Pesti Napló, 1936. november (87. évfolyam, 251–274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

Fatüzelésnél ne kísérletezzen ! Vegye csak a világhírű ZEPHIR" folytonégő kályhát. ff Átlag 10 kg fával fűt egy normál sipkiát 24 órán át Ara 60.— P-tSI Tekintse meg mintarak­táramat: Árjegyzéket ingyen küld. Hazai szenekre legideálisabb a 2-aknás REKORD Ara 60 P-tffl 1-aknás REKORD 40 P-ISI HÉBER kályha- és tűzhelygyára Vilmos császár út (Hajós ucca sarok) Tel:1-246-10 tközi tenger félszigete és szükséges, hogy lakossá­gát a szigetlakók gondolkozásmódja hassa át. Ez a tenger — és most azokhoz az angolokhoz fordu­lok szavammal, akik talán rádión e pillanatban hallgatják — Anglia számára egy út, amellett a többi út mellett, amely az anyaországot távoli gyarmataival összekapcsolja. Ami másoknak csak egy út, az nekünk, olaszoknak az élet. Ezerszer megmondottuk és most újból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándékunk fenyegetni ezt az utat, de követeljük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó érdekeinket. Választás nincs és az angol birodalom gondolkozó agyvelőinek meg kell érteniök, hogy a befejezett tény létezik és visszavonhatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azonnal európaivá- A megoldásnak csak egyetlen útja van nyik­, gyors és teljes megegyezés a kölcsönös érdekek elismerése mellett. De ha ez nem követ­keznék be, amit egyébként kizártnak tartok, és ha az olasz népet bele akarnák fojtani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberként állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszántsággal, amilyen­re példa a világtörténelemben még nem volt. Béke, de felfegyverzett béke — Milánói bajtársak! Feketeingesek! Az út­irány a következő év, a fasizmus tizenötödik éve. Jelszavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de felfegyverzett béke. Tehát fegy­verkezési programunkat a levegőben, a tengeren és a szárazföldön rendszeresen tovább fejlesztjük. A nemzet minden termelési erejét fokozzuk mező­gazdasági és ipari téren egyaránt. A testületi rendszert közelebb visszük végleges megvalósításá­hoz. Ez parancs és a parancsot rátok bízom, akik­ről azonnal tudom, hogy ezt már kötelességteknek tekintitek. Az első sorban kell állnotok a császár­ság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és dicsősége megteremtésénél. A Duce beszédét az óriási néptömeg helyes­lései többízben félbeszakították és a beszéd után a Duce még mintegy tíz percig maradt a szónoki emelvényen, nézte az eléje táruló csodálatos lát­ványt: a 250.000 főnyi tömeg nemzeti színű zász­lókat lengetett és közben szakadatlanul éltette a hazát, a királyt és a császárt, valamint a Ducet-időközönként római üdvözlésre emelte karját és ezzel próbálta csendesíteni a lelkesedést. Starace pártfőtitkár rövid beszédet mondott, majd utána üdvözlést vezényelt a Ducénak, amelyre a 250.000 ember teli torokkal egy ember­ként válaszolt. Mussolini a székesegyházon ke­resztül tért vissza a kormányzósági palotába. A székesegyházban Schuster bíboros, Milánó érseke üdvözölte. Különösen lelkes éljenzés fogadta azokat a szavakat, amelyekkel az olasz kormányfő Ma­gyarországról emlékezett meg. A nagy tömeg lel­kes ünneplésben részesítette a baráti Németor­szág jelenlevő képviselőit is. A Duce beszédét egész Olaszországban közve­títették és minden város, valamint falu főterén hangszórókat állítottak fel, hogy az egész lakos­ság meghallgathassa a nagyjelentőségű nyilat­kozatot. fe A Mussolini-beszéd visszhangja a világsajtóban Berlin: Ez a reálpolitika! — Párizs: Mussolini felbátorítja a magyar revizionizmust — London: Közeledés Angliához, amely szintén sürgeti a revíziót — Genf: Kezdődnek a nehézségek — Prága: A kisantant megtorpedózása — Bukarest: Izgalom és felzúdulás a jobboldaliak között Róma, november 2. A világsajtó Mussolini milánói beszédével nagy jelentőségéhez mérten foglalkozik. A német lapok megjegyzik, hogy Mussolini beszédét Németország valamennyi rádióállomása közvetítette. Első ízben történt, hogy külföldi kor­mányfő beszédét ilyen ünnepélyesen vitték a né­met közönség elé. Ezt a rádióközvetítést, amely­nek magában véve is politikai jelentősége van, a német és az olasz hatóságok határozták el. Két­ségtelen, hogy az egyik legelső konkrét megnyi­latkozása annak a politikai összhangnak, amelyen több hónap óta Berlin