Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)

1938-04-01 / 73. szám

P 1­4 Péntek PESTI NAPLÓ WM HÉBER *­­ TŰZHELY 40 ÉVE VEZET A A Príma fehér zománc: d U P-től U CDCÜ Vilmos császár út 39. Ilfl£l0?ELro Hajósu, sarok. T. 124-610 zavartalan folytonosságában megakadályozza a nem­zet helyrehozhatatlan kárára, egy a mi milliós töme­geinkhez viszonyítva elenyésző törpe kisebbség. Mél­tóztassék minden rendelkezésre álló eszközzel kü­­zde­ni az ellen, hogy sem egy korlátlan pénzzel és agitációs eszközzel elért, de a múlékony jelentőségű választási siker, sem a könnyen alakítható és ideges budapesti közhangulat, sem­ a nemzeti öntudatnak a középosztály egy kis részénél tapasztalható elhajlása téves útra terelje nemzetünket. A szélsőségek aránytalanul oly kevés hívével ,mentben a magyar nép sokmilliós nagy tömegei a nemzet függetlenségéért, az egyéni szabad­ságért, alkotmányos rendünk fenntartásáért, a titkos választójog által elérendő szociális haladásért, honvé­delmünknek nemzeti géniuszunkhoz méltó kifejleszté­séért és ezek után a nagyobb, boldogabb, jobb magyar­­ságuk­: életüket és vérüket készek feláldozni. A föld népe nyugalmat és rendet kíván. ­ A magyar népszaporodás fokozása Az EPOL megkezdte ankétsorozatát (Saját tudósítónktól.) A termet zsúfolásig megtöltő, nagyrészt orvosokból álló közönség előtt kezdte meg népszaporodási ankétsorozatát az Egészségpolitikai Tár­saság. Antal Lajos elnök megnyitó szavaiban vázolta a biopolitika céljait és lényegét, majd Born József tar­totta meg előadását. — Míg idáig leginkább a déli és keleti szlávság népszaporodásától kellett tartanunk, — fejtegette — most a közvetlen szomszédunkká lett hatalmas germán iogi­ fenyegeti a magyarságot azzal a veszéllyel, me­lyet minden nagy nép szomszédsága a kisebb, a gyön­gébb számára jelent. Népesedési árnyéknak nevezi az előadó ezt a tüneményt és ahhoz a természetrajzból jól ismert állapothoz hasonlítja, amelyet az óriás tölgyfa szomszédsága a gyenge cserje számára jelent. Statisz­tikai adatokkal jellemezte ezek után a magyarság jelen­legi helyzetét, szaporodási arányszámát a szomszéd né­pekhez viszonyítva. Míg 1930-ban a Duna völgye népes­ségének egyhetedrésze magyar népterület volt, addig, ha ezen a téren nem áll be változás, a mai statisz­tikai­ adatok alapján előrelátható, hogy 20)30-ban már csak egy­ kilencedre zsugorodik­­a magyarok száma. Nemcsak a mi szempontunkból fontos, hogy ez a hely­­zet be ne következzék, h­anem a Dunavölgye egyensú­lyának szempontjából is, — fejezte be Ború József elő­adását — hiszen Ausztria vagy Svájc békítő, kiegyen­lítő szerepköre vár Magyarországra, amelyet csak egy erős nép tud betölteni. Iladványi Sándor főtitkár orvosi szempontból világí­totta meg a kérdést. Kifejtette hogy 1000 lélekre ma már nem­­15 gyermek esik, mint a század elején, hanem csak 21. Scipiades professzor szerint a születések egyharma­dára becsülhető a művi vetélések száma. Frigyessy sze­rint még­ meg is haladja. Ezt a felfogást alapul véve négy évtized alatt nyolcmillió magyar lélek veszett el. A vetéléseken kívül a tuberkulózis, a nemi bajok, s az asszonyok művi abortusok által előidézett meddősége, valamint a csecsemőhalandóság rontja meg népszerodási statisztikánkat. Az egykéről beszélt ezután, mely magyar járvány Silló község közül 606-ban pusztít. Az egyke kez­detben gazdasági okok eredménye volt, ma már inkább világnézeti felfogásé. A házaspárok pesszimizmusának, a városiasodásnak, a materialista gondolkodásnak s a nő egoisztikus világszemléletének következménye az egyke — és csak legutolsó sorban a gazdasági viszonyok. Mind­ezek orvoslására olyan népesedéspolitikai munkatervet sürget, mely lelkileg is befolyásolja az embereket és fel­kelti bennük a gyermek után való vágyat. Hivatkozik az olasz házassági kölcsönökre, amelyeket a gyermekek kiilletése automatikusan törleszt le. A magzatelhajtás ell­en­i büntetések felemelését