Pesti Napló, 1939. július (90. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

4 SwmiUal 'PESTI NAPLÓ 1 m juffns ! Párizs:A varsói francia nagykövet visszatért Párizsba Közölte a francia kormánnyal, hogy Lengyelország fegyveresen szegítse szembe minden, Spamzig beke­­berezésére irány­uló kísérlet­ét Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­­jelentése.) (United Press.) Bonnet külügyminiszter pén­teken Noel varsói francia nagykövetet fogadta, akit jelentéstétel végett Párizsba rendeltek és hosszasan tanácskozott vele. Hír szerint a nagy­követ közölte Bonnet-val, hogy Lengyelország fegyveresen szegülne ellene minden közvetett, vagy közvetlen cselekedetnek, amely Danzig be­kebelezését eredményezné. Péntek este a francia külügyminiszter a párizsi lengyel nagykövettel tanácskozott ugyanerről a kérdésről. Lukasievic közölte Bonnet-val, hogy Lengyel­­ország minden kísérletet, amely erőszakos eszkö­zökkel akarná megoldani a danzigi kérdést, élet­­fontosságú érdekei ellen elkövetett támadásnak minősítene. Megbízható értesülés szerint Bonnet külügyminiszter biztosította a lengyel nagyköve­tet, hogy Lengyelország érdekei megvédésénél, bármilyen cselekedetre is határozza magát dan­zigi érdekei megvédésére, biztos lehet Francia­­ország és Anglia támogatásában. A francia kormány tagjai szombat délelőtt minisztertanácsra ülnek össze. Tanácskozásuk fő­pontja a danzigi kérdés és a hármasszövetség lesz. Valamennyi fan nagy terjedelemben foglalko­zik Lord Halifax csütörtöki beszédével. Általában az a meggyőződés jut kifejezésre, hogy nem áll­hat fenn többé kétség afelett, hogy Anglia és Franciaország kész harcolni, ha erőszakos cseleke­det történik az európai kis államok ellen. Az In­­transigeant azt írja, hogy aki meg akarja érteni egyáltalán a figyelmeztetést, az helyesen fogja értelmezni Halifax szavait. Lehetetlenség lett volna még nyíltabban beszélni. A Temps vezér­cikkében ezt állapítja meg: Hogy mennyire komoly az európai helyzet, azt mutatják a legutóbbi napokban Anglia felől hallatszó intelmek, amelyek olyan­­ hangnemben hangzanak el, hogy nem hagynak kétséget Anglia elszántságának őszintesége felől. Senki nem vet­heti most Anglia szemére, hogy mint 1914-ben, későn juttatja kifejezésre szándékait. Anglia minden orosz követelést elfogad Az Oeuvre londoni értesülése szerint az angol kormány csütörtökön újabb utasításokat küldött Leeds moszkvai angol nagykövetnek és Strang­­nak, az angol megbízottnak. A lap számol azzal, hogy szovjet részről újabb követelésekkel fognak fellépni és tudni véli, hogy Anglia utasítani fogja moszkvai megbízottait, hogy tekintet nélkül a néhány nappal ezelőtt Moszkvába küldött új uta­sításokra, mindenben teljesítsék a Szovjet kíván­ságait. Angol részről remélik, hogy ilyen módon a tárgyalások hamarosan sikerhez fognak vehetni a Pravda angol- és franciaellenes cikke ellenére. Francia szemre­hány­ások Moszkva címére Illetékes francia helyen továbbra is bíznak a francia-angol-szovjetorosz tárgyalások végső si­kerében. Viszont Zsdanovnak a Pravdában meg­jelent cikke, amely a nyugati demokrata hatal­makat teszi felelőssé a tárgyalások lassú mene­téért, francia politikai és diplomáciai körökben egyaránt élénk visszatetszést váltott ki és újabb kétségeket ébresztett Moszkva jószándékainak őszintesége és céljainak tisztasága felől. A Temps ismételten megbélyegzi Moszkva­­különös mesterkedéseit«, amelyekkel hetek óta iparkodik késleltetni a francia-angol-szovjetorosz egyezmény megkötését. Ugyanakkor, amikor Pá­rizs és London lényegbevágó engedményei révén kilátás mutatkozik az eszmecserék gyors befeje­zésére, Zsdanov, Sztálin kebelbarátja, a Pravdá­ban rendkívül perfid cikket tesz közzé, amelyben kétségbevonja a demokrata hatalmak őszintesé­gét. A Temps emlékeztet arra, hogy az új bizton­sági rendszer kiépítésében elsősorban Szovjet­­oroszország az érdekelt fél és ennek ellenére is mindezideig éppen Moszkva részéről gátolják meg a megegyezést. Varsó: Beck lengyel külügy­miniszter­­ „Lengyelország mindenre felkészült, de nem hagyja magát felingerelni" Varsó, június 30. (A Pesti Napló tudósítójának