Pesti Napló, 1938. augusztus (89. évfolyam, 150–173. szám)
1938-08-02 / 150. szám
6 Kedd PESTI NAPLÓ 1938 augusfdusi. megszünteti Európa közepén az állandó nyugtalanságok fészkét. Erre a kérdésre a kormány nemzetiségi javaslataiban hiába keresünk választ. Ezért ez a nemzetiségi statutum e célkitűzés megvalósításának újabb akadálya és további ragaszkodás a cseh nemzeti állam káros eszméjéhez. A békétlenség okai Mi zavarta, meg eddig a nemzetiségek békéjét? A cseh nép kizárólag cseh hatalmi célokra kímélet nélkül kihasználta a törvényhozásban többségi elvet. 2. A cseh nemzetiségi állam helyreállítása érdekében a kormány karhatalmának alkalmazása. 3. Valamennyi állami hatalmi pozíció megszállása cseh elemekkel. 4. Visszaélés minden formában az állam hatalmával a cseh nép jólétének emelése és a többi nép és népcsoport háttérbe szorítása érdekében az élet valamennyi területén. 5. A cseh nép és a cseh nyelv hegemóniája az államban és az expanziós törekvés közvetlen és közvetett előmozdítása az elnemzetietlenítés eszközeivel. 6. Az állam politikájának irányítása a népcsoportok és azok anyaországa közötti nemzeti kapcsolatok semmibevételével. Ha tehát az állam teljesíteni akarja nemzetek fölött álló feladatát, akkor szerveit és berendezéseit e célkitűzésnek megfelelően kell berendeznie és átalakítania. A megegyezés feltételei Az egyenlőségi alapelvnek csak akkor lenne gyakorlati jelentősége, ha a) az ezzel ellenkező törvényeket és rendeleteket azonnal felfüggesztik, b) a hatóságokban adott rendeleteket és utasításokat visszavonják, c) gondoskodnak arról, hogy az állami szervek a jogegyenlőség elvének megfelelően kezeljék az állam hatalmát. Az olyan sok nép által lakott államban, mint Csehország az igazi jogi és politikai egyenjogúságot csak úgy lehet helyreállítani, ha nemcsak az egyes állampolgárok jogegyenlőségét, hanem a népek és népcsoportok jogegyenlőségét is alkotmányszerűen biztosítják. A füzetben végül megállapítja a szudétanémet párt, hogy mindebből csak azt a szándékot lehet kiolvasni, hogy az eddigi kormányjavaslatokkal a világ közvéleményében azt, a hatást akarják kelteni, mintha jelentékeny lépést tettek volna a nemzetiségek megbékítése felé. A szegedi ötöstanács első ítéletei Szeged, augusztus 1. A törvényszék ötöstanácsa hétfőn tartotta első tárgyalását. Az ötöstanács először Jakobsberg Artúr német emigráns hentesmester ügyét tárgyalta, aki egy kocsmában nagy mutatást rendezett. Amikor rendreutasították, rendreutasítóit gyalázkodó szavakkal illette és szidalmazta a magyar nemzetet és a magyarságot. A tárgyaláson Jakobsberg tagadta a vádat, a bíróság azonban a tanúvallomások alapján bűnösnek mondotta ki a magyar nemzet megbecsülése elleni vétségben és ezért háromhónapi fogházra, egyévi hivatali és jogvesztésre ítélte. Egyben elrendelte, hogy a büntetés kitöltése után az ország területéről kiutasítsák és a visszatéréstől örök időre eltiltotta. Az ítélet jogerős. Az ötöstanács ezután Bornstein Zoltán ötvennégyéves izraelita ószerek és Bornstein Berta huszonkétéves eszeresnek a magyar nemzet megbecsülése elleni ügyét tárgyalta. A vádirat szerint a vádlottak május 1-én egy összetűzés során piszkos magyaroknak nevezték a körülöttük lévőket és ugyanakkor egyikük köpött is. A bíróság nemzetgyalázás vétségéért 100—100 pengő pénzbüntetésre és egyévi hivatali és politikai jogvesztésre ítélte őket. Hontems DIRECTEURr GEORGES