Pesti Napló, 1934. november (85. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
f Szombat Budapest, 1934 november 2 Minden szovjetellenes könyvet á kell vonni a forgalomból. De önök sosem fogják eltalálni, hogy hol? Németországban. Bizony-bizony a Harmadik Birodalomban. Ahol a propagandaminisztérium most bizalmasan utasította az összes lapokat, hogy szüntessenek be minden szovjetellenes támadást és mérsékeljék hangjukat Moszkva irányában. No lám... Esztendő előtt még úgy hallottuk, hogy a horogkereszt mentette meg Európát a bolsevizmustól. Ha valaki kritizálta a barnák módszereinek ridegségét, akkor tüstént azt a választ kapta, hogy csak így lehet szembeszállni a bolsevizmussal. És most? Horogkereszt kezd jóban lenni sarló és kalapáccsal. Barna a vörössel. Náci a bolsival. Ok? A Saar-vidék népszavazási bizottságának elnöke állítólag Litvinov lesz. Hát ...A Saar-vidék igen szép terület, erről nincs vita, de van valami, ami Saar-vidéknél is becsesebb és ez: Európa. Területével, kultúrájával, városaival, falvaival, gyáraival, mezőivel, iskoláival, templomaival Európa. Állj! Templomok. A harc, amit most a horogkereszt folytat a kereszt ellen, mintha valami mintára hivatkozhatnék■ Internált püspökök. Nem Oroszországból kaptunk valaha ilyen híreket? Szóval ...Itt talán nemcsak külpolitikai sakkhúzásról van szó, vagy ha arról, akkor olyanról, amit hajlamok, rokonszenvek és ellenszenvek kölcsönös affinitása az idegek mélyén nagyon elősegít. Horogkereszt és sarlókalapács mindketten ellenségei a keresztnek, amelyet egyik bizonyára leghivatottabb védelmezője, Ravasz László protestáns püspök, a Pesti Napló ünnepi számába írt remek cikkében félt a németországi úgynevezett egyházi reformmozgalmaktól. Horogkereszt és sarlókalapács ellenfelei a keresztnek. De ugyanakkor, és mert a keresztnek, tehát ellenségei az egyéniségnek és a szabadságnak is. Jelszavaiban mással és mással takarózik a két kollektivizmus, de végeredményben mind a kettő kollektivizmus. Mind a kettő ellene van a háború előtti tőkés társadalomnak, demokráciának és annak az európai kultúrának, amelynek fénye a magántulajdonból és az egyéni szabadságból fakadt. A horogkereszt most nem ötletszerűen csinál frontot Moszkva felé. Itt, a látszólagos mély ellenségeskedés dacára igenis, van rokonság. Lelki rokonság. Wahlverwandschaft, ahogyan ezt Goethe írta, az a Goethe, aki ha ma él, nem írhatná meg műveinek felét sem abban a Németországban, amely valamikor mégis az övé volt és nem a rohamosztagosoké. Goethe nem ismerte az árjaelméletet, de ismerte Európa lelkét, ami ő maga volt. Lelkét annak az Európának, amit a horogkereszt meg akart menteni a bolsevizmustól■ Hogyan? Úgy, hogy összebarátkozik vele. Ami az Európamentésnek lehet nagyon eredeti módszere, csak félünk, hogy Európa ezt az életmentést nem fogja tudni hálásan megköszönni. Századszor azért nem, mert Európa ettől az életmentéstől kicsit meg fog szűnni. Európa életét nem mentheti meg a Marxszal szövetkezett Wotan, a Walhalla, amelynek mitológiai ablakai a Kremlre nyílnak. Szerémy Zoltán meghalt egy kicsit a Moliére halálával művészetének és mesterségének gyakorlása közben úgy, hogy a halál első órájába még belejátszott a színház varázsa, az utolsó éjszakába belevilágítottak a rivaldafények és a halál verejtéke átivakodott a festéktől és a masztixtól, ami Szerémy Zoltánnak szent volt. És az