Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)
1935-01-01 / 1. szám
IC Kedd PESTI NAPLÓ 1935 január 1 Csízió 1935-re Kik a nagyobb antiszemiták, a katolikusok-e, vagy a protestánsok? Kétségtelenül a protestánsok. Ez már abból is kitetszik, hogy ők ütköztek meg- legelőször azon, hogy az esztendő attól a naptól kezdve számítandó, amelyen Jézus felvétetett a zsidó vallásba. Január elejét a katolikus naptárak még mindig így jelölték latinul: Cisco Christi, magyarul pedig: »Jézus K. körűim.«, — amikor a protestánsok már rég eldobták maguktól ezt az emléket, s az esztendő első napját így nevezték el: Kis karácsony. Előttem van egy csomó régi naptár; a legrégibbeknek nincs és soha nem is volt címlapja: mingjárt a januári napokkal kezdődnek s első szavuk az a bizonyos Cisio, amit a magyar Csíziónak olvasott ég amiről az egész naptárat elnevezte. Legrégibb protestáns naptáram 1715-ből való, ennek a neve már Uj Kalmdariom,Komáromban, Tállisi István által«. Belefér a mellényssebembe, és mégis sok olyan dolog van benne, ami az új naptárakban nincsen. A régi magyar gyakran folyamodott a naptárhoz, főként ha arra volt kíváncsi, hogy milyen idő lesz holtlap? »Lássuk, mit mond a Csizió?« Mert a Csizió a bölcsek bölcse volt: úgy hallgattak rá, mint a papra, de a papnak sem hittek el mindent, a Ciziónak sem. Az 1805-iki kolozsvári kalendárium szerzője becsületesen meg is mondja, hogy »a Kalendaristának hatalmában nintsen, hogy a Planétákat kezeivel forgathassa, avagy azokkal kereskedhessek, azért az idén is csak csupa gondoló forma vélekedésekkelbiztathatjuk az olvasókat«. Valószínűleg meg is esett néhányszor, hogy az ígért »hasznos eső« nem érkezett meg a kftrendérlemi dátumra, vagy a »mord idő« felé sik napon következett be, — de ilyen tévedés megesik, úíty-fe, néha a meteorológiai intézettel is, miután a modern meteorológusnak szintén »nincsen hatalmában, hogy a Planétákat kezeivel forgathassa«. De nemcsak az időjárásról tájékoztatott a Csízió, hanem a világ soráról is. A legrégibbek okosabbak voltak, mint az újabbak, mert inkább intettek, mint jövendöltek, igyent »Jésus az Alpha, és Omega, Isten engedd meg, hogy az jó jelenségek boldog véget érjenek«. Vagy: »A tűzre viselly jól gondot«. A prognózis eVúton: »Az ég kegyessen csillámlik, mégis mindenek nem állandók«. Bátran irtatta a Kalendarista: »Akarják némely heves Betegségek magokat elől adni«. Ha e ezután mégsem adtuk elől magokat, a Kalendarista kivághatta magát azzal, hogy »deközben meggondolták magukat«...Eltérben egész nyugodtan bele lehetett tenni a Csízióba minden esztendőben ezt a jövendölést: »Új Contributiok az Országot terhelik«. Farsang idejére is feltétlenül bevált ez a jövendőmondás: »Az házassági szeretetnek színe alatt némely szüzek az ő tisztességeknek koszorúját elvesztik«. Azt is elhiszem, amit Szent Jakab havára mond a Csizió: »Szerentsés idejek leszen a fő személyeknek«. Fránya vigye, — sehol sem szól egy szót sem arról, hogy mikor lesz már egyszer az alantasabb személyeknek is szerencsés idejek?! Viszont, az év utolsó hetére ezt a jövendölést olvasom: »A nagy Ministerek meg méreteznek, de jaj aki hiányosnak találtatik!