Pesti Napló, 1936. november (87. évfolyam, 251–274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

2 Kedd PESTI NAPLÓ 1936 november 8 • lem szabad dohányozni csak NIKOPALL szipkában NIKOPALL Óvja az egészségéti betéttel Trafikban fiélre ! Megjelent az áruházi rendelet , A kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter ••kiadta rendeletét azáruházak üzletkörének és üzletvitelük módjának szabályozásáról. A rendelet meghatározza, hogy áruház az a kereskedelmi vállalat, amelyben több a kereskedelmi szakmának üzletkörébe tartozó és rendszerint külön üzletekben árusított árucikkek kerülnek közvetlen fogyasztók részére eladásra és amely vállalat a helyisége nagyságánál, az alkalmazottak "számánál és a befektetett tőke nagyságánál fogva a fogyasztóközönséget kiszolgáló helybeli üzletek átlagos mértékét lényegesen meghaladja. A vállalat áruházrettegét nem érinti az a körümény, hogy üzlethelyisége nem egy, hanem egymással szomszédos több házban van, valamint az sem, hogy az áruházhoz tartozóként mutatkozó egyes üzletágaknak (osztályoknak) más-más tulajdonosa vagy bérlője van-T új áruházat felállítani és meglévő áruházat kibővíteni(pl. új üzletág bevezetése, fióküzlet nyitása, alapterület megnagyobbítása stb.) csak a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyével szabad. Áruházban nem szabad semmiféle nyers húst, vadat, elő és vágott baromfit, élő és nyers halat, zsírt, hálat, zsírszalonnát, vajat (kimérve), szárított tésztaneműt, (kimérve), tejet, tojást, friss főzeléket, burgonyát, hüvelyeseket, gyümölcsízt , (kimérve), cukrászsüteményt (kivéve a száraz süteményt), fagylaltot, palackozott szikvizet, ásványvizet és gyógyvizet árusítani. Ezeknek árusítását a már fennálló áruházak a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt megszüntetni kötelesek. Az áruház csak olyan helyiségből árusíthat, amelyből a vevőnek az áru kiválasztása és átvétele céljából be kell lépnie. Ennek meg nem felelőárusítást a rendelet hatálybalépése után egy hónapon belül meg kell szüntetni. A záróra, valamint a vasárnapi és a Szent István-napi munkaszünet tekintetében az árusház egész üzemére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek az áruházban forgalomba hozott különféle árucikkek árusítása tekintetében szigorúbbak. .. A Az áruháznak az élelmiszer- és fűszerszakma körébe tartozó árucikkek árát csupán tíz dekagrammos, valamint negyed, fél és egy kilogrammos egységekben szabad hirdetnie. Az így hirdetett árut az árusítás alkalmával a vevő kívánságára meg kell mérni. Ha azonban az áruház az ilyen árucikkeket eredeti külföldi csomagolásban hoz forgalomba, amelyen az árucikk súlyát külföldön tüntették fel, az ilyen árucikkek árát a csomagoláson feltüntetett súlyegységben is szabad hirdetni. A rendelet végül a rendelet megszegésének büntetéséről intézkedik. Az ideál írta: Pakots György — 1. " Évek múltak el azóta, hogy utoljára simult é peste a szájuk. Amikor elbúcsúztak egymástól, miein hangzottak el nagy szavai, kerülték a múlt felidézését és megígérték, hogy nem fogják egymást elkerülni. — Jó barátok maradunk, — mondotta Éva — mi nem válhatunk el úgy, mint más köznapi embereik ... ...