Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

7 Szerda A német népművelődési egyesület válsága Írta: Dr. Steuer György rA. Magyarországi Német Népművelődés Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbu­dungsverein — U. D. V. —) 1924. évi augusztus hónap 4-én megalakult. Az alakuló gyűlésen 50 német község képviseltette magát. Elnöknek a kormány javaslatára Grata Gusztáv ny. külügy­­minisztert, ügyvezető alelnöknek pedig néhai Bleyer Jakab egyetemi tanárt választottak meg. A népművelődési egyesület a német lakosság kulturális érdekeinek előmozdítását, nyelvének, szokásainak és erkölcseinek ápolását tűzte ki cél­jául. Ebbeli törekvésében a kormány legmesz­szebbmenően támogatta és még ma is támogatja. Az U. D. V.-val szemben azonban szép pro­gramja és a kormány támogatása dacára, igen sokan kezdettől fogva bizalmatlanok voltak. Én magam is már az 1918. évben, mikor a német kul­túregyletet először meg akarták alakítani, mint Torontál vármegye főispánja, a legnagyobb ag­godalmaimnak adtam kifejezést. Féltettem a ma­­gyarság és a németség évszázados érzelmi és lelki egységét, szükségszerű békés együttműködését. Német lakosságunk életbevágó közügyeit nem országos, hanem helyi szervezettel, az intézkedésre hivatott közigazgatási és tanügyi hatóságokkal gondoltam közmegnyugvásra elintéztetni. Attól féltem, hogy ha német lakosságunk nyelvi, isko­laügyi és kulturális kívánságait és panaszait nem az intézkedésre hivatott hatóságok elé terjesztjük, hanem azokat mindjárt és állandóan a nagy nyil­vánosság előtt feltárjuk, úgy ellenségeink keze­be magunk adunk fegyvert és könnyen megerősítjük azt a téves és rosszakaratúlag terjesztett vádat, hogy Magyarországon a német lakosság el van nyomva. A német birodalom közvéleménye Ma­gyarország ellen fordul és hazai német kisebbsé­günk kérdésébe beleavatkozik. A német kultúr­egylet az eddig nem ismert nemzetiségi aspirá­ciók felébresztésével német Astrává fejlődhet, bármennyire is távol áll az ily szándék az alapí­tóktól. Mindezekre rámutattam a Magyarországi Né­met Népművelődési Egyesület megalakulásakor is. Kulturális törekvéseinek jogosultságát nem vonom kétségbe. A tizenkilenc évvel ezelőtt ki­fejezésre juttatott aggodalmaimat azonban iga­zolják és nekem teljes, de igen elszomorító elég­tételt szolgáltatnak: az U. D. V­ súlyos válsága, a tagjai között bekövetkezett egyenetlenség és lelki szakadás, német lakosságunk állítólagos el­nyomására vonatkozólag még az U. D. V. sajtója révén is a külföldön elterjesztett alaptalan vádak és rágalmak. Gratz Gusztáv, a Magyarországi Német Nép­művelődési Egyesület elnöke egyik félhivatalos nyilatkozatában maga is rámutatott arra, hogy a­­németországi lapokban a magyarországi kisebb­ségi politika ellen elhangzott éles támadások részé­ben talán a magyarországi német kisebbségen belül mutatkozó ellentétekre vezethetők vissza. A németországi közvéleménynek az a része, mely a kisebbségi kérdések iránt érdeklődést mutat, meg­lehetősen azok mellett foglal állást, akik a Német Népművelődési Egyesületben vele (Gratz Gusz­távval) szemben állanak és ezeket akarja a táma­dásokkal alátámasztani«. A Magyarországi Német Népművelődési Egye­sületben kiélesedett ellentétekért és egyenetlensé­gekért, a német községekben állítólag külföldről dirigált és támogatott nemzeti szocialista propa­gandáért az U. D. V. ifjúsági ellenzékét okolják. Midőn ezt az egyik erdélyi szász barátom előtt nemrég szóvá tettem és tőle a panasz mibenlété­ről felvilágosítást kértem, azt válaszolta, hogy az U. D. V. ellenzéke ifjúsági csoportjának vezérei a kormány által