Pesti Napló, 1934. október (85. évfolyam, 222–246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Kedd lását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazda­tartozások rendezésére lehet visszavezetni. Ugyan­is az adósságterhet lényegesen mérsékelte a bekö­vetkezett jelentős kamatcsökkentés, amely szám­szerűleg azt eredményezte, hogy az 1932. évben m­ég 225 millió pengőre rúgó mezőgazdasági kamat­teher jelenleg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamattehernek körülbelül 60 százalé­kával enyhült. A gazdatartozások e rendezésével elértük azt is, hogy a védett gazdaadósságok ja­vára további nyugalmi id­ot tudtunk biztosítani. Az egészséges iparfejlesztés . Minthogy a kormány gazdaságpolitikája valamennyi gazdasági ágazat harmonikus boldo­gulását kívánja és mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, ame­lyet még fokoz a­z ország, hála Istennek, egyre szaporodtó népsűrűsége, mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Értem ezt elsősorban olyan iparágakra, amelyeknek nyersanyaga ide­bent az országban terem, vagy amelyek­nek a hazai földon megvannak a normális életfeltételei. De az ipar prosperitása a mezőgazdaságnak is elsőrendű érdeke, mert az a belső fogyasztás emelkedését hozza magával. Természetes, hogy az ipar körén belül különös figyelemmel kell lennünk a kisipar támogatására és előmozdítására, minthogy a száz­ezernyi kisiparos az egész ország egyik értékes és megbízható rétege. Viszont, mint már több ízben kijelentettem, az ipartól elvárjuk, hogy jó cikkek­kel és megfelelő olcsó árban láss­­a el a fogyasztást, ahogy tehát árpolitikájával szolgálja az egyetemes nemzeti szempontokat. Áll itt is az a tétel, hogy az ipari tőke ne legyen öncélú, hanem munkálja a közérdeket és az egyetemes közjót. Ez a gondolat lebegett kormányom előtt a kartelbizottság és az árelemzés működtetésénél. Hitel — Gazdasági viszonyaink számszerűleg is je­lentékeny javulása folytán a bedugult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelkedése jelentkezik és a vidéki hi­telszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hi­telek folyósításához. Gondunk lesz arra, hogy a magyar hitelszervezet egynémely vonatkozásban mutatkozó túltengését, megfelelő szervezeti módo­sításokkal korrigáljuk és ezáltal a hitelcirkulá­ció számára még nagyobb könnyítéseket tegyünk lehetővé. A beruházások keretében eddig 24 mil­lió pengőt használtunk fel a 40 milliós beruhá­zási felhatalmazás alapján. Az államháztartás pénzügyi helyzete korlátokat szab a beruházó te­vékenységnek. Ezért kénytelenek vagyunk olyan beruházásokra szorítkozni, amelyek vagy az ál­lami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy pedig amelyeknél a teljesített kiadások túlnyomó része munkabérre esik, amilyenek az útépítési és vízszabályozási munkálatok. Telepítése a hitbizomány rendezése s más reformok .A kormányzat tevékenységének képe nem volna teljes, ha nem emlékezném meg néhány szó­val arról a szorgos és szétágazó reformmunkáról is, amely a különböző tárcák körében szüntelenül folyik. Az ország gazdasági talpraállításán a pénz­ügyi, földművelésügyi és kereskedelmügyi tárca fejt ki éjt nappallá tevő munkásságot. A közigaz­gatás korszerű átalakítása máris megindult és e súlyos racionalizálási feladat oroszlánrésze a belügyi tárcára nehezedik. Úgyszintén erőteljes tevékenységet fejtett ki az igazságügyi tárca a bíráskodás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá­tétele érdekében, melynek üdvös eredményei a gyakorlati életben rövidesen jelentkeznek. Az egészséges, friss alkotószellem a közoktatásügyi tárca körében is megnyilvánult és egyik legérté­kesebb gyümölcse a középiskolai reform, amellyel — külpolitikánkat — egész gondolatvilágom­nak megfelelően — a független magyar állameszme és a nemzeti öncélúság szemszögéből nézem. Min­den, ami a magyar világot megerősítheti, helyet talál ebben a külpolitikában, ami e célokkal ellen­tétben áll, kirekesztődik belőle. Régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpo­litikánk vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszkö­zökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennma­radásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán. Bármily nagy ellen­állás mutatkozik is, nem adjuk fel a reményt, hogy küzdelmünk sikerre vezet. Olaszország — Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszor­szág iránt, amely az első nagyhatalom volt Euró­pában, amely az ügyünket magáévá tette és irán­tunk a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló kitartó és őszinte barátsággal viseltetik. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai kötelékeket teremtett Itália és Magyarország között. Baráti viszonyunk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első ko­moly és becsületes konkrétum a középeurópai probléma egészséges, békés megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tenden­ciózus külföldi híresztelésekből fakadó félrema­gyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll s külpolitikánk erős pillérét alkotva, szilárd bá­zisa a középeurópai békének és nyugalomnak. Ausztria — Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem áll­­t fenn a magyar nemzet egyeteme és nyugati szomszé­dunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Mutatja a kötelékek szorosságát már S­cusch­nigg osztrák szövetségi kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasználta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására eljöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőjével