Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
7 Szerda A német népművelődési egyesület válsága Írta: Dr. Steuer György rA. Magyarországi Német Népművelődés Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbudungsverein — U. D. V. —) 1924. évi augusztus hónap 4-én megalakult. Az alakuló gyűlésen 50 német község képviseltette magát. Elnöknek a kormány javaslatára Grata Gusztáv ny. külügyminisztert, ügyvezető alelnöknek pedig néhai Bleyer Jakab egyetemi tanárt választottak meg. A népművelődési egyesület a német lakosság kulturális érdekeinek előmozdítását, nyelvének, szokásainak és erkölcseinek ápolását tűzte ki céljául. Ebbeli törekvésében a kormány legmeszszebbmenően támogatta és még ma is támogatja. Az U. D. V.-val szemben azonban szép programja és a kormány támogatása dacára, igen sokan kezdettől fogva bizalmatlanok voltak. Én magam is már az 1918. évben, mikor a német kultúregyletet először meg akarták alakítani, mint Torontál vármegye főispánja, a legnagyobb aggodalmaimnak adtam kifejezést. Féltettem a magyarság és a németség évszázados érzelmi és lelki egységét, szükségszerű békés együttműködését. Német lakosságunk életbevágó közügyeit nem országos, hanem helyi szervezettel, az intézkedésre hivatott közigazgatási és tanügyi hatóságokkal gondoltam közmegnyugvásra elintéztetni. Attól féltem, hogy ha német lakosságunk nyelvi, iskolaügyi és kulturális kívánságait és panaszait nem az intézkedésre hivatott hatóságok elé terjesztjük, hanem azokat mindjárt és állandóan a nagy nyilvánosság előtt feltárjuk, úgy ellenségeink kezebe magunk adunk fegyvert és könnyen megerősítjük azt a téves és rosszakaratúlag terjesztett vádat, hogy Magyarországon a német lakosság el van nyomva. A német birodalom közvéleménye Magyarország ellen fordul és hazai német kisebbségünk kérdésébe beleavatkozik. A német kultúregylet az eddig nem ismert nemzetiségi aspirációk felébresztésével német Astrává fejlődhet, bármennyire is távol áll az ily szándék az alapítóktól. Mindezekre rámutattam a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület megalakulásakor is. Kulturális törekvéseinek jogosultságát nem vonom kétségbe. A tizenkilenc évvel ezelőtt kifejezésre juttatott aggodalmaimat azonban igazolják és nekem teljes, de igen elszomorító elégtételt szolgáltatnak: az U. D. V súlyos válsága, a tagjai között bekövetkezett egyenetlenség és lelki szakadás, német lakosságunk állítólagos elnyomására vonatkozólag még az U. D. V. sajtója révén is a külföldön elterjesztett alaptalan vádak és rágalmak. Gratz Gusztáv, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnöke egyik félhivatalos nyilatkozatában maga is rámutatott arra, hogy anémetországi lapokban a magyarországi kisebbségi politika ellen elhangzott éles támadások részében talán a magyarországi német kisebbségen belül mutatkozó ellentétekre vezethetők vissza. A németországi közvéleménynek az a része, mely a kisebbségi kérdések iránt érdeklődést mutat, meglehetősen azok mellett foglal állást, akik a Német Népművelődési Egyesületben vele (Gratz Gusztávval) szemben állanak és ezeket akarja a támadásokkal alátámasztani«. