Pesti Napló, 1936. április (87. évfolyam, 76–99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

5 Szerda A gazdasági javulás írta: Friedrich István Egyre gyakrabban olvassuk, hogy a gazdasági javulás hulláma elérte Magyarországot is. Hogy az üzletekben szaporodnak a vevők, hogy a te­nyészállatvásáron nagy forgalmat bonyolítottak le, hogy a színházak és mozik zsúfoltak, a szállo­dákban nincs üres szoba, a vidéki uraságok ismét megjelennek a főváros életében és a szórakozó­helyeken fogy a pezsgő bőven. Szóval, itt a virradat, itt a pitymallat. Le­kerültünk arról a bizonyos mélypontról és emel­kedünk fölfelé. Még semmit se láttunk a beígért tervgazdálkodásból, az új gazdaságpolitikai vonal­vezetésből, a nagy garral bejelentett gazdasági és pénzügyi átszervezésből és íme, mégis csak kezd jobbra fordulni a világ. A polgár, a földműves, a munkás, a lateiner, az iparos és kereskedő megint megtették a köte­lességüket. Mialatt a honfiak a tőkét fenyegették, a nagyipart pocskondiázták, a kereskedelmet szid­ták, a bankokat dögönyözték, a Névtelen Adófizető szépen, csendesen dolgozott, küzdött és folytatta a munkáját. Tíz körmével kaparta magát előbbre a mindennapi élet szörnyűséges küzdelmében. A közönséges téglahordók cipelték a téglákat és szorgalmasan rakták egymásra. Az üres frázi­sok puffogtak, a mindenhez értő szónokok beszél­tek, a Névtelen Adófizető meg verejtékezve dol­gozott. Nem instanciázott állásért, fix fizetésért, nyugddíjjogosultságért, hanem összeszorított fo­gakkal húzta az élet igáját. És nem hiába húzta, mert a statisztika számoszlopai szerint itt is, ott is javulás, fejlődés, haladás tapasztalható. Hogy azután a gazdasági javulás hulláma még nem nyaldossa körül az összes foglalkozási és kereseti ágakat, az igaz. De viszont a megin­dult javulási folyamatba már könnyebben kap­csolódhatnak majd be azok a kategóriák is, ame­lyek ma még tétlenségre vannak kárhoztatva. Ha a városban nekilendül az élet, akkor a vidék­nek is jut ebből idővel valami. Nincs igazuk azoknak a honfiaknak, akik örö­kösen új rendelkezéseket, törvényeket és hatalmi beavatkozást sürgetnek a gazdasági élet terén. Mert a gazdasági életnek elsősorban nyugalomra és a biztonság érzetére van szüksége. Hogy kal­kulálhasson, tervezhessen, befektethessen és be­rendezkedhessen. Hogy megerősödhessen és fej­lődhessen és hogy újabb munkaerőket állíthas­son be. Mert vegyék végre tudomásul a honfiak, hogy a munkaerők beállítása nem az államnak és a közületeknek a kötelessége, hanem a m­agángaz­da­ságnak. Amely viszont csak akkor tud eleget tenni ennek a feladatnak, ha munkaerejének ki­fejlesztésében nem akadályozzák és a bürokrácia nem rak a vállaira újabb és újabb homokzsáko­kat. Ha a kancsukával való hadonázás a közelé­ben megszűnik és nem randalíroznak körülötte a szájhősök. Nagyon is igaza van a mérnöki kamara el­nökének, Mihailich Győző műegyetemi tanárnak, hogy az ifjúságnak jövője szempontjából nem kell kannibáli módon nekirontania az öregeknek. Hi­szen éppen az öregek azok, akik a magángazdaság mai kereteinek a kibővítésén dolgoznak, hogy ab­ban minél több ifjú munkát és kenyeret találhas­son. Az öregek azért menetelnek az ifjak előtt, hogy a jobb jövőbe vezető utakat megépítsék és az ifjúság boldogulását elősegítsék. Azok a tökfilkók, akik azt hirdetik, hogy az ötven éven felüli férfiakat le kell taszítani a Taygetos hegyéről, most azután vegyék elő jobbik eszüket és lássák be, hogy a gazdasági életben, a mindennapi kenyérért folyó küzdelemben a sváda semmit se ér. Hanem csak a tehetség, rátermettség, szorgalom és leleményesség számít. Akik a mostan beköszöntött javulás kifejlő­dését előmozdították, azok a nem demagógia szár­nyain igyekeztek maguknak babérokat szerezni, hanem egyesegyedül munkájuk útján. Ezek a dol­gozó, produkáló Névtelen Adófizetők alkotják a nemzet ama igazi gerincét, amelyről olyan gyak­or szónokolnak vezérlő honfiaink. Ezek tartják fenn az államot. Ezeknek az adóiból fedezi az állam a kiadásait. Le tehát a kalappal, szónokló honfiak, peckes ifjak a dolgozó társadalom előtt. Ezt az országot nem az állam tartja fenn és nem a bürokrácia, meg a hivatásos politikus urak, hanem a dolgozó, robotoló