Polgári Védelem, 1973 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-06 / 1. szám

Verseny alakult ki Dr. Nagy István, a mátészalkai járási hivatal egészségügyi osztályának veze­tője is jó két évtizede tagja a szerve­zetnek. —­27 orvosi körzetre osztjuk a járást. Valamennyiben van már orvos, van ahol több is. Ami a beosztottakat illeti, olya­nokat igyekeztünk kiválogatni, akikre hosszabb ideig számíthatunk. A szakmai színvonal szempontjából biztató, hogy az állomány nagyobb része vöröskeresztes tag is. Tekintettel arra, hogy a járásban mindenekelőtt mezőgazdasággal foglalkoz­nak, sokan vannak azok, akik a termelő­­szövetkezetekben elsősegélynyújtók, vagy a brigádok egészségügyi felelősei. Ők al­kotják a bázist. Tekintélyük van a töb­biek előtt. Tudásukat nem egy esetben a mindennapi életben is hasznosítják. Mun­ka közben előfordulhat sérülés. Ha vala­ki például kaszával megvágja a kezét, nem árt, ha tudja, hol kell elszorítani az ereket. — Ha minősíteni kéne, azt mondhat­nám, hogy vannak kiváló és gyengébb szakaszok is. Sok függ a körzeti orvosok­tól. Köztük is akadnak rutinos és újonc parancsnokok. Hiszen egy-egy körzetben minden évben változik az orvos, méghozzá általában olyan fiatal válja fel a régit, aki még járatlan a pr-munkában. Az évi gyakorlati foglalkozások előtt rendszerint a legjobb „formában” levő szakasz tart bemutató gyakorlatot, amelyen az összes körzet orvosa és szakaszparancsnoka jelen van. A látottakat értékelik, a pozitívu­mokat, csakúgy, mint a negatívumokat. Később minden körzet megtartja a maga foglalkozását. Az általunk legjobbnak ítélt szakasz tartja a következő évi bemutatót, így valóságos versengés alakult ki. — A gyakorlatok tartalmáról lehetne vitatkozni, de általában változatos, sok­szor bizony nem könnyű feladatot kell megoldaniuk a résztvevőknek. S örömmel mondhatom, hogy a „sérülések” mintegy 90 százalékát megfelelően látták el a sza­kasztagok. A felszerelés-ellátással általá­ban elégedettek vagyunk, gázálarcból azonban elkelne több is. Talán éppen ezért, olykor használatuk sem tökéletes. Szakaszparancsnokaink egyébként idén összevont kiképzésen vettek részt re­méljük, jövőre kamatoztatják a szerzett tudást. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képes folyóirata. Főszerkesztő: dr. Tóth Lajos. Fe­lelős szerkesztő: Tóth Károly. Szerkesztőség: HM. II. 502. Pf. 25. Telefon: 365-928. Kiadja a Zrínyi Katonai Kiadó parancsnoka. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a PKHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: 1 évre 48,- Ft, fél évre 24,- Ft. Egyes szám ára: 2,- Ft Index: 25707. - 006 - 72.2461/2-25 - Zrínyi Nyomda, Bp. F. v.: Bolgár Imre. gjgjjj A GYAKORLAT NYOMÁN KIGYÚLTAK A FÉNYEK Villamos energia nélkül ma már a szó szoros értelmében megállna az élet. Nem véletlen tehát, hogy éjjel-nappal szinte egy kisebb „hadsereg” vigyáz az áram­szolgáltatás folytonosságára : a körzeti áramszolgáltató vállalatok hibaelhárító szerelői. Hozzáértő munkájukra ugyanúgy, mint ma, egy esetleges rendkívüli hely­zetben is számít az ország. Szinte kivé­tel nélkül valamennyien a polgári véde­lem katonái is, tehát fel kell készülniük, hogy egy feltételezett, a mainál sokszorta bonyolultabb helyzetben is el tudják látni feladatukat. ELŐZMÉNYEK NYÍREGYHÁZÁN A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Nyíregyházi Üzemigazgatóságánál — ahogy Balogh Antal törzsparancsnok el­mondta — hagyomány, hogy bizonyos idő­szakonként gyakorlaton teszik próbára az állomány felkészültségét. E hagyomány az utóbbi időben új vonásokkal gazdago­dott. Korábban ezek a gyakorlatok abból áll­tak, hogy egy megfelelő szabad területen (réten vagy legelőn) egy provizórikus ve­zetékszakaszt építettek fel. A gyakorlat csak annyiban különbözött a napi mun­kától, hogy védőfelszerelésben dolgoztak. Ekkor támadt az a gondolat, hogy a mun­kába fektetett energiát a polgári védelmi felkészülésen túl is hasznosíthatnák. Még­pedig úgy, hogy a pr-feladatok gyakor­lását összehangolják a terven felüli vil­lamosítási igények megvalósításával, így került sor az első — polgári védelmi gya­korlat közben végrehajtott — hálózatbő­vítésre. Azóta már ezek a gyakorlatok váltak hagyományossá. A városi gyakorlat idején a TIT­ÁSZ alegységei az egyik szanálásra kerülő ut­cában lebontották a feleslegessé vált há­lózatot. Későb­bfehértón végeztek 1,3 ki­lométer hosszan bővítést, majd a monoki tsz egyik majorjában készítettek „leága­zást”. HAGYOMÁNY A TITASZ-NÁL

Next