Pesti Napló, 1934. szeptember (85. évfolyam, 197–221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1934 szepar ! érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekin­télyuralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondoskodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kormányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztályérdekek nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű vicinális csoportoknak az "országos politikában való önálló jelentkezését. Erre a választási eljárás nyújt leg­inkább lehetőséget, de ennek az eljárásnak becsü­letesnek kell lenni s a végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisz­tességes módszerrel kell felváltani. as javaslat súlyos kikötései a pártokkal szemben Javasolom ezért, hogy: 1. Az általános választásokon minden orszá­gos párt, mely be van jelentve, indulhasson, ha a) a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képviselve, vagy b) ha az ál­talános választás kiírása után legalább tíz tör­vényhatósági kerületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. 2. Csak olyan országos párt juthat a választás során egyáltalán mandátumhoz, a) amelyik leg­alább öt mandátumot szerzett az országban, fej az egyes törvényhatósági kerületekben pedig csak az a párt juthat mandátumhoz, amely leg­alább egy teljes mandátum elnyeréséhez elesendő szavazatot kapott. A mandátumot nem jelentő tö­redékszavazatok minden törvényhatósági kerület­ben hozzáadandók az ott legtöbb szavazatot ka­pott párt szavazataihoz. Prémium és listakapcsolás 3. Az egyes országos pártok lajstromai össze­kapcsolhatók, mégpedig a) a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) alpontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra ír­hatók legyenek, b) a választás megejtése után kap­csolhatók a lajstromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát­ meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút többséget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölése joga a többséget elnyert országos pár­tot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van minden eshetőségre munkaképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatóan elősegíti. Jogkorlátozó korrektívumok A jelenleg érvényben lévő választói jog ter­jedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsöket kor­­rumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles tömegeinek növelésére hosszú időn át rend­kívül káros hatást gyakorolt és faluhelyen pó­tolni kell még azt a munkát, mit városokban az elmúlt évtizedben a magyar politikai élet már elvégzett. De ezenkívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat proletár­sorsba s kétségbeesett és munkanélküli tömege­ket termel ki. Éppen azért a fennálló szükség tartama alatt a még­­oly méltánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérdeket. Javaslom ezért, hogy: 1. Az országgyűlési képviselői választójog ugyanúgy, mint a törvényhatósági választójog, köttessék, hatévi egyhelybenlakáshoz. 2. A választói névjegyzékből törlendők mind­azok, akik az előző tizenkét hónapon belül köz­segélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automatikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb részei­ben érintetlenül volna meghagyandó. S így szól a független kisgazdapárt, illetőleg Eckhardt Tibor sok port felvert választójogi ja­vaslata. Anélkül, hogy e tervezet alaposabb tag­lalásába s jövendő sorsának vizsgálatába bocsát­koznánk, meg kell állapítanunk: a javaslat lénye­ges — főleg jogkorlátozó — pontjaiban teljesen