volt neki a művészet, nekünk pedig ő drága volt. Azért, mert ő volt Szerémy Zoltán, mert művész volt, mert a szó nobilis értelmében úr volt, kényes és finnyás, válogatós a művészi eszközeiben és a kézfogásában és mert valaki volt Nagy-Magyarországból, a békéből, a mi szép kiteljesült országunkból, ebből a gyönyörű világból. Embernek, művésznek úr volt, magyar volt. Finom művész és finom ember. Úr volt, nem azért, mert főszolgabíró fia. Az olyan emberek, mint Szerémy Zoltán, akkor is urak, ha véletlenül pincében születnek, mert úrias a testük, a lelkük, az egész habitusuk. A gondolkozásuk, az érzületük. Ez volt Szerémy Zoltán. És a Szerémy Zoltánok a mai világban inkább meghalni, mint születni szoktak. Inkább elmenni, mint jönni. * Száznyolcvanfokos fordulóst csi nált és pedig máról holnapra a roosevelti Amerika gazdasági politikájában. Elnök, külügyminiszter és kereskedelmi miniszter kijelentik, — kijelentik és ugyanakkor bejelentik , hogy Amerika meg akarja törni az elzárkózás falait. Faltörés, falbontás, Amerika kiábrándult az önellátás politikájából, ezután megint akar idegen eredetű árut venni és vásárolni. Nyíltan és őszintén bevalljuk, — mondja Hull amerikai külügyminiszter — hogy súlyosan hibáztunk a múltban és megbántuk tévedéseinket. Bűnbánatunk jeléül pedig minden lehetőt elkövetünk a nemzetközi kereskedelem fellendítésére... És ezek nem férfiatlan szavak. Belátni a hibát, korrigálni azt, a férfidolog. Csak a gyerekes hisztéria tart ki következetesen tévedések mellett. Amerikában megbukott az a külön gazdasági glóbus, amit ott a diktatúra meg akart teremteni, Komlótok közé kötött gazdálkodás. Megbukott. Kötöttségek el PESTI NAPLÓ 1934 november 35 szakadnak, korlátok összeroppannak az élet súlya alatt. A korlátok elmúlnak és vele együtt... De nem. Mert nem korlátoltság az, amely belátja hibáit. Nem korlátolt az a politika, amely — és ha a tizenkettedik órában is — de felül tud emelkedni azokon a korlátokon, amelyeket emelt egy történelmien szerencsétlen pillanatban. Egy diktatúra likvidál, de egy állam, tovább fog élni. És az állam azért fog továbbélni, mert a diktatúra likvidál. Franciaország katonai előkészületeket tett a Saar-vidék megszállására Német puccsveszélyt is tartanak Párizsban Csapatmozdulatok a Saar-vidék határán Párizs, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Saar-vidék 1935 január 13-án dönt arról, hogy hová akar tartozni. A népszavazással kapcsolatban Franciaország bizonyos »szükséges óvóintézkedéseket« léptet életbe a Saar-vidéken. A Saarbrückner Zeitung beszámol azokról a hírekről, amelyek szerint a Saar-vidék határán francia csapatmozdulatok történtek. A francia csapatok, hír szerint, készen állanak arra, hogy bevonuljanak a Saar-vidékre. A lap ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Hol vannak Knox elnök bizonyítékai arról, hogy a németek állítólag »puccsot terveznek?