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben kiélesedett ellentétekért és egyenetlenségekért, a német községekben állítólag külföldről dirigált és támogatott nemzeti szocialista propagandáért az U. D. V. ifjúsági ellenzékét okolják. Midőn ezt az egyik erdélyi szász barátom előtt nemrég szóvá tettem és tőle a panasz mibenlétéről felvilágosítást kértem, azt válaszolta, hogy az U. D. V. ellenzéke ifjúsági csoportjának vezérei a kormány által támogatott Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben, hivatalos vezetőségének anyagi és erkölcsi támogatásával nőttek fel, és ügyelet és ellenőrzés nélkül, egyedül és szabadon járták be a német községeket, amíg a magyar bíróság őket nemzetgyalázásért el nem ítélte. A német népművelési egyesület hivatalos és ellenzéki csoportjának tagjai, akik az egyesület vezetésében és kormányzatában annak alapítása óta, akár mint a magyar kormány megbízottai, akár mint megválasztottak működtek közre, igen sokáig az elvi kérdésekben egymással teljesen egyetértettek. Bleyer Jakab egyetemi tanár, ügyvezető alelnöknek elhalálozása után megalakult Hetes Tanácsban (Siebenerratban) és a Munkaközösségben (Arbeitsgemeinschaftban) is a német nép nyelvi, iskolaügyi és kulturális ügyeit egy és ugyanazon az elvi alapon képviselték. Mint legjobb barátok és úgyszólván mint elválaszthatatlan fegyvertársak együtt dolgoztak. Egymás hazafiságában nem kételkedtek. A magyar és német nép közötti testvériség és sok közösség tekintetében — legalább a mindkét oldalról tett kijelentések szerint — nem volt közöttük nagy elvi ellentét-Egyértelműleg elítélték azt a mozgalmat, mely a magyarság és a németség közötti hagyományos egyetértést megbontja-Az elvi ellentétek felébresztésével, a személyi antagonizmus, a féltékenység, az egyoldalú önző magánérdekeknek a közérdek fölé való helyezése folytán a legjobb barátok azonban egymással szembefordultak és egymásnak, az egyesület vidéki tagjainak legnagyobb megdöbbenésére, legádázabb ellenségei lettek. A német népművelődési egyesület tagjainak kettészakadt csoportjai állandóan afölött is vitatkoznak, vajjon melyik csoport követi néhai Bleyer Jakab népi programját. Mindegyik csoport természetesen magáénak tekinti néhai Bleyer Jakab népi és kulturális örökségét. Az ellenzék azzal vádolja a hivatalos csoportot ,hogy Bleyer programját nem hajtja végre, illetőleg annak végrehajtását nem szorgalmazza kellő eréllyel a magyar kormánynál. Az egyesület az anyagi támogatás ellenében teljesen függő viszonyba került a magyar kormánnyal szemben, ami az egyesület eredményes működését megbénítja. Az egyesület hivatalos vezetőségének állítása szerint pedig a népiskolai oktatás terén a kormánynál nincsen akadály, csak a helyi hatóságok és a klérus egy része ellenzi a németnyelvű tanítás kiterjesztését. Nagy ellentét van az U. D. V. két csoportja között abban a tekintetben is, váljon a magyarországi német lakosságban a népközösség eszméjének hirdetésével felébreszthető-e az a tudat, hogy a magyarországi németség a százmilliós német fajhoz tartozik, vele szellemi és lelki közösségben kell hogy éljen. Ludendorf a Deutsche Hochschul-Zeitung 1923. évi november 10-én megjelent »Die völksche Bewegungt című cikkében a többi között ezt is írta: „Wo Deutsche auch wohnen, dieses Grossdeutschland soll ihnen Rückhalt sein und Vaterland bleiben*. Ezzel szemben a magyarországi németségnek szellemi és erkölcsi, gazdasági és kultúrerejével, a magyarsághoz fűződő évszázados érzelmi és lelki egységénél, de igaz német hűségénél fogva is, fajiságának, nyelvének és kultúrájának megtartása mellett, a magyar államnak integráns része kell hogy legyen. A Magyarországi Német Nemnűvelődési Egyesület válságát, kulturális hivatásának eredményes és lehetőleg közmegnyugvásra való betölthetése és a németségnek a magyarsággal való békés együttműködhetése végett, a trianoni békediktátum revíziója érdekében, az egymásra licitáló pártpolitika lehető kiküszöbölésével, mielőbb meg kell oldani. A német kérdésben is a német