Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam, 26–48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

JCutlil PESTI NAPLÓ 1937 február 2 Daranyi csütörtökön átveszi a belügyminisztérium vezetését Kozma Miklós lemondott • Darányi megtartja a földművelési tárcát is A belügyminiszter i1­én mond beszámoló­­bes­zédet Szombathelyen (Saját tudósítónktól.) Kozma Miklós belügy­miniszter bejelentette lemondását Darányi Kál­m­án miniszterelnöknek, megjelent Horthy Miklós kormányzónál és ott is hasonló bejelentést tett. Darányi hiába próbálta elhatározása megváltoz­tatására rábírni miniszterét, Kozma ragaszkodott szándéka végrehajtásához és miután a kormány­zónál is hasonló nyilatkozatot tett, az államfő is tudomásul vette a lemondást. Kozma Miklós felmentése és az ideiglenes­­utód, Darányi Kálmán miniszterelnök belügymi­niszteri megbízatásáról szóló legfelsőbb elhatáro­zás, hír szerint a hivatalos lap csütörtök reggeli számában fog megjelenni. Ezt a hírt megerősíteni látszik Darányi mi­niszterelnöknek hétfőn este tett kijelentése is. A kormány elnöke hétfőn fél hatkor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, politikai és kormányzati kérdésekről tett jelentést. Három­negyedórás audiencia után visszatért a miniszter­elnökségre. Ekkor újságírók azzal a kérdéssel for­dultak hozzá:­­ — A­ hivatalos lap reggeli száma közli Kozma belügyminiszter lemondását? — Semmit sem közöl, — hangzott Darányi­­válasza. — Szerdán este már többet mondhatok. A miniszterelnök sem a földművelési tárca betöltéséről, sem egyéb időszerű kérdésekről nem tett nyilatkozatot. Alaptalan hír Kánya távozásáról Hétfőn reggel ismeretlen forrásból kombiná­ciók egész sorozata került napvilágra a kormány állítólagos lemondási szándékával kapcsolatban. E kombinációkban — meglepetésszerűen — fel­bukkant Kánya Kálmán külügyminiszter távozá­sának híre is. A hír mindenkit meglepett, aki ismeri a külügyminiszter kivételes helyzetét nem­csak a kormányban, hanem az egész közéletben is. A kormányzó legteljesebb bizalmát élvezi és nincs a magyar parlamentnek egyetlen polgári pártja sem, amely külpolitikai irányától, jelentős eredményeitől megvonná az elismerést és a bi­zalmi szavazatot. Munkájában nemcsak a kor­mánypárt, hanem az ellenzéki pártok vezető té­nyezői is teljes odaadással támogatják. Miért kel­lene lemondania? Hétfőn délelőtt megjelent a hivatalos cáfolat: »Egy hétfő reggeli lapban Kozma Miklós belügymi­niszter lemondásának hírével kapcsolatban kombináció jelent meg arról is, mintha Kánya Kálmán külügymi­niszter is a kabinetből kiválni szándékoznék, illetékes helyen ezzel szemben a legkategórikusabban megállapít­ják, hogy a hír minden alapot nélkülöz. A külügyminisz­ternek tulajdonított gondolat soha fel nem merül­t. Sem­csak a közvélemény, hanem a kormány is erről a telje­sen komolytalan hírről a szóbanforgó lapból értesült.« Kozma lemondása­ ­Az Est hétfőn délben megjelent számának élén jelentette, hogy Kozma Miklós belügyminisz­ter lemondott és a kormányzó a lemondást tudo­másul vette. Ezzel a kategorikus bejelentéssel megkapták a megerősítést mindazok a híresztelé­sek, amelyek Kozma Miklós távozási szándékával kapcsollatban a politikai világban lappangva éltek vagy nyíltan felröppentek azóta, hogy a kisgazda­párt és a miniszter között támadt ellentétet köl­csönös nyilatkozattal elintézettnek jelentették. Kozma belügyminiszter múlt vasárnap a késő esti órákban megjelent Darányi miniszterelnök magánlakásán, ahová a kormányelnök hívására megérkezett Eckhardt Tibor is. Az itt lezajlott tanácskozáson határozták el a Klein Antal szek­szárdi beszéde nyomán született és a kényes poli­tikai helyzetben jelentőségteljessé vált összefér­hetetlenségi ügy likvidálását, Kozma Miklós­t­s Klein Antal afférjának mindkét felet kielégítő nyilatkozatokkal való elintézését és itt vált végle­gessé az a tény, hogy Kozma Miklós még berlini ut­azása után bejelentett kívánságához ragaszko­dik, s kiválik a kabinetből. A belügyminiszter a Parányi-kabinet megalakulása napján lezajlott Nép-palotaforradalom óta ismételten hangoztatta a m­iniszterelnök előtt azt a meggyőződését