Pilóta, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1992-06-01 / 1. szám

lességem. Ezért vállaltam el. — Lát-e valami reményt arra, hogy a magyar sportre­pülés eléggé kilátástalan helyzetéből ráverekszi ma­gát? Mit kéne tenni, hogy si­kerüljön?­­Az egész országra vo­natkozik az, ami a sportre­pülésre. Sem az országon belül, sem azon kívül nin­csenek olyan erők, és első­sorban anyagi természetű erők, amik az országot, vagy a magyar sportrepülést egy idillikus állapotba át tud­nák segíteni a mi közremű­ködésünk nélkül. Azt hi­szem, ezen a tévhiten kelle­ne az egész országnak túl­lépni, és ezt nem rosszallás­ként mondom, hanem hogy rádöbbenjünk: nekünk, re­pülőknek is le kell szán­nunk a földre. Be kell lát­nunk, hogy csak nagyon ke­mény munkával, harccal le­het előrejutni. Példaként hozom fel a mi szegedi re­pülőterünket, ahol úgy ér­zem, megvan a túlélés lehe­tősége, ami az egész ország­ban meglenne; meggyőző­désem azonban, hogy mi egyedül nem vívhatjuk meg ezt a küzdelmet. Egymásra vagyunk utalva. Az MRSZ- ben azt tartom talán a legí­géretesebbnek, hogy a sár­kányrepülőktől kezdve, a ballonosokon át a többi re­pülőkig a legkülönbözőbb szakágakat egyesíti, fel kell vállalnunk az egész magyar repülés ügyét. Ezt a legna­gyobb odaadással, a legtisz­tességesebb és legdemokra­tikusabb módon végig kell csinálnunk úgy, hogy min­denki megtalálja a helyét, a katonák, az üzletemberek és a sportolók is. Ilyen re­pülést kell csinálni, ebben látom a kiutat. Belátható időn belül, félek, hogy sen­kit és semmit nem fognak eltartani a repülésből befo­lyó anyagiak, ehhez a kü­lönböző koncepciós lehető­ségeket is fel kell használni. A szabad piacgazdaságnak és a lehetőségeknek minden szféráját ki kell aknázni ah­hoz, hogy megéljen a repü­lés és a repülőterek, s lehet­séges legyen a repülés min­den ágának művelése. Saj­nos, az úgynevezett magyar betegséget látom a legna­gyobb problémának: ami­kor végre valami megmoz­dulna, akkor jön mondjuk egy cserkész, és keresztbe tesz. A kettősség szükséges­sége a következő: egyik az iszonyatos optimizmus, ami bizonyos Petőfi-versekből cseng ki, és a magyarok ma­gyarságában rejlik, a másik egy roppant kétségbeesés, hogy igenis a padlón va­gyunk. Csakhogy hamarabb kerülünk teoretikusan pad­lóra, mint gyakorlatilag, mert az anyagiak még kitar­tanak, fogjunk tehát össze és álljunk fel, legyen meg a hitünk abban, hogy fel tu­dunk állni. Félek, hogy ez a kettő, ez az ellentmondásos hit hiánycikk a klubokban.­­ "Odafent, mennyire íté­lik fontosnak a sportrepülés megmentését? - Hogy is fejezzem ki ma­gam? Igen is, meg nem is. Gyakorlatilag ebben a sze­rencsétlen, kizsákmányolt, tönkretett, akármilyen álla­potban lévő országban na­gyon nehezen tud az ember bármilyen szférát megne­vezni, ahol nincs szükség segítségre, amit nem ítélnek fontosnak. Fontos az egész­ségügy, az oktatásügy, a vasút ügye, a közbiztonságé, hadd ne soroljam, a dunai hajózástól a légiközlekedé­sig minden fontos. Ilyen szempontból mindenki fon­tosnak ítéli meg a sportre­pülést is. A dolog másik ol­dala viszont az, hogy sajnos, azt