Pesti Napló, 1939. július (90. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
4 SwmiUal 'PESTI NAPLÓ 1 m juffns ! Párizs:A varsói francia nagykövet visszatért Párizsba Közölte a francia kormánnyal, hogy Lengyelország fegyveresen szegítse szembe minden, Spamzig bekeberezésére irányuló kísérletét Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Bonnet külügyminiszter pénteken Noel varsói francia nagykövetet fogadta, akit jelentéstétel végett Párizsba rendeltek és hosszasan tanácskozott vele. Hír szerint a nagykövet közölte Bonnet-val, hogy Lengyelország fegyveresen szegülne ellene minden közvetett, vagy közvetlen cselekedetnek, amely Danzig bekebelezését eredményezné. Péntek este a francia külügyminiszter a párizsi lengyel nagykövettel tanácskozott ugyanerről a kérdésről. Lukasievic közölte Bonnet-val, hogy Lengyelország minden kísérletet, amely erőszakos eszközökkel akarná megoldani a danzigi kérdést, életfontosságú érdekei ellen elkövetett támadásnak minősítene. Megbízható értesülés szerint Bonnet külügyminiszter biztosította a lengyel nagykövetet, hogy Lengyelország érdekei megvédésénél, bármilyen cselekedetre is határozza magát danzigi érdekei megvédésére, biztos lehet Franciaország és Anglia támogatásában. A francia kormány tagjai szombat délelőtt minisztertanácsra ülnek össze. Tanácskozásuk főpontja a danzigi kérdés és a hármasszövetség lesz. Valamennyi fan nagy terjedelemben foglalkozik Lord Halifax csütörtöki beszédével. Általában az a meggyőződés jut kifejezésre, hogy nem állhat fenn többé kétség afelett, hogy Anglia és Franciaország kész harcolni, ha erőszakos cselekedet történik az európai kis államok ellen. Az Intransigeant azt írja, hogy aki meg akarja érteni egyáltalán a figyelmeztetést, az helyesen fogja értelmezni Halifax szavait. Lehetetlenség lett volna még nyíltabban beszélni. A Temps vezércikkében ezt állapítja meg: Hogy mennyire komoly az európai helyzet, azt mutatják a legutóbbi napokban Anglia felől hallatszó intelmek, amelyek olyan hangnemben hangzanak el, hogy nem hagynak kétséget Anglia elszántságának őszintesége felől. Senki nem vetheti most Anglia szemére, hogy mint 1914-ben, későn juttatja kifejezésre szándékait. Anglia minden orosz követelést elfogad Az Oeuvre londoni értesülése szerint az angol kormány csütörtökön újabb utasításokat küldött Leeds moszkvai angol nagykövetnek és Strangnak, az angol megbízottnak. A lap számol azzal, hogy szovjet részről újabb követelésekkel fognak fellépni és tudni véli, hogy Anglia utasítani fogja moszkvai megbízottait, hogy tekintet nélkül a néhány nappal ezelőtt Moszkvába küldött új utasításokra, mindenben teljesítsék a Szovjet kívánságait. Angol részről remélik, hogy ilyen módon a tárgyalások hamarosan sikerhez fognak vehetni a Pravda angol- és franciaellenes cikke ellenére. Francia szemrehányások Moszkva címére Illetékes francia helyen továbbra is bíznak a francia-angol-szovjetorosz tárgyalások végső sikerében. Viszont Zsdanovnak a Pravdában megjelent cikke, amely a nyugati demokrata hatalmakat teszi felelőssé a tárgyalások lassú menetéért, francia politikai és diplomáciai körökben egyaránt élénk visszatetszést váltott ki és újabb kétségeket ébresztett Moszkva jószándékainak őszintesége és céljainak tisztasága felől. A Temps ismételten megbélyegzi Moszkvakülönös mesterkedéseit«, amelyekkel hetek óta iparkodik késleltetni a francia-angol-szovjetorosz egyezmény megkötését. Ugyanakkor, amikor Párizs és London lényegbevágó engedményei révén kilátás mutatkozik az eszmecserék gyors befejezésére, Zsdanov, Sztálin kebelbarátja, a Pravdában rendkívül perfid cikket tesz közzé, amelyben kétségbevonja a demokrata hatalmak őszinteségét. A Temps emlékeztet arra, hogy az új biztonsági rendszer kiépítésében elsősorban Szovjetoroszország az érdekelt fél és ennek ellenére is mindezideig éppen Moszkva részéről gátolják meg a megegyezést. Varsó: Beck lengyel külügyminiszter „Lengyelország mindenre felkészült, de nem hagyja magát felingerelni" Varsó, június 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Beck