Pesti Napló, 1937. március (88. évfolyam, 49–71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

3 Reddi PESTI NAPLÓ 1937 március 2 Kánya külügyminiszter: A magyar külpolitika alapköve a béke szolgálata „Bízom benne, hogy a Duna-medencében sikerülni fog idővel olyan állapotot teremteni, amely a valódi, tartós béke zálog­át foglalja magában" — fagndta a külügyminiszter (sajót tudósítónktól.) A Hivatásos Külföldi Laptudósítók Egyesülete hétfőn este a Gellért márványtermében vacsorát rendezett Kánya Kál­mán külügyminiszter tiszteletére. A vacsorán megjelent a budapesti diplomáciai testület több tagja, közöttük gróf Vinci olasz, Montgomery amerikai, Jsaar­ Baarenfels osztrák, Koler cseh, atoitáv bolgár követ, Werkmeister német, Gas­coigne angol, Mycielski lengyel, Broye svájci ügy­vivő. Részt vett a vacsorán báró Láng Boldizsár, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Eck­hardt Tibor, Rákóczy Imre, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Szent-Istvány Béla kül­ügyi sajtófőnök, gróf Csáky István, a külügy­miniszter kabinetfőnöke, vitéz Marosy Ferenc követségi tanácsos, Durnigy Ferenc, a külügyi sajtóosztály helyettes vezetője és több, Budapesten tartózkodó külföldi újságíró, köztük John Walter, a Times főrészvényese és Rademacher von Unna, a birodalmi német sajtóiroda vezetője. A vacsora folyamán Nelky Jenő, az egyesület elnöke Magyarország kormányzóját köszöntötte fel, majd üdvözölte a megjelenteket és örömének adott kifejezést, hogy az egyesület tagjai körében üdvözölheti Kánya Kálmán külügyminisztert, akit ma választottak meg az egyesület védnökévé. — A külföldi sajtó levelezőinek különösen ne­héz feladatuk van Magyarországon, — mondotta Nelky Jenő. — Először azért, mert a­ magyar nyelvet nem ismerik, másodszor, mert az Oztrak­a magyar monarchia fennállása idején a külöld ke­veset hallott Magyarországról, végül különöskép­pen azért, mert a monarchia felbomlása után a közönséget egymásnak ellentmondó sakt­oh­ad­ula­tok befolyásolták, s ennek eredménye az volt, hogy a külföldön sok helyen ma sem ismerik pontosan Magyarországot, Magyarország politikáját és tö­rekvéseit. Kánya külügyminiszter az üdvözlésre vála­szolt: — Őszintén köszönöm azokat a szívélyes ja­vakat, amelyeket a Hivatásos Külföldi Laptudó­sítók Egyesületének nevében annak elnöke, Nelky Jenő úr, hozzám intézni szíves volt.­­ örömmel jelentem meg a nemzetközi köz­vélemény eminens képviselői között, teljes isme­retében annak a hivatásnak, amelyet a sajtó, mint a népek­­közötti szellemi kapcsolatok közvetítője, a modern nemzetközi életben betölt. Meg vagyok győződve arról, hogy nehéz hivatásukban egy cél, a béke szolgálata lebeg szemeik előtt, tehát ugyan­az a cél, amelynek biztosítása a magyar kormány­nak is fő igyekezete és az egész magyar külpoliti­kának alapköve.­­ Nem szándékozom ehelyütt azoknak a bo­nyolult nemzetközi kérdéseknek megvitatásába bocsátkozni, melyek Európa lakosságát ma annyi gonddal tölti­k el és amelyeknek késlekedő meg­oldása a pesszimistákat sötétlátásra készteti.­­ A magam részéről feltétlenül bízom abban, hogy ha talán csak hosszú tárgyalások után is, de sikerülni fog az európai hatalmaknak a min­denki által kívánt megegyezésre jutniuk és sike­rülni fog idővel a Magyarországot elsősorban ér­deklő Duna-medencében is olyan állapotot terem­teni, mely a valódi, tartós béke zálogát foglalja magában.­­ Azt hiszem, valamennyiük előtt ismere­tesek a magyar külpolitika célkitűzései, amelyek hivatalos megnyilvánulásokban ismételten kifeje­zésre jutottak: hű és feltétlen ragaszkodás bará­tainkhoz, minden kalandtól való tartózkodás és végül egyengetése a korrekt viszony útjainak, amaz államok felé, amelyektől ma még több­kevesebb ellentét elválaszt. — A békés és természetes fejlődés hívei va­gyunk és maradunk, tisztában lévén azzal, hogy ez az út nehéz és göröngyös, de végeredményben mégis a kölcsönös engedmények alapján egy köl­csönös jóakarattól áthatott megegyezéshez fog vezetni. — Nem titok senki előtt, hogy a politikai blokképződés és a fegyveres szövetségek ellenzői vagyunk. Hiszen a legjobb akarattal sem látjuk, miként lehet katonai egyezmények kiterjesztése útján a világ boldogulását biztosítani. Mi ezt csak abban a törekvésben véljük felismerni, mely arra irányul, hogy a függő kérdéseket közös egyetértésben oldjuk meg. Az első feladat ezen az úton a bizalom helyreállítása. Csak a fokozatosan helyreállított kölcsönös bizalom fogja lehetővé tenni az igazi béke megvalósítását célzó erőfeszí­téseink sikerét.