Pesti Napló, 1937. november (88. évfolyam, 249–272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

4 Szerda PESTI NAPLÓ 1937 november 3 Ülesén a legjobbad­ Őszi és téli óriási árukészletem rendkívül olcsó áraiból alább közlök néhányat: Gyapjúszövet 1­­.78-tól Fámkelme A VI ft ft II V ft ft ft ft V •iM«»MiiNtilNíHNNíHi­ • 2.98 tól Jersey szövet 2­­.45-től Sportflanell -49 6. Sportkelme L4 e°,e c s m Marocain mű® — 2 98-tól Mattlassée .. 1.98 tól Sporthelme L4 e°,e c­s m Marocain mű® — -1 1.75-től Dustin sima és mintás.... - 1.98 tól Cloque színekben 2­­.25-től Bársony 70 cm széles - 4.95-től Népszerű maradékosztályomban a fentieknél is olcsóbban árusítok. GERŐ maradék- és divatháza Andrássy út 6 Eckhardt-beszámoló­­Gaal Gaston sírjánál (Saját tudósítónktól.) Gaal Gaston halálának j.i^uj, ^ - ~ pártvezérségben , nagy beszédet mondott. Jelen volt az ünnepségen Tildy Zoltán, Kun Béla, Horváth Zoltán, Láng Lénárd, Riesz Ádám­, Cseh-Szombathy László, Ra­kovszky Tibor, Czirják Antal, Szetsey István kis­gazdapárti képviselők, s megjelent még Origer Miklós, Ripka Ferenc és Sümegi Vilmos. A temp­lomban Vargha Béla plébános gyászmisét mon­dott Gaal Gaston lelki üdvéért. Azután felvonultak a kriptához, ahol többszáz főnyi közönség előtt mondotta el Eckhardt Tibor beszédét, amelyben beszámolt a kisgazdapárt ötéves működéséről és a politikai helyzetről. Öt év elvesztett illúziói — Ez az öt esztendő énrám nagyon terhes köte­lességet hárított, — mondotta Eckhardt Tibor — ez az elmúlt öt esztendő megfosztott engem és nagyon sokunkat minden illúziónktól, nagyon sok reménységtől, megfosztotta ezt az országot na­gyon sok komoly lehetőségtől, az előbbrejutást illetően. Szomorú öt esztendő volt ez az eltelt idő. Bár­mit hozott légyen is a sors, egy tekintetben mindig megálltuk helyünket: erkölcsileg mindig következetesen haladtunk azon az úton, amelyet Gaal Gaston kijelölt számunkra. Majd Eckhardt a Magyarországot sújtó tria­noni intézkedésekről beszélt. — A trianoni kálváriajárás dacára — mon­dotta — ez a nemzet becsületet szerzett magának a világ előtt, becsületet, amit könnyelműen koc­kára tenni nem szabad. Magyarország lehet számra kicsi, de lélekben és értékben nagy nem­zet vagyunk. (Helyeslés.) Magyarorszá­g csak az egyenjogúság és egyenrangúság alapján csele­kedhetik, sohasem az alárendeltség, függőség jegyében. A római paktum beszélt a római paktummal kapcsolatban Né­metország helyzetéről. — Ma ismét az a helyzet állt elő, — mondotta — hogy a német birodalom útjai elváltak Anglia útjaitól. Szembekerült Németország Oroszország­gal, Franciaországgal, sőt az Egyesült Államok­kal is és ebben a konstellációban olyanok az erő­viszonyok, hogy ha háborúra kerülne a sor, az Európa közepén elhelyezkedő hatalmaknak össze kellene roppanniuk a kétoldali nyomás alatt. Eb­ben a helyzetben mégis azt mondom, hogy Német­országgal való barátságunkat feladni nem szabad. De vigyázni kell arra, hogy soha semmi körül­mények között ne vállaljunk olyan kötelezettsé­get, amely egy előre elvesztett háborúban való részvételre kényszerítene bennünket. (Élénk he­lyeslés.) Beszéde további során foglalkozott Eckhardt a kisantanthoz való viszonyunkról, amelyre vo­natkozóan annyi jogos sérelmünk, panaszunk, ki­fogásunk volt és van még ma is. Elismeréssel szólt a magyar külpolitika irányításáról