külügyminiszter, miután több napot vidéken, egyik barátjánál töltött, a nemzetközi helyzet kiélesedésére való tekintettel pénteken visszatért a lengyel fővárosba. Azonnal beható tanácskozást folytatott munkatársaival, majd ennek végeztével az alábbi nyilatkozatot tette a sajtó részére: — A lengyel nép teljesen megőrzi hidegvérét és nem hagyja magát belevinni semmiféle elhamarkodott cselekedetbe. Ha Danzigban valamiféle kezdeményezés történik, ez maga után fogja vonni a lengyel kormány ellenintézkedéseit. Nem szabad kétségnek fennforognia a tekintetben, hogy akár belülről, akár kívülről alkalmazzanak is erőszakos cselekedetet Danzigban, ezt casus bellinek és casus foederis-nek tekintjük, amint azt Halifax angol külügyminiszter legutóbbi fejtegetéseiből kitűnően Anglia is annak tekintené. A nyilatkozó kijelentette azt is, hogy a danzigi eseményeket valószínűleg az erkölcsi provokáció politikájának folytatásaként lehet felfogni és az volna ennek a célja, hogy Lengyelországot ellenakcióra, például mozgósításra vigye. Lengyelország azonban nem hagyja magát felingerelni, hanem mindenre felkészül és megvárja a danzigi fejleményeket. Járosereki köztársasági elnök Lengyelország hallíthatatlan a karaidról A »tenger hete« keretében csütörtökön Gdyniában nagyszabású ünnepséget rendeztek. Moscicki köztársasági elnök hosszabb beszédet mondott. — Gdynia és Danzig Lengyelország nyitott kapui a nagyvilág felé. — mondotta az elnök.. Pomeránia és a tengerpart birtoka alapja gazdasági függetlenségünknek és felbecsülhetetlen érték számunkra: a levegőt és a napfényt jelenti, amely elengedhetetlen szükséglete államunk létének. Minél töb nehézségekre találunk és minél ellenségesebbek a külső körülmények, annál hajlíthatatlanabb az az akaratunk, hogy a legnagyobb áldozatok árán is biztosítsuk és szilárdan fenntartsuk Lengyelország útját a tengerhez. Lengyelország, amikor újra elfoglalta helyét a Baltitengeren, a békét és a teremtő munka áldását hozta. Ennek a békés munkának akarjuk magunkat szentelni a jövőben is. Most azonban olyan időket élünk, amikor a világ ismét a fegyverkezés útjára lépett, olyan időket, amikor — különösen a tengerparton — összeütközések veszélye tűnik fel. Fenn akarjuk tartani és meg akarjuk erősíteni a békét a balti partokon, de ez a szándék azt a kötelességet rója ránk, hogy növeljük Lengyelország tengeri haderejét. Erősek vagyunk szárazföldön és levegőben, most pedig erősek akarunk lenni a tengeren is, hogy biztosíthassuk tengeri munkásságunk állandó fejlődését és hogy tökéletesen betölthessük nemzetünk hivatását a tengeren. Berlin:1 német részről megelőző háború tervével vádolják Angliát Berlin, június 30. Lord Halifax brit külügyminiszter beszédével kapcsolatban a Deutscher Dienst a többi között ezeket írja: „ Úgy látszik, Londonban azt hiszik, hogy az érvek meggyőző ereje növekszik a hangerővel és az állandó ismétléssel. Hagyják már abba azt a próbálkozást, hogy a brit külpolitikát a német nép előtt mint békeszerető politikát tüntessék fel, különösen pedig akkor, ha egyidejűleg a bekerítés egyik új résztvevőjével való tárgyalások befejezését remélik. Beszédeknek valóságos inflációja során most már x-esetben halljuk, hogy a brit külpolitika szilárd elhatározása az, hogy megállást parancsoljon a támadásnak. Ezzel szemben a felelős angol államférfiak brutális aggálytalansággal túlteszik magukat a semleges államok függetlenségén és politikai üzletek tárgyává teszik őket. Amit London hónapok óta elhamarkodott sietséggel a birodalom ellen tesz, a megelőző háborús cél minden jelét magán viseli. A »háborúra irányuló előkészületek csökkentése« ma teljesen Anglia kezében van. Amit Halifax az élettér meghatározásáról mondott, az csupán jellemző bizonyíték arra, hogy Nagy-Britannia mindezideig nem tudta felismerni ezeknek az életfontosságú európai kérdéseknek lényegét. A brit külügyminiszter vonakodik tárgyalni olyan kormánnyal, amelynek felelős tényezője megsért egy baráti országot. Ez érthető lenne, ha ez a megjegyzés nem az Anglia által elrabolt gyarmatok