Pesti Napló, 1939. június (90. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

tikájának mintegy gerincoszlopa. A tengely politikája, amelyet a Róma-Berlin-Tokió három­szög rendszere egészít ki, természetszerűleg ellen­hatást váltott ki ama hatalmak részéről, amelyek ellene vannak a status quo mindennemű megvál­toztatásának, még ha azt a változtatást az igaz­ság is megkívánja. . . bekerítési politika Megindult tehát az úgynevezett bekerítési po­litika, amely az angol-lengyel és az angol-török kölcsönös garanciaszerződésben és Romániának, valamint Görögországnak nyújtott egyoldalú an­gol kezességben nyilvánul meg; tárgyalások foly­nak továbbá abban az irányban is, hogy Szovjet- Oroszországot is bevonják a totális államok elleni arcvonalb­a. Szemben ezzel a politikával meg kell állapítani, hogy az olasz-jugoszláv kapcsolatok változatlanul azt az irányt követik, amelyet a belgrádi egyezmény megjelölt. Olasz-magyar baráti kapcsolatok Kiemeli a bizottsági jelentés Olaszország és Magyarország baráti kapcsolatainak változatlan szilárdságát, majd pedig rátér az olasz követelé­sek kérdésére. Ezek elsősorban azoknak a gyar­mati kárpótlásoknak a megadására irányulnak, amelyeket Olaszországtól a világháború végén megtagadtak, másrészről pedig a Dzsibutival és a Szuezi csatornával összefüggő kérdéseket érin­tik. Hangoztatja a jelentés, hogy minden ellen­tétes állítással szemben Olaszország és Egyiptom kapcsolatait szívélyesség jellemzi, az arab álla­mokkal való kapcsolatok pedig a barátság jegyé­ben fejlődnek. Különösen nagy figyelmet szentel Olaszország Szíria és Palesztina helyzetének, ön­zetlen megértéssel viseltetik az ottani arab lakos­ság törekvései iránt és örömmel látná biztosítva e területek szuverenitását és nemzeti független­ségét. Rámutat a jelentés arra, hogy a külügy­minisztérium által megindított visszahonosító mozgalom folytán rövid idő leforgása alatt 70.000 külföldi olasz kérte visszahonosítását. A bizott­ság végül emlékeztet arra a táviratra, amelyben az uralkodó elismerését fejezte ki Ciano grófnak munkásságáért, majd pedig teljes bizalmát nyil­vánítja a külügyminiszternek a Duce irányelvei alapján folytatott tevékenységéért. Berlin : aláírták a német-dán megnemtámadási szerződést Berlin, május 31. A birodalmi kormány és a királyi dán kormány között a megnemtámadási szerződés megkötésére irá­nyuló tárgyalások szerdán befejeződtek. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Herris Zahle, berlini királyi dán követ, szerdán délben a külügyi hivatalban aláírta a Németország és Dánia között létrejött meg­nemtámadási szerződést. A szerződés, amely két cikk­ből és egy aláírási jegyzőkönyvből áll, erősen hozzá­járul az európai béke biztosításához. Varsó: A lengyel-német feszültség Varsó, május 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Bujkowska képviselő interpellációt intézett a miniszterelnökhöz a lengyelországi német kisebb­ség kihívó magatartása tárgyában. A miniszter­elnök­ válaszában kijelentette, hogy az interpel­lációban lengyel nemzetgyalázásra felhozott ese­tekben részben büntető, részben fegyelmi eljárá­sok indultak meg. Nevezetesen Micgalowiceban (Bialystok kerületben) a Deutscher Volksverband fiókintézetének két igazgatóját fogházbüntetésre ítélték, mert olyan német térképet függesztettek ki a falra, amelyen Pomeránia, mint a Német Birodalom része volt feltüntetve. A