Pesti Napló, 1938. december (89. évfolyam, 251–275. szám)

1938-12-01 / 251. szám

fi Csütörtök PESTI NAPLÓ 1938 .december 1 KARÁCSONY ELŐTTI FILLÉRES ÁRAIM! | SZÖVET ANYAGOK I Szövet 70 cm széle • •tó­ -tél Angorette , 98 70 cm wífe | ° Kabát és a Síszövet 140 cm szélas.. 3^0 ^dúseorgette 3*" 8 tö llBlYHEKi*] Marocaine „ 1Mti Taft I"6 Georgette sír... i-«® 6 Cloqué ma. I-7®5 Fémkelme mc 2 " ó I mosoarukT] Sportfaneil -,55 5 Diiftin 1-TStéI Matlassé 1-95tí Cordbársony 2 " Bársony off. 4-98 i.ter M008line (transparent) bársony, mók­a, temkeime, asztrahhán és más szőrmeutánzat-újdonságok maradék- és divatháza VI., Andrássy út 6 hanem mind merevebb magatartáshoz folyamo­dott, ami azután tovább súlyosbította a helyzetet. Chamberlain szeptember 22-iki berchtesgadeni utazására került sor és ebben az időpontban fog­lalt a Duce Olaszország nevében véglegesen állást, utasítva a szónokot, hogy erről Berlint tájékoz­tassa. Vasárnap, szeptember 25-én Hitler vezér és kancellár külön megbízottja légi úton Rómába érkezett, a Dacénak részletekbe menő bizalmas tájékoztatásokat adott és megújította­­a német kormány és a német nép hálájának kifejezését Olaszország magatartásáért. Hétfőn, szeptember 26-án Hitlfir vezér és kan­cellár annak hatása alatt, hogy Csehszlovákia nem hajlandó teljesíteni a német követeléseket, elhatározta, hogy Prágához új ultimátumot intéz, amely 11 óra­ múlva szerdán, 28-án járt le. Ez tit­kos elhatározás volt, de Ciano grófot még az este Olaszország nagykövete tájékoztatta. A szónok nyomban jelentést tett Mussolininak, aki az érte­sítést a római pályaudvaron vette át, ahová ép­pen akkor megérkezett Veronából. A Duce az igen súlyos tartalmú értesítést megzavarhatat­lan nyugalommal fogadta és elhatározta a más­napi mozgósítást. 300.000 ember behívása A hadsereg a következő intézkedéseket tette: „ A nyugati határőrség hadilábra helyezése; 2. védekező mozgósítás légitámadások ellen a piemonti, liguriai katonai körzetekben és a türr­heni lejtők vidékén; ..... 3. alpesi csapatok behívása a cuneoi és torinói hadosztályok körzetének megerősítésére­ ,­­ 4. csapatok behívása a torinói és alexandriai hadtestek tényleges létszámának növelésére; 5. behívások a Po-hadsereg csapatainak olya­tén megerősítésére, hogy az a hadilétszám három­negyed részének feleljen meg; 6. Pantelleria, az Égei szigetek és Elba hely­őrségeinek megerősítése; 7. behívások és haladéktalan csapatkü­ldések Líbiába a 20. és 21. hadtest létszámának hadilábra való kiegészítésére; 8. behívások a szicíliai és szardiniai hadtestek megerősítése végett. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán, amelyek 300 rtszf) ember behívását jelentették, a fegyveres erő néhány órán­ belül 250.000 emberről 550.000 emberre emelkedett. A légi fegyver és a flotta A légi fegyver — az előre megállapított terv szerint — négy légi főrajra oszlott, melyek szá­mára a parancsnokok és a feladatok ki voltak je­lölve. A haditengerészet vezetősége kiegészítette a hadihajók, torpedóegységek, tengeralattjárók fegyveres erejét, készenlétbe helyezte a tartaléko­kat, megtette a szükséges intézkedéseket. Szeptember 28 ának hajnalán 22 sorhajóegy­ség és cirkáló, 114 torpedózúzó és torpedónaszád, 81 tengeralattjáró, 337 ® Mas« elnevezésű »halál­naszádt, majd egyéb kisebb jelentőségű egységek, így aknavetők álltak készen cselekvésre, hogy a tengeren juttassák kifejezésre hazafiságukat. Az említett egységek fedélz­etén 5123 tiszt és 84.731 altiszt és matróz állott harcra készen. Hitler — a Duce kérésére — 24 óra haladékot ad — A mozgósítási intézkedések után — foly­tatta Ciano — a Duce szükségesnek tartotta, hogy a legnagyobb szabatossággal fektesse le a Berlin­nel való politikai barátság alapjait és katonai összekötő szerveket létesítsen. A nagy nyugati demokráciák ezt már megtették, vagy legalább is azon vannak, hogy megtegyék. — A következőkben szeptember 29-ének dél­előttjére müncheni, találkozóban történt, megálla­podás. Ezen — folytatta gróf Ciano — Ribbentrop él­­én vettünk részt. Keitel tábornok német vezér­kari főnök, illetve Pariani tábornok és Valle tá­bornok kíséretében. Gróf Ciano ezután ismerteti, hogyan hajózott be Európa a nagy eseménybe, amelynek előz­ménye volt, hogy Mussolini hozzájárult Chamber­lainnek lord Perth útján október 28-án délelőtt hozzáintézett felszólításához és telefonon utasí­totta Attelico berlini olasz nagykövetet, tegyen lépést Hitlernél, mire néhány órával az ultimátum lejárta előtt sikerült ennek lejárati idejét, illetve a fellépés időpontját 21 órával meghosszabbítani. Gróf Ciano kijelenti, nem kételkedik benne, hogy Hitler határozottan visszautasított volna hasonló javaslatot, ha azt bárki más terjeszti elő. Csak a Duce személyes részvétele ... A külügyminiszter ezután ismerteti azokat az új utasításokat, amelyeket Mussolini néhány órá­val később Attolico nagykövetnek adott oly érte­lemben, hogy Hitler fogadja el Chamberlain új javaslatát, amelyet Hitlerhez és Mussolinihoz in­tézett és amely úgy szól, hogy értekezlet üljön össze, amelynek a problémát legkésőbb egy hét alatt fel kell számolnia. Kevéssel később, kora­délután Attolico nagykövet a távbeszélőn azt je­lenti, hogy Hitler az indítványt elfogadta, de ez­zel az alapvető feltétellel. Csak a Duce személyes részvétele az értekezleten biztosítja a sikert; vá­lasztást enged a Ducénak abban, hogy az értekez­let színhelye München vagy Frankfurt legyen. A Duce Münchent választotta. Ugyanez nap délután 18 órakor a Duce elutazott a másnap 11 órára ki­tűzött értekezletre. A két vezér Kufsteinban ta­lálkozott és útközben a vonaton hosszas politikai és katonai tanácskozást folytatott. Ez alkalommal megállapodtak abban, hogy haladéktalanul meg­egyezésre kell jutni és nem szabad megengedni, hogy az értekezlet eljárási és dialektikus útvesz­tőbe kerüljön. München igazi jelen­ősége Gróf Ciano ezután megállapítja a müncheni értekezlet gyors sikerét és hangsúlyozza­, milyen elsőrangú szerepet játszott Mussolini az értekezlet végleges határozatainak megállapításánál. Gróf Ciano ezután hangsúlyozza, hogy a­­ Róma—Berlin-tengely biztos és hatalmas eszköz, amely döntő módon esik latba a történelem útjá­nak alakításánál. Kifejti azután, hogy München nem csupán körülhatárolt válság megoldását jelenti, hanem sokkal szélesebb körű politikai ér­téke van, amire nézve talán még korai volna megállapításokat formulázni. A bécsi dtt főb­rósági­­élet­e Münchenben — folytatja a külügyminiszter —­ nem csupán Németországnak a szudétatartomá­nyokra fennállott nemzeti jogai érvényesültek, nem csupán az olasz tekintély nőtt meg gigászi arányokban a Duce műve és az olasz nép maga­tartása következtében,­­ hanem még több tény, tétel és intézmény került mélységes és kivételes befolyás hatása alá. A szónok ezután kifejti, milyen nagy szolgá­latot tett a békének a tengely a csehszlovák­magyar viszály döntőbírósági elintézésével. Csakis Olaszország és Németország vállalhatták magukra, h­ogy e válságisak döntőbírósági ítélet­tel vetnek véget, csakis ők vállalhatták ezt a sú­lyos feladatot, hála a nevüket Kelet-Európában körülövező tekintélynek, tekintettel továbbá a két országnak ezeken a területeken fennálló érdekeire és tekintettel arra a közös akaratukra, hogy biz­tosítják az igazságos békét. A két ország ennek a feladatnak Bécsben teljes szolidaritással és tel­jes megértéssel tett eleget. A régi magyar zászlók visszatérnek .. . A további — a kárpátaljai eseményekkel kap­csolatban — szintén tökéletes volt a szempont azo­nossága, noha egy jól ismert bizonyos sajtó az el­lenkezőjét igyekezett feltüntetni. Olaszország és Németország úgy találták, — és ebben találkoztak az érdekeltek hozzájárulásával is , hogy nem kell újból vitássá tenni olyan határnak kérdését, amelyet alig húsz nappal előbb ünnepélyesen ki­jelöltek és elfogadtak. A döntőbírósági ítélet tü­relmes vizsgálat eredménye, amelyet a szigorú pártatlanság mércéje sugalmazott. Nagy