Polgári Védelem, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1970-02-14 / 3. szám

városból kitelepítették a gyermekeket, idős embereket, mindenkit, aki vagy a mentésben, vagy a termelés megindításá­ban nem vett részt. Érdemes áttekintenünk a megelőző jár­ványvédelmi intézkedéseket is. A nyárra, nagy melegre való tekintettel már a men­tés első napján megkezdték a szükséges rendszabályok bevezetését. Ennek során az egészségügyi szolgálat figyelme a legap­róbb dolgokra is kiterjedt. A város körül állandóan működő mozgó mentesítő állo­másokat (fürdőállomásokat) helyeztek el. A menekülteket azonnal táborokba irá­nyították, ahol szinte a sátrakkal együtt építették fel a szükségárnyékszékeket és szemetesgödröket is. Mindent rendszere­sen klórmeszeztek. Az ivóvíz kivételével — melyet, ahogy már írtuk, tartályko­csikban szállították a helyszínre — min­den vizet klórmesszel fertőtlenítettek. Re­pülőgépekről megkezdték — már a men­tés ötödik napján — a környék légy és szúnyog elleni rendszeres permetezését. 35 járványügyi állomást vezényeltek a város­ba. A lakosság és mentő erők preventív védőoltását már az első napon megkezd­ték. Harminc oltóhelyen éjjel-nappal meg­állás nélkül folyt a munka. A legszigorúbb ellenőrzés ellenére mégis előfordult vér­­hastünetekkel járó megbetegedés azok kö­zött, akik valahogy kicsúsztak az ellenőr­zés alól és nem a szervezett táborokban ütöttek tanyát, hanem a romok között ma­radtak. A pusztítás rettenetes méretű volt. 1011 ember pusztult el a romok között, a sé­rültek száma­­ több mint 3300 volt. 34 364 lakás dőlt össze teljesen, vagy vált hasz­nálhatatlanná és csak 9639-et lehetett helyreállítani. Külön kiemelik a korabeli lapok a néphadsereg alakulatainak, ka­tonáinak helytállását. Az eddigiekből is kitűnt már, hogy a munka dandárját a ka­tonák és a polgári védelem végezte. Ezt szeretnénk még néhány adattal aláhúzni. Már a mentés első napján 209 műtétet hajtottak végre a katonai kórházban. A néphadsereg mentő alakulatai mentették ki a romok alól a sérültek többségét, 2268 főt. Helikopterekkel 340 súlyos sérültet szállítottak szakkórházakba. A jugoszláv és szovjet katonák önként, sokszor 24 órá­kat dolgoztak egyhuzamban, váltás nélkül a mentés során szép példáját adva ezzel is az áldozatvállalásnak. Az agadiri földrengés leírásánál már rögzítettünk néhány tapasztalatot. Ezek többsége újból beigazolódott Szkopje ese­tében is. Több tapasztalatot azonban cél­szerűnek tartottunk itt is kiemelni! 1. Nagyon fontos felkészülni esetleges pánik kitörésének megakadályozására. Ezért határozottan és keményen kell a rendfenntartó szolgálatnak tevékenyked­ni, ugyanakkor nagyon hasznos a lakos­ságot gyorsan és a teljes valóságnak meg­felelően tájékoztatni a kialakult helyzet­ről. A legkeserűbb igazságot is könnyebb elviselni, mint esetleges bizonytalanság­ban lenni. 2. Egy atomcsapás esetén — hasonlóan a földrengésekhez — nagy számban lehet pszichés sérültekkel, felbomlott idegzetű, lelkileg teljesen összeroppant emberekkel találkozni. Ezek gyors kiválogatása, elkü­lönítése a sérületlen lakosságtól, majd megnyugtatása és gyógykezelése nagyon fontos feladat. 3. A pusztítási gócok gyors megtisztítása, a szükséges megelőző járványügyi felada­tok azonnali bevezetése alapvető feladat minden mentés során. Pataky István Vége NAGYAKTIVA KAPOSVÁROTT Rostás Károly vb-elnök a városi polgári védelem parancsnoka tartott tájékoztatót a polgári védelmi szervezetek továbbfejlesztésének helyzetéről. A tájékoztató foglalkozott a különböző szakegységek feladataival, felkészítésük rendjével. A lakosság és az üzemi dolgozók felkészítése, tájékoztatása a jövőben differenciáltan történik - mondotta Rostás elvtárs -, a 15 órás tájékoztató oktatás alapot adott arra, hogy a továbbiakban más módszerekkel, a tömegkommunikációs eszközök széles körű felhasználásával a lakosságot és az üzemi dolgozók különböző rétegeit felkészítsük azokra a feladatokra, melyek külön­leges időszakban jelentkezhetnek. Az aktívaértekezlet foglalkozott továbbá a gazdasági és társadalmi szervek egyéb irányú pv. feladataival. A tájékoztató irányt mutatott a jelentkező feladatok megvalósításának módszereire, rendjére. A tájékoztatót konzultáció követte. Húsz év piros-fehérben Ezzel a címmel jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában egy sportalbum, amely gazdag tartalmánál fogva — nem túlzunk — egyedülálló a magyar sportkönyvkiadásban. A 85 oldalas könyvben mintegy kétszáz régi és a közelmúlt eseményeit ábrázoló fénykép lát­ható. A Honvéd SE huszonhárom szakosztályában folyó munkát, az elért eredményeket és a jövő terveit ismerhetjük meg, színes, eleven tálalás­ban. A könyv utánvéttel még megrendelhető a Bp. Honvéd Sajtó és Propaganda Osztályán (Budapest, XIII., Dózsa György út 53.). Következő számunk tartalmából Felszabadulási riportsorozatunk folytatásaként a főváros életének megindulásáról írunk. A „Munka közben" rovatban a Veszprém megyei PV Propaganda Társadalmi Osztály elnöke elemzi az elmúlt év főbb tapasztalatait. Dunaújvárosi riportunkban a város mai életével és polgári védelmének helyzetével foglalkozunk. Lapunk következő száma február 14-én jelenik meg.­ ­

Next