azonos azzal a tervezettel,­­amelynek hivatalos voltát éppen a független kisgazdapárt nagyon eré­lyesen cáfolta néhány nappal ezelőtt. Magától­­értetődik, hogy a publikációval a választójogi probléma, illetőleg a független kisgazdapárt ál­lásfoglalása ebben a kérdésben még korántsincs elintézve. A szociáldemokrata párt választójogi értekezletét szombatra halasztotta A szociáldemokrata párt, amely pénteken este értekezleten akart foglalkozni a választójog kér­désével és különösen a legutolsó héten sokat vi­tatott retrográd tervezetekkel, ezt az értekezle­tét szombatra halasztotta. Az értekezlet foglal­kozik az Eckhardt-féle tervezettel is, amelynek hiteles szövege pénteken este került nyilvános­ságra. Csoda, csodák a csodarabbiékns Mikor jönnek a jobb idők és mi lesz a ... de csitt, ez még titok! (Saját tudósítónktól.) Az előszobában egy jól meg­termett asztal üvegneműek alatt görnyed. Egész pohár­népgyűlés nyomja az asztalt, van itt gyűszűpohár, bo­rospohár, közönséges vizespohár, öblös díszpohár, egy­más hegyén-hátán és egymásba dugva. A poharak körül feketekaftános, feketeszakállú, pajeszos férfiak tanácé­koznak éneklő zsargon nyelvükön. A belépőt csendre intik. — Zz... Zz... — zizeg a figyelmeztetés, ha nem tudná uraságod... ugyanis, ha nem értesült volna még róla... benn alszik ... Dehogy nem értesültem. Azért jöttem­. — Ha ... az ... — akkor csak halkan. Halkan benyitunk az ebédlőbe, ahol széles prémes kalapjában az ablaknál áll Friedländer, az olaszliszkai csodarabbi.­­ róla tudni kell, hogy csodarabbi volt az apja, a nagyapja, az ükapja, kétszáz éve csodarabbis­kodnak már Olaszliszkán. Most fiához, Friedländer csodarabbihoz jött Pestre, mert a fiatal csodarabbi fele­ségének, ha nem is különös csodaként, de fia született. — Tudta a csodarabbi előre, hogy fiú lesz? — koc­káztatom elöljáróban a kérdést. — Cc... Cc... — élénken sorakoztatják egymás­mellé a c-betűket — hogy tudta-e?... Cc... Cc ... hogy tudta-e... fontos-e egyáltalán, hogy tudta-e előre? Ha nem is tudta a csodarabbi, hogy csodarabbi fiá­nak fia született, az unoka mégis csoda. (Ebben a tekin­tetben még szorosabban tartozik a családhoz.) — Csoda? — C!... C!... Négy kiló és öt gram volt, mikor megszületett, haj nélkül... Ezért a nagy öröm és ezért lesz ma, amikor " a kis csodarabbi-fi átesik azon a bizonyos rituális szer­tartáson, valóságos csodarabbi-kongresszus Friedlän­deréknél. Máris Budapesten van az olaszliszkai leg­csodarabbin kívül Borguly Panet nagyváradi, Taitlbaum makranci, Friedländer bökönyi, Goldberger szikszói csodarabbi, de lehet, hogy még a délután folyamán további csodarabbik érkeznek a csodarabbi-gyűlésre. A fiatal csodarabbi fogad. Még fekete szakálla is rezeg az örömtől. — Hogy mi lesz a kisfiúból? — körülnéz és a szobá­ban mindenki csodálkozva csapja össze a kezét. — Mi lesz? Mi lehetne? Csodarabbi... A másik szobából gyereksírás tör fel. Ahoz képest, hogy nyolcnapos, elég jó hangja van az újszülöttnek. Csodarabbi lesz ebből, akárki meglássa... A fiatalabb Friedländer simogatja szakállát. — Az úgy volt, — meséli — hogy péntek este kel­lett volna bemenni szanatóriumba a feleségének, de nem engedtük, mert már beállt a szombat, mondtam, hátha fiú lesz, ne utazzék szombaton. Az öreg JMedlander bólogat az ablak mellett lévő íróasztalnál. A már ideérkezett csodarabbik is bólogat­nak. Az ajtóban két vékony csacsener megismétli: — Ne utazzék szombaton. A hívők már pár napja tudják, hogy öletett a csodarabbi trónörökös. — Már pár napja tudják, — mondja szülött apja és nem fejezi be a mondatot. Egy