és verejtékező Névtelen Adófizető. Nem az az igazi hazafi, aki reggeltől estig hivatásszerűen a hon állapotán sopánkodik és hozzáértés nélkül folytonosan beleordít a magán­gazdaság menetébe. Aki karakánul félrecsapja zorgetolla,a kalapját és Mokány Bercit játszik a politika fórumán, de soha még komoly munkával, verejtékes küzdelemmel nem tudta megkeresni ke­nyerét. A jó és igazi hazafi csendes munkájával szol­gálja hazáját és nem ront dühösen annak a polgár­társának, akinek még van betevő falatja. Ez a Névtelen Adófizető nem támaszt nap nap után újabb követeléseket az állammal szemben, hanem a legtöbbet éppen önmagától követeli. Igyekszik produktív tagja lenni a dolgozó társadalomnak és nem tartja oda a tenyerét az államkincstárnak, ha­nem ellenkezőleg, verejtékes keresetének nagy ré­szét beszolgáltatja az adóhivatalnak. A Névtelen Adófizető szorgalmas hangyája, értékeket teremtő és gyűjtő méhe a dolgozó társa­dalomnak. Támasza és talpköve a hazának, amely nélkül ország és nemzet el sem képzelhető. Az agrártársadalom most a tenyészállatvásá­ron megmutatta, hogy mire képes. Hogy igazi hon­alapító munkájában hol tart. Az ipar is állandóan fejlődik és a világpiac konkurrenciájaiban is egyre jobban állja meg a helyét. A kereskedelem is prosperál és létezik, minden barátságtalan tenden­cia ellenére. Az egész dolgozó társadalom magára talált. Megindult a prosperálás és boldogulás útján. Győzött a munka a szószátyárkodás ízlett. A szerény Névtelen Adófizető lefőzte a gazdaság­politikai Flaaumarionokat. A gazdasági javulás tagadhatatlanul megindult. Hogy a most beállott javulás nem oldja meg összes problémáinkat, az igaz, de mégis reményt nyújt arra, hogy a megerősödő magángazdaság idővel mégis csak segítségére fog siethetni az államhatalomnak a legégetőbb feladatok megol­dásánál. Mert azokat a tőkéket, amelyekre a kor­mánynak a közmunkák megindításánál és az al­földi problémák megoldásánál elkerülhetetlenül szüksége lesz, megint csak a dolgozó társadalom f­ogja előteremteni és egyesegyedül a Névtelen Adófizető fogja kiizzadni. Ne zavarják tehát a honfiak és a Flamulario­nok a magángazdaság menetét, ne rángassák ide­oda a Névtelen Adófizetőt, hagyják robotolni dol­gozó társadalmunkat és gazdasági viszonyaink tovább is javulni fognak. Egyre több embernek fog munka és kenyér jutni. Az új generáció is fog tudni érvényesülni. A megindult gazdasági javulás ismét bebizo­nyította, hogy a dolgozó és adózó polgár az igazi ország- és nemzetfenntartó elem, nem pedig a frá­zisokat puffogtató és gazdasági csodaszereket ajánló honfiba. Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosz­szullét esetén a rendkívül enyhén ható természe­tes »Ferenc József« keserűvíz a gyomor és a bél­csatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmiri­gyek működését élénkíti, a vérkeringést előmoz­dítja s tartós megkönnyebbülést szerez. PESTI NAPLÓ 1936 április­­1 Beszélgetés Ottó királyfival Csehszlovákiáról, az Anschlussról és a középeurópai gazdasági közeledésről A párizsi Excelsior cikke Párizs, március 31. (A Pesti Napló párizsi szerkesztőségének telefon jelentése.) A párizsi Excelsior, amely állandó rokonszen­vet tanúsít a Habsburg-ház iránt, kedden nagy cikket közölt Mirepoix hercegnek, a Habs­burg-család régi bizalmasának érdekes párizsi beszélgetéséről Ottóval. Mirepoix herceg hngsúlyozza, hogy az Ottóval folytatott beszélgetése szigorúan magántermészetű volt ,és nem akart politikai manifesztáció lenni. Ennek dacára maga a nyilatkozat méltán keltett érdeklődést Európaszerte, de különösen Közép-Európában. Tekintettel arra, hogy a Habsburg-ház feje ritkán szokott nyilvános nyilatkozatot tenni, diplomáciai körökben ezt a közzétett beszélgetést úgy értelmezik, hogy ez a Habsburg-család politi­kájának egy új szakaszát jelenti. íme, az érdekes nyilatkozat szövege: — Igen természetes, — mondotta Ottó Mire­polxnak — hogy igen nagy rokonszenvet érzek Csehszlovákia népe iránt. Édesapám mélységesen szerette ezt az országot és mihelyt tehette, nemzeti statutumot ajánlott fel Szent Vencel szláv korona­országainak. A háború és forradalom azonban megakadályozták édesatyámat abban, hogy el­gondolásai gyakorlativá