Pesti Napló, 1937. augusztus (88. évfolyam, 173–197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1937 augusztus 1 2 HÁLÓING m. a. krepdesin, szatén­díszítéssei — Mintás m. a. lavable-ból —, KOMBINE m. s. krepdesin, csipké­vel viA'gy hímzéssel 1 — Mintás m. s. lavable-ból ZSEBKENDŐ PONGYOLA m. s. BLÜZ, trikó anyagból — — Patent kötésű nadrág STRAND- ÉS NYÁRI VISELET. Short Majális, a dirndli magyar változata Napozó és fejkendő Strandkabát ; — Strandruha Leánykaruha, m. s. laviable Blúz m. s. krepdesin CSIPKE ÉS KÉZIMUNKA. Klöplincsipke, eca 4—5 cm széles ! Transparent Jégkendő, filc széllel P —.25 P 7.20 Csipke szekrénvcsik, készlet 5 drb P 3.80 P 8.90 I Filé vitrinkendő — P —35 FÜGGÖNY, TERITÖ. Csipkeszövet sxiór 150X260 P 5.50 Csipkeszövet ágyterítő, 200 X 300 — P 10.50 Filé terítő, 100X100 P 3.90 Csipkeszövet vitrázs -—< P —.80 Hímzett teritő, csipke széllel P 2.50 Horgoltszélü és horgolt Jégkendök P —.58 A.gypárna, Bzlnes himiéssel P 11.90 P 3.95 P 4.80 P —.28 r 8.50 P 1.50 I' —.98 P 2,80 P 6.20 P -.55 P 5.20 P 6.50 P 3.95 P 6.80 P —.12 FÜOOQNYANYAGOK. 300 cm széles ciipkeszövet. mtr. — P 3.50 120 cm széles csipkeszövet, mtr. — P 1.50 150 cm széles gitter, fehér és ékrti színekben, mtr. P 1.90 150 Dm kockás Indanthren gitter, mtr. P 2.50 70 cm széles színtartó függöny­anyag, mtr. P —>H SZONYEGALAPOK. 60X100 festett szőnyegalap P 80X125 festett szőnyegalap P 1G3X150 festett szőnyegalap P Perzsa kanava méterszámra, 100 cm széles I' 2.—, 60 cm P 1.20 KÉZIMUNKA. Előhúzott párnaalap anyaggal P Előrajzolt szekrénycsík, mtr. P Előrajzolt falvédd P Előrajzolt rojtos párnalap P Elörajzolt konyhakészlet, 5 drh-bél P Előrajzolt miliő P Előrajzolt párnalap, Salmopbonnal kezdve P Színes konyhakészlat, 5 drb. rajz. P Színes zsúrterítő, 4 asztalkendővel P Színes elörajzolt miliő P í.eo 2.60 3.90 4.20 -.IS -.5a —.68 4.5« 1.10 2.— 6.80 1.60 1.10 A vásár tartama alatt kiválasztott cikkeket csekély előleg ellenében szept. 5-ig félretessiük. Visszamaradt függönyanyag maradékok. Vidékre mintát most nem küldünk, árút nem cserélünk. A vásár tartama DCTD Q II c éS mosási be­alatt a világhírű rtnölU mutatót rendez. ERMA TERÉZ- A KÖRÚT ^f TELEFÓN 11-46-12 államférfit keresek, aki messzehangzó szóval odakiáltja a világ népeinek: — Gyertek, üljünk össze és tanuljuk meg az egyetlen tökéletes lénytől, Jézustól, ho­gyan kell élni. Megjegyeztem, hogy a multat természe­tesen nem lehet meg nem történtté tenni és szembe kell nézni azokkal a problémákkal, amelyeket a mult teremtett. Nem volt harag a Duce hangjában, de csak előző szavaimra utalt ismét. Kis säünet borult azután kettőnkre, majd elbúcsúztunk egymástól. (Copyright by Pesti Napló & Opera Mundi.) Külföldi hitelezők kutatják a Reichsbank rejtélyesen eltűnt aranymilliárdját Legendák« feltevések és számszerű becslések a német aranykincsről, amelyről csak a Reichsbank hallgat (Saját tudósítónktól.) Németország- külföldi hitelezőit érthetően foglalkoztatja a kérdés, hová lett a Reiohsbank aranykincse, amely négy esz­tendővel ezelőtt, a Harmadik Birodalom első évé­ben még meghaladta az egymilliárd márkát és kerek 30% erejéig nyújtott fwlezotet a forgalom­ban volt márkabankjegyekre. Azóta a német arany évről évre rohamosan apadt, a Reichsbank júliusi kimutatásai szerint már csupán 68 millió márka értékű, amiből kerek 20 millió a külföldön van letéve biztosítékképpen. így tehát a Reiohs­bank birtokában lévő aranyállomány mindössze l'/i százalékos bankjegyfedezetet jelent. A külföldi hitelezők, ismerve a Harmadik Birodalom sajátságos gazdasági és devizapolitikai elveit, még megértenék, hogy a milliárdos német aranykincsnek kereken 94 százaléka nyomtalanul eltűnt, de azt már nem hajlandók megérteni, hogy a megmaradt 6 százalék, amelyről a Reiohsbank hétről hétre Ihíven