támogatott Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben, hivatalos vezetősé­g­ének anyagi és erkölcsi támogatásával nőttek fel, és ügyelet és ellenőrzés nélkül, egyedül és sza­badon járták be a német községeket, amíg a magyar bíróság őket nemzetgyalázásért el nem ítélte. A német népművelési egyesület hivatalos és ellenzéki csoportjának tagjai, akik az egyesü­let vezetésében és kormányzatában annak alapí­tása óta, akár mint a magyar kormány megbízot­tai, akár mint megválasztottak működtek közre, igen sokáig az elvi kérdésekben egymással telje­sen egyetértettek. Bleyer Jakab egyetemi tanár, ügyvezető alelnöknek elhalálozása után megala­kult Hetes Tanácsban (Siebenerratban) és a Mun­kaközösségben (Arbeitsgemeinschaftban) is a né­met nép nyelvi, iskolaügyi és kulturális ügyeit egy és ugyanazon az elvi alapon képviselték. Mint legjobb barátok és úgyszólván mint el­választhatatlan fegyvertársak együtt dolgoztak. Egymás hazafiságában nem kételkedtek. A ma­gyar és német nép közötti testvériség és sok­­ kö­zösség tekintetében — legalább a mindkét oldal­ról tett kijelentések szerint — nem volt közöttük nagy elvi ellentét-Egyértelműleg elítélték azt a mozgalmat, mely a magyarság és a németség közötti hagyo­mányos egyetértést megbontja-Az elvi ellentétek felébresztésével, a személyi antagonizmus, a féltékenység, az egyoldalú önző magánérdekeknek a közérdek fölé való helyezése folytán a legjobb barátok azonban egymással szembefordultak és egymásnak, az egyesület vi­déki tagjainak legnagyobb megdöbbenésére, leg­ádázabb ellenségei lettek. A német népművelődési egyesület tagjainak kettészakadt csoportjai állandóan afölött is vitat­koznak, vajjon melyik csoport követi néhai Bleyer Jakab népi programját. Mindegyik csoport termé­szetesen magáénak tekinti néhai Bleyer Jakab népi és kulturális örökségét. Az ellenzék azzal vádolja a hivatalos csopor­tot ,hogy Bleyer programját nem hajtja végre, illetőleg annak végrehajtását nem szorgalmazza kellő eréllyel a magyar kormánynál. Az egyesület az anyagi támogatás ellenében teljesen függő vi­szonyba került a magyar kormánnyal szemben, ami az egyesület eredményes működését meg­bénítja. Az egyesület hivatalos vezetőségének állítása szerint pedig a népiskolai oktatás terén a kormánynál nincsen akadály, csak a helyi ható­ságok és a klérus egy része ellenzi a németnyelvű tanítás kiterjesztését. Nagy ellentét van az U. D. V. két csoportja között abban a tekintetben is, váljon a magyar­országi német lakosságban a népközösség eszmé­jének hirdetésével felébreszthető-e az a tudat, hogy a magyarországi németség a százmilliós né­met fajhoz tartozik, vele szellemi és lelki közös­ségben kell hogy éljen. Ludendorf a Deutsche Hochschul-Zeitung 1923. évi november 10-én megjelent »Die völksche Be­wegungt című cikkében a többi között ezt is írta: „Wo Deutsche auch wohnen, dieses Grossdeutsch­land soll ihnen Rückhalt sein und Vaterland blei­ben*. Ezzel szemben a magyarországi németség­nek szellemi és erkölcsi, gazdasági és kultúrere­jével, a magyarsághoz fűződő évszázados érzelmi és lelki egységénél, de igaz német hűségénél fogva is, fajiságának, nyelvének és kultúrájának meg­tartása mellett, a magyar államnak integráns része kell hogy legyen. A Magyarországi Német Nemnűvelődési Egye­sület válságát, kulturális hivatásának eredményes és lehetőleg közmegnyugvásra való betölthetése és a németségnek a magyarsággal való békés együtt­működhetése végett, a trianoni békediktátum reví­ziója érdekében, az egymásra licitáló pártpolitika lehető kiküszöbölésével, mielőbb meg kell oldani. A német kérdésben is a német néptömegek hivatott politikai közéleti