Pesti Napló, 1935. február (86. évfolyam, 27–49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

P­­ Csak rekordóvadék ellenében helyezik szabadlábra a Hasid adócsalással vádolt igazgatóit Belgrád, január 11. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az eszéki büntetőbíróság szenátusa határoza­tot hozott, hogy a legnagyobb jugoszláv faipari vállalatnak, a Hasic­nak fogvatartott igazgatóit tizenötmillió dinár óvadék ellenében hajlandó sza­badlábra helyezni. A törvényszék Sofer -vezérigaz­gatóért 10 millió, a belgrádi fiók igazgatójáért 3 és a zágrábi fiók igazgatójáért 2 millió dinár óva­dékot követel. Ez eddig a legmagasabb bírósági kaució, amelyet Jugoszláviában követeltek. A bíróság a kauciót csak készpénzben fogadja el. (T.) 8 Péntek PESTI NAPLÓ 1935 február 1 Heinrich Mann új regénye: Nehéz élet A kis Mária, a szegény szolgálólány, földmun­kás lánya, rengeteg testvéreivel ott él a Keleti tenger partján, viharlátta, rozog a kunyhóban, amelynek füstös falán komor nyomot hagy a nyo­mor gőze. Bőgő vihar szántja végig a kopár par­tot, cssak nyáron aranyozza meg a napfény s csi­títja el a hullámok dörgését. A fürdővendégek kö­zött van a Meier-ikerpár, egy fiú s egy leány. Mi­kor a tengerparton játszanak a kis Máriával, hi­deg szemükben már megvillan a vésztjósló fény. Az évek múlnak. Maria legfeketébb oldaláról ismeri meg az életet. Egy vihar elsodorja viskó­jukat a tengerpartról, megfojtja apját, elviszi azt a pár nyomorúságos rongyot, amijük volt. Mária Lübeckbe kerül, varrni tanul És megismeri a sze­relmet. Mária acélos testét átjárta a keleti tenger sós, kemény, tiszta levegője, bátor, egészséges, el­szánt. Emelt fővel fogadja a szerelmet, dacol a nyomor szörnyű kísértéseivel és a pocsolyák meg­nyomorított morálja ha bele-belekap is, nem tudja megközelíteni szilárd és egészséges lelkét. Ekkor tűnik fel a távoli nagyváros mocskos ködéből a Meier- ikerpár. Mária nyáron egy ma­jorban dolgozik és itt egyszerre megjelenik Meier Kurt, aki Berlinből szökik, mert a rendőrség ül­dözi. Mária nem tudja elfelejteni azokat a napo­kat, amelyeket együtt töltöttek gyermekkoruk­ban a tengerparton, megkönyörül rajta és ebben a pillanatban belekerült a két testvér tökéletesen romlott, dúlt lelkének iszapjába. Szerlemese a könnyelmű Mingo, csavarog, magára hagyja­ Megjelenik a színpadon Vicki, Meier Kurt iker­nővére. Vicki elcsábítja Mingot, hogy Máriát kiszolgáltassa Kurtnak. Mária megindul a lejtőn. Mingo eltűnik, matróznak szegődött egy hajóra, elhagyott szerelmesének gyermeke születik a Kürttől. Mária elmegy Berlinbe a Meier-ikrekkel és meg­indul ennek az életnek szédítő tempójú, lázálom­szerű, tébolyodott forgataga. A két Meier-testvér bonyolult és aljas bűnök útvesztőjében vergődik, mindent akar és minden után kinyújtja csápját, csak a pillanatra gondol és ezért a pillanatért mindent feláldoz, egyik bűn a másik karjába ker­g­eti őket és sodorják magukkal Máriát, gyerme­kt és egész rothadt környezetüket. Máriát ekkor már megedzette az élet. Egyszer lopott, hogy gyer­meke apjának cipője legyen, egyszer a vonat ke­rekei közül szedték ki, most már összevont szem­öldökkel küzd a mocsárban, hogy a nagyváros piszkának hínárjai le ne rántsák a mélybe, meg­mentse gyermekét és valaha megtalálja egyetlen szerelmesét, Mingot. •1. Szédülten támolyog a Bauerlein-ház fertőzött levegőjéből bárba, rendőrségre. A két Meier-test­vér a nagyváros minden piszkával fonja be Má­riát, képtelen