is és — a római egyezmény szellemében — szüntelenül tovább dol­gozunk gazdasági relációink kimélyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg már a ter­mészettől fogva is egymásra van utalva. Már ezen oknál forrva is őszintén kívánjuk Ausztria boldo­gulását és erős a reményünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a német-osztrák vi­szony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog kerülni. Németország — Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a har­madik birodalom az első berendezkedés természe­tes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt joggal megillető helyet az európai államok közösségében és hatalmas erőfor­rása lesz az új háború utáni modern európai békés alkotómunkának. Anglia — Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mond­jak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutattak. Ismerve az angol nép tradíciós igazságszeretet, amely mindig megnyilatkozik azokkal szemben, akik elnyomást szenvednek, nincs kétségem, hogy Nagy-Britannia rokonszenvére a jövőben is szá­míthatunk. A lengyel út — Most készülök lengyel utamra és nem taga­dom, rendkívül örömmel. A múltban sokszor talál-párhuzamosan folyik az alsó- és a felsőoktatás korszerű kialakítása. Mindezeken a témákon felül az egyes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik azoknak a reformoknak az előkészítésére, amelyek az ország különböző gazdasági és szo­ciális igényeit lesznek hivatva kielégíteni s ame­lyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakony­ban tartott minisztertanácsokon állapította meg a kormány. E reformok élén a telepítés ügyének megoldása, illetve az ily irányú kormányzati tevékenység megindítása halad, amely kapcsolat­ban a hitbizományi ügy korszerű reformjával arra lesz hivatva, hog­y a földműves magyar nép széles rétegeit odakösse a magyar földhöz és ezáltal új független exisztenciákkal támassza alá a magyar állam fundamentumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket s már a közel­jövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és végleges terveink felől tájékoztassuk a köz­véleményt.­­ A telepítés ügyén kívül a pannonhalmi és a bakonyi minisztertanácsok határozatai nyomán az illetékes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik a közegészségügy, kü­lönösen a vidék­kéz­egészségügyének rendezésére, illetve előmozdítá­sára, az ország új­hálózatának szerves további ki­építésére és általában az egész magyar útügy kér­déseinek harmonikus és organikus megoldására, továbbá az adósvédelem még f­ergő problémáinak megoldására, igen fontos termeléspolitikai refor­mokra, például: erdőtörvény, szőlő- és borgazda­sági törvény. Az energiagazdálkodások reformjára több agrárszociális és cselédügyi kérdés megoldá­sára, a sajtótörvény reformjára, valamint több más igazságügyi természetű reformra. „Fele a hegynek!" — Nem állítom, hogy az itt vázlatszerűen is­mertetett, illetve előkészített tevékenységünkkel döntő eredményeket értünk el, hogy most már rö­viden megnyílik számunkra a gazdasági virág­zás és jólét egyenes, sima útja. Még sok nehéz­ségen kell keresztülvergődnünk, sokat kell dol­goznunk és küzdenünk. De azt nyugodt lelkiisme­rettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára és hogy konzerválni tudtuk már-már veszendőbe ment gazdasági értékeinket. Már nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé, mennink ismét — éspedig határozott lépésekkel — felfelé a hegynek. A csúcs felé való törekvésnek ez a felemelő érzése, az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajok­ból, megteremtette a közvéleményben a bizakodás- Külpolitikánk Tapasztalatból tudjuk, hogy a közönség igen nas­y része sokat vár a jószerencsétől. Senki se hiszi, hogy a szerencse kor­mányozható volna s hogy a gazdagabb, jobb, műveltebb, tehetségesebb embert előbb kapja el a szerencse forgószéle, mint a szegényt, vagy a kevésbé mű­veltebbet. De vágyaik és ösztöneik sodornak mindenkit, hogy találkozói­nak a szerencse látható formájával és várják, reméljék a lehetőségeit a nagy nyereményt. A m. kir. osztálysorsjáték­nál mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Hogy érhet valakit egy főnyeremény, ha nincs sorsjegye ? Most ismét itt az alkalom­­ október 20-án kezdődik az új sorsjáték, melyen óriási összegek nyerhetők. Ne sa­j­nálja tehát senki a csekély befektetést, hanem rendeljen azonnal egy sorsjegyet bármelyik főárusítónál. ÚJ sorsjáték - új reménység ! W­WW . ESI PESTI NAPLÓ 1934 októb­er 2­5 MEG­NY­I­LT A NEWYORK­I ÉTTEREM V (Bejirat a dohányutcai oldalon) Sörözői árak! ~ Buffett = Borravaló 12% L­ABÁRBAN: KALMÁR TIBOR = muzsikál,­­ Georg Ilona énekesnő. BEREND TESTVÉREK izgalmas táncszámai: 1. A morfium. 2. A gép... LENKEY MAGDA táncok és hat­gulaténekek. Tánc reggel 5 óráig í­ nak és a megnyugvásnak a légkörét, amely lelki,­v előfeltétele minden munkábaállásnak, kezdemé­nyezésnek és vállalkozásnak, egyszóval a gazda­sági élet nekilendülésének. De ugyancsak a lelkek megnyugvásának tulajdonítható az az örvendetes tény is, hogy a parlament alkotmányos tárgyalá­saiban elültek a szenvedélyes pártharcok, enyhült a régebben szokásos személyeskedő hang és a hig­gadt, magas színvonalú, tárgyilagos és emelkedett parlamenti vita szelleme vonult be a magyar tör­vényhozás házába — biztos támasztékául az alkot­mányos kormány bel- és külpolitikai aktivitá­sának. JI TARJÁN BÁRBAN (LUKÁCSFÜRDŐ) ÚJ ZENE: JáVOR Sándor hegedű Gerő Gyula zongora Gold­m­­ann Jenő dob Horváth István (Csili) cimbalom Márkus Mária új műsorral!

Next