OTTUK RÉDACTEUR EN CHEF. JOSEPH BALOGH AOÜT 1938 Saktt Etienne, roi de Hengrie 1038-J938 | _ Hongrla at Chrétianté Maurice Per not La royauté chrétlanna da taint (Manna Joseph Deér Saint Illanna A la tonMra da la tclanca hongrotsa Michel Ferdinandy La« ExhortaHom da taint Manna Edouard Jordan La canvartian du paupla hongrolt at lat bénédlctlnt Volenti * Hinan la franca at la canvartian dat Hongroit Pranfois Galla La« trésort d'art da talnt Etlanna Disiré Dercsinyi La« rallqua« du chrlttlanltma hongroit O'« Edina Zichy Palltvicini Un fayaa Mra* da raman Zsolt Hariinyi Chronlqu« du moit La Carrafaur du Monda (Andri Thirive) — Chroniqua «ciantifiqua (Alexandre Eckhardt) — Litzt A Ganéva (L. de Veliee) La pr*»a «t lot r«vu«t « Évi eUfisutín ärt 30 P. VI, V'lmot ct.-tit 3. Észak asszonyainál Irta: Dr. BALOGHY MÁRIA Stockholm, augusztus. Jó dolguk van itt az öreg apáknak, anyáknak, kis lakásaikban, szobáikban. A lakók nemcsak a szegényebb sorból kerülnek ki, sok a középosztálybeli is a magatehetetlen öregek között a »Blomster forden« lakói közt. Valamennyiüket ápolónők gondozzák, háztartásukat takarítónők látják el. Az intézet megünnepel minden születésnapot, megrendezi az aranylakodalmakat, családi évfordulókat szép különtermében. Egy kékszemű Fru Ebba boldogan mutatja kincseit, főző-hálófülkéjét, kis fürdőszobáját. S a régi családi bútorokat a kis lakásban, amikért folyton zaklatják műkereskedők, zsibárusok. Az intézet valóságos vagyonmentője a középosztály régi lakáskultúrájának. A gondnoknő megveszi a bútort a zsibárus elől a lakótól — a lakó számára. Ha már az öregekről van szó, nem szabad megfeledkeznem Fröken Ingridről sem, ismeretlen vendéglátómról. Itt nem messze a szállodámtól tértem be véletlenül étkezőjébe. Minden nap terüljasztalkával fogad, a svéd smörgas lord inyencfalataival. Engem s a többi kosztosait, munkásokat, diákokat, tisztviselőket. Valamikor ott sürgött-forgott maga is az étkezőben, öreg már, fáradt, cselédet tartani nem tud s betegen fekszik lakásán. Takarítónője elkészíti a dúsan megrakott asztalt s aztán távozik. A vendégek jönnek-mennek, maguk szolgálják ki magukat. Jóllaknak, leteszik az ebéd árát az asztalra. Még soha nem fordult elő, hogy valaki »bliccelt« volna a láthatatlan tulajdonosnő kárára. De hogy többet fizettek a menü áránál, azt többször láttam. Az öregség kultusza mellett a kor eszméje, a juvenilitás, az ifjúság magas értékelése a társadalomban itt is érezhető. »Helyet az ifjuságnak« magyar darab a szomszédos Finnországban nagy sikert aratott. Itt még nem játszották. Az ifjúság mohó és követelő. A »flapper« tipus itt is erősen terjed. S az »öreg urak mázerlije« 50—60 év között, amikor szívesen válnak s egyre-másra veszik el ezeket a szabad fiatalokat. De megvan már a reakció is. Mint mesélik, az utóbbi években valósággal veszélyeztetve van a Vöröskereszt ápolói munkájának folytonossága. Annyian megkérik a fiatal ápolónőket. Nemcsak orvosok, páciensek, s ismeretlenek is, levélben. Igaz, leírhatatlanul bájosak ezek a kis északi _ Florence Nightingale«, fekete, egyszerű ruhájukban, szőke tisztaságukban. , , ,, ... A házasság válsága erősen foglalkoztatja a társadalmat. Sok a válás. Az ékszerészek kirakatában színarany bőségszaruk ontják a karikagyűrűket. Az asszonyok kettőt is viselnek, egy eljegyzési és egy esküvői gyűrűt. Mégis az aszszony az, aki hamarább bontja fel a közösséget. A válások 