és Róma dolgozott és ame­lyet Ciano legutóbbi látogatása tett nyilván­valóvá. A Deutsche Diplomatisch-Politische Korres­pondenz leszögezi, hogy az egészséges újjáépítés érdek­ében történt az, hogy Mussolini szétrombolt egyes ábrándképeket. A Duce utalt azokra a reál­politikai módszerekre, amelyekkel az életszükség­etek kölcsönös elismerése útján szilárd alapot lehet teremteni a népek barátságos és termékeny együttműködése számára. Németország már több­ízben elismerte ezeknek a természetes módszerek­nek értékét és bebizonyította, hogy az érdekeltek között lefolytatott közvetlen megbeszélés útján egészen súlyos problémákat is meg lehet oldani és el lehet hárítani az európai politikát fenyegető veszedelmeket. A Berliner Tageblatt a többi között ezeket írja: Ami a »béke megszervezésének« alapvető kérdéseit illeti, Mussolini ebben a tekintetben rá­világított arra a közvetlen problémára, amelynek a legközelebbi hónapokban már mozgásba kell jönnie. Új Európáról van itt szó, — mert így le­hetne leghelyesebben elnevezni ezt a tárgykört — olyan új Európáról, amelyről eddig csak kevés közvetlen fogalmunk van. Reméljük azonban, hogy a már meglévő tengelyből kiindulva és a többi állam együttműködésével kifejleszthetjük ezt az új Európát, mégpedig minden­­hegemónit­fantázia nélkül. A Germania ezt írja: Musslini beszéde met­szően éles lemondás volt a versaillesi és genfi ábrándképekről és az egész wilsoni Európáról. A francia sajtó némi aggodalommal fogadja Mussolini beszédét. A magyar revízióról elhang­zott szavaknak Párizsban nagy figyelmet szen­telnek. Általános vélemény az, hogy Mussolini erről szóló kijelentései szorosabbra vonják a kis­antant egységét. Egyes lapok összeegyeztethetet­lennek tartják ezeket a kijelentéseket és Musso­lininek Jugoszláviához intézett baráti szavait. Az Echo de Paris így ír: Eddig úgy tudtuk, hogy Mussolini a római csoport és a kisantant államait értekezletre akarja összehívni. A revíziós szavak halálos csapást mértek erre a tervre. Mussolini ellenzi az együt­tes biztonság és elfogadja a viszályok elhatá­rolásáról szóló német elméletet. A Népszövetség­ről tett nyilatkozata után érthetetlennek látszik, miért nem hagyta ott Genfet. Amit Mussolini a Földközi tenger kérdésének rendezéséről mondott, szinte fenyegetően hangzik. A Figaro a következőket írja: Mussolini igen örvendetes hangon beszélt Jugoszláviáról. Ugyanakkor azonban ünnepélyes formában megismételte, hogy támogatja a magyar revizionizmust. Ez az utóbbi kijelentése aligha egyeztethető össze azzal, amit Jugoszláviáról mondott. Az Ami de Peuple így ír: Olaszország visszatér a revizionizmushoz, ami kizárja minden lehetőségét annak, hogy Prágával és Bukaresttel együttműködjék. A Petit Párisien ezeket írja: Mussolini a német-olasz tengely körül szeretné csoportosítani a többi európai országot. A Duce Magyarországot nagy megcsonkított nemzetnek nevezte és a trianoni szerződés revízióját sürgeti. A Duce hátsó gondolatait ezzel kapcsolatban már régóta ismerjük, de Mussolini a kérdést még so­­hasem vetette fel ilyen nyers formában és soha­sem bátorította fel a magyar revíziós mozgalmat ilyen veszélyes módon. Másfelől Mussolini meleg felhívást intézett Jugoszláviához. Kérdés, hogy Mussolini képzelete hogyan egyezteti össze a be­szédnek ezt a két részét, vagy talán csak a kis­antant megbontási kísérletéről van szó? A lap nézete szerint ez a kísérlet kétségtelenül balsiker­rel jár. Mussolini törekvése aligha tölti el elra­gadtatással a nagyhatalmakat, amelyek nagy tartózkodással fogadják Mussolininak az együttes biztonság, az oszthatatlan béke és a Népszövetség tárgyában mondott elítélő kijelentéseit. Anglia és Franciaország politikájának éppen ezek a tételek a sarkkövei. A Journal a beszédet a reálpolitika kirobba­násának tartja, amely véget vet az ábrándoknak. A Jour nézete szerint Mussolini beszéde eré­lyes, pompás és nagyszabású megnyilatkozás volt. Mint mindig, most is az emberiesség mélységes megértéséről tett tanúságot és férfias eréllyel rá­mutatott azokra a valóságokra, amelyeknek szem­meltartása nélkül a békét nem lehet írásban meg­alapozni. A lap sajnálja, hogy Mussolini nem tett különbséget a népfront kormánya és Francia­ország kormánya között. Az angol lapok Mussolini beszédéből arra következtetnek, hogy az olasz kormány feje köze­ledni akar Nagy-Britanniához. A