csacsener az ajtóból: — Tudniillik... A másik csacsener: — Ugyanis ... Aztán egyszerre mind, szinte kórusbaányan­ a szobában vannak: — És küldtek száz kiló halat, negyven­et, kis libát, húsz kacsát, negyven kiló borjúhús­zötven tortát, egy mázsa barcheszt, kétszáz kiló kockát, tíz kiló kávét, kétszáz üveg szódavizet, száz bort ök­öt hordó sört... Olyan gyorsan mondták, lehet, hogy őt kife­lejtettem a felsorolásból. — Az újszülöttnek! Általános moraj: — Cc... Zz ... Co... Zz... — Az újszülöttnek?! Még csak nem iternak (kvater, keresztapa)... a vendégeknek. Tekint öt- száz ember fog itt enni, inni és mulatni, ha három napja egyebet sem csinálnak, mint sütik alket és főzik a halat. Csak háromszáz meghívót kak szét és kétszáz hívatlanul is fel fog jönni. Megtudom, hogy legalább szerda reggeig tar­tani az evés-ivás, ha ugyan nem fogy el az a sok ennivaló. Mikor ide jutunk, a csodarabbik is vala­melyik széttárja a kezét: — Hsz ... hsz... esetleg küldenek még Az olaszliszkai nagypapa csodarabbi eddig nem szólt bele a beszélgetésbe. Most, hogy az újsz csodá­járól mindent tudok már, megkérem a fia Frie Fläa­dert, hogy beszélni akarok az apjával. Valamennyien nemet intenek a fejükbe — Majd én, — vállalkozik a fiatal Friader — én tudom valamennyi dologról a véleményét.-ákezdi. A nagypapa csodarabbi véleménye mennyi dologról szó szerint így hangzik: 1. Nem 1­­háború. 2. A hitlerizmus és az ausztriai események nő dol­gok voltak. Nem rejthetem el meglepetésemet: — » — Na igen, tudniillik az apám politikába avat­kozik bele és csak azt állapítja meg, hogy a Krizmus akadályozta meg a háborút, ami pedig a trizmust illeti, nem fog túl sokáig tartani... Egyébként pedig, miután a mélyponton együnk, jobb idők fognak következni. Erre az utóbbira vonatkozóan dátumot­­ mon­dott, mert közben sürgősen közölni akarta­m­, hogy a legfiatalabb csodarabbinak Hajem­ lesz ava, ami ugyebár fontosabb, mint az, hogy mikor érkeznek el a jobb idők. B. B. Leányának gyakorlati nevelését a DR. FORSTNER leányveselő-intézet biztosítja (Bentlakók, bejárók.) Titkárnőképzés (egyéves, nyilv. logó). Ruha- és modeltervezés. Ruhavarrás, szabás. Idegen nyel­vek. Tökéletes továbbképzés. Zene. Sportok. Prospektus. Budapest, VI. ker., Bulyovszky utca 10. Telefón­­ 158-93. Szélnek eresztik a rohamosztagosok­ Berlinben 200.000-ből 50.000 midt Berlin, augu­s 31. (A Pesti Napló teleferentése.) (United Press.) A rohamosztagok számának csökkentése a legnagyobb eréllyel foly. Mint megbízható helyről értesülünk, az SA-esitoknak két harmadrészét már le is építették. Létszám­csökkentés méreteire jellemző, hogy Bérben ed­dig mintegy 200.000 rohamosztagos állonozott s ezeknek száma ma már mindössze 50—6­0. Ezzel összefüggésben említésre méltó az is, de míg a tavalyi nürnbergi pártnapon több mint 9.000 ro­hamosztagos vett részt, idén alig 80­00 jelenik meg. A kormány csöndben és ügyes eközökkel folytatja a létszámcsökkentést. A régi ramoszta­gosok egy részének kedvét azzal veszik, hogy széltében-hosszában hirdetik, hogy ezeil a­ ro­hamosztagoknál sokkal szigorúúbb jegyem fog uralkodni, mint eddig. Érvényesítik egyként a létszámcsökkentéseknél azt az irányelvet, hogy nem kívánják idősebb családos- és m­ásembe­rektől, hogy teljesen igénybe vegye ide őket a ro­hamosztagokban teljesített szolgálat. PllOlTCA ProSlil Közvetlenül a genfi tó partján, nagy parkban 1893-ba épított első­­rangú leánynevelő intézet, mely korlátolt számban vesz teri leányokat Francia társalgási nyelv és irodalom. Tenii: 111 ReUreacek a magyar dritártaságpdf.

Next