Pesti Napló, 1937. március (88. évfolyam, 49–71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
3 Reddi PESTI NAPLÓ 1937 március 2 Kánya külügyminiszter: A magyar külpolitika alapköve a béke szolgálata „Bízom benne, hogy a Duna-medencében sikerülni fog idővel olyan állapotot teremteni, amely a valódi, tartós béke zálogát foglalja magában" — fagndta a külügyminiszter (sajót tudósítónktól.) A Hivatásos Külföldi Laptudósítók Egyesülete hétfőn este a Gellért márványtermében vacsorát rendezett Kánya Kálmán külügyminiszter tiszteletére. A vacsorán megjelent a budapesti diplomáciai testület több tagja, közöttük gróf Vinci olasz, Montgomery amerikai, Jsaar Baarenfels osztrák, Koler cseh, atoitáv bolgár követ, Werkmeister német, Gascoigne angol, Mycielski lengyel, Broye svájci ügyvivő. Részt vett a vacsorán báró Láng Boldizsár, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Eckhardt Tibor, Rákóczy Imre, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Szent-Istvány Béla külügyi sajtófőnök, gróf Csáky István, a külügyminiszter kabinetfőnöke, vitéz Marosy Ferenc követségi tanácsos, Durnigy Ferenc, a külügyi sajtóosztály helyettes vezetője és több, Budapesten tartózkodó külföldi újságíró, köztük John Walter, a Times főrészvényese és Rademacher von Unna, a birodalmi német sajtóiroda vezetője. A vacsora folyamán Nelky Jenő, az egyesület elnöke Magyarország kormányzóját köszöntötte fel, majd üdvözölte a megjelenteket és örömének adott kifejezést, hogy az egyesület tagjai körében üdvözölheti Kánya Kálmán külügyminisztert, akit ma választottak meg az egyesület védnökévé. — A külföldi sajtó levelezőinek különösen nehéz feladatuk van Magyarországon, — mondotta Nelky Jenő. — Először azért, mert a magyar nyelvet nem ismerik, másodszor, mert az Oztraka magyar monarchia fennállása idején a külöld keveset hallott Magyarországról, végül különösképpen azért, mert a monarchia felbomlása után a közönséget egymásnak ellentmondó saktohadulatok befolyásolták, s ennek eredménye az volt, hogy a külföldön sok helyen ma sem ismerik pontosan Magyarországot, Magyarország politikáját és törekvéseit. Kánya külügyminiszter az üdvözlésre válaszolt: — Őszintén köszönöm azokat a szívélyes javakat, amelyeket a Hivatásos Külföldi Laptudósítók Egyesületének nevében annak elnöke, Nelky Jenő úr, hozzám intézni szíves volt. örömmel jelentem meg a nemzetközi közvélemény eminens képviselői között, teljes ismeretében annak a hivatásnak, amelyet a sajtó, mint a népekközötti szellemi kapcsolatok közvetítője, a modern nemzetközi életben betölt. Meg vagyok győződve arról, hogy nehéz hivatásukban egy cél, a béke szolgálata lebeg szemeik előtt, tehát ugyanaz a cél, amelynek biztosítása a magyar kormánynak is fő igyekezete és az egész magyar külpolitikának alapköve. Nem szándékozom ehelyütt azoknak a bonyolult nemzetközi kérdéseknek megvitatásába bocsátkozni, melyek Európa lakosságát ma annyi gonddal töltik el és amelyeknek késlekedő megoldása a pesszimistákat sötétlátásra készteti. A magam részéről feltétlenül bízom abban, hogy ha talán csak hosszú tárgyalások után is, de sikerülni fog az európai hatalmaknak a mindenki által kívánt megegyezésre jutniuk és sikerülni fog idővel a Magyarországot elsősorban érdeklő Duna-medencében is olyan állapotot teremteni, mely a valódi, tartós béke zálogát foglalja magában. Azt hiszem, valamennyiük előtt ismeretesek a magyar külpolitika célkitűzései, amelyek hivatalos megnyilvánulásokban ismételten kifejezésre jutottak: hű és feltétlen ragaszkodás barátainkhoz, minden kalandtól való tartózkodás és végül egyengetése a korrekt viszony útjainak, amaz államok felé, amelyektől ma még többkevesebb ellentét elválaszt. — A békés és természetes fejlődés hívei vagyunk és maradunk, tisztában lévén azzal, hogy ez az út nehéz és göröngyös, de végeredményben mégis a kölcsönös engedmények alapján egy kölcsönös jóakarattól áthatott megegyezéshez fog vezetni. — Nem titok senki előtt, hogy a politikai blokképződés és a fegyveres szövetségek ellenzői vagyunk. Hiszen a legjobb akarattal sem látjuk, miként lehet katonai egyezmények kiterjesztése útján a világ boldogulását biztosítani. Mi ezt csak abban a törekvésben véljük felismerni, mely arra irányul, hogy a függő kérdéseket közös egyetértésben oldjuk meg. Az első feladat ezen az úton a bizalom helyreállítása. Csak a fokozatosan helyreállított kölcsönös bizalom fogja lehetővé tenni az igazi béke megvalósítását célzó erőfeszítéseink sikerét. Eme cél előmozdításában a sajtóra rendkívül nehéz és kényes feladat vár, mert sok esetben a felelősségből majdnem akkora rész hárul rá, mint a külpolitika hivatalos irányítóira. Ama reményemben, hogy e megállapításom META DI SORTEMA 1300 m