• Hegyi Bálint megértően bólintott és erőteljesen szorított kezet Évával. De amikor kilépett Éva lakásának ajtaján, már tudta, hogy sohse fog sezerelme közelébe kerülni. Túlságos önuralom kellett volna ahhoz, hogy Évát lássa más aszszonyaként, nem, ezt nem bírta volna elviselni. Sajgó fájdalma a szakítás miatt csak lassan enyhült. Hosszú ideig szinte remeteéletet élt. Asszonytársaságban rosszul érezte magát. Nőismerőseit gondolatban összehasonlította Évával s ilyenkor az összehasonlításból mindig Éva került ki győztesen. Senkinek sem volt olyan meleg, simogató szeme, mint Évának, olyan könynyed járása, lelkes hangja. Évának nem akadt párja, Éva, Éva volt és Hegyi Bálint öessetépte nagy szerelme egyetlen fényképét is, mert hiszen jobban beleedződött agyába az imádott lényképe, hogysem szüksége lett volna élettelen emléktárgyra. Egy nagyon azután megismerkedett egy fiatal lánnyal, Veronikával. Veronikának is könynyed volt a járása, simogató a szeme és Hegyi Bálint valami furcsa izgalommal állapította meg: — Évára hasonlít, nagyon hasonlít rá!..'. Más talán ezt a hasonlatosságot nem vette volna észre. 2. "' . Hegyi Bálint megnősült. Veronikát vette el feleségül, Veronikát, aki annyira hasonlított Évához. A régi szerelmét szerette feleségében és egyszer így szólította meg: — Éva! Ebből e megszólításból csaknem komoly baj keletkezett. Veronika természetesen tudni akarta, hogy ki az az Éva. Bálint eleinte, tréfálkozott, igyekezett elterelni az asszony figyelmét, de,azután kénytelen volt mindent amondani- Verottika nem akart hinni férjének és kételkedve, kérdezte: — Csak nem akarja azt állítani, hogy egy sok év előtti szerelmére gondolva nevezett engem Évának? Mondja meg, ki az az Éva? — Édesem, nem akarja elhinni? — Ezt nem lehet elhinni. A párbeszéd a hálószobában folyt. Feküdtek az ágyban, azaz hogy csak a férfi feküdt, mert az asszony felhúzott térdeire könyökölve ült és makacsul ismételgette: — Tudni akarom, ki az az Éva. Ha megcsal, remélem, nem tesz nevetségessé s nem valami szörnyű trampli a barátnője... Hegyi Bálintnak zúgott a feje, önmagában átkozódott, szeretett volna már aludni, de azért — már vagy ötvenedszer — újra megpróbálta megmagyarázni a feleségének, hogy Eva nem egyéb egy sok év előtti szerelménél, akit azóta sem látott. Egyszerre valami eszébe jutott és sietve meg is mondotta: — Tudja, szívem, ezt be is tudom bizonyítani. A padláson egy ládában megtalálhatja a legénykori irataimat, köztük vannak Éva levelei... Másnap, amikor Bálint hazajött az irodájából, Veronika szelíden bújt a karjai közé. — Ne h haragudjon, — mondotta — hogy kételkedtem igazmondásában... Pár perc múlva azonban így folytatta: — De hogy én se haragudjam magára, most ms mindent el kell mondania Éváról. Hogy milyen volt, milyen színű a haja, a szeme... mindent, mindent... 3. Ettől kezdve Éváról sok szó esett. Megtörtént, hogy Veronika új ruháját vizsgálgatta a tükör előtt s egyszerre a következő kérdéssel lepte meg Bálintot: — Mondja, Éva karcsúbb nálam"? Egy más alkalommal valamin összekülönböztek és az asszony gúnyosan jegyezte meg: — Persze, a maga nagy szerelme nem lenne olyan, mint én ... Hegyi Bálint zavartan tiltakozott. Valóban arra gondolt, hogy Éva nem tudna minden kicsiség miatt indulatosan vitatkozni. Veronika csak csöppet, megcsak kevéssé volt féltékeny, Évára. Inkább hasonlítani igyekezett férje régi ideáljához külsőleg és modorban