90%-ának az asszony a kezdeményezője, önérzetes, független, nem tűri el férje hűtlenségét, iszákosságát. Branting leánya Budapestre jön A bontóper megindítása előtt családbírósági közvetítő Sonja Branting-Wahlström asszony elé kerül. Ügyvédnő, a nagy munkáspárti miniszterelnök, Hjalmar Branting leánya. Csak az ő békítési kísérlete eredménytelensége után indulhat meg a bontóper. Mennyi férfisírást, asszonykönynyet lát ez a szelid, törékeny szépségű bátor aszszony. Életének kedves és romantikus vonatkozása is van Magyarországgal. Az ő közbenjárására szabadult ki Orbók Loránd, egykori párisi diákpajtása, a francia internálótáborból. Most a spanyol börtönök rabjain segített bátor fellépésével Barcelona bombázása közben. A svédországi munkásnő-mozgalom vezetője. A munkások május 1-ei ünnepén ő az egyetlen szónok a miniszterelnökön kívül. Húszéves fia nemzetközi joggal foglalkozik. Rendkívüli értelmű és kritikájú fiatal jogász és szociológus. Valamikor nagyapja nyomdokait fogja követni. Nagyon érdekli Középeurópa sorsa, meghívásomra az ősszel Magyarországra jön. A női jogászok között már egynéhány bíró is akad. Egyikét a Nemzetközi Asszonyhét elnökének, Fry Gardenek a vacsoráján ismertem meg. A háziasszony lánya, vászonruhás, szőke fiatal nő segített az inasnak a vendégek kiszolgálásában. Az itt szokásos kedves, udvarias knix-xel kínálja a kenyeret. 26 éves, büntető törvényszéki szavazóbíró. Az ország egyik legélesebb jogászfeje, félelmetes debatter, aki sokszor édesapját, aki curiai bíró és a törvényelőkészítő bizottság tagja is sarokba szorítja. A többi szabad pályán is előretörnek a nők és közéleti befolyásuk egyre erősödik.* A parlamentben kevés nő ül ugyan, de a városigazgatásban már sokkal nagyobb szerepet játszanak. Svédország egyik legtehetségesebb riportere — nő. Legelterjedtebb képes hetilapjának szerkesztője — nő. Nem is szólva a sok heti- és szaklapról, női regényíróról, utazóról. Nanna Lundh-Ericsson városanya, egy évet töltött Izland szigetén. Könyve egyik bestsellere a piacnak. Fia Ohman »Egyedül a világ körül« szintén nagy siker-Magda Myrbach Bernquist grófnő új verseit: »Nyugalom és nyugtalanság« a finn, dán, norvég, holland rádió műsorára vette. Legendáit Lagerlöff Selmáéi mellett emlegetik, sőt egyes kritikusok még fölébe is helyezik. Misztérium-játékait most adják elő Dél-Svédország jubileumi népi színpadán. A neves írónő — különben meghívásomra az ősszel szintén Budapestre készül — egy előadóestét kíván rendezni. Lagerlöf Zelma beteg Lagerlöf Zelma beteg. Talán utolsó írása egyik női hetilapban megjelent visszaemlékezése a király ifjúkoráról, a »värmlandi meseprinc« ről. Marbacka, a régi udvarház zsalui lezárva, úrnője egy öreg barátnője otthonában keresett menedéket — a látogatók elől. A nagyasszony ezüstfeje többé nem jelenik meg a magas balkon tetején az amerikai turisták előtt. (A fáma ugyan azt meséli, hogy eddig is öreg gazdasszonya helyettesítette — úrnője maszkjában.) Egy ennél megrendítőbb hírt is suttognak egymás között a svéd asszonyok. A halálba készülő nagy írónő vallomását kedves barátnőjének, őt férfi soha szerelemmel nem szerette. Neki, az emberi érzelmek és szenvedélyek egyik legmélyebb kifejezőjének, nem jutott ki az életből annyi, mint minden kacagó, szőke kis víkendező diáklánynak. S az asszonyok riadt-fájdalmas tekintettel néznek nagy írónőjük betegágya felé, amint elindul az alkotás