Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam, 26–48. szám)

1937-02-24 / 44. szám

Sjerdst PESTI NAPLÓ 11:37 február 24 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Idegenforgalmi aggodalmak a holtszezonban Az utóbbi hónapokban megcsappant az utasforgalom a devalvációs országokból és a magyar vidékről is Ide­genf­org­alm­i­unk alakulásában az utóbbi hónapokban következett be az a megtorpanás, amitől a külföldi devalvációk óta tartani lehetett. Bár ez az időszak az idegenforgalom szempontjá­ból egyébként nem szokott jelentős változásokat hozni, mégis feltűnő volt, hogy különösen a deval­­ixáló országokból való utasforgalom az előző é­vvel szemben igen jelentősen visszaesett. Szakemberek azt mondják, hogy tömegesen maradtak el a tár­sasutazások és a statisztikában tapasztalható visszaesés elsősorban ezzel magyarázható. Emellett azonban feltűnő volt, hogy ugyan­ekkor a belföldi utasforgalom,­­•úgyis a vidékről •.Budapestre érkező utasok száma szintén lényege­sen megcsappant. Annál érthetetlenebb ez a jelen­ség, mert az előző évvel szemben határozottan javult a mezőgazdasági konjunktúra, amikor rende­erint növekedő utasforgalomra is lehet számítani, másrészt pedig ugyanekkor a MÁV­­személyforgalma mintegy 10 százal­ék­kal emelke­dett az előbbi évhez képest. Egyesek az idegen­forgalmi statisztika hiányosságában keresik en­nek az érthetetlen jelenségnek a magyarázatát, míg mások véleménye szerint a közlekedési vi­szonyok javulása tette lehetővé azt, hogy sokan reggel érkeznek és este utaznak el a fővárosból anélkül, hogy itt megszállnának. Az utasforga­lomnak ez a része tehát nem is juthat kifejezésre a statisztikában. Annyi kétségtelen, hogy ezek az adatok alá­támasztották és növelték az idegenforgalmunk jövőjével kapcsolatosan az érdekeltség részéről táplált aggodalm­akat. Attól tartanak, hogy a főszezonban még inkább érvényesülni fog a most tapasztalható visszaeső tendencia. Annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak a további könnyítéseknek, amelyekről számos külföldi relá­cióban ismételten szó volt. Értesülésünk szerint a magyar kormány is megértéssel és jóindulattal keszéli ezt a kívánsá­got, hogy a vízumkényszert függesszék fel az ide­genforgalom szempontjából tekintetbe jövő o­­szá­syok egész sarsával szemben. A gyakorlati megol­dás azonban, mint kiderült, szinte elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, azemelyekért az illetékes ma­gyar kormánytényezők nem is tehetők felelőssé. M­E erről az oldalról idegenforgalmunk további könnyítéseket a közeljövőben aligha remélhet. Meg kell tehát találni a módját, hogy más módon, mi­s eszközökkel hárítsák el a® idegenforgalmunk út­jában álló akadályokat. A paprikamalmok elbocsátják munkásaikat • a Hangya két új paprika­malmot épít A paprikaforgalom tavalyi megrendszabályozásával előállott fonák helyzetet betetőzte az A kormányrendelet, amely most szabályozta a paprikamalmok munkaidejét, úgyszintén őrlési kvótáját. Eszerint az üzemek negyed­évenként és kopáronként 42 mázsa paprikát te­rletnek fel, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy hónapban­­legfeljebb 8—10 napig dolgozhatnak és akkor is csak fé­l nappali órákban. Ez a rendelkezés máris azzal a követ­kezménnyel járt, hogy a szegedi és kalocsavidéki m­al­m­ok Alkalmazottaik jelentős részét elbocsátották. A Hangya ugyanis, amely ezideiszerint a paprika­értékesítés legtöbb szerve, nagy készletekkel midirkép­zik s ezeket csak nyomott áron tudja értékesíteni, az exporttevékenység pedig ugyancsak rend­kivü­i vontatott. Ezért korlátozták most a paprika malmokon keresztül forgalomba bocsátható új készleteket. l­e van a korlátozó rendelkezésnek taás