Polgári Védelem, 1977 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Budapest pv feladatai az elmúlt év tükrében A második világháború befejező szakaszában két város el­tűnt a Föld színéről. Hirosima és Nagaszaki tragédiája ma is figyelmeztető. Az azóta eltelt évtizedekben a különböző fegy­verrendszerek ugrásszerűen fejlődtek. Fejlődésük kihatott a hadviselésre. A második világháborút követően lefolyt mintegy negyven helyi háború tapasztalatainak elemzéséből egyértel­műen következik a nagyvárosok veszélyeztetettsége. Fővárosunk földrajzi és gazdasági jellemzői arra utalnak, hogy rendkívüli körülmények között várható ellenségeink egyik fő célpontja lehet. A fővárosban koncentrálódik a legfelsőbb szintű politikai, gazdasági és kulturális élet vezetése. Annak ellenére, hogy az elmúlt években az ipari decentralizálás került előtérbe, itt található az ország ipa­rának közel 40%-a. Iparvállalataink több mint félmillió főt foglalkoztatnak. Jelentősen növeli a fővárosunk veszé­lyeztetettségét, hogy az országos közlekedés központja. A hivatkozott háborúkban a nagyvárosok ellen végrehajtott támadások elemzései, valamint a támadó fegyverekben rejlő adottságok pontos ismeretéből következik, hogy a polgári vé­delem szakemberei ma már pontosan meg tudják határozni azokat a felkészítési feladatokat, amelyek az integrált hátor­szágvédelem keretén belül a polgári védelemre várnak. A felkészülés feladatai A felkészülési feladatok meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a központi elgondolás maradéktalan érvényesítése mel­lett a lehetőségek határán belül biztosítsuk a helyi sajátossá­gok érvényesülését. A főváros különböző szintű szakszolgálat-parancsnokai és törzsei elé olyan követelményeket állítottunk, hogy a kikép­zési év végére alkalmassá váljanak a megelőző polgári védelmi feladatok megszervezésére, hagyományos és tömegpusztító fegy­verek esetleges alkalmazása következtében kialakult kárterüle­teken a mentő­ mentesítő és halaszthatatlanul szükséges hely­reállító munkák megszervezésére és vezetésére. Az alegységparancsnoki és az alegységekbe beosztott állo­mány kiképzésének alapvető célja, hogy képessé váljon bonyo­lult körülmények között a törzsek által szervezett és vezetett gyakorlati feladatok végrehajtására. Az önvédelmi alegységek parancsnoki és beosztott állományá­nak felkészítését elsősorban az önmentés elvéhez igazítottuk, és a követelményeket ezek alapján határoztuk meg. A polgári védelem szervezett állományán kívül felkészítő te­vékenységünkben jelentős figyelmet fordítottunk az üzemi dol­gozók, valamint a lakosság felkészítésére is.

Next