bűnláncolatu­k szövedékébe. A mo­csok, bűn, förtelem, aljasság pocsolyájának férgei már-már elkapják Máriát. Mingo végre hazaérke­zik a tengerről, keresi és megtalálja Máriát és szülte utolsó pillanatban, megkeményedve, férfivá élve kinyújtja utána kezét és kiemeli ebből az életből, amely már-már megölte. Heinrich Mann grandiózus regénye valósá­gos lexikona a lelki magasságnak és a testi fer­tőnek. Tárgyilagos nyelvének minden szava célba talál, mondatainak száraz éle és csínos fanyar­sága ostorcsapásként pattan és vág. A tömött és zsúfolt események lázas forgataga villámgyors, színekben cikázó, pompás és örvénylő nyüzsgés­ben pere é­s az a fojtott levegő, amely emberraj­zaiból, képeiből ellenállhatatlanul kicsin, elfojtja az olvasó lélegzetét és lelke mélyéig­ felkavarni. Az ember hitetlenül pillant fel s kételkednek, ha az író nem nyűgözné le ellenállhatatlanul sza­vának szuggesztív erejével. Heinrich Mann Mary író. Ez a sötét tónusokban megfestett, ijesztő, megborzongató, mélyre világító és minden fe­kélyt és sebet felfedő monumentális korkép az olvasóban olyan nyomot hagy, amely felejthe­tetlen. s„Még jó, hogy nem ismerünk minden titkot, mert akkor ártatlan volna mindenki«, — ez a re­gény utolsó mondata és ez a mondat rávilágít a történet értelmére, aláhúzza a végeredményt. Nem ismerü­nk minden titkot, nem kutattunk fel min­den életet, csak a tettet látjuk, amely gyakran szörnyű. Ha minden titkot ismernénk, talán nem­csak Máriának és Mingonak bocsátanánk meg, hanem­­ önmagunknak is. A Nehéz életet Pálmai Jenő fordította művé­szi alkalmazkodással. J. A.­­ Heinrich Mann regénye az Athenaeum 2 pen­gős regényeinek legújabb kötete. A birodalmi németek ünnepe Budapesten Au-Wi herceg ünnepi beszédében elmondotta, miért csatlakozott Hitlerhez (Saját tudósítónktól.) Ágost Vilmos herceg, Vilmos német excsászár legfiatalabb fia, aki szerda éjjel érkezett Budapestre, a magyar fővá­rosban élő birodalmi németek úgynevezett Reichs­gründungstag­ ján csütörtök este mondotta el ünnepi beszédét, amelyben méltatta a nemzeti szocializmus küzdelmes útját, diadalrajutását és kétéves alkotásait. Az ünnepet a Vigadó nagy­termében tartották meg, amelyet erre az estére a német követség bérelt ki. Az ünnepi díszbe öltöztetett nagyterem este 8 és 9 óra között már mozgalmas és színes képet nyújtott. Hosszú asztalokat terítettek meg és dí­szítettek virággal. Az előcsarnokban délszaki nö­vények között barnainges, horogkeresztes karsza­lagú Hitler-ifjak álltak sorfalat. A nagyterem­ben a pódium helyén két hatalmas zászló között Hitler kancellár életnagyságú képe. Az egyik zászló fekete-fehér-piros, a másik horogkeresztes. A Vigadó kapui előtt rendőri kirendeltség so­rakozott Schreiber rendőrkapitány vezetésével. Az ünnepre érkezőket a rendezőség — ha nem ismerte őket személyesen — igazoltatta. Fel kellett mu­tatni a meghívót és némely esetben amint a meghívó előírta — r­évetlek­ odaírni útlevelet. Egy­másután érkeztek a budapesti németek, többnyire feleségeikkel, némelyek szmokingban, hölgyek es­télyi ruhában, mások egyszerű szürkében és mun­karuhában­ A vacsora már megkezdődött, amikor megér­kezett Ágost Vilmos herceg, felesége, Mackensen követ és Mackensenné társaságában. Au-Wi her­ceg barna ingben, kabát nélkül érkezett, az SA ro­hamosztag parancsnoki egyenruháját viselte. Mackensen követ sötét uceai ruhában volt, míg a hölgyek estélyi ruhában. A herceg és a követ a fő­asztalnál