beszámol a magia kimutatásai­ban ós amelynek összege az utóbbi évben, nem is mutatott már lényeges változást, hogyan tudta megőrizni ezt a szinte példátlan stabilitását. i A kiváncsi hitelezők így került sor arra, hogy a külföldi hitele­zők, akik az aranyállominyból Németország min­denkori fizetőképességére és fizetőkészségére vél­nek következtetéseket levonhatni, tájékozódást próbáltak szerezni a milliárdos aranykincs sorsá­ról. Erre a célra a legutóbbi hitelrögzítő tárgya­lások alkalmát haszmálták fel, amikor hivatalos formában intéztek kérdést a velük szemben állt német tárgyalófelekhez, hogy mi történt a most négy éve kimutatott milliárdos Reichsbank­drannyal, s hogyan olvadt le ez a készlet 68 mil­lióig. A válasz néhány napig késett, majd úgy hangzott, hogy Németország más eszközök híján ehhez az aranykészlethez volt, kénytelen nyúlni külföldi élelmiszerszükségletének beszerzése cél* fából. A hitelezőket ez a felvilágosítás nem elégítette ki, de mivel a német illetékesek további felvilágo­sításokra nem voltak kaphatók, más úton próbál­ták kifürkészni a német aranykincs titkát. így elsősorban a külkereskedelmi forgalomról szóló statisztikai összeállításokat vették alapos vizsgá­lat alá, s ennek során csakhamar megállapították, hogy az ebben foglalt arany forgalmi adatok 1934 óta nem egyeznek a Reichsbank kimutatásaival­A Reioíhsbank ekkor, vagyis a Harmadik Bi­rodalom második évében 298 millió összegű arany­veszteséget mutatott ki, viszont Németország kül­kereskedelmi forgalmában az aranykivitel egupán 217 millióval volt nagVobb az arany behozatalá­nál. Ebben az évben tenát a különbség kerek ösz­szegben 8.1 millió márka értékű arany volt, ame­lyet a Reichsbank — a hitelezők feltevése szerint — tartalékolt. Megerősíteni látszik ezt a feltevést az a tény, hogy a külkereskedelmi forgalomban szereplő aranymennyiségekből más oélra, így ipari célokra sem fordítanak semmit. Ali ez ki­vált 1934 óta, mióta a német aranyművesipar a magánfelektől hozzájutó készletekből szerzi be a maga szükségleteit. így például, ha valaki jegy­gyűrűt csináltat, kénytelen lemondani egy másik aranytárgyról, amely erre a célra elegendő anya­got szolgáltat. De így van ez a fogorvosoknál is, akik aranyhidat sem készítenek más módon, mint hogyh'a a páciens előre beszolgáltatja a szükséges aranymennyiséget. Meglepetések a külkereskedelmi aranyforgalomban A további években folytatódtak a meglepeté­sek. Így 1935-ben a külkereskedelmi statisztika tanúsága szerint 101 millió márka összegű arany behozatali többlet állt elő, holott ugyanebben az év­ben a Reichsbank kimutatások 72 millió aranyvesz­teségről adtak számot. A titkos tartalék növeke­dése tehát — a hitelezők megállapítása szerint — ebben az évben elérte a 170 millió márkát. A rá­következő évben a Reichsbank már csupán 19 mil­lió márka értékű aranyveszteséget mutatott ki, amivel szemben az aranyforgalomban 9 millió márka volt a behozatali többlet, így tehát a tit­kos tartalék — ha ugyan van ilyen — tavaly 28 millió márkával gyarapodott volna. Végül 1937 első felében 123 millió márka értékű arany­behozatali többletet tüntettek fel a külkereske­delmi forgalomról szóló számadatok, míg a Reiöhsbank kimutatásaiban ugyanekkor szere­pelt aranymennyiség csak keveset változott. Ha még ehhez hozzászámítjuk — aminthogy a hitelezők nem mulasztották el hozzászámítani LUKACS BÜT0R Dohány u. 30 Óriási választék. Fizetési k m do • z m é ny • • HACKEL SZERINT TANULJ NYELVEKET! Az angol és a német nyelv alapos elsajátításának könnyű és gyors módszere mindenki számára. Tanuljunk iv, kiadásúi könnyen gyorsan németül! Irta: dr. Erna« Hfickol, a Pázmány Péter Tud. Egyetem elő­adója, a báró Eötvös kollégium tanára. A kiváló szerző sokéves tanítási gyakorlat gazdag tapasztalatai alarián irta meg fenti valóban újszerű művét, melyből mindenki — öreg, fiatal — egyformán könnyedén, látszva és a legrövidebb idő alatt sajátíthatja el legtökéletesebben anémei nyelve 350 oldal, ára fűzve 6.