és he­lyesnek tartja a külpolitikai vonalvezetést. Szociálpolitikai mélypont — stréberek és kalandorok Ezután a gazdasági és szociális helyzettel foglalkozott. Ez a dolgozó nemzet, főleg a kisem­berek társadalma példátlanul túl van terhelve közterhekkel, olyan nagy adókat fizet, amelyeket tartósan elviselni nem lehet és veszedelmesek az államháztartás­ szempontjából is. A túlzott terhe­ket vegye le az adózó­­közönség vállairól a kor­mány és ne feszítse túlságosan a h­írt. A szociál­politika valósággal mélyponton van. Nem taga­dom, hogy határozott javulás van a gazdasági életben is, mert több lelkiismeret és kevesebb frá­zis jelentkezik a kormányzat mai működésében, de ez megközelítőleg sem elég. Az egész magyar közélet nagy devalváción esett keresztül öt év alatt. Itt az ideje, hogy megálljt parancsoljunk annak az irányzatnak, amely a felforgat­ásnak, egy iíj forradalomnak akarja, megvetni a meleg­ágyét és stréberek és kalandorok forradalmát akarja megcsinálni. Majd a jobboldali politikával kapcsolatban kijelentette Eckhardt Tibor, hogy valamennyien jobboldaliak vagyunk abban az értelemben, hogy keresztény nemzeti alapon állunk, népi politikát nemcsak hirdetünk, követelünk tettekben és cse­lekedetekben. A zavaros eszmék egyetlen forrásra vezethetők vissza: félnek a­ titkos választójogtól, mert nem bírják ki a politikai szabadversenyt. — Még veszélyesebb, még kártékonyabb az az elmélet, — mondotta — amelyet a Budai Vigadó­beli gyűlésen hirdetett egy országgyűlési kép­viselő. Azt követelte, hogy alakuljon át Magyar­ország katonaállammá. A nemzeti hadsereget senki sem övezheti a maga nemes működésében nagyobb tisztelettel, több szeretettel, több áldozat­készséggel, mint a mi pártunk. De egy hadsereg katonai értéke fordított arányban áll politikai te­vékenységével. Minél többet politizál, katonailag annál kevesebbet ér. Van törvényhozás és van honvédelem. Kettőt nem lehet összekeverni, mert ha összekeverik, bekövetkezik a spanyol helyzet. Az antiszemitizmus Beszéde végén foglalkozott az antiszemitizmus kérdésével, amelynek mélyén az az elkevesedés dolgozik, amelyet az országban lévő igaztalan va­gyon- és jövedelemeloszlás következtében érez a » dolgozó társadalom. Az antiszemitizmus lényege az egyoldalú kartell- és bankpolitika, amelyhez az antiszemiták azonban nem mernek nyúlni, de amelyet mi meg akarunk oldani. Nem hirdetünk gyűlöletet, a népi gondolat jegyében akarunk népi politikát csinálni. Foglalkozott beszéde befejezésében az ő szemé­lyét ért támadásokkal, amelyet valósággal cégtáb­lának akarnak beállítani és mondják, hogy Eck­hardt eladta magát a zsidóknak. Fehér ló és aranyborjú — Büszkén jelentem ki, — mondotta — hogy Magyarországon függetlenebb ember, mint én, nincs, mert nem fogadok el senkitől pénzt, csak saját tagjainktól. Mi nem azokat a módszereket alkalmazzuk, mint némelyik hangos antiszemita újság, amely vezércikkében fehérlovat áldoz, köz­gazdasági rovatában pedig az aranyborjút állítja piedesztálra, nem is az aranyborjút, hanem az arany tehenet, amelyet négy csecsen fejnek. Amikor Milotay István megenged magának gya­núsító cikkeket a párttal szemben, ugyanakkor saját lapjának közgazdasági rovatán keresztül dúsan élvezi azokat a közgazdasági bevételeket, amelyekkel a különböző kartellek és bankok ál­doznak Milotay tehetsége előtt. — A