­­ Eme cél előmozdításában a sajtóra rend­kívül nehéz és kényes feladat vár, mert sok eset­ben a felelősségből majdnem akkora rész hárul rá, mint a külpolitika hivatalos irányítóira. Ama reményemben, hogy e megállapításom M­ETA DI SORTEM­A 1300 m magaságban, Milánótól 3 órányira. Olaszország legelső tüdőszanatóriuma. Világhírű gyógy­intézet, mely az orvostudomány legmodernebb újításai­val van felszerelve és elsőrangú kényelemmel beren­dezve. — Összes szobák délre nyílnak és loggiások. Teljes pompás napi ellátás egyágyas szobával már 45, fürdőszobás különálló appartementek már 60 lírától, orvosi kezeléssel stb. Mnden szobában interurbán­telefon, rádiókagyló. — Felvilágosítást nyújt és pros­pektussal szolgál a szanatóium igazgatósága Pine­ di Sortenna és Az Est Utazási Irodája. megértésre talál, emelem poharamat a külföldi sajtó jelenlevő tagjainak egészségére! A külügyminiszter beszédét nagy tetszéssel fogadták, a vacsora résztvevői melegen ünnepelt­­ék Kánya Kálmánt. „Németország elvileg igényt tart gyarmatbirtokra" „Németország nem akar világkereskedelemellenes gazdasági politikát követni" — A német-olasz közös védekezés a bolsevizmus ellen — A német egyen­jogúság és a fegyverkezési verseny Ribbentrop beszéde a német négyéves tervről és a volt német gyarmati birtok visszaadásáról Lipcse, március 1. : Ribbentrow nagykövet a nemzeti szocialista német munkáspárt gazdaságpolitikai bizottságá­nak tavaszi gyűlésén nagy beszédben foglalkozott a négyever tervvel és állást foglalt a Német Biro­dalomnak a gyarmatokra való joga kérdésében. „A négyéves tervet a külföld kényszerítette Németországra" A világ nagy gazdasági területei, Francia­ország, Amerika és a Brit Birodalom — mondotta — védvámokkal annál inkább elzárkóztak, minél nagyobb kivitelre törekedett Németország a fa­natikus teljesítés vágyától hajtva. Az alapjaiban megingatott német gazdaságot csak akkor lehet ismét felépíteni, mikor Németország nemzeti szo­cializmusa Közép-E­urópában a nyugalom, rend és biztonság bástyáját teremtette meg. Ma azt le­hetne mondani, hogy az egységes Németország számára nincs örökké megoldhatatlan gazdasági probléma, azaz a német gazdaság önállóan is ab­ban a helyzetben van, hogy a német népet el­tartsa. A német gazdasági élet vezetői azonban az utóbbi években hatalmas erőfeszítéseket is tettek, h­ogy lehetővé tegyék a rendes árucserét a kül­­földdel. Miután több kísérlet sikertelen maradt, hogy átfogó nemzetközi kereskedelmi megállapo­dásokat létesítsünk, elhatároztuk a négyéves ter­­­vet. Ezt a tervet tehát egyenesen a külföld kény-,­szerítette rá Németországra. Míg eleinte megmoso­lyogták, ma azt halljuk, hogy Németországgal csak akkor lehet tárgyalásokba bocsátkozni, ha a négyéves tervet feladja. Németország nem óhajt, teljes önellátást teremteni. Az önellátás gondola­tát a világ más országai vetették fel. Roosevelt gazdasági politikája és mindenekelőtt Ottawa tisztán önellátásra irányuló intézkedései is a négyéves terv előtt születtek. Németország nem akar világkereskedelemellenes gazdasági politikát, követni. Európa sokkal kisebb és sokkal inkább a köl­csönös árucserére van utalva, semhogy akár­melyik ország gazdaságilag hosszú időre teljesen elzárkózhatnék. A négyéves terv Németország számára megteremti a kölcs­önös árucsere előfel­tételét, vagyis gazdasági életének gazdaságilag rendezett belső alkatát. Ugyanakkor, amikor a négyéves terv Németországot a legfontosabb nyersanyagok tekintetében függetleníti a külföld­től, tőkék felszabadítására is vezet, amelyek azon-­­nal a világgazdaság és világkereskedelem csator­náiba ömlenek és ezeket új életre keltik. A volt német gyarmati birtok visszaadása A gyarmati kérdéssel kapcsolatban hangsú­lyozta Ribbentrop, hogy a versaillei szerződés a nemzeteket gazdagokra és nincstelenekre osztotta, így tehát az egyik oldalon elégedetlenséget, a má­sik oldalon pedig bizalmatlanságot teremtett. Min­den államnak érdekében állana az így keletkezett nyugtalanságot kiegyezés útján kiküszöbölni. — Meg kell találni a kiegyezés útját, — mon­dotta — mert a mai világban nem szabad megtör­ténnie annak, hogy egyes országokban tej és méz folyik, másokban pedig a legalacsonyabb létfenn­tartási színvonalért, kell küzdeni. Ezt a kiegyezést csak két területen lehet megtalálni. Először a volt német gyarmati birtok visszaadása kérdésének megoldása útján, másodszor pedig a német népi saját erejével. „Megelégedett nép a béke legjobb biztosítéka" Ribbentrop ezután visszapillantást vetett a versa­illesi szerződésnek Németország gyarmati politikájáról tett téves megállapításaira, majd rá­mutatott arra, hogy Németország elvileg igényt tart gyarmatbirtokra és minden érvelést vissza­utasít, amely ezt a jogát el akaja vitatni. Német- ADLER TIBOR és FEJÉR GYÖRGY a montecarlói Sporting Club után a NEW-YORK KÜVEHÁZ KÁVÉHÁZI ARAK! MÁRVÁNYTERMÉBEN KÁVÉHÁZI ARAK! Vissza a természethez! M óvatosak hashajlóul a tisztán természetes és ismert összetételű Igmándi-vizet állék!

Next