miniszterelnök cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a lodzi német konzul közbenjárt a lodzi elektro­mosművek egyik német származású tisztviselőjé­nek, név szerint Röszkének az érdekében, akit len­gyel államellenes kijelentései miatt letartóztattak. Katowice, május 31. (Német Távirati Iroda.) Pünkösd vasárnapján és hétfőjén a katowicei székesegyházban a lengyel tömeg megzavarta a német istentiszteleteket. Vasárnap az előző len­gyel istentiszteletről a templomban visszamarad­tak látogatók, hogy lehetetlenné tegyék az utána következő német istentiszteletet. Hangos kiabá­lásba kezdtek, amely még fokozódott, amikor a pap csendet próbált teremteni. A német templom­látogatók kénytelenek voltak elhagyni a templo­mot. Más felsősziléziai helységekből is érkeztek jelentések arról, hogy a lengyelek a pünkösdi ünnepeken megzavarták a német istentisztele­­teket. Illetékügy! kiskátém? Összeállította Szepesy Mihály. — Ára­m 2:50 jjjji kapható AZ EST könyvkereskedésében, Budapest, VI­., Erzsébet-körút 18 juj: HlillliiílF ■:5v PESTI NAPLÓ 1939 JanffflB 1­4 Csütörtök \\enymap dthenaeum­ Móricz zsigmond: életem regénye ■T * J Könyvnap u tán V M» Könyvnapon .... P ADY ÖSSZEGYŰJTÖTT NOVELLÁI |^‘ . Könyv­nap után P 7.60 Könyvnapon._ P 4.80 KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI Könyvnapon.P 2.40 Könyvnap alán P 4.80 KODOLÁNYI JÁNOS: JÓZSEF, AZ ÁCS 4 an - M 0 Könyvnap alán P 5.40 ____ •‘‘n HUNYADY SÁNDOR: JANCSI ÉS JULISKA f­önyvnapon_p 1.80 'könyvnap után P 3.60 A magyar belpolitikai élet tisztulását, az alkotmányos kormányzás szilárd továbbfolytatását várja a külföldi sajtó a magyar választások eredményétől Róma, május 3. Az olasz sajtó nagy érdeklődéssel foglalkozik a ma­gyar választásokkal és megelégedéssel veszi tudomásul azok eredményét. A Gazeta del Popolo kiemeli, hogy a választások legfontosabb eredménye a kormánypárt hatalmas győ­zelme, amely jelentős többséget biztosít a kormánynak. A magyar élet pártja, — írja az olasz lap — amelyet nemzeti keresztény elvek, hazafias magatartás és ha­gyománytisztelet jellemez, olyan győzelmet aratott a választásokon, amely minden bizonnyal tisztulást hoz a magyar belpolitikába és megerősíti a magyar külpoli­tikát is, amely a tengelyhatalmakkal való együttműkö­désen nyugszik. A Corriere Padano vezető helyen számol be a ma­gyar választásokról és tudósításának a következő címet adja: A kormánypárt megsemmisítő győzelme. A kor­­m­ánypárt sikere a népszavazás jelentőségével ér fel. Ugyanilyen értelemben foglalkozik a magyar vá­lasztások eredményével részletes budapesti tudósítás­ban a Stampa és a Regime Fascista is. A Popolo d’Italia »A kormánypárt megsemmisítő győzelme a választásokon« címen foglalkozik a válasz­tások eredményével. Megállapítja a lap, hogy a magyar élet pártja megszerezte a mandátumoknak több mint 70 százalékát. A Popolo d’Italia szerint különös fontossága van annak a választási győzelemnek, amelyet gróf Csáky István külügyminiszter a jelentős német kisebbség által lakott Sopronban a nemzeti szocialista jelölt felett aratott. Az Osservatore Romano politikai vezércikkét a ma­gyar választásoknak szenteli. A Vatikán lapja nagy részletességgel ismerteti a választások előzményeit és a magyar választási rendszert, kiemelve, hogy ezúttal először alkalmazták az új titkos választójogot. Az ideig­lenes végeredmény alapján megállapítható, hogy