hiszem, a magyar repü­lés népszerűsítése messze elmaradt sok másé mögött. A repülés helyzetét, jelen­tőségét, jövőbe vetített le­hetőségeit nem tudja meg­felelően megítélni sem az átlagember az utcán, sem az országgyűlési képviselő a Parlamentben. Azért tar­tom nagy jelentőségűnek azt, hogy most egy körlevél­lel szóltunk azokhoz a kép­viselőkhöz, akik közvetlen körzetében repülőterek vannak, és azokhoz is, akik távolabb élnek ettől, mert a visszajelzésekből úgy íté­lem, hogy nagyon nagy a fo­gadókészség. Azt hiszem, ha sikerül megláttatni, hogy a repülésnek milyen jelen­tősége van és sikerül megér­tetni, hogy az egész magyar kisgépes repülés a repülőte­rekkel, a repülés kihaszná­lásával nem egy álom, az nagy lépést jelentene. Pél­da: Szegeden a fejlesztésre és üzemeltetésre 12 millió forint van előirányányozva. Ha húsz repülőtér van az országban, amit mi most a jelen tárgykörben tárgyalni fogunk, az összességében maximum 3 milliárd forin­tot jelent. Ez a 3 milliárd forint egy kilométer autó­pálya megépítési díja. Plasz­tikusan ez nagyon sokat je­lent! Tíz évre fejlesztéssel együtt, üzemeltetési szinten biztosítva van a magyar re­pülés jövője tíz kilométer autópályával kevesebbért. Ilyesmit kell népszerűsíteni. Aki nem repül, nem él a reptér közelében, keveset tud erről. Hát tudjanak, és bízom benne, hogy segíteni fognak. REPÜLŐK NAPJA BUDAÖRS, 1992. június 20. szombat. Legalább százezer érdeklődőt várunk szeretettel ezen a rendha­gyó repülőnapon. A szokástól eltérően az igazi show csak délután 4-kor kezdődik, viszont már reggel 9-től motoros repülőgépek és sárkányok várják a sétarepülésre vágyókat, vagy a bátrabbakat, akik tandemernyővel 3000 méterről kiugranának egy oktatóhoz kötözve, vagy azokat, akik csak napoznának egyet egy jó sör mellett, és szemüket legel­tetnék a megtekintésre kiállított repülő szerkezeteken, amíg meg­kezdődnek a mutatványok. Eközben a repülő szövetség ejtőernyő­sei célbaugró versenyt rendeznek, és lehet, hogy egy-két ballont is felfújnak a látvány kedvéért. A programban a következők szerepelnek: motoros és vitorlázó műrepülés, ejtőernyős tömeges ugrás, majd ejtőernyős show, sár­kányrepülő bemutató, tandemugrás, siklóernyőzés, vadászrepülők és harci helikopterek, repülő modellek bemutatója, hőlégballono­zás, végül estefelé folklór műsor, és fél kilenctől végkimerülésig. BÁLI A zenét nem disc-jockey, hanem zenekar szolgáltatja. SZÁMPLAST-AirCom Ipari Kisszövetkezet 1114 Budapest, Szabolcska M. u. 9. Levélcím: 1519 Bp. Pf. 214 Telefon: 166-5305 Telefax: 161-3604 Telephely: 186-9718 HELIPORT, REPÜLŐTÉR ÜZEMELTETŐK FIGYELEM! Tervezünk, telepítünk, kivitelezünk: - helikopter leszállóhelyeket ICAO ajánlás vagy egyedi megrendelés szerint, - repülőtereket ICAO ajánlás szerint, - távvezérlő rendszereket repüléstechnikai berendezésekhez föld­föld, föld-fedélzet ill. fedélzet-föld irányra,­­ energiaellátó rendszereket. Telepítünk: - startrádiókat, irányadó pontokat, ezek antenna rendszereit. Vállaljuk az általunk telepített, illetve már meglévő berendezéseik javítását, fenntartását megegyezés szerint. AirCom 5

Next