« Na, ez se nagyon rémes; mi már tudjuk, hogy a minisztereket mindig csak olyankor merik mérni, amikor már régen elmentek és hiányosnak legfeljebb csak a késő utókor találja őket. A 18. század végére már egészen megokosodtak a magyar kalendáriumcsinálók; már ismerték a dörgést és tudták, hogy mikor kell békés húrokat pengetni és mikor kell »Marsnak dobját verni«. A francia háborúk kezdetén már versben beszél a kalendarista. Vidámok napjai ott a komor Télnek, Hói Ferentz Vitézia Frantztól nem félnek. Azonban mégis tanácsosabb volt a politikáról inkább semmit sem szólni, s helyette inkább csak tréfálkozni, ilyenformán. Hosszú leszsz a Fársáng, de sokan-i® várják, S a Meny-Asszony tántzát álmokba is járják. Biznak most azok is hogy férjhez mehetnek, kik Nagy Anyáknak is szinte beülhetnek. Általában a kalendaristák komor férfiak lehettek, mert a farsangot és táncot nagyon megvetették s a női nemet, ahogy csak tudták, csúfolták. Például ígyen: Jelen van a Farsang, nyilik a Bál-szoba, Kedvére ugrattya magát sok ostoba, Barna szinű haját büszkén felporozva. Bár belől az éhség szűk hasát kínozza. « Az ilyen versek nagyon népszerűek lehettek, mert nem igen volt más könyv, mint a kalendáriom, erre pedig úgy vigyáztak, mint a Szent Bibliára, mert mindent, ami a Bibliába nem illett, a kalendáriomba , jegyeztek be; például, hogy mikor jelentkezett az első fecske, mikor volt az első mennydörgés és mikor mennyi alsóruhát adtak nagymosásba? Nem sok papiros kellett erre; például egy erdélyi grófné 1799 szeptemberi »nagymosása« ennyiből állott: »Nappali 4, Leibli 3, Lábravaló li Sebbeli 3... Nyakravaló 2«. Ugyan ki tudná már megmondani, milyen regény lappang e néhánysoros kalendáriumi bejegyzés mögött: 1819: 1 a Maji meg döglöt az uram Maitresse a ki 1808-tól fogva 818 aug. engem szolgált. Ez a gyászeset bizonyos örömót kelthetett, mert ezt olvasom utána: a német poszto zsinalonak írt bolti posztóért Martzi szabónak attam anticipative 10 frt. De azért jó gazdasszony lehetett a bejegyző, mert ilyeneket is felirt:e A szőlőben három öl szélesen barázdákat húzatni és szilvamagot beléje vettni. A török buza föld jobb lesz kökénykertnek. Az két szürkékluk neveket adtam Blanka és Kleopátra. Pista inas disznólkodott nem állhattam felpofoztam . Pétert felfogadtam Pista ki van fizetve egészen. Régi idők! Szép idők! Hol vannak már, akik ezeket a kis kalendáriomokat forgatták, s benne a posták járásén, a vásárokon, s »a magyar nemzetnek emlékezetes viselt dolgain kívül mindent megtaláltak, ami táplálékra elméjüknek a Biblián kívül még szüksége volt! Újság helyett be kellett érni ezekkel az ösztövér kis könyvekkel, melyek évről évre úgy hasonlítottak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Mily könnyű lenne a mi hivatásunk, ha zsurnaliszták helyett csak kalendaristáknak kellene lennünk: egy nap alatt megírhatnánk az egész esztendőre valót. De ezzel aligha érné be a nagyérdemű közönség, s így egy régi Csízióból, az 1798-ikiból csak ezt a tiszteletteljes köszöntést veszem át és továbbítom: — Ennek az Esztendőnek béjövetelén tellyes szivből minden jókat, és bóldogságot kiván maga érdemes Olvasóinak az író, hogy t. í. az Ég, és Tsillagok forgása egésségeknek és házi jövedelmeknek szép gyarapodására szólgállyoti, miglea annak a változhatatlan, és minden csillagok felett helyheztetett boldogságnak birodalmába el nem jutnak. Zinovjevet és Kamenevet Sztálin a Fehér-tenger egy magános szigetére száműzte London, december 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Sutáng tárgyalás mellőzésével életfogytiglani száműzetésre ítélteAnovjevet és Kamenevet. A két államférfit megbilincselve, tehervonaton szállították száműzetésük helyére, a Szolovecki-szigetre. Ez a sziget a Fehér-tengerben, az Onegaöbölben fekszik, mintegy 250 kilométernyire Arhangelszktől. Klímája rendkívül hideg, a hőmérséklet az év folyamán csak titkán emelkedik fagypont fölé-Kametiev megelégedetten vette tudomásul a száműzetést és mosolyogva szállt vonatra. Zinovjev súlyos tüdőbajban szenved, úgyhogy a száműzetés alighanem biztos halált jelent számára. Varsó, december 81. Moszkvábam