Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

5 Szerda PÓLYA TIBOR Írta: HERMAN LIPÓT Pólya Tibor festőművész meghalt 51 éves korá­ban Szolnokon. Tudja-e a nagyközönség, hogy ez a mondat mit jelent sok jóbarátnak, a magyar művészetnek és azoknak az embereknek, akiknek ünnep és felemelkedés a művészetben való gyö­nyörködés? Pólya Tibor barátai és ismerősei számára ez a rövidke hír az optimizmus és jókedv hatalmas csorbáját jelenti. Nekünk sorstársainak s legkö­zelebbi barátainak, kik testvéri — több, szinte cinkosi barátságban örültünk egymásnak — e hi­hetetlen szörnyűség kedélyünk, életszeretetünk nagy részének pusztulását. Pólya Tibor már fogalom volt a művésztár­sadalomban, nemcsak egy kitűnő művész neve. A jókedvnek, az igazi bohémségnek nehéz korunk­ban ittfelejtett kincsesbányája. Kiapadhatatlan forrása a szellemességeknek, a humornak az opti­mista életkedvnek. Vele együtt lenni gyógyulás volt a gondtól s az élet keserűségétől. Pedig mennyi gondja és keserűsége volt neki magának is. Az élet és a művészpályám nem kevéssé őrölte meg ezt a szegény embert kora fiatalsága óta, — alig hogy a küzdelmes művé­szetet választotta életcéljának — már élnie is kellett belőle. Alig tanulhatta meg, (igazi őste­hetségként talán csak fél esztendeig járta az isko­lát) már termelnie, alkotnia kellett, önállónak lennie, ismeretlenül, névtelenül az élet nagy vá­sárán. Egyéniségének, saját nyelvjárásának korán kellett kialakulnia, hogy idősebb társai számba vegyék. 20—22 éves korában már megjárta a kül­földet, próbálgatott sok helyen s már érvényesül is. Már elismerik a tehetségét, szeretik őseredeti humorát s plátói módon talán támogatják is — de megélni, milyen nagy út ez még! Az emberek szívesen mulatnak egy kedven és szép fiatal pik­tor mókáin, viccein; elhallgatják történetkéit, fantáziájának csapongásait, szívesen nézik remek rajzait, karikatúráit — s aztán veszik a kalap­jukat s otthagyják egyedül a kávéházban, kraj­cáros gondjaival, — melyek gyakran bizony az aznapi ebéd vagy vacsora kifizetésére is vonat­koztak. , , ,,,, Pólya gyakran krajcárokért herdálta el nagy talentumának legsikerültebb virágait. Több mint 30 esztendőn keresztül küszködött az élet nehézsé­geivel. Néha néhány hétig, hónapig úgy tetszett, mintha a napi gond elmúlnék, —• rengeteget dol­gozik, illusztrál, plakátokat készít, freskókkal díszít bárokat, kávéházakat, mulatókat — arcké­peket, tájképeket s magyar zsánereket fest — de sohasem nyer díjakat, nem kap kitüntetéseket vagy hivatalos megrendeléseket. Van idő, mikor átmenetileg konszolidálódik, van szép lakása, uta­zik külföldre, felneveli gyerm­ekét — de milyen erőfeszítéssel, milyen küzdelemmel. Csak aki be­láthat a művészpálya sötét dzsungelébe (s ilye­nek kevesen vannak),­­tudja, mit jelent moso­lyogva, szellemesen sziporkázva mindenfelé egy gondtalan, nyugodt és gazdag életlátszatot keltve, szakadatlan nehéz munkában tölteni egy életet. És most mit alkotott. Rengeteg munkái kö­zül nézzük csak a magyar vidéki életet ábrázoló képeit, melyek már a »magyar Uruegliel« elneve­zést szerezték alkotójuknak. Milyen mély művé­szi érzésről, milyen hatalmas talentumról regél­nek ezek a művek. Milyen alkotó- s formálóképes­ség, milyen fantázia, milyen tárgyi­-m­éret, mil­yen jó és erős magyar ösztön kellett mindehhez, hogy néha pár tenyérnyi területen, félarasznyi nagy­ságban a legjobb magyar reményekkel felérő tör­ténetek, figurák, emberek, arcok, mozdulatok kel­jenek életre. Mindez