Pesti Napló, 1936. március (87. évfolyam, 51–75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 március 1­5 Drámai körülmények között véget ért a japán forradalom Tizennyolc zendülő tiszt a császár parancsára agyonlőtte magát, a többi felkelő feltétel nélkül kapitulált­­ Okada, a „meggyilkolt miniszterelnökn él és átvette a kormány vezetését Tokió, február 29. (A Pesti Napló tudósítójától.) A japán forradalom a tokiói jelentések sze­rint szombaton végretért és a lázadók visszatértek kaszárnyáikba. Szombat reggel japán idő szerint fél hat óra­kor a császár elrendelte, hogy a Kashii tábornok parancsnoksága alatt álló csapatok tisztítsák meg a zendülők állásait. Ugyanakkor repülőgépek szálltak el a lázadók által megszállt városrészek felett és felhívásokat dobtak le, amelyekben a kormány felszólítja a zendülőket, hogy adják meg magukat. A kiáltványokban áridóknak nevezték a felkelőket, mert nem engedelmeskedtek a csá­szár parancsának, hogy este nyolc óráig ürítsék ki az épületeket. A felhívás hatása alatt a láza­dók ellenállás nélkül adták meg magukat Kashii tábornok előnyomuló csapatainak. A forradalom befejezése A kormánycsapatok reggel fél hét órakor (ja­páni időszámítás szerint) az előre megállapított terv szerint megkezdték felvonulásukat és Tameike városrészt azonnal hatalmukba kerítették. Reggel 8 óra 20 perckor már harcikocsikat is felvonultat­tak a felkelők ellen, akiknek nagy része ebben az időpontban még megszállva tartotta a Szanno dombot. Délelőtt 10 órakor még nem történt döntő változás a helyzetben. Déli 12 óra 50 végekor azután hivatalosan jelentették, hogy a kormány­csapatok puskalövés nélkül befejezték vállalkozá­sukat, bár néhány kisebb hadászati pont ebben az időben még a lázadók birtokában volt. Kavasima hadügyminiszter a házadók meg­hódolása után hivatalos jelentést tett közzé, amely a következő feltűnő kijelentést tartalmazza: — A most lejátszódott sajnálatos eseményekért egyedül engem terhelhet felelősség és én teljes tudatában vagyok felelősségemnek. A hadügyminiszter a továbbiakban kijelenti, hogy a lázadás a nemzet és a külföldi országok szemében foltot ejtett a hadsereg becsületén. Han­goztatta azt is a tábornok, hogy bár a rend látszó­lag helyreállott, sok időbe fog még telni, míg a hadseregben a fegyelem ismét megerősödik. A lázadás valamennyi vezérét, 15 tisztet, mi­niszteri rendelettel elbocsátották a hadseregből. Tizennyolc tisztnek a katonai hatóságok megpa­rancsolták, hogy kövessenek el harakirit. A tisz­tek tudomásul vették az utasítást, de az öngyil­kosság modernebb módját választották és egymás­után revolvergolyót röpítettek agyukba. A halott miniszterelnök megjelenik Tokióban általános meglepetést keltett, hogy szombat délelőtt egyszerre megjelent az utcán Okada tengernagy, akiről azt hitték, hogy szerda óta halott._ Okada miniszterelnök szerencsés meg­meneküléséről hivatalosan közölték, hogy a mi­niszterelnök a lázadók betörésekor az utolsó pilla­natban elmenekült s a felkelők tévedésből sógorát, Macuo ezredest ölték meg. Okada felkereste ma Goto ideiglenes miniszterelnököt és benyújtotta lemondását, a császár azonban felszólította, hogy vegye át újból a miniszterelnökség vezetését. Okada tábornagy azonban hír szerint nem marad a kormány élén. Csak most került nyilvánosságra, hogy a lázadók megtagadták az engedelmességet, ami­kor a császár megparancsolta nekik, hogy térje­nek vissza laktanyáikba és csak akkor teljesítet­ték a parancsot, amikor Kasii tokiói katonai kor­mányzó csapatai harcikocsik támogatásával a megszállt középületekhez közeledtek. Repülő­gépek röpcédulákat dobtak a lázadók hadiszállá­sára, amelyekben állásaik kiürítésére szólították fel őket. A lázadók erre teljesítették a császár pa­rancsait. Hivatalos közlemény szerint a japán nemzet most, erős nacionalista alapon álló kormányt kíván. •»Térjetek vissza a császárhoz és családjaitokhoz"* Tokió utcái a zendülés után kezdik