magyarázat;) is, mégpedig az, hogy A ttontya k­öi­vetlen­ül a rendelet kibocsátása előtt két új malom építésébe kezdett s az a törekvése, hogy ilyen módon magához vonja az egész forgalmat, úgy halljuk, hogy a régi törzsökös szegedi és kalocsai őrlőüzemek a legnyomatékosabb formában tilta­koznak szerzett jogaiknak ilyen módon való megcsonkí­tása ellen. Vagyonadó, amelyből a tartozások nem von­hatók le. Legutóbb ismertettük az adókivetések-ről szóló új pénzügyminiszteri rendeletet, amely­nek egyik furcsa pontjára hívják most fel figyel­münket. A rendelet 11. szakaszának 3. pontjáról van szó, amely a házszövetkezetek, illetve a ház­részvénytársaságok adózásáról tartalmaz intézke­déseket. Ezeket az ingatlanokat ép olyan módon kell értékelni, minthogyha magánszemélyek tu­lajdozcá­jan lennének, vagyis a nyersházbérjöve­delem flyolcstorosától egészen tizenötszöröséig terjedő kulcsok alapján. A rendelet azonban meg­feledkezik arról, hogy a­ részvénytársaságnak tisz­tvédjái, passzívái is vannak, amelyek ilyenfor­mán nem is hozhatók levonásba, nem juthatnak kifejezésre a megadóztatott aktívák mellett. Szakemberek szerint a rendeletnek ezen a hiá­nyosságán feltétlenül változtatni kell. Előléptetések a Leszámítolóbankban. A közgyűlés alkalmával Zechmeiser Oszkár igazgatóhelyettest igaz­gatói címmel, Bert­a Sándor, Filesz Alidor és Vukovári Tivadar cégvezetőket aligazgatói címm­el ru­házták fel. Cégvezetek lették Gábor Lázló, Glazewski Ádám, Ho­ni­ch Miklós. dr. Molnár IStófié, Pető László és Sehisf­kom Kornél főtisztviselők. Domokos Árpád fiókigaz­gatóvá neveztetett ki. Nagyobb építkez­ések a fővárosban. A polgármester a kö­vetkező nagyobb építkezésekre adott engedélyt­ Keresz­té­­m­y Ödön és neje Lipótvárosi park­ja. nyolcernek.Eíres torház, a polgári Lakásépítő kft. Thurzó köz 7-a. néifyeMSietas bérház, Kistdézki György és neje Jjaáló­­11­9­. egyemeletes lakiVhAztoldalftk, Kl Ai­mann Tivadar .law n­eea si­z. egyemeletes lakóház, Wolf Sándor és lat­sai Előd ucca 4. három­amelítő bérhét, a Magyar 1?­u­g­gyantaárugyár rt. ,1 u­rali­tus Utca 5. egyemeletes mfi-Hely- és öM.ö*6tOldalék. K­o­h­m­a­n Mór, Szabó János, K­o­h­á­­­z Milísa és Vágó Lipótvárosi park 17. nyolceme-Ki­tfts bérház és dr. Pfeisich Kornél és neje Margit körút 65. hatemeletes bérház. Németország! áruforgalmunk aktívuma egy év alatt 17-ről 6 millióra esett vissza. Ismeretes, hogy a magyar külkereskedelmi forgalomban úgy a kivitel, mi­rt a behozatal számláján első helyen szerepel Németország. Ez így volt már 1935-ben is. De míg 1935-ben komoly gondot okozott a Nemzeti Banknak, hogy mit kezdjünk a nagyon fölszaporodott márkaköve­l­veinkkel, múlt évben ilyen gondjaitok már nem voltak, mert a magyar­német klíringszám áll a követeléseink ö­sseg­, az előző évihez képest erősen swikkent. Mert igaz ugyan, hogy 1966-ban a Németországba irányuló kivitelünk 8,5 millió pengővel emelkedett, viszont a behozatalúnk 20,5 millióval hőtt meg. Ennek az volt: a következménye, hogy az 1936. évi külkeres­kedelmibbk aktív szaldója Németországgal szem­ben már csak ötmillió pengő volt az előző évi 17 millió helyett. Hogy a német klíringszámlán en­nek ellenére még mindig 15—17 millió a járandó­ságunk, az az 1935-ről áthozott nagy követelé­seknek tulajdonítható, melyeket a németek áru­szállítással még nem tudtak kiegyenlíteni. Mi történik a bankrészvények jegyzése körü­l? u­tóbbi napokban élénk üzlet fejlődött ki a hivatalosan nem­ jegyzett bankrészvények piacán. Kedden is nagyon sok bankirészvényt Cserélt gazdát és a nagy forgalom mellett itt egyfős fél elvést­ék tény­­­eges árfolyama kérdésében K&mdb- viták keletkeztek. Az ügynökök egy része ugyanis tiltakozott egyik-másik részvény