a kor­mánypárt az egész vonalon győzött. Az angol sajtó a Teleki-kormány döntő győzelméről ír Irondon, május 31. A Times levelezője jelenti a budapesti választások­kal kapcsolatban: A kormánypárt 182 mandátumot nyert, a nemzeti szocialisták száma 3-ról 22­-re növe­kedett, ami nagyon jelentékeny haladás, noha keve­sebb, mint amennyit ők maguk vártak. Sikereiket jó­részt a kisgazdapárt rovására aratták. A kormánypárt az ipari vidékeken hódított a szociáldemokraták rová­sára. Magát Teleki grófot Szegeden választották meg, a külügyminiszter pedig Sopronban aratott nagyon szép győzelmet. A magyar kormány messzemenő földreform­mal és antiszemita törvényekkel igyekezett kivenni a szelet a nemzeti szocialista izgatás vitorláiból, de a reformokat az ország parlamenti hagyományaival igyekszik összhangba hozni. A magyarok új eszméket igyekeznek régi alkotmányukba oltani és egyszers­smind igyekeznek megvédeni a nemzet függetlenségét. A Daily Telegraph kiküldött tudósítója jelenti Bu­dapestről: A magyar választások a kormánynak döntő fölényű győzelmet, a nemzeti szocialistáknak megnöve­kedett szavazatokat, a középpártoknak pedig teljes megsemmisülést hoztak. A News Chronicle írja: A magyar nemzeti szo­cialisták súlyos vereséget szenvedtek a választásokon. A számadatok tanúsága szerint a kormány 199, a jobb- és baloldali ellenzék összesen 69 mandátumot kapott. A szélsőjobboldal 180 jelöltje közül csak 49 jött be. A Daily Mail megállapítja, hogy a választásokon, a kormány fényes­ győzelmet aratott. A német lapok véleménye Berlin, május 31. Valamennyi reggeli lap ismerteti a magyarországi választások végeredményét. A lapok hangoztatják, hogy a mandátumok kétharmad részét a kormány szerezte meg, de a legnagyobb meglepetést a szélsőjobboldali pártok előretörése keltette. Francia lapok a szélsőjobboldal demagóg propagandájáról Párizs, május 31. A párizsi lapok vezető helyen számolnak be a ma­gyarországi képviselőválasztás eredményéről és meg­állapítják, hogy a kormánypárt döntő győzelmet aratott. A sajtó egy része utal a szélsőjobboldali pártok előre­törésére is, mindamellett általános nézet az, hogy az új képviselőházban a kormány teljes mértékben ura lesz a helyzetnek és minden nehézség nélkül megvalósíthatja a programjára tűzött reformokat. , ✓ A Petit Párision ilyen címmel közli budapesti táviratát: »A kormánypárt diadalt aratott.« A Figaro nézete szerint a kormány győzelmének jelentőségét az adja meg, hogy a szavazás kötelező volt és az új választásokon az egész nemzet akarata nyilvánult meg. A szélső­jobboldal részleges előre­törése nem veszélyezteti a kormány helyzetét. Termé­szetes volt, hogy ezek a jobboldali pártok a kifejtett hatalmas propaganda árán némi sikereket értek el. De ne felejtsük el, hogy a szélsőjobboldali ellenzék kicsiny csoportokból áll, amelynek vezetői egymással elkesere­dett harcot folytatnak. A kormánynak mindenesetre módjában lesz az új képviselőházban zavartalanul ki­fejteni bel- és külpolitikai tevékenységét. A magyarországi választásokból nyilvánvalóan ki­tűnik, — írja a Petit Journal — hogy a kormány hely­zete megszilárdult. A nemzeti szocialisták előretörését érthetővé teszi az a demagóg propaganda, amelyet ezek a pártok zászlajukra írtak. De ne feledjük el hogy válság esetén Magyarországon egyetlen férfiú akarata érvényesülne és ez a férfiú J­orthy Miklós kormányzó.

Next