadalomtudományoknak, egyes fontos tanszékek pedig, mint a nemzetközi jog tanszéke, nincsenek betöltve. Az orvosképzés reformjánál is a szakorvosi kiképzés gondolata nyomul előtérbe, de ezen­kívül a reform, hírek szerint, előtérbe akarja he­lyezni az orvosi munka szociális részét is. Mindkét reform eddigi tervek szerint meg­hosszabbítja a tanulmányi időt és általában meg­nehezíti az egyetemi diplomák megszerzését. Gyomor- és bélzavaroknál, hasüregbeli vér­pangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódás­nál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok­fájásnál, hányingernél egy-két pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz alaposan kitisztítja az emésztőutakat.

Next