nem hitetes kurzusának e lapokban való közzététele illen, mondván, hogy ilyen kötések Valóságban nem fordultak elő és ők élén az alkoti ügyfeleik fllegbízásait nem tudnák lebonyolítani. A szenvedélyes vitákat azzal zárták le az ügynökök, hogy a tőzsdetanácstól kérni fogják a bank­részvények hivatalos jegy­lésének elredelést. Állítólag addig is, míg ezt a kérdést a tőzsde vezetősége a ban­kokkal megvitatja, el fogják rendelni a bankrészvény piacán az árak alakulásának ellenőrzését, amit naponta a tőzsdeteremben tartózkodó egy-egy tőzsdetanácsos fog végezni. A MOKT­VB közgyűlése. A Magyar Országos Köz­ponti, Takarékpénztár dr. Meizler Jenő Vezérigazgató elnöklete alatt e hóna­p 23-án tartotta meg 11­. évi ren­des közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság összes javaslata Változalanul­­elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 873.535.tó pengő nyereségből az osztalék­szelvényeknek e hónap 24-étől történő beváltására, úgy mint az előző évben, darabonként egy pengő, vagyis összesen 201l.003 pengő fordíttassék, a külön­­tartalék 100.000 pengővel dotáltassék, a takarékpénztár nyugdíj­pénztárába 80.d­fl. pengő, az alkalmazottak segélyezésére szánó alapba 10.000 pengő ataltasíték és 40 000 pengő a hivatalnokok külön jutalmazására fordíttassék, a fenn­maradó 390, 181.48 pengő pedig az 1937-iki üzletév szám­lájára fitessék elő. A megejtett Válásítások folyamán az igazgatóságba egyhangúlag Bessenyey Ferenc, dr. Delmár Emil, Haggenmacher Henrik és Schimanek Emil újból, dr. Hof­er Rudolf és dr. Pfersich René új tagokként megválasztattak, végü­l a válasítmányb­a dr. P. Ábrahám Béla, Dán Béla, Ringer Károly, Marczivich Ottó és Szontágh Jenő régi tagok újból, továbbá Balázs László, Sszenyi Jenő, dr. Frankel Pál, Nagykovácsy Miled­ko, dr. Olgyay István, dr. Oppler­­Emil, Pekáry István, dr. Perger Ferenc, Ranzenberger János, Trenkó Jenő, dr. Tuzson János, dr. Vámossy Zoltán, vitéz Kere­bély László, dr. Zádor Béla és dr. Zimmermann Ágost új tagokat egyhangúlag megválasztottak. Megemlítjük, hogy az igazgatóság évi jelentése nagyon érdekes és szemléltető képet ad Magyarország elmúlt évi gazdasági és pénzügyi viszonyairól és ezek keretében a takarék­pénztár tevékenységéről. Rézbányák részvényeiért minden pénzt megadnak,­­ aranybányák részvényeire nincs vevő Beszámoltunk Ar­feil a viharos hosszról, mely hétfőn robbant ki a londoni fémpiacon és az eddig is elég magas árakat rekordmagasságokba szöktette föl. A réz, ólom, cink stb. ára kedden is kivette a részét ebből a hosszból. Aminek a City vezetői egyáltalában nem örül­­nek, mert nyugtalansággal tölti el őket, hogy a piac irányítása kisiklott a kezükből és a spekuláció kezébe került. A nemzetközi fémpiacon ugyanis, a fegyverke­zési verseny miatt nagyon megnövekedett árukereslet mellett, utóbbi napokban olyan óriási arányú spekulátá­cies vásárlások történtek, amelyek hatása nem is lehe­tett más, mint az árak szédületes emelkedése. A nem­zetközi spekuláció arra számít, hogy ilyen rendkívüli időben a fegyverkezés céljaira szükséges nyersanya­gokért minden árat megfizetnek a vevők és így nincs semmi kockázat az áfák felhajtásában. (Amiben alkal­masint igazuk lesz.) . Érdekes, hogy ugyanakkor, mikor a nyersanyagok londoni piacán kirobbanó hossz van, a londoni érték­tőzsdén az »aranyszélű« állampapírok, a konzolok árfo­lyama nap-nap után hanyatlik és a részvények körü­l is csak azok emelkednek, melyek nyersanyagtermelő vállal­atokhoz (rézbányák, kaucsukfe­rt­­ő vállalatok stb.) vagy a szorosabb értelemben vett hadiiparhoz tar­toznak. Miközben az amerikai rézbányák részvényeiért valósággal legázolják egymást a londoni, newyorki, párizsi tőzsdék játékosai, az aranybányák részvényei kimentek a divatból, ezek iránt most senki nem érdek­lődik. Ausztria januári búfeiszü­kségletét majdnem teljes egészében nálunk fedezte. Ausztria januárban 1158 vá­gón búzát importált az előző hónapban vásárolt 1334 vagonnal szemben. Magya­ország januárban 1113 Vágón búzát vitt az osztrák piacra. Rozából 143­ (áöóO) vagont vittek be a® osztrákok. Ebből Lengyelország 60 il, Ma­gyarország 600 és Románia 135 vagont szállított.