szélsőjobboldali sajtóban olyan hazug helyzet alakult ki, amelyet kiirtani a közéleti tisz­tesség alapvető követelménye. Azért örömmel ol­vasom a zugsajtóról teendő intézkedéseket. De egy­úttal azt mondom, hogy a kormány fékezze meg a maga sajtóját is. A magyar törvényekben van paragrafus bőven. — Férfiak kellenek, akik megvédik ebben az országba a tisztesség, becsület uralmát, a szentist­váni állameszmét minden törtetéssel, erőszakkal szemben. Végül az ifjúság kérdésével foglalkozott Eck­hardt s így fejezte be beszédét: — Bármit cselekedjék ellenünk ez a félreveze­tett ifjúság, mi dolgozni fogunk értük harag nél­kül és jogos követelésekkel lépünk a kormány elé, mert az ifjúság sohasem ura sorsának. Eckhardt beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Az emlékünnep Vargha Béla szavai­val fejeződött be. WEISZFELD-CIPŐ MUSSOLINI TER 4. Terézkörúti oldal Női és férficipő 28-32-36 P Rendelésre a legkitűnőbb cipők mérsékelt árért Véres zavargás és csendőrsortűz egy betiltott jugoszláviai gyűlésen — három halott, nyolc sebesült Belgrád, november 2. A verőcei kerülethez tartozó Novigradac helység­ben egy politikai gyűlés során véres zavargás támadt. A csendőrök fegyverüket használták és golyóik 3 em­bert megöltek, nyolcat, közöttük Messzarov képviselőt megsebesítették. Az eseményekről hivatalosan a követ­kezőket jelentik: Stjepan Vracsics földműves bejelentette a verőcei alprefektusi hatóságnak, hogy vasárnapra gyűlésre akarja egybehívni a volt horvát parasztpártot. Az al­prefektus a gyűlést nee­ engedélyezte. Vracsics barátai és Messzarov képviselő, aki a Macsek-párthoz tartozik, mégis meg akarták tartani a gyűlést, amelyre többszáz hívüket hívták meg. A rend fenntartására a faluba kiküldött csendőrőrjárat parancsnoka figyelmeztette Vracsicsot, hogy a gyűlést nem engedélyezték, oszolja­nak szét. Messzarov erre revolverrel a csendőrök felé lőtt és felszólította híveit, hogy támadják meg a csend­őröket. Több lövés dördült el, mire a csendőrök mene­déket kerestek és fegyverüket használták. Golyóiktól három ember életét vesztette, többen pedig — köztük Messzarov is — megsebesültek. A csendőrök kénytele­nek voltak egészen a falu végéig hátrálni és csak itt tudták azután támadóikat szétszórni. Idáig nyolc sebe­sültről tudnak. A báni hivatal egy felügyelőt küldött ki az eset megvizsgálására. A nyugalom teljes. I Noiivelle Rí :eviic r db homftr.iiE DIRECTEUR: GEORGES OTTLIK NOVEMBRE 1937 ^Institution hongroise de la régence La nouv.lie politique sociale Iranfall* Georges Pernot L'art eutrlchlan Loan Gillei L'lnstitutlon hongroise da la régente Etitnne Egyed L'lmpira Irantal* Georges Roax La Franca riolle If. L. Middleton La chanson hongroise Alexandre Eckhardt Lai saints dans l'histolra de la médedne hongroise AuriUen Vajkai Una villa d'eaux moderne <1 y a deux ^ióries Andre Medrictky Franfois Molndr romancier Aladár Schöpflin Frantols Malndr at la thédtra anglais lohn Brophy Chronique du molt La carratour du monda (Andri Thirivej — Un centenalre dans la via sclontltl 3|U* (Geortet Korbuly) — Borromeo (conte e Francois MolntrJ — Kecskemét, ville du « barack » (Georges Kiss) La presse et les revues L'Curope Centrale et Orlentale Nouvelles Econotniques et Financiéres RÉDACTEUR EN CHEF I JOSEPH BALOGH £ vi előfizetési dr.- 30 P. VI, Vilmos es.-út 3.

Next