Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 6. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában (Budapest, 1933)

Petőfi Sándor

PETŐFI SÁNDOR ÉLETE. A legnagyobb magyar lírikus 1844-ben bocsátotta közre első verses kötetét, 1849-ben már eltűnt a csatatéren. Rövid öt esztendő alatt olyan fényes pályát futott be, hogy ahhoz hasonlót a világirodalomban is keveset találunk. Petőfi Sándor 1823 január 1-én született Kiskőrösön, Pest megyében, ágostai hitvallású evangélikus családból. Atyja, Petrovics István aszódi mészáros, 1818-ban feleségül vette Hrúz Máriát, a szelid természetű, dolgos cselédleányt; esküvőjük után Aszódról Szabadszállásra mentek, az ottani mészárszék bérletébe, majd Kiskőrösre költöztek; itt szüle­tett, öt évi házasság után, első gyermekük, a magyar nemzet legnagyobb lírikusa. Petrovics István 1824 őszén elköltözött Kiskőrösről, kibérelte Félegyháza város mészár­székét. Petőfi Sándor ekkor huszonkét hónapos volt. Gyermekéveit életének hatodik esztendejéig Félegyházán töltötte, két és fél évig Kecskeméten tanult, 1831 őszén édesanyja elvitte a tolnamegyei Szentlőrincre. Az itteni ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban iskolázott 1833 nyaráig. Az első évben a falu jegyzője adott neki teljes ellátást, a második évben az egyik tanító házában volt szálláson. Atyja szívesen költött rá, mert mint mészá­ros, kocsmáros, állattenyésztő és földbérlő nem minden-Pintér Jenő: A magyar irodalom története. 18

Next