« A Saar-vidék lakossága a német anyaországhoz való visszatérést és éppen ezért a népszavazási hadjárat súrlódásmentes lefolytatását kívánja. A német közvélemény a legélesebben tiltakozik a rend megzavarására irányuló kísérletek és a megszállási tervek felelőtlensége ellen. A Saarbrücker Landeszeitung azt kérdezi, várjon a francia katonai körök mindenáron megrohanást akarnak intézni a Saar-vidék ellen és a jannuár 13-i népszavazás francia szuronyok védelme alatt történjék? Hangsúlyozza a lap, hogy a Saar-vidék lakossága békeszerető nép és ezt egy idegen uralom alatt is bebizonyították. A Petit Parisien azt írja, hogy Laval a Saarkérdést szigorúan a szerződés szellemében hagyja kifejlődni. Franciaország nem akar semmi egyebet, mint a Saar-szerződés végrehajtását- Addig azonban senki sem vitathatja el azt a jogát, hogy megtegye a szükséges elemi óvóintézkedéseiket. A népszövetségi tanács rendkívüli ülését november 21-ére hívták össze. Az ülés napirendjén kizárólag a saarvidéki népszavazás rendezése szerepel. Corbin londoni francia nagykövet tegnap Simon angol külügyminiszter előtt kifejtette, hogy Franciaország zavargások esetén kész teljesíteni a Saar-vidéken nemzetközi kötelezettségeit. A francia sajtó általában beszámol arról, hogy német puccskísérlet esetén francia csapatokat bocsátanak Knox sarvidéki kormányzóbizottsági elnök rendelkezésére. A francia sajtónak ezek a hírei nagy megütközést keltettek Berlinben. A német lapok szerint a francia katonai előkészületek a népszavazást jogosulatlanul befolyásolnák. Az angol sajtó komoly hangon foglalkozik a Saar-vidék kérdésével. A Daily Herald veszedelmes tervet lát amögött a francia kérés mögött, hogy Anglia is küldi ötn a Saar-vidékre katonaságot A Times szerint nem valószínű, hogy bekövetkezzék az a veszély, amelytől a francia kormány tart a Saar-vidékkel kapcsolatban. A Reuter-iroda a Saar-kérdésben mértékadó helyről úgy értesül, hogy a francia gépkocsis osztagok a Saarvidék határán túl készenlétben állanak és bármely pillanatban bevonulhatnak a Saar-vidékre abban az esetben, ha a saarvidéki kormányzóbizottság elnöke telefonon vészjelet ad nekik. Erre akkor kerülne sor, ha a helyi csendőrség nem tudna megbirkózni feladatával. A Reuter-iroda tudósítója előtt hangsúlyozták Franciaországnak azt a reményét, hogy nem lesz szükség ilyen eljárásra. Franciaország véleménye szerint egy idejében megtett ilyen értelmű figyelmeztetés is eléri majd a hatást. A laptól a szerződésekre és a Népszövetség intézkedéseire hivatkozva hevesen védelmezi a francia kormánynak a Saar-vidék esetleges katonai megszállásra vonatkozó lépéseit. A lapok hangoztatják, hogy francia részről csupán előzetes óvintézkedésekről van szó és ha a német kormány gondoskodik arról, hogy a német tisztek a népszavazást ne zavarják meg és kilengések ne forduljanak elő, akkor, a Saar-vidék kormánya nem lesz kénytelen francia csapatok közbelépéséhez folyamodni-A Temps vezércikkében igyekszik bebizonyítani, hogy Franciaország magatartása jogilag megtámadhatatlan. Nem lehet szó és nincs is szó arról, — írja — hogy Franciaország fegyveres közbelééssel befolyásolja a népszavazást. De ha az elkövetkező hónapokban olyan rendzavarások fordulnának elő, amelyeket a helyi csendőri és rendőri karhatalom képtelen volna megfékezni és ha a saarvidéki kormányzóbizottság külföldi segélyhez folyamodnék, Franciaországnak kötelessége volna közbelépni. A lap szerint csak Németországtól függ az, hogy erre az intézkedésre ne kerüljön sor. A Népszövetség elé kerül a Saar-ügy Párizs, november 2. Az Intransigeant pia azt a hírt közölte, hogy, Bülow német külügyi államtitkár megjelent Francois Ponoet berlini német nagykövetnél és tiltakozott ama intézkedések ellen, amelyeket a francia hadvezetőség állítólag a Saar-vidékkel kapcsolatban tett. A Paris Soir a berlini francia nagykövetségre való hivatkozással