Polgári Élet, 2008. január-június (5. évfolyam, 2-25. szám)

2008-05-23 / 20. (21.) szám

heti tévéműsor melléklet www.polgarielef.ro POLGÁRI ELE A SZÉKELYFÖLDI POLGÁROK HETILAPJA SZÉKELYFÖLDÖN MEGJELENŐ HETILAP • ALAPÍTÁSI ÉV 2004. • ISSN 1584-8248 • V. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM • 2008. MÁJUS 23-29. • 16 OLDAL • ÁRA: 1,2 LEJ SZÉKELYFÖLD. Szólnék valakinek Vásárhelyen... Szólnék valakinek, hogy Marosvásárhelyen a csendet támogassák, ne a zajt,­szólnék valakinek, hogy a tiszta környezetet támogassák, ne a szennyezést. De kinek szóljak? Évek óta ki van tiltva a kerékpár a főtér­ről, a városi tanács határozata alapján. Ott többségi az RMDSZ. Szólok is azonnal, de kinek? SPORT. Jégkorong: Oroszország a világbajnok Tizenöt év után ismét Oroszország válogatottja nyerte a felnőtt jégko­rong-világbajnokságot, kemény csatákat tudva maga mögött. De azért ne vágjunk a dolgok elébe még! Először nézzük, hogy milyen ered­mények születtek a Kanadában megrendezett elitcsoportos VB május 14-i negyeddöntőjében. KULTÚRA. Millenniumi emlékoszlop Udvarhelyen Május 25-én avatják Székelyudvarhely központjában a millenniumi emlékoszlopot - hajdanán az ezeréves magyar államiság jelképe volt, amíg le nem döntötték az első világháborút követően a várost megszálló román csapatok. Az oszlopot Zavaczky Walter székelyudvarhelyi szobrász a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. segítségével állította vissza eredeti állapotába. FÁBIÁN­ LAJOS Mosolyszünet előtt K­ampányidőszak teljében, aranyeső helyett aranyat érő esőt remélve fölnézek a póznák magasában derülő (ön)jelöltjeinkre, és egy mon­dóka jut eszembe. Naná, hogy szamizdat volt a régi világban ez a megváltóinkat köszöntő varázsige: „Míg Horthy volt az apánk, Gyolcsból volt a gatyánk. Most Sztálin lett az apánk, Se ingünk, se gatyánk!" Családi csoportkép kisdedekkel, széles mosoly, a valóságtól elrugaszkodó ígéretek - ez az idei helyhatósági kampánycsaták trendje. Értem én a célzást, mint Juliska Jancsit a boglya tövében, de nem tenném ki családomat, gyermekemet sem a jövő ígéreteként pannóra, villanypóznára, magánterületek kerítésére, lépcsőházi vasajtók­ra. Hiszen mire ők megértik, és számon kérhe­tik az ígért boldog jövőt, én már nem leszek... És mi ez a sűrű mosolyeső: uniós napfelkelte, ragyogó jelenünk, vagy megmentőink szívderítő anyagi helyzete? Ígéretekben legkevesebb zöld­séget éppen e szín jelöltjei hordtak össze, a töb­biekhez képest. A sokféle ígéret székely anya­­fő-kisvárosunk néhai vörös polgármesterét idé­zi föl. Kiszolgált rendszere hajnalán összeterel­te a jónépet a művelődés hajlékába, és vidáman harsogta, hogy mit ad a komcsi kormány: lesz itt hús, lesz itt kenyér, lesz itt demokrácia! Köz­ben heves karlendítéssel nyugtázta ígéreteit. Amit mutatott a lelkes közönségnek, azt óriá­sán fügének becézik, egyébként a nemes paripa egyik tagja... És miket mondanak egymásról Mosolyország kampányhősei! Ebben mutatják ki a foguk fehérjét, nem a viruló mosolyokban. Egyik nagyjelölt opportunista bandának bélyeg­zi a másik csoportot, ugyanezeket a túloldalról aggódva nevezi veszélyesnek a kampányblog­­író. Közben az egyik konzultál, a másik inzultál kopogtatósan, vagy telefonon azzal a jó szán­dékkal, hogy fölmérje reményeimet és opciói­mat. J Majd megtudja