Állami gimnázium, Petrozsény, 1899

4 pályázatot, akadtak is okleveles pályázók, a­kiket a bizott­ság megválasztott, de mielőtt az állás elfoglalásának ideje elérkezett volna a megválasztott okleveles tanárok egynek kivé­telével bejelentették lemondásukat, mert biztosabb és jöve­delmezőbb állást nyertek, így azután kénytelen volt a bizottság okleveles egyének hiányában helyettes tanárokat alkalmazni és ezzel ismét beállottak a megelőző tanév vi­szonyai, az intézetnek ismét csak két okleveles tanára maradt. A bizottság mindezek daczára benyújtotta kérvényét és kérelmezte a nyilvánossági jogot legalább az első osztály részére, a válasz azonban ismét tagadó volt. A nyilvánossági jog elnyerése lett volna szemmel látható jele az intézet fejlődésének. Mindazonáltal, ha ezt nem nyer­hette is el, nem mondhatjuk, hogy iskolánk fejlődésében megállapodott, hogy semmi tekintetben nem észlelhető ha­ladás. Fejlődött az intézet belső élete, a kívánságoknak meg­felelőbben folyt le munkássága, gyarapodtak tanszerei, mint azt külön fejezetek fogják bemutatni. Bizonyítják a fokoza­tos, bár lassú fejlődést a hivatalos felsőbbség illetékes nyi­latkozatai, melyek a körülményekhez képest örvendetes ha­ladást állapítottak meg. A lefolyt tanév elején megváltozott, illetve újjáalakult és kibővíttetett intézetünk felügyelőbizottsága. A volt bizott­ság visszaadta mandátumát a községi képviselőtestületnek és azt a véleményét fejezte ki, hogy a bizottsági tagok száma emeltessék és abba minden társadalmi tényezőnek képviselői választassanak be. A községi képviselőtestület magáévá tette e véleményt és 1­­991­. augusztus hó 25-én tartott ülésében megválasztotta az új bizottságot, melybe a régi tagok mellett annyi új tagot választott, hogy a bizott­ság tagjainak száma harmincz lett. A megválasztott bizottság 1899. augusztus 28-án tartotta alakuló ülését és megvá­lasztva tiszti karát kezébe vette az intézet ügyeinek intézését.

Next