hogy személye bizonyos vonatkozásokban akadályoz­hatja a kormány politikai szándékainak é­rvénye­sítését s ennek a meggyőződésnek azzal is súlyt adott, hogy többször felajánlotta lemondását. Ed­­dig engedett az államfő kifejezett óhajának tis Darányi miniszterelnök rábeszéléseinek, most­­ azonban megmásíthatatlannak mondotta elhatá­rozását. Harc Mártonért ellen A belügyminiszternek két irányban voltak politikai harcai a miniszteri székben. Egyfelől védekezne kellett Marton Bélának és a kormány­párt jobboldali radikális szárnyának támadásai ellen, amelyek Kozmának a pártszervezet és a közigazgatás viszonyáról vallott, Martonival hom­lokegyenest ellenkező és Gömbös miniszterelnök­nél a lehetőségek határáig érvényesített felfogá­sából származtak. A Márton-csoport támadásai Gömbös Gyula életében a kulisszák mögött súj­tottak le több-kevesebb hevességgel, Gömbös azonban tudta értékelni azt az erőt, amit Kozma képviselt a kormányában, ragaszkodott miniszte­réhez és elutasította a buktatási kísérleteket. Gömbös Gyula halála után Martonék ismét fel­vonultak Kozma ellen, ezúttal Bárczay Ferenc Eckhardt Tiborral szimpatizáló csoportjával együtt s ebből a közös hadrendből született az alaptalan feltevés, hogy Eckhardt közeledett Marton Bélához. Sohasem fog kiderülni, hogy tulajdonképpen milyen erőt képviseltek a Darányihoz felvonult •»Kozma-buktató” megbízottak, mert a jelentések­ben szerepelt 80 ember közül legalább a fele nem tudta, hogy mit akarnak tőle, mikor Gömbös Gyula haldoklásának szomorú napján aláírattak a képviselőkkel egy évet, — ezt nevezték később a Kozma-ellenes mozgalom alapokmányának, — amely szerint szükségesnek tartják a Gömbös ál­tal kezdemé­nyezett keresztény, és nemzeti irány folytatását, ezért csoportba tömörülnek, amelynek — ez volt a lényeges és megtévesztő! — nincs sem Darányi, sem Ivády, sem Sztranyavszky Sándor ellen irányuló éle. A kormányra lépő miniszter­elnök a legenergikusabban visszautasította az •»összeesküvők* Kozma mellőzésére irányuló kö­vetelését és ezután Kozma Miklós két hétig alig csinált mást, minthogy fogadta a kimagyarázko­dásra jelentkező kormánypárti képviselőket . . . Kétéves küzdelem a kisgazdapárttal A támadások másik — politikai jelentőség szempontjából súlyosabb — része a kisgazdapárt felől érte a belügyminisztert. Az 1935-ös választások lezajlása után Eckhardt Tibor megjelent régi barátjánál, a belügyminisz­ternél és heves szemrehányásokat tett a választási erőszakosságok miatt. Kozma elhárította magáról a felelősséget, a kisgazdapárt azonban nem elége­dett meg ezzel és abban a páratlanul szenvedélyes rohamban, amit Eckhardt és a vezetése alatt álló párt a kormány pozíciója ellen intézett. Gömbös Gyula mellett Kozma Miklós volt a támadások célpontja. Másfél esztendeig több-kevesebb erővel folytak a támadások, minden újabb panasz, amely ellenzéki érzelmű vagy a kisgazdapártban szere­pet játszó vidéki polgárok sérelmeiről a kisgazda­párt központjába érkezett, újabb és újabb tápot adott a harcnak. " Mikor Gömbös Gyula meghalt, a kisgazdapárt­ban úgy érezték, hogy a pártnak nincs oka bízni Kozma Miklósban s ezzel a véleménnyel magya­rázták, hogy Bárczay Ferencék is felvonultak Kozma minisztersége ellen. A Darányi-kormány bemutatkozása után Eckhardt bizalmat nyilvání­tott a miniszterek egész sora iránt, de kijelentette, hogy »nincs bizalma a belügyminiszter iránt­. Rö­vid fegyvernyugvás után, meglepetésszerűen hang­zott el és Klein Antal által a felszólalás idején nem is sejtett hullámokat vert a szekszárdi tám­a­dás, azután Eckhardt újévkor magáévá tette Klein Antal támadását. A lemondás előzményei Kozma, aki kétéves minisztersége alatt hatal­mas népegészségügyi program megvalósításának alapjait vette meg Johan államtitkár segítségé­vel s nem titkolta, hogy ezt a munkát miniszteri tevékenysége leglényegesebb részének tekinti, kénytelen volt energiája egy részét harcra fordí­tani. Harcolt, mert támadták. Sokszor harcolt emberek miatt, akiknek egyéni akcióihoz semmi köze sem volt, de az ellenzék min­dig neki nyúj­totta be a politikai felelősség váltóját... Közben a Darányi-kormány igen