a szavazatok összeszámolá­sa után... Mondják, hogy tervezzük együtt a jö­vőt, azaz végezzem el az ő munkájukat is, ígé­ret-hitelben fizetik. Hiszen jobb- és baloldalról, föntről és lentről, elölről és hátulról is a javamat akarják e jelöltek. Oda is adom szavazat formá­jában annak, akitől remélem önbizalmam és cselekvési kedvem visszanyerését, legalább négy évre. A többiekre én is visszamosolygok, gyolcsingben s ünneplő gatyában, félúton a ma­gányos (szavazó)fülke felé. Az MPP-vel lehet új nemzetpolitikát építeni Beszélgetés Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével ■ Kövér Lászlót, a Fidesz választmányi elnökét, aki elkísérte Szász Jenő me­gyei tanácselnök-jelöltet kampányútja néhány állomásán, arról faggattuk, mi­ért vállalta a részvételt az erdélyi ren­dezvényeken, illetve hogyan látja az it­teni politizálás múltját és jelenét. Kö­vér elmondta, Szász Jenőben és az MPP-ben olyan partnert látnak, amely­­lyel újra lehet építeni a nemzetpoliti­kát. A választmányi elnök elmondta, az RMDSZ-nek az elmúlt tizennyolc évben nem sikerült jó útra terelni az erdélyi magyarság jövőjét, megfékezni a ki­vándorlást, a nemzetfogyást. Ennek le­téteményese a politikai pluralizmust megvalósító Magyar Polgári Párt lehet, amelyben Kövér László máris egy érett, a magyarság ügyeiben felelősen gondolkodó szervezetet lát. // INTERJÚNK A 3. OLDALON „Esély van a jobbra változásra” A Magyar Polgári Párt Kovács Ist­ván unitárius lelkészt jelölte a Kovászna Megyei Tanács elnöki tisztségébe. Kovács István szerint menni kell nagynak, bátornak lenni, mert most adatik esély a választás szabadságára. Kovács elmondta, a megyei tanácselnöki tisztséget nem politikai, hanem önkormányzati pá­lyának tartja, olyan ez számára, mint a vidék polgármesterének len­ni. Ugyanakkor - fejtette ki Kovács István - az önkormányzat életébe becseng a politikum, hiszen politi­kai orientáltság kérdése például az, hogy az autonómiát most megvaló­sítandó célnak tekintjük-e, vagy egyszerű kampányszlogennek. // INTERJÚNK A 4. OLDALON A városgazda felelőssége F­arkas Csaba, az MPP székely­keresztúri polgármester-jelölt­je kérdésünkre elmondta, polgár­­mesterként jó városgazda szeretne lenni, mert ez hiányzott. Újra kell szervezni a városmenedzsmentet, egy komoly csapat bevonásával, néhány területen újra kell gondol­ni a polgármesteri hivatal munká­ját is, hatékonyabbá kell tenni. To­vábbá, konzultációt kell indítani a lakossággal, együttműködni a töb­bi intézménnyel, iskolákkal, egy­házakkal, civil szervezetekkel. Le­osztani és számon kérni a felada­tokat. // INTERJÚNK IV 3. OLDALON Román betelepítés Székelyföldre?­ ­Ú­jabb hajmeresztő és szá­munkra felháborító kezde­ményezéssel hozakodott elő a Nagy-Románia Párt. Parlamenti képviselői olyan törvényterveze­tet készítenek elő, amelynek ér­telmében hatalmas pérösszeggel jutalmaznák azokat románokat, akik Hargita vagy Kovászna me­gyében szándékoznak leteleped­ni. A magyar vidékek elrománosí­­tása nem új keletű, hiszen a tria­noni békediktátum óta minden eszközzel segítették, gyorsították e folyamatot. Módszeresen, elő­ször a magyar határ közelében lé­vő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zóná­ban sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fo­// ÍRÁSUNK A 8. OLDALON kozatosan kelet felé haladtak.

Next