és Bálint is egyre inkább azt érezte, hogy Veronika csaknem olyan, mint Éva. —^ Szerencsés ember vagy, --- állapította meg — kevés házasság sikerül ilyen jól, mint a mienk!. •i'. ' - .. . • - ' Aznap, is erre gondolt, amikor együtt mentek egy társasvacsorára, Veronika szép volt, finomjelenség és á,férfit büszke érzéssel töltötte el a nők .szeméből felesége felé áramló elismerést és irigység. A férfiak kódolása pedig mulatatta. Arcán azonban egyszerre, elhalt a mosoly. _Az étterembe, egy nő lépett be alacsony, kopasz férfi kíséretében. A jelentéktelen ember nyilvánvalóan a nő férje volt. Hegyi Bálint azonban nem a férfit nézte, hanem a nőt, nézte szívdobogva, megrettenve, Éva volt] ! De jaj, mi lett belőle?!. A drága arcvonások elmélyültek, hajszíne megkopott. Más volt a szeme is, már nem az a simogató nézésű... s mintha..., igen, egészen bizonyos... bandzsított. Éva arca erősen ki volt festve, kissé túl erősen. Bullája is feltűnően élénkszínű. Tucatnő volt, kissé közönséges jelenség. Hegyi Bálint megrendülten nézte, volt szerelmét, próbálta visszaidézni emlékezetébe a régi Évát. Megváltozott, állapította meg, de a következő pillanatban szinte riadtan döbbent rá a valóságra: — Én láttam másként Évát Mert valóban: Éva ugyanaz volt, mint régen. . Az a néhány év, amióta nem látta, alig hagyott nyomot rajta. Csak Hegyi Bálint formálta át önmagában az idők során az asszony képét, az eredeti mindjobban elhalványodott és átalakult úgy, ahogy Bálintban, a meglett férfiban is megváltozott a női ideál képe. Bálint még mindig elgondolkozva nézte Évát, amikor egyszerre Veronika halk, szemrehányó hangja riasztotta fel: — Mit bámulja olyan feltűnően azt a nőt? — Miféle nőt! — Ne tetesse magát! Azt a festett hajú szőke asszonyt, aki most ült le az asztalhoz. A férfi nevetve fordult Veronika felé, lopva, esitltóan „megsimogatta a felesége kezét és derűsei!" válaszolta: — Valamin elgondolkoztam. Csak nem képzeli, ' édesem. hogy egy ilyen tucatnőt érdemesnek tartanék'fixírozni ! Átterjedt az Atlanti óceán partjára is az amerikai kikötőmunkások sztrájkja San Francisco, november 2. (A Pesti Napló tudósítójának kábeljelentése ) (United Press.) A Csendes óceán partján fekvő amerikai kikötőkben három nap óta tartó sztrájk átterjedt az Atlanti óceáni kikötőkre is. A rokoniparok is sztrájkmozgalmakat indítottak, így sztrájkolnak már a szállítómunkások is. Attól tartanak, hogy keddre, az elnökválasztás napjára 110.000 munkás fog sztrájkolni. Ebben a pillanatban 45.000 munkás sztrájkol, ebből 37.000 a csendesóceánparti kikötőkben, 5000 az Atlanti óceán partján és 3000 a mexikói öböl partján fekvő amerikai kikötőkben. A békéltető kormánybiztos eddigi fáradozása hiábavaló volt. 230.000 pengőt fizet rá a főváros a lóhúsüzemre (Saját tudósítónktól.) Érdekes jelentést terjeszt Rosta János közélelmezési tanácsnok a lóhúsüzem pénzügyi helyzetéről a közélelmezési bizottság keddi ülése elé. Tavaly óta 120 százalékkal emelkedett az élőló ára, főleg az export miatt. A polgármester nem akarta megdrágítani a lóhúst, mert az ép a legszegényebb néposztály élelmezési cikke, de oly sokat fizettek rá az üzemre, hogy pár héttel ezelőtt mégis kénytelen volt a főváros a lóhús kilóját 10 fillérről egy pengőre felemelni, így is kilónként 2-3 fillért fizet rá az üzem a lóhúseladásra.