—, kötve 7.— pengő Tanuljunk n. kiadás!» könnyen gyorsan angolul! [rtas dr. Szsnczl Miklós, az Aberdeen-1 egyetem (Nagybri­tannia) Magisztere, a báró Eötvös József Collegium tanár«. A helyes kiejtés pontos megjelölésével, szójegy­zék és • feladványok megfejtésével, dr. Ernst Häckel tanár már ismert és közkedvelt módúéra szerint (eldolgozva és összeállítva. Ára fűzve B.—, kötve 7.— pengő Kapható: Nóvák Rudolf és Társa könyvkereskedése VII1, Baross ucca 21 es Az Est könyvkereskedésben VII, Erzaébet körút 18-20 és minden könyvkereskedésben. — a Németországban tavaly feloszlatott magán­jegybankok együttesen 70 millió márka értékű aranytartalékát, amelyet ugyancsak beleolvasz­tottak a Reichsbank készletébe, anélkül, hogy erről a műveletről a Reichsbank a nyilvánosság­nak számot adott volna, megállapítható, hogy a Harmadik Birodalom évei alatt összesen 475 mil­lió márkára rúg az az arany mennyiség, amely­nek elvesztését a külkereskedelmi adatok nem igazolják. Ha ehhez hozzászámítjuk azt az arany­készletet, amelyet a Reichsbank is elismer, úgy a külföldön deponált 20 millió« aranykészlet figyelembevétele nélkül is 525 millió márkára te­hető annak az aranykincsnek az értéke, amelynek a hitelezők feltevése szerint valahol meg kell len­nie. A rejtély megfejtése: újabb rejtély Maguk a hitelezők is tisztában vannak azzal, hogy hiteles, ellenőrizhető adatok híján nehéz: választ keresni arra a másik kérdésre: hogyan állt elő évről évre a jelzett különbözet, aniely végeredményben erre az 525 milliós aranytöbbletre vezetett. Az áttekintés lehetőségét megnehezíti az a körülmény is, hogy Németország ezekben az években külkereskedelmi forgalmának mintegy 80 százalékát klíringek útján bonyolította le és az úgynevezett szabad devizapiacokra a forgalom­nak csupán 20 százaléka maradt, de ennek jelen­tős hányadát is a régi német árutartozások tör­lesztésére kellett fordítani. így tehát eleve meg­dőlt az a feltevés, minthogyha Németország, ille­tőleg a Reichsbank erre a félmilliárdos arany­többletre a külkereskedelmi forgalom aktív egyenlegéből tehetett volna szert. Sokkal inkább kézenfekvő — a hitelezők sze­rint — az a feltevés, hogy külföldi követelések mobilizálásáról van szó. A birodalmi kormány tudvalevően halálbüntetés terhe mellett tette kötelezővé állampolgárainak mindennemű kül­földi követeléseik bejelentését és beszolgáltatását. Bár a bejelentések eredményéről semmiféle ki­mutatás nem látott napvilágot, feltehető, hogy a halálbüntetés legalább félmilliárdos, más verzió szerint azonban ennél is sokkal nagyobb összegű külföldön elhelyezett német követelést és vagyon­tárgyat mozgatott meg. A szóbanlevő részvények­nek, fixkamatozású papíroknak, üzleti és válla­lati részesedéseknek, ingatlanoknak és más érde­keltségeknek az értékesítéséről a német kormány gondoskodott a maga külföldi szervei útján, még pedig úgy, hogy a német állampolgárok tulajdon­jogi igényeit márkában egyenlítette ki. így módjában lehetett! — hangoztatják a hitelezők — az értékesítés során szerzett devizákat aranyra váltani, anélkül, hogy ezekkel a műveletekkel be­kapcsolódott volna a nemzetközi piacok arany­forgalmába. S így szerezhette vissza a Harmadik Birodalom felerészét annak az aranykincsnek, amelyet az előző liberális rezsimtől örökségül átvett. Mindez persze csak feltevés, amivel maguk a hitelezők sem érik be. hanem lankadatlanul fir­tatják tovább a német aranykincs rejtelmeit. Kötöttáru üzlet szakképzett bevásárlót keres. Ajánlatok fize­tési igények feltüntetésével »Bizalmi állás 1937« jeligére a lap kiadóhivatalába kéretnek

Next

/
Thumbnails
Contents