Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-01-01 / 1. szám
33 Petőfiné szendrey Julia költeménye. — Petőy-relipiák. 34 Petőfiné, Szendrey E költeményt még 1868-ban, ha jól emlékszem, Vörösmarty Géza barátomtól kaptam. Hogy ő miként jutott hozzá, nem tudom , lehet, Petőfi Zoltán adta neki, kivel jó viszonyban volt. Én Szendrey Julia kézírását nem ismerem; de nekem — ki a kéziratok gyűjtését már tanuló koromban megkezdtem — e vers mint Petőfiné kézirata jön adva, — s meg vagyok győződve, hogy az is. Kolozsvárt, 1888. decz. 6-án. Ногу Béla. * * :}! Az emlékezet. Oh bölcsek, mily nagy csalódástok, Midőn oly bölcsen állítjátok Hogy nincsenek kisértetek! Mi hát egyéb, mi, mint kisértet, Mint sírjából feljáró lélek, A múltból az emlékezet? Csakhogy nem vár éjféli órát, Mely föltárja zárt koporsóját, Hogy rémes útját kezdje meg, És nem is űzi el a hajnal, Mikoron a kakas megszólal Sírjába e kisértetet. Julia költeménye.*) S nincs imádság, nincs vezeklés, mely Megszentesítő erejével Elűzze vagy elfojtja azt; Ellenben egy hang, hely vagy illat Kisértetképen felriaszthat Felidézvén a múltakat. Meglátogat ezer alakban, Vagy inkább szüntelen velünk van, Csak elrejtőzik olykoron; Meg-megszólal, beszélget hozzánk, Midőn azt legkevésbbé várnánk, Régen nem hallott hangokon. Mikor kacaj, víg tréfa közben Szavunk eláll, szivünk megrezzen, Elsötétülnek szemeink: Ilyenkor elmúlt szenvedésnek Kínzó szelleme látogat meg, S feltépi régi sebeink. S midőn kinpaddá jön az élet, Melyre balsorsunk fölfeszített, Ajkunkon honnan e mosoly ? Egy-egy boldog óra emléke Mely gyötrődésünk közepette Föltámad halottaiból. — Oh bölcsek, mily nagy csalódástok, Midőn oly bölcsen állítjátok, Hogy nincsenek kísértetek! Mi hát egyéb, mi, mint kisértet, Mint sírjából feljáró lélek, A múltból az emlékezet ? Szendrey Júlia: Petőfi-reliquiák. I. Orlay Soma „Adatok Petőfi életéhez“ cz. czikkében így ír:') ‘) Budapesti Szemle. 19. K. 346. 1. 1879. „Kozma Leveldi név alatt e színi társaság előadásairól bírálatokat írt a meg é ő számára s e leforrázott tisztelgés előtt Petőfi egy ízben arra kérte Kozmát, engedné meg, hogy bírálatába Sz. *) Petőfiné e költeménye nem ismeretlen ugyan, de mert az eredeti kézirat van előttünk, közöljük újra. ’ F. Z. 2