értékes és önzetlen támogatást kapott a maga politikája mögé Eckhardt Tiborban és pártjában. Ferde helyzet vo­t, hogy Eckhardt a legteljesebb mér­tékben támogatta Darányi Kálmánt, közben a leg­hevesebb harcokat vívta Darányi belügyminiszte­rével. Kozma ismételten felajánlotta Darányinak, hogy szívesen meghozza az áldozatot a pártközi békéért, visszavonul a belügyi tárca éléről. Nem is érezte áldozatnak a visszavonulást, akik ismerik, tudják. Nem akart miniszter lenni, Gömbös Gyu­lának hozott baráti áldozatot, mikor elhagyta ki­vételes gazdaszari pozícióját, vasenergiával terem­tett vállalatai élén s tárcát vá­llalt. Hajlandó volt bármikor lemondani a bársonyszékről. Darányi azonban nem akart lemondani Kozma munkájá­ról. Nem akart most sem, Kozma azonban ragasz­kodott a távozási szándékához. Ilyen előzmények után történt meg Kozma Miklós lemondásának bejelentése. Az V. osztályú főhúzásokra TScSkuél vásárotito* Ny­e­remény húzások február 9-től március 11-ig A főbázisok egész tartamára érvényes sorsjegyárak­­ Nyolcad P 17.50 Negyed P 35.— Fél P 70.— Egész P 140.— Elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 P 7/köUA.Java cl. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Telefon: 1­ 809-61, 1-820-66. Darányi vezeti a földművelési és belügyminisztériumot Utódjául Mikecz Ödön államtitkárt emlege­tik, átmeneti időre azonban Darányi Kálmán mi­niszterelnök fogja átvenni a belügyi tárca leg­főbb irányítását is. Ez az elhatározás nyilván abból a megfontolásból eredt, hogy a legközelebbi hónapok belügyi programja az alkotmányjogi ja­vaslatok kidolgozása lesz, ez a­ témakör pedig a legszorosabban kapcsolódik Darányi miniszter­elnök személyéhez. A belügyminisztériumot ter­mészetesen Mikecz államtitkár fogja vezetni. Kozma kiválása a kabinetből esedékessé tette a földművelési tárca betöltését is. Ezt a tárcát magának tartotta fenn a miniszterelnök, Mar­schall Ferenc államtitkár vezeti a minisztériumot. Politikai körökben elterjedt a hír, hogy Darányi hétfői kormányzói kihallgatása Marschall Ferenc miniszteri kinevezésével is kapcsolatos lesz, ezt a kombinációt azonban nem erősítették meg a té­nyek. Értesülésünk szerint változatlanul Mars­hall Ferenc a földművelési tárca elsőrangú jelöltje, kinevezése azonban egyelőre halasztást szenved. Vay László államtitkárjelölt Alaposnak látszik az a feltevés, hogy ha Mar­schall miniszteri tárcát kap, báró Vay László deb­receni főispán kerül a földművelési államtitkári székbe. Változásokat várnak a főispáni karban A belügyminiszter lemondásának hivatalos publikálása után a főispáni kar tagjai benyújtják lemondásukat. Ez a politikai szokás, amelynek most messzebbmenő következményei lehetnek. Valószínűnek mondják, hogy a miniszterelnök — mint belügyminiszter — néhány főispánt nem fog megerősíteni tisztségében, hanem mást nevez ki helyettük, amivel még szorosabbá válnék a kor­mány viszonya a polgvár­ ellenzéki pártok, külö­nösen a kisgazdapárt felé. Mezőtúr, Szombathely és Ipolyszalka képviselőt választ? Borbély György szolnoki főispán állítólag a miniszterváltozástól függetlenül távozni kíván. Ha nem sikerül őt elhatározása megváltoztatá­sára rábírni, báró Urbán Gáspár főispáni kine­vezése várható, ami egyúttal képviselőválasztást jelentene Mezőtúron. Szombathelyen is képviselőválasztás lesz, mert Kozma Miklós mandátumát sem tartja meg, hanem átmegy a főrendiházba, amelynek örökös tagja. A belügyminiszter értesítette választóit, hogy 10-én este Szombathelyre érkezik, 11-én be­számolót mond. Lehetséges, hogy már akkor be­jelenti a mandátumáról való lemondást. Választás lesz az ipolyszalkai kerületben is. Politikai körökben a belügyminiszter felmentésé­vel egy időre várják Budapest főpolgármesterének kinevezését. Változatlanul Karafiáth Jenőnek, az ipolyszalkai kerület képviselőjének, a volt kul­tuszminiszternek személye áll előtérben. Örök igazság hogy csak ép testben lehet ép lélek Aki I hozzá szervezetének erősítéséhez, egész­a reggeli- és uzsonnatejhez 2 — 3 kávés­­ségének fenntartásához. Ovomaltine a kanál Ovomaltine-t tesz, igen sokkal járul­­ táperő és vitaminok koncentrációja.

Next