Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1888-10-01 / 4. szám

303 ADATOK PETŐFI MŰVEINEK MEGJELENÉSÉHEZ. igen jó sikerrel működött­ Petőfitől, kinek szinte egész hatalmában van nyelvünk, csak a legjobbat leh­et várni. Átalán véve olly nagy költő műveit, mint Shakspeare, csak illy nagy köl­tők fordíthatják le a lehető legna­gyobb hűséggel.“ További adatok: Életképek 1848 I. 126. (4. sz. jan. 23.). „­ A könyvkiadó társulat vál­lalkozott Shakespeare lefordítására. Elő­­legesen annyit említünk meg e tárgy­ról, hogy a két műfordító Vörösmarty és Petőfi leend. Vörösmarty Leart, Petőfi Coriolant fordítja.“ Az Életképek az­tán a I. szám­ban (1848. I. 257—66­­.1 „Mutat­vány Shakspeare Corio tanú­jából“ ez. alatt adja az V. felv. III. jelenését. A Honderű (1848. 3. szám, jan. 22.) szintén megemlékezik a Sha­­kespeare-fordításokról a 46. lapon a „Heti szemlé “-ben: „—• Két legünnepeltebb magyar költő Vörösmarty s Petőfy(!)urak Shaks­peare magyarítására egyesültek. A szán­­dék ép oly dicséretes mint végrehaj­tása üdvös volna irodalmi és aesth­e­­tikai műveltségünkre nézve. A fordí­tás eredetiből történik-e vagy német­ből, nem tudjuk.“ Közelebbi olvasható ez ügyről s Coriolanus fordításáról, Petőfinek Arany­hoz irt leveleiben, igy pl. Pest, 1848. jan. 2-ról (Arany hátrahagyott iratai és levelezése III. 122. 1.) ezt írja: „Coriolánt fordítom, az első felvo­nással készen leszek a napokban.“ Továbbá u. ott, febr. 10. 1848. (III. 134.1.): „Shakespearet erősen for­dítjuk Vörösmartyval, én e hónapban bevégzem С­о­r­i­о­t­a­n­u­s­t, már a ne­gyedik felvonás vége felé járok, Vö­rösmarty I, e­a­r-ez. Én С­о­r­i­о­r­án­­on kívül még okvetlen lefordítom Si­o­meó-t, Othelló-t, III. Richard­­ot, Athénét T­i­m­o­n-t, С­у­m­b­e­­lin-t s talán IV. Henrik-et és a Téli regét, Vörösmarty L­e­a­r-en kívül Mac­h­b­eth-et, Hamlet-et, Vio­lát, a Ny­ár és álmot s még nem tudom mit. Hirdették, hogy a könyv­kiadó-társulat megveszi fordításainkat, de nem igaz, úgy volt, hogy megve­szi, hanem megint mást gondolt, mint olyan jóféle magyar társulat. Most azt az ajánlatot tette, hogy kinyomatja (persze a jövedelemből levonva a költ­séget) és procent nélkül árultatja. Már most majd meglátjuk, hogy leszünk. Hát te meddig vagy a W­i­n­d­s­o­r­i­ing dámák­kal? ugy­e baromi ve­szekedett munka? Küldj legközelebb az én számomra János k­i­r­á­l­y­ból *) egy kis mutatványt, én is küldök ne­ked a másik lapon Coriolán-ból. Megláthatod belőle, mennyi szabadsá­got veszek mind a külsejére mind a belsejére nézve ; úgy hiszem, a magyar nyelvtől nem igen kívánhatni ennél többet, már ez is óriási feladat. Né­hol egy-egy sorral hosszabbra jövök ki, de ezt a hires Schlegel is teszi, pedig ő német, s angolból németre fordítani, a magyarhoz képest, való­ságos gyerekjáték.“ Márcz. 21-ről (1848. Pest) pe­dig már azt írja: „He én most nem érek rá hosszan írni, csak azt adom tudtodra, hogy m­á­r i­s­­ a n­om? már nyomják s,ott az első czím ez: „Shaks­peare összes színművei, fordítják Arany, Petőfi és Vörösmarty“, hát éhez tartsd magad. Készítsd el vagy János k­i­­r­á­l­y­t, vagy a W­i­n­d­s­o­r­i v­í­g n­ő­jé­ét, hogy annak idejében, ha szükség lesz rá, elküldhesd. A mutatványt mért nem küldted János k­i­r­á­l­y­ból é­s általjában mért nem írsz, de ? — A * * „Ha jól emlékszem, ezt fordí­tottad.“

Next