•••1A A jelentés rámutat arra, hogy a lóhúst nemcsak a budapestiek, hanem a környékiek, sőt a távolabbi vidék lakossága is a Községi Lóhúsüzemtől vásárolja. Arra számítottak, hogy az év végéig 360—370.000 pengőre emelkedik az üzem vesztesége, az utóbbi időben azonban fokozatosan olcsóbbodik az élő ló ára .A emnek folytán az üzem előrelátható deficitje csak 210.0110 pengő lesz. " V . A jelentés egyébként beszámol arrólis, hogy a "középosztálybeliek közül is sokan vásárolnak lóhúst, tekintettel a leromlott gazdasági helyzetre. Hasműtétek utáni időszakokban reggelenként egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz igen kedvelt, nagyértékű hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhígítja és azt minden fájdalom okozása nélkül néhány óra alatt könnyen levezeti. Az orvosok ajánlják, 40.000 - 274.000? Egy fiatalasszony kölcsöneinek 2 rejtélyes története. (Saját tudósítónktól.) Néhány nap óta egy előkelő fiatalasszony tönkrejutásának furcsa körülményeiről beszélgetned, a fővárosi társaságokban. D. L.- köztisztviselő fiatal "felesége másfél évvel ezelőtt háromemeletes,hét -negvrá nyiló, 230.000 pengőt ért bérházat 'örökölt.' 'Néhányezerpengős'adóssága volt, örökösödési illetéket is kellett fizetni, ezért kölcsönt keresett. A kölcsönt egyik ismerőse útján megkapta: 11.000 Pengőt vett ,fel azzal, hogy 21.000 pengőt kebeteztetett be a házra. Két hónapra kapta a kölcsönt, két hónap múlva a kölcsönadó fel is mondta a megállapodást, amikor jelentkezett egy másik ember, hivatkozott összeköttetéseire, azt mondotta, hogy megtudta, a fiatalasszony kölcsönt keres, szívesen ad további. 40.001) Petrgöt. Az asszony boldogan vette fel ezt az összeget, kifizette a 21.000 pengőt, most már a 10.000 Pengőt kebelezte be a házra. Férjének az ügyletekről nem szólt, mert a kölcsönnyújtók azt mondották neki, hogy D. L.-nek nem szabad az ügyről tudnia, miután köztisztviselő. Így ment ez hónapokig, egyre nagyobb összeget kapott, hogy a régi adósságot kifizesse, végül az egyik kölcsönnyújtó arra is rávette az asszonyt, hogy bérházának főbérleti jogát harminc évre egy szövetkezet nevére írassa át. Az ügyeletek befejezése az volt,hogyamikor már az örökölt bérház agyon volt terhelve, jelentkezett az I. számú kölcsönnyújtó azzal, hogy szívesen elcseréli a bérházat egy tehermentes ingatlannal. Mutatott az asszonynak több bérházat, az Örömvölgy, ucca 13. számú ház megtetszett neki. A kölcsönnyújtó ekkor a saját nevére íratta az eredeti és agyonterheltnek nyilvánított bérházat,míg" az örömvölgyuccai háznak két-"harmadrészét az asszony nevére akarta iratni. Ekkor J. L.-né már elmondotta férjének az eseményeket: ügyvédek léptek közbe, kiderült, hogy az örömvölgyuccai házhoz a kölcsön nyújtónak semmi köze nincs. Most már persze késő volt, mert az asszony bérházaknál mú«. nsyéjj .. '•• A sfeltuné ügy kutatása során-aas -ügyvédek" ateg* «Hallitották, feogy amíg különböző" kamatok és apanázs nyújtása segítségével az asszony 15 hónap alatt körülbelül iOMO pengőt kapott, addig a kölcsönnyújtók — állítólag egy társaságnak a tagjai — hozzájutottak a 230.000 pengőt érő bérházhoz és lakbér címén 44.000 pengőt vettek fel a lakóktól. A feltűnő ügyet az ügyészség, és A polgári törvényszék előtt fejezik majd be a felek.