Polgári fiúiskola, Pestszenterzsébet, 1929

Gróf Széchenyi István emlékére a pesterzsébeti m. kir. állami polgári fiúiskola új neve. Kivonat a tanártestületnek 1929. évi szeptember hó 21-én tartott gyűléséről felvett jegyzőkönyvből: 1. Balassa Sándor igazgató előadja, hogy intézetünk az 1929130. tallérban már a harmadik évtizedes működését kezdi meg. A húsz­éves múlthoz a mai napon kíván az iskola történetére vonatkozó új indítványt tenni. „A magyar polgári fiúiskolák társadalmi és nemzetnevelő feladatát az 1927. évi XII. törvénycikk 1. §-a így álla­pítja meg: A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót val­lásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú művelt­séghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre, vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A mai kor emberének gyakorlati életében a gazdasági küzdés, megpróbáltatás nehéz kenyere jut osztályrészül. Felnégyelt, édes hazánk töredék­területén a magyarságnak ősi ereje csillan fel abban, hogy gyermekeinket minél értékesebb szellemi kincsekkel, ismeretekkel vértezzük fel a gazdasági nehéz idők küzdelméhez. A mai mezőgazda, iparos és kereskedő nem a régi típus folytatása, hanem egészen új kultúr­korszak gazdasági életének szerves része. A világháborút átküzdött új világban már a felhőkön átcikázó és az egész világot beszaladó rádió viszi a hírszolgálatot; a motor­kocsik szédületes gyorsasága, vagy a tengerek hajókolosszusainak úszóversenyei pedig földetkúszó csigává lesznek a légi utakban cir­káló legújabb repülőgépeink és léghajóink világ­járásai mögött. Éppen száz évvel ezelőtt, 1829-ben írta és 1830-ban jelenttette meg­­a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István a „Hitel“ című művét. Új, átalakító eszméivel, reformterveivel forrongásba hozta és szellemi harca segélyével a haladás útjára terelte a nemzetet. Államgazdasági irodal műnk e kitűnő alkotása mezőgazdaságunk­nak, kereskedelmünknek akkor is égető kérdéseit tárgyalja, éppúgy geográfiai helyzetünk, a pénzszűke, kereskedői konkurrencia, a ter­melés hiánya, rossz közlekedés, belfogyasztás, kereskedő-becsület, nemzeti bank stb. nemzetgazdasági tételeket tárja fel és megjelöli, hogy mit kell tennünk és min kell kezdenünk a nemzetújító munkát. Széchenyi István gróf tehát a gyakorlati élet fejlődéséhez szükséges műveltségre tanította a magyar polgárság népét, száz év előtt élő apáinkat. Ő volt tehát az újabb kor gyakorlati irányú műveltségének a legkiválóbb tanítómestere. Őt tehát így választ­hatjuk a mi iskolánk tökéletes ideáljául, mert tanításai a mi fel­adatainkkal foglalkoznak és elődjeinket ilyen gazdasági irányban

Next