férfiainak bevonása nélkül rosszul begombolt mellény, hogyha azt akarják, hogy rendben legyen, ki kell gombolni és a gombolást újból elölről kell kezdeni. Minden késedelem és mulasztás helyrehozhatatlan bajokat fog maga után vonni. Német népünk sorsát és boldogulását, épúgy mint a magyar népét, faji szeretettel és magyar hazaszeretettel, lelkiséggel, szociális érzéssel, hiva­tásszerű és áldozatos közéleti munkával a leg­hivatottabb közéleti férfiaknak kell intézniök. Német népünk továbbra is szeretettel és áldo­zatkészséggel kell, hogy legyen a magyar haza, hűséggel és ragaszkodással pedig a magyar nem­zet iránt, mely vele évszázadokon keresztül béké­ben és ifjaz testvéri viszonyban élt, részére pedig minden jogot és szabadságot megadott! Öröm­, pust, únijáktwk -ötöntu gyermekeknek Az Anyáknak az elő­nyös árak, a gyerme­­keknek a megvásárolt csinos holmik szereznek örömet ! CORVIN AJÓMINŐ$ÉGGK *ftUUS ZA PESTI NAPLÓ 1037 szeptember 1 Berlini jelentés: Mussolini maga vezette repülőgépen utazik Németországba Münchenbe és Berlinbe látogat el - Utazásának időpontja: szeptember 21 Berlin, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telef­on jelentése.) (United Press.) Mussolini németországi láto­gatásával összefüggésben a két utolsó napon s­z­á­­mos telefonbeszélgetés folyt le Ber­lin és Róma között. Eddig még nem döntöt­ték el, hogy Mussolini, aki maga vezette repülőgépén utazik Németországba, először Münchenbe repül és csak azután Ber­linbe vagy megfordítva. Mussolini érkezésének időpontját sem állapították meg még végleg, de valószínű­, hogy szeptember 21-én érkezik Németországba. Megerősítik a Windsori herceg magyarországi vadász­­kirándulásának hírét Bécs, augusztus 31. A windsori herceg környezetében megerősítik azt a hírt, hogy Edvárd herceg és felesége szep­tember első felében többnapos vadászatra jön Borsod megyébe, Letartóztatták Varsóban a kommunista párt 27 tagú vezérkarát Varsó, augusztus 31-A rendőrség letartóztatta a kommunista párt huszonhéttagú vezérkarát, amely szeptember 1-ére nemzetközi ifjúsági napot akart szervezni. Letar­tóztatta a rendőrség továbbá a kommunista ifjú­sági egyesület varsói választmányának tagjait és a köponti kommunista bizottság egyik tagját, aki­nek a szerdai tüntetést irányítania kellettt volna. Ismét kiélesedett a lengyel-német viszony a danzigi lengyelek sorsa miatt Varsó, augusztus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Lengyelország és Danzig közötti viszony és ezzel kapcsolatban a lengyel-német viszony is megint nagyon kiélesedik. Kedden az egész kor­mánysajtó éles támadást intézett a danzigi nem­zeti szocialista szenátus ellen és különösen amiatt panaszkodik, hogy a danzigi hatóságok egyáltalában nem hajlandók tárgyalni a szabad város lengyel kisebbségével iskolaügyi sérelmei miétt. A félhivatalos Gazeta Polska azzal fenye­getőzik, hogy a lengyel kormány Danziggal szem­mell fogja változtatni egész politikáját. A Kurier Polski hangoztatja, hogy Lengyelor­szágnak kényszereszközökkel kell rábírnia Danzigot a szerződések megtartására. A szélsőjobboldali la­pok körtelik, hogy a Lengyelországban élő német ksebbsé­g ellen megtorló intézkedéseket kell alkal­mazni, sőt szükség esetén Lengyelországnak Né­metországgal szemben meg kell változtatnia eddigi magatartását A baloldali sajtó is hozzájárul ezek­hez a követelésekhez, úgyhogy ezúttal az egész lengyel közvélemény egységesen áll Damiggal szemben. Varsói diplomatakörökben azt hiszik, hogy a mostani súlyos összeütközésből kibontako­zást fognak keresni Berlinben folytatan­dó nem­ihivatalos jellegű megbeszélések útján.

Next