Petőfi-Muzeum, 1890 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1890-09-01 / 5. szám
Czélzások és vonatkozásod Petőfire az 50-es évek lapjaiban. 298 297 kék tündérországába varázsolt. Haltam én e művet, nem csupán magától Willmerstől, de haltam azt negyedfél évvel ezelőtt Szatmár-Németiben, egy kis vendégszives magyar házban, egy lelkes magyar hölgytől, aki ezenkivül hasonlíthatlanul adja vissza zongorán nemzeti népdalainkat. Boldog idők voltak azok! Petőfi Sándor is ama tájon járt akkoron, ő élt és énekelt! Énekelt és szeretett, és viszontszerettetett... Igen, és ő is hallgatá velem a „norvégiai nyárért“ és egy költeményben megéneklé a ház kedves szőke gyermekét . . . íme a sors szétszórt bennünket! várjon a költő jóslata teljesült-e a szőke gyermeknél? . . .“ (P. N. mart. 11. 302. szám. Pataki M. „Párisi fecsegések.“ I-ből.) A Pesti Napló 1852-iki folyamából : . . . „Nálunk jelenleg a fönebb említett okból a lyrai költészet műveltetik, vagy inkább betű értelemben fűzetik. Ebben önállóságra vergődni legkönnyebb és legnehezebb is. Legkönnyebb azért, mivel a költészeti mezők közül egy sem oly térés, mint a lyrai; legnehezebb azért, mivel a lelkes és lelketlen troubadourok valamennyien e mezőre csődülvén, mindnyájan egy csárdában dúdolnak. De azért a valódi lángelme a mondott körülmények daczára is felüti fejét és meggyőzi a szemlélőket önálló, teremtő erejéről. Megmutatta ezt a mi nagy népköltőnk, Petőfi, ki mind a mellett, hogy rendkívüli természeti lángelme volt, mégis belátta, hogy a műiskola a lángelmének sem árt, és kivált a forradalom előtti utolsó években ugyancsak tanult.“ (P. N. jul. 14. 703. szám. „Nemzeti költészetünk jelen állapotairól“ (L. A.) cz. czikk 11-ből.) . . . „Ott voltam a szilvási vigalmon, hol Duzsi hegedűje megkérdezte a szíveket, hogy ismerik-e azt a dalt, melyben egy tenger fájdalom egy tenger örömmel van csatában — mely így hangzik: — „Nem jó csillag lett volna én belőlem. Nem maradnék én odafent az égen. Minek nekem az a fényes mennyország ? Leszállnék én kedves rózsám tehozzád.“ (P. I mart. 19. 609. szám. Vidéki élet. Somogy, mart. 5. ez. levélből.) (Moore Tamás „Irish Melodies“ (Kr-dallamok) cz. költeményeiről.) „Újabb időben magyar költőink is kezdek azokat olvasgatni, tanulmányozni, s bizonyosan nem minden süker nélkül. Költői alap