másfél nappal azután hirdették ki a leningrádi összeesküvők perében hozott ítéleteket, miután már tizennégy vádlottat agyon-lőttek. A hivatalos lapban megjelent indokolás szerint az összeesküvők valamennyi gyárban sejteket alakítottak s a dPU vezetőségébe is beférkőztek. Titkos nyomodásuk volt é a lázító röpirataikban követelték, hogy irtsák ki a Vagyonos parasztokat és a szotget szakítson meg minden sok Zinovjov egykori propagandairataiból készültek, de maga Zinovjev nem volt tagja az összeesküvő csoportnak. Új belpolitika előtt? Moszkva, december 31. A tiíta-gyilkosságban hozott tizennégy halálos ítélet után Moszkvában újabb tárgyalás lesz, amelyben egy moszkvai titkos szervezet ügyét vizsgálják meg. Szdanov, a leningrádi népbiztosság új titkára kijelentette ugyan, hogy a Kirov-ügy lezárult, de Agraiov, a leningrádi belügyi népbiztosság vezetője tovább nyomoz. Az OGPU is folytatja a nyomozást annak kiderítésére, vájjon a leningrádi központ nem állott-e más szervezetekkel összeköttetésben. Ugyanakkor folytatják a vizsgálatot annak az ellenzéki csoportnak tevékenysége ügyében, amelynek Zinovjev és Kamenev állott az élén. Moszkva, december 31. Sztálin vasárnap a szovjetoroszországi vasművek küldöttsége előtt kijelentette, hogy a jövőben az egyes tényezők között az emberé lesz a döntő szó. Sztálin kijelentése nagy feltűnést keltett és valószínűnek tartják, hogy a belpolitikai életben a nyilatkozatnak döntő szerepe lesz. •dara az új esztendőben is csak gázon fi, mert a gáz a legjobb, a legtisztább és a legolcsóbb tüzelőanyag. Látogassa meg bemutatóhelyiségeinket és gyakorlati főzőelőadásainkat. VI., Vilmos császár út 3,1. em. Nyitva: reggel 9 órától este 6 óráig. Előadások: kedden és pénteken d. u. 5 órakor. Belépés díjtalan. Tanfolyamok . Kezdők főzőtanfolyama, különleges főzőtanfolyamok. Garszón tanfolyamok. Hogyan főzzünk betegeinknek ? Diétás főzőtanfolyam. Cserkészlányok főzőtanfolyama. Budapest Székesfőváros Gázművei "«^mmmhihíiébmhí^^» foijjodcíls ': 'ivat fol PESTI HANGJÁTÉKOK Egy perc Mindenki izgatottan az óráját nézi, mintha csak az ő külön titka volna. A kis malac az álszakáccsal fogdosásra készen ficánkol, az álkéményseprő rúzspálcika helyett faszénnel az utolsó kormozásokat végzi magán, a pincér a villanyvilágítás kapcsolóján tartja ihár a kezét, a cigány a Rákóczit hegyezi, a Virágárus öregasszony négylevelű lóheréit igazgatja, a szerelmes csókra izgul, az öngyilkosjelölt halántékához emeli revolverét, a házmester végignéz a lakók névsorán, az éjféli fotográfus magnéziuma lobbadásra kész, 1934 már majdflém nincs itt, 1935 már majdnem Itt Van, a harangok ilyelmohár mozdul, de még nem itt, az idő áll, a percmutató forog, még 15 másodperc, még 10, még 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1! Most: — A villanyt! A villanyt! — Rattadaratttadarattatáaia, — Uiuiuiuiui! — Éljen! Éljen! — Vigyázzon, meglátják! !tégylevelű lóherét tessék! — Mentők, mentők! — A házmesternek tizet adok, a vicinek ötöt, zörötlen levélhordónak kettőt, mert jön ilyenkor egy harmadik levélhordó is! — Battadarattararattadara! —• Kéményseprő ide is jöjjön. Egy kis szerencsét! Világkar: Már ránkfér, már ideje volna! — Uiuiuiui. — Maga malac! — Ha a váltómat fizetem, nem jut házbérre, ha a házbért fizetem, nem jut adóra. — Jobb időket, szebb időket! Világkar: Már ránk fér, már ránk fér! — Rattada rattadrarattata! —• Ej haj sose halunk meg azt a mindenségit annak a meg-fogott 1934-es világnak! A villany kigyúl, a poharak összecsengenek, a rádió harangzúgást közvetít, az emberek örömösdit játszanak, az álkéményseprő megkezdi szerenetkörútját. r- B. é. k.... 1935 p. a.