foglaltak helyet és hozzáláttak a vacso­rához, miközben az 1-ső honvédgyalogezred zene­kara játszott. Vacsora után a Hitler-ifjak zászlós felvonulá­sával kezdődött az ünnepség, majd Franz Voss, a budapesti német kolónia vezetőjének beszéde s a Hitler-ifjak szavalókórusának szereplése után Mackensen német követ beszélt. A nemzeti szocializmust nem lehet könyv­ből megtanulni, — mondotta a követ — azt át kell élni. Ilyen átélt elből fakad Ágost Vilmosnak az a­ szilárd hite, hazáját szolgálja, ha Hitlert szol­grál­ja. Ezután a követ Horthy Miklós kormányzó ju­bileumáról emlékezett meg és Isten áldását kérte a kormányzóra, amire a jelenlevők felállva három­szoros Heil-t kiáltottak. Ezután Mackensen követ mintegy száz biro­dalmi németnek kiosztotta a háborús ér­demkeresz­tet, majd Ágost Vilmos herceg mondotta el ün­nepi beszédét. Utoljára 1917-ben járt Budapesten, — mondotta — amikor még erős volt a hit a vé°-sca győzelemben. Azért csatlakozott Hitler mozgalmá­hoz, mert érezte, hogry Hitler vezeti ki Németorszá­got a káoszból. Eleinte bizalmatlanul fogadták, de amikor látták, hogy teljesen együtt él velük, akkor is, amikor kövek röpködtek és golyók süvítettek a háztetőkről, akkor befogadták. Hangsúlyozta még a herceg, hogy a nemzeti szocializmus nem akarja külföldön terjeszteni a hitlerizmust, mint ahogy a hitlerizmus sem utá­nozza a fasizmust. Külföldön az a rendeltetése minden német embernek, hogy példásan, német emberhez illően viselkedjék. Végül háromszoros Sieg! Heil!-t vezényelt Hitlerre. A­a egybegyűltek ezután a német Him­niuszt és a Horst Wessel-dalt énekelték el. Az ün­nepség késő éjszakáig tartott. Elfogták a Markó a Csáky (Saját tudósítónktól.) Csütörtök este a főka­pitányságra került a Markó uccai fogházból két héttel ezelőtt megszökött hét fegyenc közül az ötödik. Most már csak kettő hiányzik. A főkapi­tányság központi, ügyeletén bejelentették, hogy Tóth László, az egyik szökött fegyenc, akiről az elfogott rabok­­azt vallották, hogy ő volt a szö­kés értelmi szerzője, a Csáky utca köre­yékén kó­szál. A központi ügyeletről két detektív, Bagdy Sándor és F. Szabó Sándor lesben állott a Csáky utcában. A késő esti órákban felismerték Tóth Lászlót, aki egy nő társaságában ment be a 64—66. számú házba. A detektívek tovább lestek s amikor a nő kijött a házból, kérdőre vonták. A nő nyomban beismerte, hogy ő Tóth László fele­ség­e­ A detektívek ezután bementek a Csáky uc­cai házba, ahol a házfelügyelőnél megtalálták szökött fegyencét uccában Tóthot. Nem ellenkezett, bevallotta, hogy ő a szö­kött fegyenc és nyújtota a kezeit, hogy bilincsel­jék meg­ A rendőrségen elmondotta, hogy szökése után Kardos Varga Istvánnal kóborolt két napig, majd elvált tőle. Kardost később elfogták az Aradi uccában, ő tovább csavargott, majd néhány nap­pal ezelőtt az Angyalföldön a Fáy uccában meg­várta a feleségét, amikor munkából jött haza és megkérte, hogy szerezzen neki lakást. Tóthné a Csáky ucca 64—06. számú házban a házfelügyelő­nél szobát bérelt férjének havi 22 pengőért, ami­ből 11 pengőt ki is fizetett. »Viszt László» néven jelentette be magát. A főkapitányságon őrizetbe vették és pénte­ken átszállítják az ügyészségre. ­ Keddre ítéletet várnak a csökmői arzénborzalmak perében Debrecen, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Az arzénper csütörtöki tárgyalásán tanukat hallgattak ki, majd Fényes Endre védő indítvá­nyozta, hogy ásassák fel L. Kiss Jánosné udva­rát. Az asszony