érlelődhessenek. — Csehszlovákia a békeszerződések óta tagad­hatatlan befolyáshoz jutott a nemzetközi életben. Ezt főképpen azoknak a kiváló képességű állam­férfiaknak köszönheti, akik nemzetközi vonatko­zásban képviselték. Noha ezek az államférfiak ma ellenfeleimnek mutatkoznak, elismerem kiváló tu­lajdonságaikat és el kell ismernem,­ legalább nyílt, ellenfelek. —­ Feltétlen meggyőződésem, — folytatta Ottó, — hogy az Anschluss veszedelmes jelenség Cseh­szlovákia számára éppen úgy, mint ahogy vesze­delmet jelentene Magyarország számára. Attól a naptól kezdve, hogy Németország bekebelezné Ausztriát, könnyű belátni, hogy milyen kalandos helyzetbe kerülne Magyarország és milyen erőssé válnék Németország törekvése, hogy magához vonzza Csehszlovákia lakosait is. Kijelentette még Ottó, hogy véleménye sze­rint szolidaritás van a dunai államok között, bár­milyen kormányformában éljenek is. Majd el­mondotta véleményét a középeurópai gazdasági közeledés gondolatáról. — Idáig, — mondotta — ha ilyen kísérletek történtek, indítóokuk egyik vagy másik állam ré­széről, agresszív szándékú volt. Pedig Közép-Európa kénytelen lesz gazdasági érdekközösségre a legk­iválóbb magyar mesterek alkotásaiból válogatott művek — köztük László Fülöp Lon­donból küldött olajfestménye — szerepelnek a Munkácsy Céh p. v. miniszterileg engedélyezett tárgysorsjátékának nyere­ménylistáján, továbbá Halmi Artúr és Márk Lajos megfes­tik. Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Sidló Ferenc megmintáz­zák a szerencsés nyerők portréját! A sorsolással együtt, május második felében a Nemzeti Szalonban kiállítást is rendez a Munkácsy Céh és a sorso­lás ugyanott, május 30-án, hatósági biztos jelenlétében lesz. A sorsjegy ára darabonként 3 pengő és minden sorsjegy külön 3 pengő kedvezményt is nyújt! Kapható a Munkácsy Céh irodájában. VII., Kertész utca 36. szám, Fészek Művészek Clubja, továbbá trafikokban és kávéházakban­ lépni kölcsönös áldozatok és egym­ásnak juttatott kölcsönös előnyök árán. Hangsúlyozta Ottó, hogy ezek a kijelentései nem függnek össze a dinasztia problémáival. Nem akar a múltban merengve megállani, olyannak veszi a helyzetet, amilyen és nem zavarokat akar okozni, hanem, a béke egyik eleme óhajt lenni. M­iesner báró nyilatkozata Ezekkel az érdekes kijelentésekkel kapcsolat­ban a Pesti Napló párizsi szerkesztője kérdést in­tézett az Ottó kíséretéhez tartozó báró Wiestier­hez, az osztrák legitimisták vezéréhez, aki a kö­vetkező nyilatkozat közlésére hatalmazta fel a Pesti Napló párizsi szerkesztőjét: — Azok a kijelentések, amelyeket a császár Mirepolx hercegnek tett Csehszlovákia népéről és államférfiairól, a császár régi és állandó meggyő­ződését fejezik ki. A császár mindig is a legna­gyobb objektivitással ítélte meg az embereket, tekintet nélkül arra, hogy milyen álláspontot fog­lalnak el vele szemben vagy a Habsburg-üggyel kapcsolatban. — Ha most az­t kérdezi ön tőlem, hogy ebben a nyilatkozatban a császárnak bizonyos új politikai állásfoglalása mutatkozik-e meg, vagy hogy ez nyílt politikai állásfoglalást jelent-e, úgy erre határozott nemmel kell felelnem és hozzá kell fűz­nöm, hogy ezeknek a kijelentéseknek egyáltalában nem volt politikai okuk vagy céljuk­.­­ Ez az értelmezés egyébként tökéletesen meg­egyezik az osztrák legitimizmus alapelveivel, amely tudvalevően csak a mostani Ausztriában tö­rekszik restaurációra és elutasítja magától azt a gondolatot, hogy beleavatkozzék más országok ügyeibe. A beszélgetés további során Wiesner kifejtette párizsi szerkesztőnk előtt azt a véleményét is, hogy a mostani európai és középeurópai események a restauráció gondolatát erősítik. Dr. Aigner László Romániában betiltották a szerencsejátékokat Bukarest, március 31. A képviselőház kedden egyszakaszos törvényt szavazott meg, amellyel az egész ország területére betiltja a szerencsejátékokat és megszünteti az összes kártyaklubokat­ A törvény a társaskörökben, klubokban és zártkörű társaságban tiltja meg a hazárdjátékot­ Mindössze a lóversenytéri fogadások és az állami osztálysorsjáték engedélye marad meg továbbra is. Van valami remek, hogy mondjam el szóval ? Mmazon melltartó valuiMiiiiiiiumiiii gyomorszorítóval

Next