végtelen egyszerű természe­tességgel könnyen, elmondva — nem helyes — megfestve, stílusosan megteremtve. Alig ismerte valaki ilyen jól a földjét, népét s annak életét. Mindez most hirtelen megszabad ömleni ebből a remek fejből, a képzelet, a fantázia kihűl, a vég­zet kegyetlen és fagyos halálkezével megelégelte ezt a sok, bőkezűen szétszórt ajándékot — talán hogy megtanuljuk becsülni azt a nagy értéket, amit adott. Pólya Tibor most készült először egy nagy, átfogó kiállításon bemutatni műveit. Most akart a nagyközönség előtt teljesen beérkezni, bemutat­ván legjobb, legérettebb, kitűnő munkáit, rajzait, terveit. És mert nem akarja befolyásolni a munkái hatását, most teljesen visszavonult szere­tetreméltó s páratlanul bájos személye­k munkái ígtassanak a maguk erejével. — Sajnos, most már a rendezendő hagyatéki kiállításon, (milyen szörnyű ezt nekünk kimondani, kik még bele se tudtunk törődni a gondolatba, hogy ez a remek ember és nagy művész itthagyott bennünket) önzően — milyen szívesen belenyugodnak: vár­junk még a művészete végleges megítélésével — csak maradt vola itt velünk, küszködve, félre­ismerve s eléggé nem méltányolva — de élve 63 árasztva magából a jókedv, optimizmus s öröm virágait. Hányszor hangoztatta: én igazán nem vagyok nagyképű. Humorának, szatírájának minden ere­jével a nagyképűség ellen harcolt. Ezt utálta. AZ ATHENAEUM KARÁCSONYA LÁNYOKNAK: PALOTAI BORIS: J­u­­­i­k­a Egy vidám, okos diáklány meg­ható és kacagtató élményei. Ké­pekkel, diszkótében 3.60 pengő ARTHUR RANSOME: Fecskék és Fruskák, a felfedezők Egy angol vakáció izgalmas és derűs története. Képek­kel, diszkótésben 4.80 pengő LAGERLÖF ZELMA: Csodálatos utazás Nils Hogersson útja a vadludak­ kal Svédország fölött, a mondák és rejtelmek birodalmában. Ké­pekkel, diszkózésben 4.80 pengő Kaphatók minden könyvesboltban PESTI NAPLÓ 1937 december 1 Két holttestet találtak a vízivárosi temető mellett A hullaszállító autót szerencsétlenség érte (Saját tudósítónktól.) A főkapitányság bűnügyi osztályán kedd reggel bejelentették, hogy a régi vízi­városi temető külső határának két, egymástól többbszáz méterre eső helyétt egy férfi és egy női holttestet talál­tak. A Budakeszi út mentén egy nő holtteste feküdt, a hegyoldalban, a Kútvölgyi út mentén egy jólöltözött férfié. A főkapitányság központi ügyeletén azonnal meg­indult a nyomozás és miután a két holttest közel volt egymáshoz, arra következtettek, hogy a halálesetek között összefüggés van. Rendőri bizottság vonult ki a főkapitányságról. A bizottság egyik csoportja a Kút­völgyi útra, másik csoportja a Budakeszi útra mint. Megállapították, hogy a Kútvölgyi út mentén talált halott vitíz Sübek István belügymm­iniszteri tisztviselő, aki felbelőtte magát. A revolvert megtalálták a kezében. A bizottság a holttestet a törvényszéki orvostani inté­zetbe szállíttatta, majd levonult a hegyoldal lejtőjén A Budakeszi útra. Ott közben tisztázták a nő halálának körülményeit. Megállapították, hogy a halott Rohánszky Józsefné Oréczy Mária, akit egy villamos ütött el. A helyszíni nyomozás során kiderült, hogy Rohánszkyné reggel munkába indult a Budakeszi úton egy munkásnővel együtt. Útközben panaszkodott, hogy rosszul érzi ma­gát és keresztülment az úttesten, majd a régi vízi­városi katonai temetőben tartózkodott néhány percig. Amikor visszament, — ez a nyomokból is kiderül — nyilván nekiesett valamelyik hajnali villamosnak, koponyatörést szenvedett és a helyszínen meghalt. Rohánszkyné