­ A Dreher-konszern terjeszkedése a szálloda­iparban. A Pállod­a kölcsönök folyósítása ügyé­ben az OTI és a vidéki szállodák között folyó tár­gyalások eddig nem vezettek megfelelő ered­ményre- Az OTI ugyanis csak olyan kölcsönöket akar folyósítani, amelyekre százszázalékos garan­ciát kaphat, ez a biztosíték viszon­t a legtöbb vi­déki szállodai vállalkozásnál hiányzik. Hír sze­rint a Dreher-féle szállodai konszern akar­­t for­galmasabb Vidéki szállodák, részére renoválási hi­teleket nyújtani. Állítólag Dreh­erék hajlandók esetleg érdekeltséget is vállalni egy-két vidéki, szállodánál. Hantos Elemér előadása »Az új ipari forradalomról«. A Cobden Szövetség mai előadóestjén Hantos Elemér ny. államtitkár, egyetemi tanár érdekes előadást tartott »Az új ipari forradalomról«. AZ ipari nyersanyagokért Világszerte dúló harc leghevesebben a kőolaj körül folyik, amit az olasz-abesszin háború alkalmával elren­delt olajmegtorlás tett szembetűnővé. A kémiai tudo­mány segítségével ma már nemcsak a nyer­sanyagokat tudjuk pótolni, hanem olyan műanyagokat is tudunk előállítani, amelyek a természetes anyagokat minőség és használhatóság tekintetében felülmúlják. Példa erre a szintetikus kaucsuk, amelyet mészből és szénből állí­tanak elő. A világgazdaság jövője, valamint az emberi­ség szolidaritása szempontjából megnyugtató jelenség, hogy az ipari forradalom csak egyes iparágakb­an ért el sikereket és hogy a százszázalékos önellátást még a nyersanyagokban bővelkedő országok sem tudják saját határaikon belül megvalósítani. Az első ipari forrada­lom a technika jegyében, a második ipari forradalom a kémia jegyében született meg. Szükség van egy új forra­dalomra, amely a szellem jegyében indul meg, amely a szellemiség uralmát fiolná meg az anyagiság, az erő­szak felett — ezzel fejezte be Hantos Elemér mindvégig érdeklődéssel hallgatott előadását. A Hitelezői Védegylet bűnvádi feljelentéseket tesz a rosszhiszemű adósok ellen. A Magyar Hitelezői Véd­egylet több vidéki és fővárosi fizetésképtelenségi ü­gy­ben megállapított visszaélések megtorlása céljából bűn­vádi feljelentések benyújtásával szorgalmazza, hogy az igazságügyi hatóságok szigorú intézkedései elejét ve­gyék a rosszhiszemű adósok hiteli visszaéléseinek. A Hitelezői Védegylet akciói, melyek az igazságügyi ható­ságok részéről megértő támogatásban részesülnek, nem­csak a bűnügyi megtorlásra, hanem főként a megelő­ző hitelvédelem céljainak előmozdítására irányulnak. Fizetésképtelenségek. A budapesti törvényszék elrendelt« a csődönkívü'ili kéntrszerB£?et»légi eljárást Kardos Adolf és Fiai (Gorove utva 3.) lx.1. bőr- és cipőkellékkeresked­ők ellen. Vagyonfelügyelő dr. Szabó Elemér. Követelések be­jelentése március 13 ig az ÖHÉ központi&vád. Gyártó fát (Pannónia ne« 22.) bej. kötő-szöv3 gyáros és Erdősi Ernőné ezü­l. Peutsch Aranka (Rákóczi út 82.) Cipőkeresken­y kényszeregyességi ügyében a tü­rvénysz­ék az egyességet jóváhagyó vég»,ést jo«erő«nek nyilvánított». csőd. A bu­dapest törvényszék csődöt nyitott dr. Ker­tész Jánosné, a Kertész J. Tódor sport- és játékárukeres.­kedlő cég (Béesi ueca 2.) tu­lajdonosa ellen. Csődbiztos dr. vitéz Szatmáry József, tömeggondnok dr. Szabó Elemér. Követelések bejelentése március 27-ig.

Next