magaságban, Milánótól 3 órányira. Olaszország legelső tüdőszanatóriuma. Világhírű gyógyintézet, mely az orvostudomány legmodernebb újításaival van felszerelve és elsőrangú kényelemmel berendezve. — Összes szobák délre nyílnak és loggiások. Teljes pompás napi ellátás egyágyas szobával már 45, fürdőszobás különálló appartementek már 60 lírától, orvosi kezeléssel stb. Mnden szobában interurbántelefon, rádiókagyló. — Felvilágosítást nyújt és prospektussal szolgál a szanatóium igazgatósága Pine di Sortenna és Az Est Utazási Irodája. megértésre talál, emelem poharamat a külföldi sajtó jelenlevő tagjainak egészségére! A külügyminiszter beszédét nagy tetszéssel fogadták, a vacsora résztvevői melegen ünnepelték Kánya Kálmánt. „Németország elvileg igényt tart gyarmatbirtokra" „Németország nem akar világkereskedelemellenes gazdasági politikát követni" — A német-olasz közös védekezés a bolsevizmus ellen — A német egyenjogúság és a fegyverkezési verseny Ribbentrop beszéde a német négyéves tervről és a volt német gyarmati birtok visszaadásáról Lipcse, március 1. : Ribbentrow nagykövet a nemzeti szocialista német munkáspárt gazdaságpolitikai bizottságának tavaszi gyűlésén nagy beszédben foglalkozott a négyever tervvel és állást foglalt a Német Birodalomnak a gyarmatokra való joga kérdésében. „A négyéves tervet a külföld kényszerítette Németországra" A világ nagy gazdasági területei, Franciaország, Amerika és a Brit Birodalom — mondotta — védvámokkal annál inkább elzárkóztak, minél nagyobb kivitelre törekedett Németország a fanatikus teljesítés vágyától hajtva. Az alapjaiban megingatott német gazdaságot csak akkor lehet ismét felépíteni, mikor Németország nemzeti szocializmusa Közép-Európában a nyugalom, rend és biztonság bástyáját teremtette meg. Ma azt lehetne mondani, hogy az egységes Németország számára nincs örökké megoldhatatlan gazdasági probléma, azaz a német gazdaság önállóan is abban a helyzetben van, hogy a német népet eltartsa. A német gazdasági élet vezetői azonban az utóbbi években hatalmas erőfeszítéseket is tettek, hogy lehetővé tegyék a rendes árucserét a külfölddel. Miután több kísérlet sikertelen maradt, hogy átfogó nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat létesítsünk, elhatároztuk a négyéves tervet. Ezt a tervet tehát egyenesen a külföld kény-,szerítette rá Németországra. Míg eleinte megmosolyogták, ma azt halljuk, hogy Németországgal csak akkor lehet tárgyalásokba bocsátkozni, ha a négyéves tervet feladja. Németország nem óhajt, teljes önellátást teremteni. Az önellátás gondolatát a világ más országai vetették fel. Roosevelt gazdasági politikája és mindenekelőtt Ottawa tisztán önellátásra irányuló intézkedései is a négyéves terv előtt születtek. Németország nem akar világkereskedelemellenes gazdasági politikát, követni. Európa sokkal kisebb és sokkal inkább a kölcsönös árucserére van utalva, semhogy akármelyik ország gazdaságilag hosszú időre teljesen elzárkózhatnék. A négyéves terv Németország számára megteremti a kölcsönös árucsere előfeltételét, vagyis gazdasági életének gazdaságilag rendezett belső alkatát. Ugyanakkor, amikor a négyéves terv Németországot a legfontosabb nyersanyagok tekintetében függetleníti a külföldtől, tőkék felszabadítására is vezet, amelyek azon-nal a világgazdaság és világkereskedelem csatornáiba ömlenek és ezeket új életre keltik. A volt német gyarmati birtok visszaadása A gyarmati kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta Ribbentrop, hogy a versaillei szerződés a nemzeteket gazdagokra és nincstelenekre osztotta, így tehát az egyik oldalon elégedetlenséget, a másik oldalon pedig bizalmatlanságot teremtett. Minden államnak érdekében állana az így keletkezett nyugtalanságot kiegyezés útján kiküszöbölni. — Meg kell találni a kiegyezés útját, — mondotta — mert a mai világban nem szabad megtörténnie annak, hogy egyes országokban tej és méz folyik, másokban pedig a legalacsonyabb létfenntartási színvonalért, kell küzdeni. Ezt a kiegyezést csak két területen lehet megtalálni. Először a volt német gyarmati birtok visszaadása kérdésének megoldása útján, másodszor pedig a német népi saját erejével. „Megelégedett nép a béke legjobb biztosítéka" Ribbentrop ezután visszapillantást vetett a versaillesi szerződésnek Németország gyarmati politikájáról tett téves megállapításaira, majd rámutatott arra, hogy Németország elvileg igényt tart gyarmatbirtokra és minden érvelést visszautasít, amely ezt a jogát el akaja vitatni. Német- ADLER TIBOR és FEJÉR GYÖRGY a montecarlói Sporting Club után a NEW-YORK KÜVEHÁZ KÁVÉHÁZI ARAK! MÁRVÁNYTERMÉBEN KÁVÉHÁZI ARAK! Vissza a természethez! M óvatosak hashajlóul a tisztán természetes és ismert összetételű Igmándi-vizet állék!