visszaadásának kérdésével egyidejűleg esett volna. Mindazt tehát, amit Halifax a gyarmati probléma megoldásának lehetőségeiről Németország elé vél terjeszthetni, csak kifogásnak minősíthetjük. A fegyverkezések korlátozásának kérdését német részről vetették fel és Nagy-Britannia részéről ismételten elutasították. Ez a beszéd is — mondja végül a Deutscher Dienst közleménye — jellemző bizonyíték arra, hogy az angol államférfiak célja csak az, hogy hangzatos szavakkal és határozatlan közhelyekkel megbarátkoztassa az angol közvéleményt olyan politikai irányvonallal, amelynek sem a béke érdeke, sem a népek közti jog érdeke nem célja. Washington: Fontos pénzügyi és katonai döntések az Egyesült Államokban Washington, június 30. A szenátus azon határozata következtében, amely megtagadja az elnök pénzaláértékelési jogának meghosszabbítását, a szenátus és a képviselőház tagjai értekezletet tartottak, amelyen heves vita után hat szavazattal négy ellenében a következő kiegyezéses megoldást fogadták el. 1. Az elnök visszakapja azt a jogát, hogy a dollárt további kilenc centtel aláértékelje. 2. A kormány ismét felhatalmazást kap ezüst vásárlására. 3. A frissen bányászott hazai ezüst árát, amelyet a szenátus unciánként 77,5 centre emelt fel, ismét 70 centre szállítják le. Roosevelt elnök hangoztatja, hogy a pénzaláértékelési jogot nélkülözhetetlen fegyvernek tekinti az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeinek megvédésére abban az esetben, ha esetleges európai bonyodalmak valutaösszeomlást okoznának más államokban. A semlegességi törvényjavaslat vitája során a képviselőház 159 szavazattal 157 ellenében elfogadta a fegyverkiviteli tilalmat, azzal a fenntartással, hogy csak »a halálos fegyverek« kivitele tilos. Ezt a fogalmat közelebbről nem határozták meg, csupán arra történt utalás, hogy a lőszerek is ide számítanak. Valószínűnek tartják, hogy repülőgépmotorok, tehergépkocsik, hadi szempontból fontos nyersanyagok és hasonlók nem tartoznak e megjelölés alá. Az Egyesült Államok haditengerészeti minisztériuma a legújabb törvényhozási felhatalmazás alapján egy-egy óriási csatahajó építését rendelte meg a newyorki és filadelfiai hajógyárakban ,az új hajókra, amelyeknek térfogata 45.000 tonna lesz, 16 hüvelykes ágyúkat szerelnek. Tokió: Mienemi ostromlóimal kezdődnek az angol-japán megbeszélések - de senki sem tudja, hogy hol végződnek... Tokió, június 30. A japánok elhalasztották a Fuesau elleni ostromzár megkezdését, hogy időt adjanak az angol hadihajóknak angol alattvalók elszállítására. Kató japán nagykövetségi tanácsost, aki Arita külügyminisztert ajövő héten kezdődő angol-japán tárgyalások alkalmával helyettesíteni fogja, sanghaji »utazó nagykövetté« neveztek ki. A japán külügyminisztérium szócsöve kijelentette, hogy az angol-japán tárgyalások kétségkívül a tienemni angol negyed kérdésével fognak kezdődni, de nem lehet tudni, hova vezetnek. Bizonyos alapvető kérdések kétségkívül szóba fognak kerülni, hogy nyíltan és őszintén elintézzék az egész bonyolult helyzet alapokéit. A japán hadügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a tieneini vita csak akkor intézhető el, ha Anglia gyökeresen megváltoztatja egész távolkeleti politikáját és támogatja Japán álláspontját. Hozzátette, hogy Japánban keserű Ketff ez a tézes fürnö fegielt pénztárnál Nyitni Császárfürdő iszap vagy gőz — — — — — 1.14 — 84 Erzsébet-sósfirdő — — — — — — — — — — 2.- 1.60 Szent Gellért gőzfürdő — — —-—--------------------1.61 1.*C Hungária kád — — — — — — — —— — — — 1.- —.80 Lukács-Iszap — — — — — — — —— — — — — 1.76 1.30 Lukács gőz zagy kád — — — — — — — — — 1.34 1.— Lukács iszapgöngyöléssel — — — — — — — — 2.56 1.90 Lukács uszoda —— — — — — — — — — — — —.82 — 64 Szt Imre (Rác) — — — — — — — — — — — — L- —.Sí-Rudas uszoda szekrénnyel — — — — — — — — —.80 —.60 Széchenyi gőzfürdő — — — — — — — — — — 160 1.40 népfürdő —— — — — — — — — — 80 R* Szt. Mare!tilget! gyérryfürdő —— — —— — - 2.- 1-80 Strandjegyek az összes főváros! főidőkbe Kaphatók »A« EsL-Tapofz fegvnflnstgráná! VTT ffrzsehH kerdt 1.