telef­onjelentése.) (United Press.) Beck külügyminiszter, mi­után több napot vidéken, egyik barátjánál töl­tött, a nemzetközi helyzet kiélesedésére való tekin­tettel pénteken visszatért a lengyel fővárosba. Azonnal beható tanácskozást folytatott munka­társaival, majd ennek végeztével az alábbi nyilat­kozatot tette a sajtó részére: — A lengyel nép teljesen megőrzi hidegvérét és nem hagyja magát belevinni semmiféle elha­markodott cselekedetbe. Ha Danzigban valami­­féle kezdeményezés történik, ez maga után fogja vonni a lengyel kormány ellenintézkedéseit. Nem szabad kétségnek fennforognia a tekintetben, hogy akár belülről, akár kívülről alkalmazzanak is erőszakos cselekedetet Danzigban, ezt casus belli­nek és casus foederis-nek tekintjük, amint azt Halifax angol külügyminiszter legutóbbi fejte­getéseiből kitűnően Anglia is annak tekintené. A nyilatkozó kijelentette azt is, hogy a dan­zigi eseményeket valószínűleg az erkölcsi provo­­káció politikájának folytatásaként lehet felfogni és az volna ennek a célja, hogy Lengyelországot ellenakcióra, például mozgósításra vigye. Len­gyelország azonban nem hagyja magát felinge­­relni, hanem mindenre felkészül és megvárja a danzigi fejleményeket. Jár­osereki köztársasági elnök Lengyelország hallíthatatlan a karaidról A »tenger hete« keretében csütörtökön Gdy­niában nagyszabású ünnepséget rendeztek. Mos­­cicki köztársasági elnök hosszabb beszédet mon­dott. — Gdynia és Danzig Lengyelország nyitott kapui a nagyvilág felé. — mondotta az elnök.. Pomeránia és a tengerpart birtoka alapja gazda­sági függetlenségünknek és felbecsülhetetlen ér­ték számunkra: a levegőt és a napfényt jelenti, amely elengedhetetlen szükséglete államunk lété­nek. Minél töb nehézségekre találunk és minél ellenségesebbek a külső körülmények, annál hajl­íthatatlanabb az az akaratunk, hogy a legna­gyobb áldozatok árán is biztosítsuk és szilárdan fenntartsuk Lengyelország útját a tengerhez. Len­gyelország, amikor újra elfoglalta helyét a Balti­tengeren, a békét és a teremtő munka áldását hozta. Ennek a békés munkának akarjuk magun­kat szentelni a jövőben is. Most azonban olyan időket élünk, amikor a világ ismét a fegyverke­zés útjára lépett, olyan időket, amikor — különö­sen a tengerparton — összeütközések veszélye tűnik fel. Fenn akarjuk tartani és meg akarjuk erősíteni a békét a balti partokon, de ez a szán­dék azt a kötelességet rója ránk, hogy növeljük Lengyelország tengeri haderejét. Erősek vagyunk szárazföldön és levegőben, most pedig erősek aka­runk lenni a tengeren is, hogy biztosíthassuk tengeri munkásságunk állandó fejlődését és hogy tökéletesen betölthessük nemzetünk hivatását a tengeren. Berlin:­­­1 német részről megelőző háború tervével vádolják Angliát Berlin, június 30. Lord Halifax brit külügyminiszter beszédével kapcsolatban a Deutscher Dienst a többi között ezeket írja: „ Úgy látszik, Londonban azt hiszik, hogy az érvek meggyőző ereje növekszik a hangerővel és az állandó ismétléssel. Hagyják már abba azt a próbálkozást, hogy a brit külpolitikát a német nép előtt mint békeszerető politikát tüntessék fel, különösen pedig akkor, ha egyidejűleg a bekerí­tés egyik új résztvevőjével való tárgyalások be­fejezését remélik. Beszédeknek valóságos inflá­ciója során most már x-esetben halljuk, hogy a brit külpolitika szilárd elhatározása az, hogy megállást parancsoljon a támadásnak. Ezzel szemben a felelős angol államférfiak brutális aggálytalansággal túlteszik magukat a semleges államok függetlenségén és politikai üz­letek tárgyává teszik őket. Amit London hónapok óta elhamarkodott sietséggel a birodalom ellen tesz, a megelőző háborús cél minden jelét magán viseli. A »háborúra irányuló előkészületek csök­kentése« ma teljesen Anglia kezében van. Amit Halifax az élettér meghatározásáról mondott, az csupán jellemző bizonyíték arra, hogy Nagy-Britannia mindezideig nem tudta fel­ismerni ezeknek az életfontosságú európai kérdé­seknek lényegét. A brit külügyminiszter vona­kodik tárgyalni olyan kormánnyal, amelynek fe­lelős tényezője megsért egy baráti országot. Ez érthető lenne, ha ez a megjegyzés nem az Anglia