megcáfolja a hírt, amit éppen olyan alaptalannak mond, mint azt a hírt, hogy Francois Poncet berlini francia nagykövet megjelent volna Bülow államtitkárnál és tiltakozását fejezte volna ki különböző határincidensek miatt. Párizsi politikai körökben tendenciózusnak mondják a német lapoknak azt a sajtókampányát, amely állítólagos francia intervenciós szándékról ír a Saar-vidéken. Arra utalnak, hogy csak Németországtól függ, vájjon Franciaország rákényszerül-e arra, hogy bevonuljon a Saar-vidékre. Franciaország ugyanis csak zavargások esetén és a rend helyreállításának érdekében küldhetne csapatokat a Saar-vidékre és csak a saarvidéki biztosság kifejezett kívánságára tehetné azt meg. Semmiesetre sem lehet arról szó, hogy a népszavazás előtt, vagy alatt katonai megszállás alá kerüljön a Saar-vidék. Ezzel a kérdéssel a Népszövetség Genfben november 21-ikén kezdődő ülésszakán foglalkozik. (1.) Németország a hágai nemzetközi törvényszékhez fordul London, november 2. A Reuter-iroda értesülése szerint Berlinben az a hír járja, hogy Németország a hágai nemzetközi törvényszékhez szándékozik fordulni a saarvidéki eshetőségekre vonatkozó francia előkészületekkel kapcsolatban. Német hivatalos körök nem voltak hajlandók ezt a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni. Tilos az egyenruha a Saar-vidéken Saarbrücken, november 2. Bürckel, a birodalmi kancellár saarvidéki meghatalmazottja, felhívást bocsátott ki a Saarhatárvidéki roham- és védőosztagok tagjaihoz. Felhívásában visszautasítja azt az állítást, hogy a roham- és védőosztagosok a Saar-vidéken puccsra készülnek. Abból a célból, hogy idegen hatalmakat a katonai bevonulás minden ürügyétől megfoszszon, a saarvidéki meghatalmazott elrendelte továbbá, január 10-étől február 10-éig a Saar-vidék mentén negyvenkilométeres területen tilos bármiféle egyenruha viselése, sorakozók, felvonulások, vagy bármilyen más természetű összejövetelek rendezése. Pirro, a Német Front országos vezetője, az Országos Front tagjaihoz intézett felhívásában elrendeli, hogy a német frontnak fegyelmetlen tagjait haladéktalanul ki kell zárni a szervezetből s adott esetben át kell őket adni az ügyészségnek. Ezt azért rendelte el, mert indokoltnak látszik az a feltevés, hogy beugrató ügynökök próbálnak befurakodni a Német Front soraiba. Hitler közeledést keres Oroszországhoz? Párizs november 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az Intransigeant berlini jelentése szerint Hitler kancellár gyökeresen megváltoztatta Oroszországgal szemben eddig folytatott politikáját. Megbízásából a propagandaminisztérium köriratban felszólította valamennyi újságszerkesztőséget, szüntessék meg az Oroszország ellen való hadakozást. Felszólították a könyvkiadó vállalatokat is, hogy Oroszországról szóló könyveket csak akkor bocsássanak a nyilvánosság eda, ha előbb bemutatták azokat a sajtóellenőrző hivatalnak. Az Oroszországot támadó könyveket pedig ki kell vonni a forgalomból. Ez a fordulat azután következett be, hogy Surics berlini orosz nagykövet látogatást tett Hitler kancellárnál. (T.) 1 Kurhaus „DES ALPES“ gyógyszálló Stíjc. 1100 m. sz. f. Legremekebb fekvés Eszményi tartózkodás rekonvaleszcensek részére. Hírneves Bächer-Benner diéta Legnagyobb komfort. Gimnasztika, masszázs, víz- és légkúrok. Teljes penzió 11.— franktól feljebb Közvetlen kocsi Budapestről. Tulajdonos: Gentier AMDEN