vissza­nyerni rendes képüket. A villamosvasút- és autó­buszforgalom újból megindult, a fontosabb ponto­kon emelt torlaszokat lebontják, az utcákon egyen­ruhás fehérkarszalagos kormányhű katonák ezrei tolonganak, akiket a túlzsúfolt kaszárnyákban még nem tudtak elhelyezni. A cenzúra megszűnt. A kora délutáni órákban jelent meg a leg­újabb kiáltvány, amely közli a zendülők leverését és dicséri a katonai hatóságokat a zendülőkkel szemben tanúsított megértő türelmükért. i­ A leg­csekélyebb támadás a legirtózatosabb vérontást, sőt még borzalmasabb következményeket is idézhe­tett volna elő— mondja a kiáltvány. A zendülők utolsó csoportját — 160 közlegényt és altisztet — reggel 10 órakor Kasii tábornok csa­patai fogták körül. Ezt megelőzőleg Kasii tábor­nok utolsó felszólítást intézett a zendülőkhöz. A tábornok felszólításában többi között ezeket mon­dotta: — A császár parancsolja, hogy térjetek vissza kaszárnyáitokba, őszintén bámuljuk bátorságoto­kat és a tisztetek iránti hűséget, de most már nem válik szégyenetekre, ha megadjátok magatokat, mert a tisztek belátták tévedésüket. Ha most nem engedelmeskedtek, zendülők lesztek. Hagyjátok el hadállásaitokat és bűnbocsánatot nyertek. Térje­tek vissza a császárhoz és aggódó családotokhoz. A közigazgatási bevételek januárban 0,4 millióval meghaladták a kiadásokat Az állami üzemeknél öt-hatmillió pengős kiadási többlet jelentkezett A Magyarország pénzügyi helyzetére vonat­kozó pénzügyminiszteri közlemények szerint ja­nuárban az állami közigazgatás kiadása 62,9 mil­lió pengő, bevétele (a kölcsönkezelés bevétele nél­kül) 63.3 millió pengő volt, vagyis az állami köz­igazgatás bevételei 0.1 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra ja­nuárban állami közigazgatásnál 0.2 millió pengő fordíttatott. Az összes állami üzemek januári ki­adásai együttvéve 34.9 millió pengőt, bevételei pe­dig 29.3 millió pengőt tettek ki, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 5.6 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsön­ből fedezendő beruházásokra januárban az állami üzemeknél 0.7 millió pengő fordíttatott. A népszö­vetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 2,3 millió pengő fizettetett be, amiből nem­­ transzferáltatott s kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevétetett 1.7 millió pengő. Az egyéb állami adósságok szolgálatának kereté­ben esedékessé vált összegek helyett 4.1 millió pengő névértékű kincstári jegy helyeztetett letétbe. Januárban az állami közigazgatás az előleg­kezelésben az államvasutaknak 7.1 millió pengőt, az állami vas-, acél- és gépgyáraknak pedig 1.0 millió pengőt bocsátott rendelkezésére. A közleményeknek a nagyobb állami üze­mekre vonatkozó statisztikai táblázatai szerint a forgalom az előző évvel ezetmban januárban úgy a postán, mint az államvasutaknál egyes vonat­kozásokban emelkedést,, más vonatkozásokban pe­dig csökkenést mutatott. « C&&£pm me*9 a% utáig nem _ énfe&mmi, » /· • .» • d­· ••£› A a ... « n.mrrr A 3000 fisaik Jókai-díj BARABÁS GYULA Révai ÁRA KÖTVE 4 80­0 Az USA új semlegességi törvénye megengedi az olajkivitelt Washington, február 29. Roosevelt elnök ma aláírta az új semlegességi törvényt. Az új törvény 19­37 május 1-ig érvény­ben tartja a régi semlegességi törvényt azzal a pótrendelkezéssel, hogy a jövőben kölcsönöket sem lehet nyújtani a harcban álló feleknek. Tar­talmazza az új törvény ezenkívül az a rendelke­zést is, hogy az amerikai szárazföld államai ellen nem lehet fegyverzárlatot elrendelni, amin ezek az államok Amerikán kívül álló országok ellen viselnek háborút. Nem érvényes azonban ez a ren­delkezés, ha az amerikai államok egyike — való­színűleg Kanadára céloz ez a rendelkezés — vala­mely idegen hatalommal együtt harmadik állam ellen háborút folytat. Nem rendeli el a törvény a háború folytatásához szükséges nyersanyagok, mint olaj, réz, gyapot és ócskavas kivitelének ti­lalmát a hadviselő országokban.

Next