Times örömmel üdvözli az angol-olasz kap­csolatok megjavítására irányuló szándékot és megállapítja, hogy Nagy-Britannia nem veszé­lyezteti Olaszország Földközi-tengeri érdekeit. A Morning Post szerint Mussolini beszéde az Olaszország és Nagy-Britannia között tátongó sza­kadék áthidalására irányuló első komoly kísérlet, amely esetleg igen érdekes fejleményeket hozhat. A Daily Mail határozott hangon síkraszáll az angol-olasz-német együttműködés gondolata mel­lett és azt írja, hogy ez az együttműködés meg­akadályozhatja a civilizáció végromlását. Az angol sajtó külön kiemeli Mussolini beszé­dének azokat a feltűnő meleghangú kitételeit, amelyek igazságot követelnek Magyarországnak. A Daily Mail vezércikke ezzel kapcsolatban a következőket írja: Mussolini beszédének e része kétségkívül megtalálja az utat az angol nép szí­véhez. A Daily Mail tíz év óta sürgeti, hogy igaz­ságot szolgáltassanak Magyarországnak. Annie '­- nak is teljes erejével e nemes nemzet segítségére kell sietnie, amellyel olyan gyalázatosan bántak. Berni jelentés szerint Mussolini beszéde, ame­lyet a lapok mindjárt elhangzása után közöltek, a Svájcról szóló barátságos kijelentések miatt ki­tűnő hatást keltett. Newyorki jelentés szerint Amerikában is na­gyon sokan rádión hallgatták végig Mussolini milánói beszédét. Különösen az amerikai németek és spanyolok körében volt igen nagy érdeklődés. Rádión hallgatta végig a beszédet Roosevelt elnök is a Hyde-parkban lévő lakásán. Genfi népszövetségi körökben megjegyzik, hogy Olaszország a genfi intézmény munkálatai­val szemben a teljes érdektelenség álláspontjára helyezkedik. Mussolini milánói beszéde a helyze­tet aligha fogja rögtön megváltoztatni. December 7-én ül össze Genfben az a bizottság, amelynek feladata a népszövetségi alapokmányban foglalt elvek alkalmazásának tanulmányozása lesz. Álta­lános az a vélemény, hogy Olaszország a bizottság ülésein nem fog résztvenni. A Duce milánói be­széde — mondják a népszövetségi körökben — a Népszövetség és­­a népszövetségi elveket védő országok számára komoly nehézségek korszaká­nak kezdetét jelenti. Mussolini milánói beszéde Prágában nagy feltűnést keltett. A Ceske Slovo azt írja, hogy Mussolini kimondta a halálos ítéletet a Népszövet­ség és a népek egyenjogúsága fölött és síkraszállt a Magyarország javára teendő határrevízió mel­lett. Mindössze Angliához intézett közvetlen béke­ajánlatot­ A Pravo Lidu Mussolini­ak Jugoszláviához in­tézett barátságos ajánlatában olyan kísérletet lát, amely megtorpedózza a kisantantot, márpedig ennek éppen az lesz a következménye, hogy a kis­antant még jobban összefog. A csehszlovák jobboldali sajtó valamivel tar­tózkodóbb. A Narodny Listy annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a kisantant ismét hangsú­lyozni fogja elu­tasító álláspontját a magyar re­vizionizmussal szemben. Mussolininak a magyar revizionizmus érdeké­ben elhangzott szavai bukaresti politikai és újság­írói körüikben nagy megütközést keltettek. Kor­mánykörökben sem titkolják, hogy Mussolini be­széde kínos benyomást keltett főkép azok után a békülékeny kijelentések után, amelyek a római egyezményt aláíró államok irányában Prágában elhangzottak. Mindamellett hivatalos körökben igen tartózkodó álláspontra helyezkednek. Annál nagyobb az izgalom jobboldali és szélsőjobboldali körökben, ahol nagy volt a hajlandóság a fasiszta politika támogatására. Mussolini beszéde ezekben a körökben valóságos felzúdulást keltett. Iskolás gyermeke könnyebben viseli el az iskola terhét ha egészségét, ellen­állóképes­ségét Ovomastine rendszeres fogyasztásával fokozza. 4 Kedd PESTI NAPLÓ 1936 november 8 • A revízió ellen és mellett Róma, november 2. Egyre nagyobb hullámokat vet a milánói Muszolini-beszéd hatása. Az olasz lapok vezércik­kekben foglalkoznak a beszéd egyes részleteinek jelentőségével s kiemelik azt a lelkesedést, amelyet Mussolini kijelentései Magyarországon keltettek, és hangsúlyozzák azt az igazi és őszinte barátságot, amely, a két nemzetet összefűzi és amely a leg­súlyosabb órákban és a legéletbevágóbb" problé­mákban is mindig maradéktalanul megnyilat­kozott. A londoni Reuter-iroda budapesti távirata sze­rint Magyarországon a legnagyobb megelégedés­sel üdvözölték Mussolini beszédét, főként annak Magyarországra vonatkozó részét. Magas angol politikai körökben hangoztatják, hogy az egész

Next