igazság­talanság tétetett jóvá. »Nincs jelentőség nélkül az a tény sem, hogy Olaszországnak éppen abban a Bécsben kellett egy nemzeti kérdésben felmerült vitában döntő­bírói ítéletet mondania, amely annyi időn át az olasz nemzeti jogok tagadását jelentette és mi, olaszok, akik hallottuk a Ducet, aki először emelte fel szavát a megcsonkított Magyarország védel­mében, élénk meghatottsággal láttuk, hogy a régi magyar zászlók visszatérnek azokba a városokba, amelyeket méltánytalan szerződés szakított el a hazától és visszagondoltunk arra az időre, amikor a magyar nép lovagiasan mellénk állt, miközben egy el nem felejtett kormánykoalíció a fegyver­ben álló Olaszországot a népszövetségi hurokkal akarta megfojtani«. Az angol-olasz egyezmény Ciano gróf ezután ismerteti az európai helyzet alakulását München és Bécs után, majd kijelen­tette, hogy a fasizmus, amely tettekkel bizonyí­totta megingathatatlan viharállását, nem változ­tatja meg eddigi politikáját, még ha a láthatáron a javulás nem kicsinyelhető jelei is látszanak. Miként a rémület és riadalom válságai nem ingat­nak meg minket, úgy nem engedjük magunkat veszedelmes bizakodásba ringatni, noha szívesen fogadunk minden termékeny és békés lépést, amely tényleges értékű. Ezek sorában főként az olasz-brit szerződést kell felemlíteni, amely szilárd alapon barátságos együttműködést létesít Az olasz-brit egyezmé­nyek, amelyek szorosan kapcsolatosak Chamber­lain, lord Halifai és lord Perth nevével és mun­kájával, semmiképpen nem jelentenek egyszerű visszatérést ahhoz a hagyományos barátsághoz, ahogyan azt azelőtt a maiaktól egészen különböző időkben értelmezték, ellenkezőleg, olyan barátsá­gok összhangbahozataláról van szó, amelyek az új európai, földközi tengeri és afrikai realitásokkal számolnak és a legteljesebb erkölcsi, politikai és katonai egyenjogúság alapján szabályozzák a vi­szonyt a két birodalom között. Látomás Olaszországról Ez az egyezmény konkrét hozzájárulás a béke megszilárdításához, amely politikánk magas célja lesz, amely felé állhatatosan törekszünk, szilár­dan visszautasítva minden gyámkodást, ha az olasz nép természetes érdekeiről és törekvéseiről van szó. Látomásunk olyan egyesített Olaszország, amely harcképesen fel van fegyverezve, meghó­dítja birodalmát, a népeknek igazságos határokat jelöl ki, amelynek Rómájából nagy férfiaink és hőseink az újjáépítés útját mutatják. E látomást a Duce megjelentette a hatalom és az igazság fé­lelmetes realitásában. Tüntetés Tunis mellett Ciano külügyminiszter ama szavainál, ahol Olaszország természetes törekvéseiről beszél, a képviselők felemelkedtek helyükről és élénken él­tették a Ducet, sok képviselő pedig karban kiál­totta: »Tunis! Tunnis!* A beszédet óriási lelkese­déssel fogadták. Ciano külügyminiszter beszédét Róma főbb terein hangszórókkal is közvetítették. Mindenütt óriási tömeg gyűlt össze és sok helyen a tömeg­ből is »Tunis! Tunis!«, kiáltások hallatszottak. PESTI TŐZSDE ÚJ SZÁMÁNAK FŐBB CIKKEI: Dr. Nyulászi János: Sürgős pénzügyi teendők a visszacsatolt területeken­­— Dr. Lamotte Károly vidéki körutazása — Dr. Tóth László: Egy nagy intéz­mény életrajza — Dr. Kultsár István értelmiségi kormánybiztos nagy be­széde a keresztény fiatalság átképzé­séről — A Farbenindustrie kedvező megállapodása a textiliparral­­ Szoci­ális szempont érvényesül a bőrárak megállapításánál — A felvidéki mag­nezitgyárak sorsa — Érdekes kijelen­tések a Mezőgazdák Szövetkezetének közgyűlésén — Textil, biztosítási, ve­gyészeti, tőzsdei, vidéki információk Egyes szám ára 40 fillér Főszerkesztő: Kallós János 20 halottat vesztettek­ a csehek a cseh-lengyel összeütközésnél Varsó, november 30. A félhivatalos Gazeta Polska jelenti, hogy Teschenben keringő hír szerint a november 25-iki cseh-lengyel összeütközés során a csehek 20 halot­tat és sebesültet vesztettek. November 27-én Csata mellett lengyel területen két elesett cseh katona holttestét találták meg. A holttesteket kiadták a hatóságoknak.

Next