magányosságából — a halál magártyosságába. Szűkebb hazája, Värmland poézise, melyet művészetével legendává aranyozott, tovább él mondában, dalban. A nagy népkert, Skansen, szabadtéri színpadán Dahlgreen värmlandi történetét adják, a svéd »Farsangi lakodalmat«. Az örök nappali nyári este ezüstkék fényt borít a zöld lombú színpadra. Az állatkertből idehallatszik a rénszarvasok bőgése. Szelíd mókus szökik le a fáról és felkúszik az énekesnő ruháján. Színészek és közönség felállva, együtt énekelik a dalt: a szép Värmlandról és a közös hazáról, Sverigéről. , , A dal a svéd néplélek igazi kifejezője. Felépítették Európa egyik legszebb koncertházát, s annak előcsarnokát meztelen nőalak díszíti, ölében a csecsemővel. Bölcsödül. Asszonyművész munkája. Vasárnap, hétköznap esténként tódul ki a nép, munkások, diákok, egyetemi tanárok, főtisztviselők a szabadtéri múzeumba, hogy a fehérkabátos karmester, »Skansen fehér lilioma«, vezényletével együtt énekeljenek. S a szünetekben ott állanak áhítatos csendben. Isten szabad ege alatt, egybeforrva hitben és népi egységben. Ott ülök a kis szigeten, a kékpáros tengerparton. Fejünk felett vadludak húznak el, Nils Holgersson vadludai. A szél öreg halász dünynyögő énekét hozza a tenger felől. Öregasszony gázolt a vízbe, s kiment egy lehullott, csapkodva vergődő madárfiókát. Egy nép, amelyet egy nagy íróasszony szíve tanított meg az élet, a kreatúra tiszteletére. Boldogan hozza hozzám, és együtt melengetjük a pihegő életet. S a kis madárszív dobogását lesve, egyszerre belémcsap a távoli kis ország nehéz, vergődő lihegése. A szelid, csillagos svéd estében a magyar éjszaka sötétje. Az örökzöld fenyők alatt, a magyar életfa levele hullása. S akkor megértem, nincsen Sziget, nincsen menekülés. Vállalni kell mindent, munkát, harcot, felelősséget, itt, otthon, mindenütt a világorkán közepette, minden népek asszonyának, akik csendes vizek partján kis, pihegő szívek ütemét lesik s az élet halk dalát dúdolják. Szerencsétlenségek vasárnapja Harkányfürdőn: 3 halott, 1 súlyos sebesült Pécs, augusztus 1. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Fekete vasárnapja volt tegnap Harkányfürdőnek, ahol délután egy súlyos szerencsétlenség és egy haláleset történt, míg a faluban két haláleset volt A fürdő ezrekre menő közönsége nagyban készülődött az esti Anna-bálra, amikor délután négy óra körül a sétálók segélykiáltásokra lettek figyelmesek. Horváth Zoltán 19 éves pécsi fiatalember állva akart lecsúszni a fürdő csuzdáján, közben elesett, beütötte fejét a csurda fájába és koponyaalapi törést, valamint egyrázkódást szenvedett. A pécsi klinikára szállították. Állapota életveszélyes. Ugyancsak a fürdő területén rosszul lett és pár perc alatt meghalt Berkes István 21 éves pécsi városi szellemi ínségmunkás, aki hosszú kerékpártúra után érkezett Harkányba. Megállapították, hogy Berkest szívbaja ölte meg. Vasárnap reggel egy miskei származású asszony a faluban rosszul lett és meghalt. A falu szállodájában történt a harmadik haláleset: egy OTI-beutalt elhallgatta betegségét és reggel, amikor a szálloda alkalmazottai fel akarták kelteni, már olyan rosszul volt, hogy nem tudta kinyitni az ajtót. A szállodaalkalmazottak behatoltak a szobába, de későn érkezett a segítség, a beteg pár perc múlva meghalt. Az ügyben csendőri nyomozás indult. Az esti Anna-bál ilyen körülmények között meglehetősen nyomott hangulatban folyt le.