holttestét is a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Ezután megállapították, hogy a két halálesetnek semm­i köze sincs egymáshoz. Amikor a mosonyluppai rendőrlaktanyából kiküldték a hullaszállító autót, hogy Sübek István holttestét a tör­vényszéki orvostani intézetbe szállítsák, súlyos baleset történt: az autó a csúszós, előrízta­tó Budakeszi úton fel­borult és Dobos József huszonh­­téves rendőrak­irat súlyo­san megsebesült. A IX. számú helyőrségi kórházba szál­lították.. Ne kísérletezzen! DOXA megbízható, tökéletes svájci óra Az új DOXA órák ólomplombával jönnek forgalomba, ami biztosítja a vevőt, hogy valóban új és nem javí­tott vagy felújított órát kap. Saját érdekében tehát mindenki ügyeljen arra, hogy a DOXA órán az ólomplomba, amelyen a DOXA szó olvasható, rajta legyen. Gyári jótállás! erre haragudott őszintén. Most, hogy ilyen hir­telen oly szívszaggató módon itthagyott bennük­-«­ket, talán büntetésből, őszinte önző haragból jut­tatjuk neked a »nagyképű« szót — Pólya Tibor: nagy művész voltál s munkáid halhatatlanságot juttatnak Nekedl A japán csapatok félúton S­ang­haj és J­anking közöt Menekül a kínai főváros lakossága Sanghaj, november 30. A japánok kedden megszállták a Tai­tótól nyugatra, a Vuhu felé vezető országút mentén fekvő Kvangteiit. A japán csapatok előrenyomu­lása Nanking felé azon a négy főútvonalon bo­nyolódik le, amely egyenesen a fővárosba vezet. A legközelebbi kínai védelmi vonal most a Jangce folyó mentén, Csinkiangtól délre ter­ü­l el. Nan­kingban a japán előrenyomulás hírére azok is, akik eddig még kitartottak a fővárosban, elhagy­ják otthonaikat. Japán hivatalos közlés szerint a japán csapa­tok elfoglalták a Sanghaj és Nanking között félúton fekvő Csangcsau városát és kezükbe ke­rítették a Jangce mentén épült, eddig bevehetet­lennek hitt Kiangjin-erődöt. A japánok egyenesen Nanking felé tartanai­, Kína védelmi Harcának második szakasza Hankau, november 30. A külügyminisztérium megbízottja kijelen­tette, hogy a kormány székhelyének Közép-Svínába való s csaknem teljesen végrehajtott áthelyezésé­vel a kínai kormány védelmi harcának második szakasza kezdődik. Megkezdődött újabb csapatok sorozása és kiképzése. Hadianyag elegendő meny­nyiségben áll rendelkezésre. Erős védelmi vona­lakat építenek ki s a sanghaji nankingi területen harcoló kínai csapatok ezekbe az állásokba vonul­hatnak vissza. t Hosszú téli esték legjobb szórakozása! DR. LANGER NORBERT ötnyelvű kölcsönkönyvtárának u'donságai: Földi Mihálv : A viszony Va zary Gábor: Ketten Fáris ellen Földes Jolán Fej vagy irás Ida Hurst: Világjáró gépírókisasszony Madelon Lulofs : Szuroátrai járőr Stefan Zwei«;: Magellan Emil Ludwig: Cleopatra Gerhart Hauptmann : Das Abenteuer meiner Jugend Rachmanowa : Tragödie einer Liebe (Tolstoj—Roman) L. Winder: Der Thronfolge! (Franz Ferdinand—Roman) John Flynn : Gold von Gott (Die Rockefeiler— Saga) Warwick Deeping Frau Buck und ihre Töchter Andrássy út 58. Havonta csak P 1.50 F. Torberg : Abschied (Roman einer ersten Liebe) Ernst Weiss ? Der Verführer Christa Winsloe : Passeggiera Clare heridan : Arabisches Zwischenspiel Colin Ross : Der Balkan Amerikas (Mexico-Fart) E. Lönndorff: Seltsame Pfade aul 10 Grad Süd Ralph Urban: Das Geheimnis um Mr. Tree André Maurois : La maohine a lire les pensées Georges Duhamel: Les maitres Ernest Hemingway: To have and have not Pearl Buck: lighting angel Aldo Palazzeschi: II palio dei buffi stb <?tb. Házhozküldés! (lel.)

Next