javasolja. Legélesebben állást foglal az EPOL nevében olyan magánjellegű javas­latok ellen, melyek meggondolatlan fogalmazás által nemhogy meggátolnák, hanem megkönnyítenék a mag­zatelhajtást. A bábaság reformját, az anya- és csecsemő­védelem, az ingyenes szülések s a gyermekmenhelyek fokozottabb felkarolását kívánja, továbbá a családapák előnyben részesítését minden közhivatalnál s olyan adó­kulcsot, mely a gyermekek száma szerint változik s az a­gg­­­e­gé­n­­­y a­dó bevezetését. Az előadásokat vita követte, majd Kovács Alajos ny. államtitkár, a Statisztikai Társaság elnöke ismer­tette a magyarság múltját statisztikai szempontból­­ s a történelemből vett példák alapján igyekezett biza­lmodóbb hangulatot kelteni. Végül Huzella Lajos, Szé­kes Mzk­vár tisztifőorvosa a népesedéspolitika gyakor­lati "-eveazt­ilvitelét megkönnyítő konkrét ötleteket mondott el, többek közt azt, hogy nagykorúságukat sért, nem házas, önálló keresetű nők és férfiak még akkor is kötelesek legyenek legalább egy gyermektar­ Ma díjét az államnak lefizetni, ha állásuk, lehetetlenné teszi a házasságot. Hogy férj és feleség csak akkor tölthessen be olyan állást, mely külön-külön is alkal­mas családalapításra, ha legalább négy gyermeket nevel fel. A települések elősegítését, a serdülőkor foko­zott védelmét és házassági tanácsadók felállítását tartja fontosnak. Bar­os Géza felszólalásában hangoztatja, hogy Ma­gyarország nagyon elmaradt az őt környező népek aktív népesedéspolitikája mögött és hogy nagyon kell sietnünk, ha nem akarunk végleg lekésni. A komoly ankét az elnök derűs zárószavával ért Ha influenzája van, gondoskodjék arról is, hogy gyomra és belei a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által gyakran és alaposan kitisztíltassanak. Kérdezze meg orvosát. 1938 április 1. Az olasz fegyveres erőnek nincsenek egyeduralmi céljai • Mussolini nem harcias beszédet tartott" Róma, március 31-Gauoa a Giornale d'Italia mai számában Mus­solini tegnapi beszédéhez a következő megjegy­zéseket fűzi: Az Alpokon túl egyes újságok azt kérdezik, hogy ki ellen irányul Olaszország hatalmas fegy­veres ereje? Kijelenthetjük, hogy ennek a fegy­veres erőnek nincsenek semmiféle egyeduralmi céljai és hogy ez a fegyveres erő nem jelent semmiféle veszélyt más országok jogos érdekeire nézve. Az olasz hadsereg célja, hogy megvédje a forradalom és a fasiszta kormányzati rendszer érintetlen jogait Olaszország területén és hazánk­nak a többi nagyhatalommal való egyenjogú-ságát. Mussolini beszéde nem ,harcias beszéd, ha­nem komoly intelem azok számára, akik azt hi­szik, hogy leszámolhatnak a fasizmussal és akik Olaszországot a másodrangú hatalmak sorába sze­rhetnék visszaszorítani. Berlin, március 31. Hitler vezér és kancellár Mussolini minisz­terelnökhöz a következő táviratot intézte: önnek, Benito Mussolini, mint a birodalom marsalljának, szívélyes üdvözleteimet küldöm és egybekapcsolom ezeket jókívánságaimmal a fasiszta Olaszország nagyságának javára. Hilter Adolf. Hitler: „A nemzeti szocializmust, sohasem akarjuk idegen népre rákényszeríteni Majnafrankfurt, március 31-Hitler este az ünnepi csarnokban több tízezer ember előtt propagandabeszédet mondott, amely­ben a német állampolgárokat április 10-i köteles­ségükre figyelmeztette. A nemzeti szocializmus — mondotta Hitler a többi között — olyan zwent és drága ügyünk, h­ogy sohase akarjuk valamely idegen népre rákény­szeríteni. Adja Isten, hogy ezt az ideált népünk­nek, mint elsőnek, mindig fentartsa. Az ideálok erősebbek minden földi hatalomnál. Attól a nap­tól kezdve, hogy a politikai porondra léptem, csak egy gondolat vezérelt: a letiport Németországot fojja felemelni és mindenekelőtt a békeszerződést, minden idők legszégyenletesebb szerződését meg­semmisteni. Öt év óta egyik tagot a másik után tépem ki ebből a szégyenszerződésből. Nem mint jogtörő, hanem mint jog­visszaállító, nem mint szerződésszegő, hanem mint egy férfi, aki