Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombat erőszakos, törvénytelen, forradalmi eszközökkel törekszik. Ismételten hangsúlyozom azt is, hogy meddő marad minden olyan óhaj, amely arra szá­mít, hogy velem e politika egy hajszálnyira is balfelé elkanyarodhatik. Mi a j­obboldaliság ? Gyakran szeretik kérdezni, hogy tulajdonkép­pen mi hát a jobboldaliság és a mi politikánkat miért nevezik jobboldalinak. Ezúttal felelni aka­runk erre is. Jobboldali a mi politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcsökhöz, a közéletben is. Minden elhatározá­sunkban és cselekedetünkben a nemzeti célok és érdekek, a magyarság egyetemes érdekei vezérel­nek. Ezeknek rendelünk alá minden külön cso­port- vagy egyéni érdeket. Politikánk az egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétegeket. Meg akarja védeni a tömegeket olyan szociális politikával, amely a polgári terhek, kötelességek és jogok egyensúlyát biztosítja. Egészségesebb vagyon- és jövedelem­­elosztáshoz vezet, akár állami intézkedések és eszközök alkalmazásával is. Ez a politika az ál­lamhatalom előrelátásával a nemzet érdekében meg akarja szüntetni a gazdasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát, amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké vál­nak. Ehhez képest a kultúra áldásainak mentői nagyobb mértékben részeseivé akarja tenni a nép egyszerű fiát, fel akarja vértezni őt a tudás fegy­verével a nemzet létért való küzdelmében. Ez a politika a szociális gondoskodást a kari­tatív jótékonykodás köréből állami feladattá emeli. Az államélet minden megnyilvánulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempont­jait helyezi. E politika egész életfelfogása, csele­kedeteinek szelleme, a keresztény etika és a nem­zeti történet tanulságai alapján áll. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is kitartunk. A mi jobboldali politikánk ellen, azt hiszem, ebben az országban senki sem tilta­­kozhat itt. A választójog Nemzeti politikánk egyik feladata közjogi in­tézményeink olyan reformja, amely a nemzetet alkotó nép részére továbbra is biztosítja az alkot­mányos jogoknak a nemzet érdekét szolgáló gya­korlását. A magyar nemzet útja elválaszthatatla­nul egybekapcsolódott az önkormányzat gondo­latával s a fejlődő élet kívánalmai mind szociális, mind közgazdasági berendezéseinkben a nemzeti önkormányzat intézményein keresztül érvényesül­tek. Évszázados gyakorlat alapján fejlődött ki a magyar önkormányzati szellem, amely mindig egyesíteni tudta a hagyományok tiszteletét a ha­ladás gondolatával. Amikor a titkos választójog bevezetésével biztosítani akarjuk az alkotmányos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alapvető szempont csak az­ le­het, ami a nemzet egyetemének érdeke. A magyar közéletb­ől el fog tűnni a nyílt sza­vazás idejétmúlt formája és vele az a több évtize­des mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalaní­totta politikai életünket. De vakon és megfonto­lás nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni. Mi vá­lasztójogi rendszerünkbe alkotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára. És nem a társa­dalmi rend felforgatására irányadó törekvéseknek akarunk kaput nyitni. Szerintem a választójognak is nemzeti célja van s erkölcsi tartalma. Technikai érvényesülésé­ből minden visszaélést ki kell küszöbölni. Titkos­ság a jogban, becsületesség a megvalósításban: e két alapelven épült fel a törvényjavaslat. Gazdasági liberalizmus helyett állami beavatkozás Most nem kívánok szólni a kormányzati munkáról. Beszámolóra és programadásra más­kor van alkalom­ De vessünk pillantást a gazda­sági és szociális problémákra annak a politiká­nak szemszögéből, amelyre, mint a magam fel­fogására és mint kormányzati irányra, az imént hivatkoztam. Kétségtelen, hogy nemzeti célú, szociális irányú politikánk mellett az állam feladatai rendkívül megsokasodtak. Mihelyt helytelennek ismertük fel a manchesteri libera­lizmus elvét, amely a gazdasági, erők szabad érvé­nyesülését vallotta a nemzetek és egyének bol­dogulásának egyedüli szabályául, szükségkép­pen beláll az állami beavatkozás nagyobb mérve. A tapasztalat megtanította az államférfiakat arra, hogy a teljes gazdasági szabadság nem vezethet a népi szociális érdekek érvényesülé­sére. Hiába állítják szembe ezzel a ténnyel a régi ideálokat, nem vitatható tény, hogy a gyengéb­bek, tehát a nagy tömegek megvédése és boldo­gulása az erősebbekkel szemben csakis úgy lehet sikeres, ha az államhatalom odaáll a gyengék mellé­. Ez az állami beavatkozás korántsem a kor­mányok szeszélyéből vagy — mint gyakran hall­juk — csupán a bürokrácia elterpeszkedése miatt állott elő. De előállott szükségképpen a nemzetek és népek önvédelmi fegyvere gyanánt. Nem mi kezdeményeztük azt a tényt, hogy a nemzetközi árucsere ma már nem bonyolódik le a szabad vi­lágforgalom kereteiben, hanem az önellátási tö­rekvések által diktált igen szűk lehetőségek kor­látai között. És a mai helyzetben, amikor a leg­több állam az önellátás alapján rendezkedik be, Magyarország hiába­ is próbálná helyreállítani a szabad külkereskedelmet.­­ Ma az állam kénytelen szabályozni és sok részben előírni már magát a termelést is, állami PESTI NAPLÓ 1938 január 1 befolyással kell irányítani az értékesítést, gyak­ran szabályozni az árakat. Szóval aktíve közbe kell lépnie és működnie a gazdasági tevékenység sikeressége érdekében. Szélm­alomharcot folytat ilyen körülmények között az, aki a gazdasági sza­badság jelszavával száll síkra az állam e szük­ségszerű szabályozó tevékenysége ellen. Ez a kérdés nem világnézeti kérdés, hanem gazdasági probléma. De politikummá, világnézeti kérdéssé válik azzal, hogy átjátsszék politikai és az egyéni szabadság kérdésévé. Akként állítják be, mintha a baloldali politika perhorreszkálná az állami beavatkozást, amely csupán a jobboldal egyik politikai eszköze. Pedig ez a beállítás egé­szen megtévesztő és helytelen. Mert hiszen a leg­­baloldalibb politikai felfogás, a szociáldemokrá­ciáé — nem is szólva a kommunizmusról — ma­gát az államot teszi meg még a termelőeszközök tulajdonosává is és olyan fokú állami beavatko­zást és szabályozást ír elő, amiről semmiféle jobb- Évről évre halad a világ évről-évre többet nyújt az ORION­Az összes 1938. évi típusok kaphatók Lengyel Rádió Budapest, VI., Teréz körút 38 Telefoni 11S— 199 Díjtalan bemutatás, kedvezi cserét

Next