Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-01-01 / 1. szám
ha több lenne is a tövis rajta, mint a levél; a gyermekek és charlatánoké a papiros korona, mit a szolgadicséret fejek lágyára nyom.“ F. Ugyancsak a Jelenkor (1847. 134. 1. 23. sz. márt. 21.) a mű megjelenésekor e rokonszenves megjegyzésekkel üdvözli: „Megjelentek Petőfi összes költeményei pompás díszkiadásban ; — a mű kiállítása ollyan, minőt még magyar könyv nem ért, valóban bármely hölgyasztalnak külsejére nézve is díszére válandó. Belbecsét e műnek, alig hiszszük, hogy volna magas műveltséget igénylő magyar ember, ki ne ismerné. Tartalma: az eddig megjelent összesen hét füzet költeményeken kívül, több mint egy harmadrésznyi új művekkel van bővítve, miknek mindegyike egy-egy állócsillag irodalmunk egén. Petőfi az korunk költői közt, kinek tantja az emberi szív minden érzelem-változatait : szerelmet és mámort, honfiérzést és világfájdalmakat, szabadságvágyat és anya-szerelmet egyenlő hévvel, egyenlő erővel, egyenlő kedélylyel tudott visszaadni, minden szavában szív beszél szívhez, ezért érez minden jobb lélek együtt vele, ki még a szivet magától nem tagadta meg. — Ara a könyvnek ápril 15-ig Emich Gr.-nál az előfizetés 3 pft, azontúl 4 pft.“ jöl Petőfi e műve kelendőségéről szintén lehet egy-egy megjegyzést olvasni a korabeli lapokban. A Jelenkor ujdonságiról, mint Petőfi lelkes tisztelői, úgy a föntebbi főj jegyű, ki ez állását jun 6-án odahagyta*), mint utódja, megemlékeznek ismételve róla, így alább a Jelenkorban (1847. 476. 1.80. sz. okt. 7.) ez áll: „Petőfy (!), a legmagyarabb költő, a puszták pacsirtája, szép rokonszenvnek örvendhet a közönség részéről, mert nemrég kijött, verseiből 3000 példány kelt el. A kiadó nyeresége, egy példány 4 párt lévén, nem csekély, — mégis — ha jól értesülünk a költő csak 2000 pengő forintot kapott örök eladás fejében. Nem potom dij ez, ha meggondoljuk, hány kiadást érhetnek a legnépszerűbb költőnek e versei ?! “ Utóbb (1847. 610. 1. 102. sz. decz. 23-án) ezt írja: „Petőfi verseit újra nyomják 1500 példányban. Kiadó ur alkalmasint nem rösteli a dolgot.“ A Budapesti Hiradóban ugyanerről a következő adatok olvashatók : Az 1847. évfolyam 63.1. 532. sz. jan. 28-án: „ Petőfi minden eddig megjelent versei, mintegy száz egészen ujjal szaporítva, sajtó alatt vannak, előfizetési ár Emich könyvkereskedésében három ezüst forint. “ Ugyanott a hirdető rovatban (1847. 206. 1. mart. 26. 565. sz.): „(280—1.2.) Megjelent és kapható Emich Gusztáv könykereskedésében Pesten úri- és kigyó-utcza szegletén: Petőfi Sándor öszszes költeményei egy kötetben. A költő aczélba metszett arczképével. Kéretnek a t. ez. ívtartó urak a példányok átvételéről rendelkezni. HSSP" Az idő rövidsége miatt számosabb ívek még vissza nem *) L. Jelenkor, 1847. 265. 1.