Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1888-10-01 / 4. szám
303 ADATOK PETŐFI MŰVEINEK MEGJELENÉSÉHEZ. igen jó sikerrel működött Petőfitől, kinek szinte egész hatalmában van nyelvünk, csak a legjobbat lehet várni. Átalán véve olly nagy költő műveit, mint Shakspeare, csak illy nagy költők fordíthatják le a lehető legnagyobb hűséggel.“ További adatok: Életképek 1848 I. 126. (4. sz. jan. 23.). „ A könyvkiadó társulat vállalkozott Shakespeare lefordítására. Előlegesen annyit említünk meg e tárgyról, hogy a két műfordító Vörösmarty és Petőfi leend. Vörösmarty Leart, Petőfi Coriolant fordítja.“ Az Életképek aztán a I. számban (1848. I. 257—66.1 „Mutatvány Shakspeare Corio tanújából“ ez. alatt adja az V. felv. III. jelenését. A Honderű (1848. 3. szám, jan. 22.) szintén megemlékezik a Shakespeare-fordításokról a 46. lapon a „Heti szemlé “-ben: „—• Két legünnepeltebb magyar költő Vörösmarty s Petőfy(!)urak Shakspeare magyarítására egyesültek. A szándék ép oly dicséretes mint végrehajtása üdvös volna irodalmi és aesthetikai műveltségünkre nézve. A fordítás eredetiből történik-e vagy németből, nem tudjuk.“ Közelebbi olvasható ez ügyről s Coriolanus fordításáról, Petőfinek Aranyhoz irt leveleiben, igy pl. Pest, 1848. jan. 2-ról (Arany hátrahagyott iratai és levelezése III. 122. 1.) ezt írja: „Coriolánt fordítom, az első felvonással készen leszek a napokban.“ Továbbá u. ott, febr. 10. 1848. (III. 134.1.): „Shakespearet erősen fordítjuk Vörösmartyval, én e hónapban bevégzem Соriоtanust, már a negyedik felvonás vége felé járok, Vörösmarty I, ear-ez. Én Соriоránon kívül még okvetlen lefordítom Siomeó-t, Othelló-t, III. Richardot, Athénét Timon-t, Суmbelin-t s talán IV. Henrik-et és a Téli regét, Vörösmarty Lear-en kívül Machbeth-et, Hamlet-et, Violát, a Nyár és álmot s még nem tudom mit. Hirdették, hogy a könyvkiadó-társulat megveszi fordításainkat, de nem igaz, úgy volt, hogy megveszi, hanem megint mást gondolt, mint olyan jóféle magyar társulat. Most azt az ajánlatot tette, hogy kinyomatja (persze a jövedelemből levonva a költséget) és procent nélkül árultatja. Már most majd meglátjuk, hogy leszünk. Hát te meddig vagy a Windsoriing dámákkal? ugye baromi veszekedett munka? Küldj legközelebb az én számomra János királyból *) egy kis mutatványt, én is küldök neked a másik lapon Coriolán-ból. Megláthatod belőle, mennyi szabadságot veszek mind a külsejére mind a belsejére nézve ; úgy hiszem, a magyar nyelvtől nem igen kívánhatni ennél többet, már ez is óriási feladat. Néhol egy-egy sorral hosszabbra jövök ki, de ezt a hires Schlegel is teszi, pedig ő német, s angolból németre fordítani, a magyarhoz képest, valóságos gyerekjáték.“ Márcz. 21-ről (1848. Pest) pedig már azt írja: „He én most nem érek rá hosszan írni, csak azt adom tudtodra, hogy már is a nom? már nyomják s,ott az első czím ez: „Shakspeare összes színművei, fordítják Arany, Petőfi és Vörösmarty“, hát éhez tartsd magad. Készítsd el vagy János királyt, vagy a Windsori víg nőjéét, hogy annak idejében, ha szükség lesz rá, elküldhesd. A mutatványt mért nem küldted János királyból és általjában mért nem írsz, de ? — A * * „Ha jól emlékszem, ezt fordítottad.“