vissza­utasítja, hogy egyoldalú diktátumokat szentnek tekintsenek. E törvény a nürnbergi törvények további végre­hajtásaként a zsidó hitközségek jogviszonyait az egész birodalomra kiterjedő érvénnyel egysége­sen, a változott viszonyoknak megfelelően újból szabályozza. A törvény intézkedései közül külö­nösen kiemelendő, hogy a zsidó hitközségek, ame­lyek eddig a különböző országos határozmányok értelmében a közjogi testületek jogaival bírtak, — ami a zsidók által a harmadik birodalomban elfoglalt helyzetnek semmiképpen nem­ felel meg — ezt a jogállásukat a birodalom egész terüle­tére kiterjedőleg elveszítik és csak az a lehető­ség marad meg számukra, hogy — bármely más egyesület módjára — a magánjogi egyesületek nyilvántartásába való felvételüket kérjék. Egyébként a törvény — eltérőleg az eddigi országos határozm­ányoktól — egységes állami ellenőrzést állapít meg a zsidó hitközségek és egyesületek felett. A törvény az Ausztriában való életbeléptetés fenntartásával került közzétételre. ­ Megcáfolt híresztelések Schuschniggról és Miklósról Nem kobozták el a Habsburgok ausztriai vagyonát Bécs, március 31. Beavatott helyről közlik: Schuschnigg volt osztrák szövetségi kancellárnak, aki változatla­nul palotájában a Belvedere-kastélyban tartózko­dik, köztudomás szerint meghagyták birtokában a tulajdonában levő rádiókészüléket és egyébként is lakásán belül teljesen szabadon­ cselekedhetik. Ezt a tényt cseh lapok alkalmul használták fel arra az állításra, hogy Schuschniggot kényszerí­tették, hallgassa meg a német szónokok ellene irányuló beszédeit. Erről szó sem lehet. Úgy lát­szik viszont, hogy Schuschnigg bőségesen kihasz­nálja a neki nyújtott lehetőséget, hogy a napi eseményekről tájékozódjék, mert, mint hallani le­het, rádiókészülékét igen sűrűn kapcsolja be. Miklas volt szövetségi elnök változatlanul teljesen szabadon mozoghat, nemcsak Radetzky utcai lakásán, hanem azon kívül is. Hogy eddig nem élt ezzel a mozgási szabadságával és nem jár ki a városba, hanem lakásán marad, az saját kívánsága szerint történik. Egyes helyeken híreket terjesztettek arról, hogy elkobozták a Habsburgok ausztriai ingat­lanvagyonát. Ez a­ híresztelés, mint megállapít­ható volt, valótlan. Dr.­­Neubacher polgármester dr. Fisch­böc­k kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben uta­sította a városi építkezési hivatalt, hogy sürgő­sen készítse el Bécs nagydunai kikötőjének ter­vét. A kikötő jelentősége különösen szembeötlő az épülőben lévő Rajna—Majna—Duna csatorna jö­vendő szerepére való tekintettel. Illetékes körök­től származó közlés szerint rövidesen megkezdik Regensburg és Bécs között a Duna szabályozását. A tervezett bécsi kikötő méretei feltétlenül meg­felelnek annak a jelentős szerepnek, amelyet a kikötő mint a Kelet és Kelet-Európa közötti for­galom átrakodó- és raktározóhelye fog játszani. Az építkezési terveket hír szerint már a közeli napokban átnyújtják a kereskedelmi miniszter­nek. A németországi zsidó hitközségek elveszítik közjogi testületi állásukat Berlin, március 31. A hivatalos lapban törvény jelent meg a zsidó hitközségek jogviszonyainak rendezéséről. véget, aki a nők pártfogását kérte, mondván, hogy az Epol képviseli az egyetlen olyan politikai pártot, melynek fő programpontja minden nő férjhezadám. Forradalom Bolíviában Buenos Aires, március 31- A bolíviai határról érkező hírek szerint Bolí­viában forradalom tör ki. A la­pazi kormány a mozgalmat elfojtotta. Több tisztet letartóztattak. It­­ AZ ATHENAEUM NAGYSIKERŰ KÖNYVÚJDONSÁGAI JULIEN GREEN LEVIÁTHÁN A emberi szenvedélyek pusztító viharának megrázó rajza 3.00 EMIL LUDWIG KLEOPÁTRA A történetén­ legtitokzatosabb asszonyának élete, az ókori világ sokszínű freskója. 5.40 M. C R O I S E T A GÖRÖG KULTÚRA A világhírű francia tudós könyve az európai kultúra bölcsőjéről. 6.— BOZZAY MARGIT VÖRÖS KÖD Egy független asszony szerelme és szenve­dény megaláztatása és felemelkedése. 4.40

Next