Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1888-04-01 / 2. szám

87 ADATOK PETŐFI MŰVEINEK MEGJELENÉSÉHEZ. 88 Ugyanott a 477 lapon (1846. I. 24. sz. jun. 11-én ez áll: „­ A napokban hagyta el a sajtót „hóhér kötele'1 regény, Pető­­fitő­l; jelességérő­l az iró neve kezes­kedik.“ Ez adatokból elég világos, hogy A Hóhér kötele cz. regényét Pe­­tő­fi 1846 elején irta és márcz. elejére már készen volt, mert mire 26-dikára az első mutatvány megjelent belőle, már Hartleben meg is vette volt. XI. Csillagtalan éjek, Pe­tőfié műve soha sem jelent meg. Azon­ban, hogy részben már meg is volt­­ írva, arról a Pesti Divatlap értesít 1846.1. 359 lapon (18. sz. ápr. 30): „Petőfi ismét uj versfüzetet ad ki „Csillagtalan éjek“ czim alatt, melly mű, mint néhány felol­vasott töredékeiből ismerjük, méltó társa leend a „Szerelem gyöngyei“ és a­­ „Felhőkének.“ Ebből világos, hogy a „Csil­lagtalan éjek“ nem összezavaran­­dók a „Felhő­k “-kel, mert voltak, kik más czim alatt ezeket gondol­ták; de a „Felhők“ már meg vol­tak jelenve 1846 ápr. 23-án, midőn a „Pesti Divatlap“ szerkesztősége (szerkesztője) írja, hogy Petőfi e­­z. a. egy füzetet akar kiadni s ezt „né­hány felolvasott töredékeiből“ ismeri. Természetesen tág tere nyílik a hozzávetéseknek, hogy megirta-e Pe­tőfi mind őket s aztán bármi okból megsemmisité vagy nem s a megle­vők hová lettek? E kérdésekre lelhetünk némi felvilágosítást (Yahot I. nem szól ró­­lok), ha Petőfi költeményeit megte­kintjük 1845 és 46-ból. Az teljesen világos, hogy Petőfi életének a.­ne­vezett pessimisticus időszaka 1845 második felére, a „Szerelem gyön­gyei" megi­atása utáni időre és 1846 elejére esik. Azt tudjuk, hogy a „Sze­relem gyöngyei“-t 1845 augusztusában és szeptemberében irta s e füzet köl­teményt Mednyánszky Berta iránti szerelme sugallta. Az is ismeretes, hogy Petőfi e szerelmében csalódott, miről maga számot ad „Megpendí­tem“ ... cz. költeményében. E költe­mény a Pesti Divatlap 1846, I. 365­­. jelent meg: „Szerelem gyön­gy­e­i (V­é­ge)“ cz. alatt (május 7-én, 19 szám) s azt mondja, hogy hóna­pok múltával megpendíti „még ez egyszer, egyszer és utószor“ szerelmi lantját s elmondja, hogy nyugodt el­mével néz a jövőbe, hol egyébként nincs semmi szép már, mit látnia, „nincs barátság, nincs ott szerelem“ sat. Viszont ekkor azt is írja e köl­teményében, hogy „megszűnt már a vész, melly nem viszonzott szerelme kínjából támada.“ Ebből világos lesz, nem ter­jeszkedőn ki minden magyarázó rész­letre, hogy Petőfi pessimismusa „nem viszonzott szerelme kínjából támada“ legnagyobb részt, hozzájárulván a leg­nagyobb hihetőséggel az épen az 1845 év végén műveiről megjelent számos és szándékosan nem jóakaratú bírá­lat is, melyek növelték amúgy is el­borult kedélye sötét bánatát. Ily han- I gúlát volt szülője a „Felhők“-nek s az ezzel kapcsolatos műveknek, me­lyekben a théma túlnyomóan gyakran a barátság és szerelem. Kiválóan ez oldalon veendők figyelembe még az Ál­­maim, Téli éj, Az őrült, Minden világnak... Miért va­gyok én ra ég a világon . . ez. költemények s ezekkel együtt jőnek a Felhők, melyeket a legnagyobb részt 1845 végén és 1846 elején irt s márcz 19-én adja belőlök az első mutatványt, ápr. 23-án pedig mégis vannak jelenve. Azonban a „Csil­lagtalan éjek“ -ről szóló hír azt mutatja, hogy Petőfi pessimismusából

Next