néptömegek hivatott politikai közéleti férfiainak bevonása nélkül rosszul begombolt mellény, hogyha azt akarják, hogy rendben legyen, ki kell gombolni és a gombolást újból elölről kell kezdeni. Minden késedelem és mulasztás helyrehozhatatlan bajokat fog maga után vonni. Német népünk sorsát és boldogulását, épúgy mint a magyar népét, faji szeretettel és magyar hazaszeretettel, lelkiséggel, szociális érzéssel, hivatásszerű és áldozatos közéleti munkával a leghivatottabb közéleti férfiaknak kell intézniök. Német népünk továbbra is szeretettel és áldozatkészséggel kell, hogy legyen a magyar haza, hűséggel és ragaszkodással pedig a magyar nemzet iránt, mely vele évszázadokon keresztül békében és ifjaz testvéri viszonyban élt, részére pedig minden jogot és szabadságot megadott! Öröm, pust, únijáktwk -ötöntu gyermekeknek Az Anyáknak az előnyös árak, a gyermekeknek a megvásárolt csinos holmik szereznek örömet ! CORVIN AJÓMINŐ$ÉGGK *ftUUS ZA PESTI NAPLÓ 1037 szeptember 1 Berlini jelentés: Mussolini maga vezette repülőgépen utazik Németországba Münchenbe és Berlinbe látogat el - Utazásának időpontja: szeptember 21 Berlin, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) (United Press.) Mussolini németországi látogatásával összefüggésben a két utolsó napon számos telefonbeszélgetés folyt le Berlin és Róma között. Eddig még nem döntötték el, hogy Mussolini, aki maga vezette repülőgépén utazik Németországba, először Münchenbe repül és csak azután Berlinbe vagy megfordítva. Mussolini érkezésének időpontját sem állapították meg még végleg, de valószínű, hogy szeptember 21-én érkezik Németországba. Megerősítik a Windsori herceg magyarországi vadászkirándulásának hírét Bécs, augusztus 31. A windsori herceg környezetében megerősítik azt a hírt, hogy Edvárd herceg és felesége szeptember első felében többnapos vadászatra jön Borsod megyébe, Letartóztatták Varsóban a kommunista párt 27 tagú vezérkarát Varsó, augusztus 31-A rendőrség letartóztatta a kommunista párt huszonhéttagú vezérkarát, amely szeptember 1-ére nemzetközi ifjúsági napot akart szervezni. Letartóztatta a rendőrség továbbá a kommunista ifjúsági egyesület varsói választmányának tagjait és a köponti kommunista bizottság egyik tagját, akinek a szerdai tüntetést irányítania kellettt volna. Ismét kiélesedett a lengyel-német viszony a danzigi lengyelek sorsa miatt Varsó, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Lengyelország és Danzig közötti viszony és ezzel kapcsolatban a lengyel-német viszony is megint nagyon kiélesedik. Kedden az egész kormánysajtó éles támadást intézett a danzigi nemzeti szocialista szenátus ellen és különösen amiatt panaszkodik, hogy a danzigi hatóságok egyáltalában nem hajlandók tárgyalni a szabad város lengyel kisebbségével iskolaügyi sérelmei miétt. A félhivatalos Gazeta Polska azzal fenyegetőzik, hogy a lengyel kormány Danziggal szemmell fogja változtatni egész politikáját. A Kurier Polski hangoztatja, hogy Lengyelországnak kényszereszközökkel kell rábírnia Danzigot a szerződések megtartására. A szélsőjobboldali lapok körtelik, hogy a Lengyelországban élő német ksebbség ellen megtorló intézkedéseket kell alkalmazni, sőt szükség esetén Lengyelországnak Németországgal szemben meg kell változtatnia eddigi magatartását A baloldali sajtó is hozzájárul ezekhez a követelésekhez, úgyhogy ezúttal az egész lengyel közvélemény egységesen áll Damiggal szemben. Varsói diplomatakörökben azt hiszik, hogy a mostani súlyos összeütközésből kibontakozást fognak keresni Berlinben folytatandó nemihivatalos jellegű megbeszélések útján.