által elrabolt gyarmatok visszaadásának kérdésével egyidejűleg esett volna. Mindazt tehát, amit Halifax a gyarmati probléma megoldásának lehetőségeiről Németország elé vél terjeszthetni, csak kifogásnak minősíthetjük. A fegyverkezések korlátozásának kérdését német részről vetették fel és Nagy-Britannia részéről ismételten elutasí­tották. Ez a beszéd is — mondja végül a Deutscher Dienst közleménye — jellemző bizonyíték arra, hogy az angol államférfiak célja csak az, hogy hangzatos szavakkal és határozatlan közhelyek­kel megbarátkoztassa az angol közvéleményt olyan politikai irányvonallal, amelynek sem a béke ér­deke, sem a népek közti jog érdeke nem célja. Washington: Fontos pénzügyi és katonai döntések az Egyesült Államokban Washington, június 30. A szenátus azon határozata következtében, amely megtagadja az elnök pénzaláértékelési jo­­gának meghosszabbítását, a szenátus és a kép­­viselőház tagjai értekezletet tartottak, amelyen heves vita után hat szavazattal négy ellenében a következő kiegyezéses megoldást fogadták el. 1. Az elnök visszakapja azt a jogát, hogy a dollárt további kilenc centtel aláértékelje. 2. A kormány ismét felhatalmazást kap ezüst vásárlására. 3. A frissen bányászott hazai ezüst árát, ame­lyet a szenátus unciánként 77,5 centre emelt fel, ismét 70 centre szállítják le. Roosevelt elnök hangoztatja, hogy a pénzalá­­értékelési jogot nélkülözhetetlen fegyvernek te­kinti az Egyesült Államok kereskedelmi érdekei­nek megvédésére abban az esetben, ha esetleges európai bonyodalmak valutaösszeomlást okozná­nak más államokban. A semlegességi törvényjavaslat vitája során a képviselőház 159 szavazattal 157 ellenében elfo­gadta a fegyverkiviteli tilalmat, azzal a fenntar­tással, hogy csak »a halálos fegyverek« kivitele tilos. Ezt a fogalmat közelebbről nem határozták meg, csupán arra történt utalás, hogy a lőszerek is ide számítanak. Valószínűnek tartják, hogy repü­lőgépmotorok, tehergépkocsik, hadi szempont­ból fontos nyersanyagok és hasonlók nem tartoz­nak e megjelölés alá. Az Egyesült Államok haditengerészeti minisz­tériuma a legújabb törvényhozási felhatalmazás alapján egy-egy óriási csatahajó építését rendelte meg a newyorki és filadelfiai hajógyárakban­ ,az új hajókra, amelyeknek térfogata 45.000 tonna lesz, 16 hüvelykes ágyúkat szerelnek. Tokió: M­­ienem­i ostromlóimal kezdődnek az angol-japán megbeszélések - de senki sem tudja, hogy hol végződnek... Tokió, június 30. A japánok elhalasztották a Fuesau elleni ostromzár megkezdését, hogy időt adjanak az an­gol hadihajóknak angol alattvalók elszállítására. Kató japán nagykövetségi tanácsost, aki Arita külügyminisztert a­­jövő héten kezdődő angol-ja­pán tárgyalások alkalmával helyettesíteni fogja, sanghaji »utazó nagykövetté« neveztek ki. A japán külügyminisztérium szócsöve kije­lentette, hogy az angol-japán tárgyalások kétség­kívül a tienemni angol negyed kérdésével fognak kezdődni, de nem lehet tudni, hova vezetnek. Bi­zonyos alapvető kérdések kétségkívül szóba fog­nak kerülni, hogy nyíltan és őszintén elintézzék az egész bonyolult helyzet alapokéit. A japán hadügyminisztérium képviselője ki­jelentette, hogy a tieneini vita csak akkor intéz­hető el, ha Anglia gyökeresen megváltoztatja egész távolkeleti politikáját és támogatja Japán álláspontját. Hozzátette, hogy Japánban keserű Ketff ez a té­zes fü­rnö fegi­elt pénztárnál Nyitni­ Császárfürdő iszap vagy gőz — — — — — 1.14 — 84 Erzsébet-sósfi­rdő — — — — — — — — — — 2.- 1.60 Szent Gellért gőzfürdő — — —-—--------------------1.61 1.*C Hungária kád — — — — — — — —— — — — 1.- —.80 Lukács-Iszap — — — — — — — —— — — — — 1.76 1.30 Lukács gőz zagy kád — — — — — — — — — 1.34 1.— Lukács iszapgöngyöléssel — — — — — — — — 2.56 1.90 Lukács uszoda —— — — — — — — — — — — —.82 — 64 Szt Imre (Rác) — — — — — — — — — — — — L- —.Sí-Rudas uszoda szekrénnyel — — — — — — — — —.80 —.60 Széchenyi gőzfürdő — — — — — — — — — — 1­60 1.40 népfürdő —— — — — — — — — — 80 R* Szt. Mare!tilget! gyérryfürdő —— — —— — - 2.- 1-80 Strandjegyek az összes főváros! főidőkbe Kaphatók »A« EsL-Tapofz fegvnflnstgráná! VTT ffrzsehH kerdt 1.

Next