beismerte a csendőrségen, hogy az udvaron egy gödörbe dobta azt az orvosságos üveget, melyben az arzén volt. Ha az üveg elő­kerül, fontos tárgyi bizonyíték lesz, ha pedig nem kerül elő, akkor ez a védő szerint azt bizo­nyítja, hogy a vádlott csak kényszerűségből tett beismerő vallomást a csendőrségen- Dr. Orsós Ferenc egyetemi tanár terjesztette elő szakvéle­ményét és elmondta, hogy az exhumált holttestek­ben nagyobb mennyiségű arzént talált. Elmondta, hogy a koporsók alatti és fölötti földréteg 30—16-szer annyi arzént tartalmazott, mint a te­mető egyéb részeinek földje. A délutáni tárgyaláson Molnár József, Nagy Pál, Márta Gábor és Rozsnyai József csendőri nyomozók arról vallottak, hogy a nyomozás során elhangzott beismerő vallomásokat a vádlottak önként tették meg. Győri Klára szülésznőnek ifj. Sz. Nagy János halála előtt megmondotta, hogy az anyja vétette meg... A tanú tudomása szerint Sz. Nagy Jánosné ellen kuruzslás miatt folyt eljárás. Sz. Nagy Jánosné az elnök kérdésére kijelenti, hogy a debreceni járásbíróságon megbüntették 200.000 koronára, de nem kuruzslásért. •— Kifizette ezt a pénzt? — Igen. — Nem méreggel szerezte ezt? Nem, eary izraelita úrtól kaptam lóheréért. Ezután a boncjegyzőkönyvek és a vegyvizsgá­lati iratok további ismertetése következett. Lőwy Magda és Győri András halálának körül­ményeit tártaa fel a törvényszék. A vegyvizsgálat szerint Lőwy Magda és Győri András holttestében volt arzén. Orsós professzor mondotta el véleményét. Esze­rint Lőwy Magda halálát nem arzénmérgezés okozta, amivel szemben a 19 évvel ezelőtt elhúnyt Győri András holttestmaradványaiban nagymeny­nyiségű arzént találtak még most is. Győri András meggyilkolásával Sz. Nagy Jánosnét vádolják. Kovács Julianna 15 évvel ezelőtt halt meg. A boncjegyzőkönyv adatai szerint az exhumáláskor a hasán tűzhelykarikát találtak. A falubeliek elő­adása szerint ez babonás eszköz arra a célra, hogy a halott ne jöhessen vissza. Kovács Julianna­ halá­lának okául a halottkém nehézkórt állapított meg. Orsós hangsúlyozta, hogy ez laikus vélemény, Ko­vács Julianna halálát arzén okozta. Z. Nagy Bálint koporsójában megtalálták a pipáját, amelyet vele együtt temettek el. Az ő hullarészeiben is jelentékeny arzént találtak. Este 7 órakor az elnök a tárgyalás folytatását péntek délelőtt 9 órára halasztotta. Pénteken to­vább ismertetik az iratokat és befejezik a tanú­kihallgatásokat.. Előreláthatólag hétfőn lesznek a­­perbeszédek és keddre várható ítélet. 2000 tüntető meg akarta rohamozni Mallarmé miniszter algíri lakását Párizs, január 31. Algírból jelentik, hogy szélsőbaloldali szer­vezetek szerdán lármás tüntetést rendeztek Mal­larmé közoktatásügyi miniszter ellen, aki most Algírban tölti szabadságát. Mallarmé és Mandel postaminiszter között, mint jelentettük, súlyos összeütközés támadt, mert Mandel azzal vádolta minisztertársát, hogy ez nem szolgáltatta be a kellő időben Staviskynek több kompromittáló táviratát, amelyek birtokába Mallarmé még p postaminiszter korában jutott. Mallarmé az ell­ene kerekedő politikai vihar elől Algírba ment szabadságra. Ott a baloldali szervezetek, ame­lyek azzal vádolják, hogy annak idején össze­átt szőtt Staviskyvel, nagy rosszindulattal fogadták. Szerdán 2000 tüntető jelent meg abban az utcá­ban, ahol a miniszter lakik és meg akarta tá­madni a házat, amelyben Mallarmé megszállott. A gyorsan segítségül hívott rendőrség­ azonban szétkergette a tüntetőket. (T-i

Next